Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-31 / 4. szám

1976. jnraár 3i. SZÖVETSÉGI SZEMLE S fennakadd* nem történt. Á szövetkezeti munkaiskola elő­adásaira is rendszeresén eljár­nak, hogy llymódon is okosod­janak. No meg valamennyi bri­gádtag rendszeres olvasója a Szabad Földművesnek és a Győzelmes Ot nevű járási új­ságnak, amit a szövetkezet já­rat. Tavaly a szárttóbrlgádból eljutottak néhányan a Szovjet­unióba, Illetőleg Bulgáriába és Romániába, ami ugyancsak elő­segítette látókörük szélesítését, munkaerejük felfrissítését. A brigád dicséretére szolgál az is, hogy két kommunista közülük került ki, akiket fele­lős vezetőtisztség ellátásával bíztak meg. A brigádvezető há­roméves pártfőiskolát végzett. Persze, a politikai, eszmei fel­­készültséget illetően van még jócskán pótolnivaló. A brigád 22 tagja közül 12 nő. Perina Károly müszakvezetö a „gyöngébb nemről“ a követ­kezőképpen nyilatkozott: „Ah­hoz, hogy a múlt évben a szo­cialista brigád cím bronzfoko­zatát megkaphattuk, jelentősen hozzájárultak a nők, nemcsak azért, mert többségben vannak, hanem a brigádmozgalom sze­repét, küldetését is helyesen értelmezik. Természetesen, mi férfiak sem maradunk le mö­göttük, megtesszük a magun­két ...“ Ehhez természetesen kétség nem fér! Az eredményeik tá­masztják alá a szavak igazát. A beszélgetés során felme­rült egy Ide kívánkozó kérdés: „Van-e a szárítóüzemben holtidény?“ Az egyértelmű vá-Ebben a szárítóüzemben hu­szonkettőn dolgoznak, többsé­gük nő. Vezetőjük Nagy Ferenc, aki Jól összetartja ezt a közös­séget, amelyet a fegyelmezett­ség, a példamutatás és az ösz­­szeforrottsdg Jellemez. S ter­mészetesen a tudásgyarapltás, amely az előrehaladás alapja, az eredményes tevékenység zá­loga. Miben mutatkozik meg a jó összhang? A dolgos hétközna­pok sodrában nemcsak ki-ki a saját munkájára, környezetére ügyel, hanem a másikéra is, hogy az esetleges rendellenes­ségnek, kisebb üzemzavarnak, balesetveszélynek elejét vegyék, betartsák, a takarékossági el­vet, az óvintézkedéseket. Szinte óramű pontossággal kell itt iga­zodni egyik dolgozónak a má­sikhoz, hiszen a napi három­műszakos dologvégzés másként nem valósítható meg. Márpe­dig tavaly csakis az ilyen munkaszervezési módszer gya­korlati alkalmazásának köszön­hette jórészt az éves szárítási terv teljesítését, illetve túltel­jesítését a Selicel (sókszelőcel) Efsz száritóbrlgádja. S ha már az éves tervük tel­jesítéséről esett szó, feltétlenül említést érdemlő, hogy a szárl­­tóbrlgád tevékenysége nem egyoldalú: bár az előirányzott­nál valamivel kevesebb lucer­nalisztet gyártottak, viszont je­lentős mennyiségű, pontosab­ban száznegyven vagon szllázs­­lisztet is előállítottak. Ezenkí­vül jelentősen túlteljesítették szemes kukorica- és cukorrépa­­szelet-szárltási tervüket. Nagy elvtárs, brigádvezető a beszélgetés közben felvetett egy kérdést, amely a cukor­gyár igazgatóságát is gondol­kozásra, illetve cselekvésre késztethetné: — Számottevő üzemanyag megtakarítását segíthetné elő a cukorgyár a mezőgazdasági üzemekben, ha a cukorrépa­­szelet-halmazból az eddiginél jobban kipréselné a nedvessé­get. Ezzel a beavatkozással meghatványozható a répasze­let szállítása, s gyorsabbá, ol­csóbbá tehető a szeletszárltás. Az illetékes közgazdászok ki­számíthatnák, mennyivel keve­sebb szállítóeszközre lenne szükség, s mennyi üzemanya­got takaríthatnánk meg egyet­len idényben, országos méret­ben? Ez nem csupán a mező­­gazdasági üzemek, hanem a cukorgyárak érdeke is, hogy minél hamarabb „megszabadul­janak“ a nagy tömegű, sok he­lyet elfoglaló