Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-31 / 4. szám

BW. J«wír 81 SZABAD FötDMOVBS között V. Kamenecen (Nagykövesd) Gu­lyás András főgépesttö kísért el a szövetkezet tanyaközpontjában levő javítószerelö gépműhelybe. A műhely­ben már javában folyik a gépjavítás. Kalapácsütések, reszelés surrogása, fúró zizegése, hegesztés percegése. meghálálni az Ösztöndíjat A szövetkezet gépparkjának érté­ke meghaladja a 3,8 millió korona értéket. Jelenleg 20 kerekes, 4 lánc­talpas traktoruk és 5 gabonakombájn­juk van. Az erőgé­peikhez 25 trakto­rosuk és 12 meg­bízható gépjavító­juk van. Bodnár Imre, huszonötéves mezőgazdasági gépjavító. — Szakmunkás-tanulmányaim kez­detekor szerződést kötött velem a szövetkezet. Ösztöndíjat fizetett, per­sze, hogy most itt vagyok, a falum­ban. A műhelyi munkában megkere­sem a havi kétezret. Nincs okom pa­naszra. Tovább tanultam. Megszerez­tem a gépkocsivezetői jogosítványt. Ne legyen problémája a vezetőség­nek, ha ebben hiánya volna. Aratás­kor kombájnt is Irányítottam. Talán még annyit elmondhatok magamról, hogy párttag vagyok és sokáig vol­tam az ifjúsági szervezet elnöke. Na­gyon örülök, hogy tagja lehetek a szocialista munkabrigádnak. A BRIGÁDVEZETÖ Pallér Béla negy­venkét évével leg­idősebb a gépjaví­tók között. Ezért is vezetője a gép­ii javító brigádnak, amely múlt évi eredményei alap­ján a megtisztelő szocialista brigád cím várományosa. — Huszonkét éve dolgozok a szövetkezetben. Gép­ellátottságunk nem éppen paradicsom, de ami van, az jó. Mi arról gondos­kodunk, hogy a gépek mindig üzem­képesek legyenek. Évente a szövetke­zet egymilliót költ gépek vásárlására és százezer korona értékű gépeket selejtezünk ki. Szövetkezetünknek van pénze a nagyteljesítményű gépek vásárlására, csak sajnos, nem tudjuk azokat beszerezni. Az is nagy problé­ma, hogy a kis teljesítményű trakto­rokhoz nem tudunk munkáló felsze­reléseket kapni. Talajmegmunkáló felszerelésekre gondolok. — Milyen a kollektíva? — Jó a kollektívánk, kitűnő az összetartás, példás a munkafegyelem — mondja Pallér Béla, a brigád ve­zetője. — Fiatal is a brigádunk, az átlagéletkor 25 év. Talán ezért volt viszonylag könnyű megszervezni a munkaversenyt. A brigád két évvel ezelőtt alakult 10 taggal, majd egye sültünk a kiskövesdi szövetkezettel így átszerveztük a brigádot és két taggal kibővítettük. — Elhatároztuk, hogy tovább tanú lünk — veszi át a szót Bodnár Imre. A szövetkezet segítségével valameny­­nyi brigádtag elvégzi a mezőgazdasá gi technikumot. — Mivel töltik szabad idejüket? — Szabad időnk nagyobb részét önképzésre fordítjuk — magyarázza Pallér Béla —, de azért járunk együtt színházba is, sőt kirándulásokat is szervezünk. — Szabad időben végezzük a társa­dalmi munkát is — vág közbe Bodnár Imre. A telepet mi parkosítottuk. A község szépítést munkálataiban tavaly 270 brigádórát dolgoztunk le. Körül­kerítettük a községi parkot. De tár­sadalmi munka az is, amikor egy­másnak segítünk a ázépítésben. Vagy vasárnaponként segítettünk a takar­mányszárító szerelési munkálatainál. Úgy érezzük, hogy mindez hozzátar­tozik a szocialista módon élni köve­telményéhez. De az élet szocialista módja több is annál, hogy egymásnak segítünk. A társadalmi munkánál is több ... — Talán nem értik félre: de mi va­lamennyi ügyünket magunk intézzük — magyarázza Pallér Béla, a brigád vezetője. — A szövetkezet vezetői jó­formán azt se veszik észre, hogy ez a brigád van. Pontosabban: a terme­lésben észreveszik, mert az eredmé nyeinkért az elismeréseket is mindig megkapjuk. De egyébként — a veze­tők szerint — ezzel a brigáddal nincs probléma. Senki se megy közülük panaszkodni... Hét persze, hogy nem. Mi ugyanis magunk között beszéljük meg, ha van problémánk. Pontosab­ban: mindent megtanácskozunk és határozatot Is hozunk. Ami viszont a vezetőségre tartozik, azt — a brigád véleménye alapján — én tolmácsolom az elnöknek, vagv ahhoz, akihez tar­tozik az ügy. A brigádon kívül mi nem szoktunk vitatkozni, egymás közt is csak addig, amíg kell, amíg ki nem alakul a közös vélemény. Legfeljebb a szövetkezeti munkaiskolában kér­dezősködünk, vagy vitatkozunk, ha nem értünk valamit. Mert minden brigádtag rendszeresen részt vesz a szövetkezeti munkaiskola keretében a szakmai, politikai-ideológiai okta­tásban is ... Három brigádtagunk párttag, egy fiatal tagjelölt. Most újabb fiatalokat készítünk elő tagje­löltnek. Különben mi jó barátok va­gyunk, gyakran töltjük együtt a sza­bad Időt. Arra ts vigyáznak, nehogy valaki megsértse a szocialista brigád elveit, mert mi azokra munka után és a munkahelyen is kényesek va­gyunk. SOK A FIATAL Kanda Vince sze­rény fiú. Sokáig tart, míg szóra bí­rom. — Királyhelme­­cen tanultam a szakmát, a gépállo­máson — vallja magáról. — Ide való vagyok, ide jöttem vissza. Nagy kedvem van a szakmában dolgozni. A gépeké a jövó a mezőgazdaságban is. Nyáron aratni is szoktam. Már arattam a nitrai, hu­­ménnei, poprádi, košicei és a Spišská Nové Ves-i járásban is. Mi volt a legnagyobb élménye az aratásnál? Amikor Nitrán az országos arató­ünnepélyen a mezőgazdasági minisz­tertől átvettem a kitüntetést. Az utol­só öt évben az E—512-es kombájnnal voltam már’aratásban járási, kerüle­ti, sőt szlovákiai győztes is. A legna­gyobb teljesítményem napi 750 mázsa szem cséplése volt. Sok mindenről elbeszélgettem még a nagykürtösi gépjavítókkal. A fiatal Gáspár Lászlóval arról, hogy szépen berendezett klubjuk van, ahol kedvük szerint szórakozhatnak. Most vásárol­tak 6000 koronáért televíziót és egyéb klubfelszerelést, különböző tár­sasjátékokat. Nemrég körzeti ifjúsági találkozót rendeztek. Gulyás András, a szövetkezet főgé­­pesftője befejezésül elmondotta, hogy a gépek téli javítása az előre kidol­gozott harmonogram szerint