cukorrépaszelet­től. Ugyanakkor népgazdasá­gi érdek is, hogy takarékos­kodjunk az üzemanyaggal; amit a répaszeletszárltásnál ilymó­­don megtakaríthatnánk, fel­használhatnánk másutt. Jó ötlet, hasznos újítási ja­vaslat ez, amit minél előbb ki kellene vitelezni. Az Ilyen hasz­nos javaslatnak nem szabad a bürokrácia tekervényes út­vesztőjébe kerülnie. Egy szó, mint száz: a szárító­­brigád erőssége a tervfelada­tok példás teljesítése, túltelje­sítése, a takarékossági elvek következetes betartása, egymás kisegítése, a munkakörnyezet példás rendbentartása, a látó­kör-bővítés, a szaktudás gyara­pítása. Az elvtársi segítőszándék megnyilvánul abban is, hogyha valamelyik brigádtagnak ha­laszthatatlan dolga adódik, he­lyettesíti a más műszakbeli tár­sa. Például hárman jártak egy­hónapos Járművezetői, esti tan­folyamra, egy villanyszerelő meg egyhetes tanfolyamon gya­rapította szaktudását. Ettől függetlenül a szárítóüzemben Az újat fogadjuk bizalommal.^ Nagy Ferenc brigódveietó. lasz a brlgádvezetö szájából hangzott el: igen. Van holt­idény, csakhogy ez sem jelent tétlenkedést. Tulajdonképpen a javítási munkálatokat is a bri­gád villanyszerelői, géplakato­sai végzik. Teljes felelősséggel, szakavatott módon, nehogy év­közben váratlanul — mint vil­lámcsapás — nagyobb meghibá­sodás, üzemzavar következhes­sek be. Immár hat esztendeje műkö­dik ez a terményszárító üzem, amely MGF—OB jelű, magyar gyártmányú. Kétévenként kerí­tenek sort a kemencejavltásra. Hasznos tapasztalataikra hi­vatkozva Nagy brigádvezető elmagyarázta, mily nagy kár keletkezik abból, ha a szövet­kezetek egy, vagy esetleg két műszakban üzemeltetik ter­ményszárítójukat: a lehűléssel, majd újrahevüléssel a kemen­ce idő előtt tönkremegy, Javí­tásra szorul. Egyetlen Javítás költsége 42 ezer korona. Ezen felül napi 1—2 óra munkaidő kárbavész, hiszen a dolgozó nem termel. Ez nem csupán Indokolatlan munkadíj-kimert­­tés, hanem energiafogyasztási többletet is Jelent. Ezzel a vil­­lanyenergia-többlettel a ter­ményszárító fél hónapig üze­meltethető. Vérgezetül: a szóbanlevó szá­­rltóbrigád megérdemelten ju­tott a bronzfokozat birtokába. Annál is inkább, mert a bri­gádtagok a mozgalom hármas jelszavát a gyakorlati életben valósítják meg: szocialista mó­don dolgoznak, tanulnak, él­nek. Persze, ahhoz, hogy a szo­cialista brigád cím ezüstfoko­zatát is kiérdemeljék, még na­gyon sokat kell tenniük. N. Kovács István Gazdaságunkban nagy figyel­met fordítunk a szövetkezeti iskolára. A többéves tapaszta­latokat a lehetőségekhez mér­ten jól hasznosítjuk. Vélemé­nyem szerint — az Iskolázás hasznos, és a jövőben is támo­gatni szeretnénk. Persze dolgo­zóink már nem egy tananyag előadásának vitájában megje­gyezték „ugye, 'mások milyen fejlett technikával termelnek?“ Mennyivel kevesebb fizikai munkát fejtenek ki ugyanannál a munkafolyamatnál, mint mi? Nem értjük a szakfiimek kom­mentárjait, túl magas stílusban szólnak a nézőhöz, hallgató­hoz ... A dolgozók véleményét vezetőségünk mindig figyelem­be veszi, megtárgyalja. Az első véleményhez ennyit: a szakfilmek forgatásakor sok­szor bemutatnak olyan modern, minden igényt kielégítő terme­lőhelyeket — istálló, tyókfarm stb. — melyből agy, esetleg néhány létezik Szlovákiában. A dolgozók aztán ehhez hasonlit­­gatják munkakörnyezetüket. Persze azt is tudjuk, ezek a filmfelvételek a vezetőség szá­mára készültek. A túl magas stílust viszont nem fogadtuk el, mert új géprendszerek, terme­lési módok bemutatásakor — magáiéi érthetődően — új ki­fejezések is jelentkeznek... A fentiekben egy, a szövet­kezeti munkaiskolával kapcso­latos vélemény hangzott el, melyet a koltai (Nové Zámky-i járás) szövetkezetben jegyez­tünk fel. Sulák Františeknek, az elnök termelési helyettesé­nek helyi tapasztalataiból kiin­duló fejtegetése után Pekarik Ladislav mérnök, iskolavezető jellemezte az egyes előadások látogatási arányát. A 2850 hek­táros Szlovák Nemzeti Felkelés 30. Évfordulója nevet viselő egyesített szövetkezet 350 tag­jának körülbelül 70 százalékát sorolták be a szövetkezeti is­kolába. A koltaiak megértették az iskoláztatás küldetését s az „órák“ látogatási aránya is jó­nak mondhat. Pekarik mérnök szavai szerint a vita hozzászó­lások, persze, lehetnének tar­talmasabbak is. * — Mint minden közösségben, nálunk is vannak olyan egyé­nek, akik a szövetkezeti mun­kaiskola ellen foglalnak állást és — az Igazat megmondva — nem járnak az előadásokra. Ezek száma az évekkel ezelőt* tihez hasonlítva már a mini­mumra csökkent. Hogy miért? Az embereket igenis érdeklik a korszerű termelési módok, a* új tapasztalatok, szakismeretek, A későbbiek folyamán ezek t tényezők nagyban befolyásol­ják a munkához való hozzáál­lásukat. Persze a vita kereté­ben olyan kérdéseket is ka­punk, melyre a tagok ugyan feleletet kapnak, de többet azonban kevésbé ... Mert sok­szor látunk a képernyőn olyan... A bešai (beset, levicel járás) szövetkezet elnökének Mahnut Milan mérnöknek további sza­vai hasonlítottak a koltai szö­vetkezet elnökhelyettesének vé­leményére, ami természetesen bizonyos következtetésre ad okot. A közös gazdaság alelnöki пек. a szövetkezeti munkais­kola vezetőjének Zsigrey Jó­zsefnek pontosan vezetett ki­mutatásai elárulják, hogy öss­­szesen 110 személy látogatja rendszeresen a munkaiskolát, Az igazolatlan hiányzás csupáú néhány százalékot tesz kL * A fentiekben két szövetkezet illetékes vezetői mondták el bi­zonyos témákra szorftkoző vé­leményeiket. Mivel ezzel kap­csolatosan határozott álláspon­tot csakis a szövetkezeti mun­kaiskolát irányító szerv foglal­­hat el, szükségesnek tartanám, ha felfigyelnének az említett megjegyzésekre. Ezek ellenére nem teljesen értünk egyet azon szövetkezeti tagokkal, akik ki­fogásolják a tananyagokban előforduló modern termelési módokat, termelési berendezé­sek bemutatását. Amikor szö­vetkezeteink jóformán a nullá pontról indultak, s ha az em­berek nem tekintettek volná előre, ha fokozatosan nem fo­gadták volna el az újat, a me­zőgazdasági termelés vajon mi­lyen szinten állana? Éppen ezért kell a haladó termelési módszerek hatékonyabb alkal­mazáséval, jó előfeltételeket teremteni a még kevesebb fizi­kai munkát igénylő, jövedelme­zőbb mezőgazdasági termelés­hez. Ezeket a célokat is figye­lembe veszik az egyes tananya gok, filmek összeállítói, rende­zői. Kalita Gábos Mezőgazdasági feladataink teljesítésének egyik előfeltétele a tudományos-műszaki új ismeretek fokozottabb gyakorlati fel­használása. A termelőerővé váló tudomány a fejlődés mai szakaszéban a legfontosabb tényezők egyikét képezi. A tudomány fejlődése és ismereteinek gyakorlati felhasználása az emberi képességek fejlődésétől függ. A tudományos-műszaki forradalom adottsá­gai közepette Így az ember a termelőerők leghatékonyabb ré­szévé válik. A tudományos-műszaki forradalom mezőgazdaságunkban a termelőerők alapvető megváltozását eredményezte. Kiinduló­pontja az anyagi-műszaki alap fejlődése: # a gépesítésről az automatizálásra való átmenet, # a természetes nyersanyagok műanyagokkal való helyet­tesítése, ф az energetikai bázis kérdésében áttérés az atomenergia felhasználására, # a növénytermesztés és az állattenyésztés magasfokú összpontosítása, s végül # a tervezés és Irányítás szakaszán az üzemek széles kö­­rűbb együttműködésébe] #s integrációjának megvalósításával. Szocialista mezőgazdaságunk anyagi-műszaki és szervezési alapjában észlelhető fejlődés kísérő jelensége a termelés, va­lamint a munkaerők életkorának és képzettségének összeté­telében bekövetkezett jelentős változás. A növénytermesztés szakaszán a földalap összpontosítása lehetővé teszi a nagy teljesítményű technika és a nagyüzemi termelési eljárások mind hatékonyabb alkalmazását. A legjobb eredményeket a gabonatermesztésben értük el, mivel a gépe­sítés jelenlegi színvonala lehetővé teszi a termelés ipari mód­szereinek alkalmazását. Ezzel szemben a takarmánynövények, a burgonya- és a zöldség termesztésében továbbra is csekély a földalap koncentrálása, Így nem érhetők el gépek alkalma­zásával a legkedvezőbb eredmények. Ma a mezőgazdasági nagyüzemi termelésben a gépek máso­dik nemzedéke van túlsúlyban. Ezek a gépek már komoly kö­vetelményeket támasztanak a kezelőszemélyzet képesítésével szemben, különösen kellő karbantartást illetően. A műszaki és gazdasági fejlődés sürgetően követeli a dol­gozók szakmai-politikai műveltségének fejlesztését. A „szak­ember“ fogalma alatt ma már nem érthetünk csupán egyetlen szakmában képzett „specialistát“, hanem olyan dolgozót, aki kellőképpen iskolázott, szakmailag és politikailag művelt, kulturálisan is felkészült s Így képes az ismeretek jelentős mennyiségét munkájában kellőképpen hasznosítani. Ide sorolhatjuk például a traktorosokat, akik egész évben a traktoron, de szükség esetén a gabona-, illetve a répakom­bájnnal is dolgoznak, esetleg más gépi berendezéseket üze­meltetnek. így a mezőgazdaságban lényegesen gyarapodnak az olyan szakmák, amelyeket a múltban csupán az ipar ismert (karban­tartó, villanyszerelő, gépbeállitő, programozó stb.). Egyre kere­settebbek a kellő képesítésű több szakmához értő dolgozók. E munkaágak rendszeresítése kedvezően befolyásolja a pálya­­választás lehetőségeit a mezőgazdaságban. Vírhatú tehát, hogy a fiatalok érdeklődése ezen szakmák felé irányul. A kellő képesítés megszerzése céljából azonban a megváltozott viszonyokhoz kell alkalmazni a mezőgazdasági oktatás rendszerét, vagyis az új foglalkozási ágak dolgozóinak kellő kiképzését biztositő oktatási rendszert. Gyorsabb ütemben mutatkozik mag a termelőerők fejlődésé­nek hatása az állattenyésztésben, mivel itt már széles körűbb az ipari jellegű termelés. A termelés összpontosítása a legna­gyobb méretű a baromfi- és a sertéstenyésztés szakaszán. Előtérben az ember Az ipari jellegű termelési eljárásokat alkalmazó mezőgaz­dasági üzemeink az 1974-ez év össztermeléséhez viszonyítva a tojástermelésben 78 százalékkal, a baromfihústermelésben 87 százalékkal, a sertéshús-termelésben pedig 39 százalékkal járultak hozzá. Az elmúlt évben hazánkban a gazdasági állatok összponto­sítása istállónként a következő képet mutatta: 93 tehén, 81 borjú és 88 egyéb szarvasmarha. Az 1972—1974-es években csupán a nagy befogadóképességű istállók építésével a szar­vasmarha összpontosítása a tehenek esetében 508-ra, a borjak­nál 1304 és a hízómarha esetében 771-re növekedett istálló­­átlagként. Ezzel párhuzamosan új termelési-gazdasági egysé­gek létesültek a mezőgazdasági kooperáció és integráció el­veinek alkalmazásával. A termelés ezekben a szakosított közös mezőgazdasági vál­lalatokban nemcsak a munkatermelékenység lényeges növeke­dését mutatja, hanem többszörösen felülmúlja a még nem sza­kosított mezőgazdasági üzemek termelési eredményeit. A hagyományos állatgondozó vagy etető az automatizált termelés feltételei között gépkezelővé válik, aki az állatok biológiai követelményeinek ismeretei mellett nemcsak az irá­nyító kapcsolótábla nyomógombjainak funkcióját ismeri, ha­nem az összetett műszaki berendezés karbantartásához és az egyszerűbb javítások elvégzéséhez is ért. Az ilyen dolgozó nemcsak az állatok egészségi állapotát ellenőrzi, hanem ügyel az összetett gépezet folyamatos, zökkenőmentes üzemelésére is. A baromfitenyésztésben gyakorlatilag alkalmazzák az olyan korszerű elemeket, mint amilyen például az állatok életkör­­nyezatének módosítása, szabályozzák a nap és az éj hosszát intenzív megvilágítással, as etetés Időpontjának módosításával stb. Ezáltal a tojástarmelást is befolyásolhatjuk. Itt az auto­matikus és szabályozó elemek a termelővonalak megszokott kiegészítői, jelenleg a teljesen automatizált gépsorok irányí­tásában a programozott irányítás módszerét alkalmazzák s ez­által e gépsorok már a gépek harmadik nemzedékét képvise­lik. A gépek harmadik nemzedéke újabb igényeket támaszt e mezőgazdasági üzemszervezéssel szemben. A stabil gépsorok és az állattenyésztés céljait szolgáié teljesen gépesített léte­sítmények az állatok nagyfokú összpontosítását követelik. Ezzel túllépik a mai mezőgazdasági üzem kereteit és lénye­gében mezőgazdasági földterülettel nem rendelkező, szakosí­tott termelőegységekké válnak. Az ilyen nagyüzemi feltételek az emberek gondolkodásmód­jában is változást idéznek elő. Nagyobb mértékben bontako­zik ki az alkotó aktivitás és a szocialista verseny. Ez nemcsak megkönnyíti a munkát, növeli hatékonyságát, hanem lényege­sen bővül politikai-nevelő és társadalmi jelentősége is. A na­gyobb munkalendület szemmelláthatőan kifejezésre jnt a szo­cialista brigád, a komplez ésszerűsítő és újftómozgalom fejlő­désében. Tavaly a szocialista brigádmozgalom keretében szövetkeze­teinkben a kötelezettségvállalások teljesítésével csaknem 80 millió korona értékű terméktöbbletet állítottak elő. Tizenhá­rom komplex ésszerűsítő brigád kitűzött ésszerűsítő program­jának megvalósításával 8 millió korona értékű megtakarítást mutatott ki. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizott­sága által szervezett szlovákiai verseny keretében a szövetke­zetekből benyújtott legértékesebb űjitási javaslatok megvaló­sításával közel 10 millió korona értéket sikerült megtakarí­tani. Az alkotó munkakezdeményezés említett formái nemcsak ai termelés növelését és a gazdasági eredmények javítását teszik lehetővé, hanem ugyanakkor átalakul a dolgozók munka- és életkörnyezete is. Az iparhoz hasonló szintre emelkedik a tisztaság, a termelőhelyek megvilágítása, klimatizálása, mun­karuhák használata — mindez egyetlen fogalommal kifejezve — a munka, illetőleg a munkahely kulturáltsága. Mezőgazdasági termelésünk műszaki és társadalmi változá­sai azt igazolják, hogy a mezőgazdaság műszaki és gazdasági irányításának elválaszthatatlan részét képezi a szociális gon­doskodás és tervezés. A termelés hatékonyságának és a mun­katermelékenység műszaki-gazdasági mutatóinak figyelemmel kísérésével együtt kell látni az embert, szükségleteit, érdekeit, képzettségi előfeltételeit. Ugyanakkor azonban nem lehet szem elől téveszteni a higiéniai és szociális berendezések, társa­dalmi és kulturális igények kielégítését sem. Ez egyik előfel­tétele a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további dinamikus fejlődésének. DELINGA P. mérnök, MACH Fr, mérnök, GS«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom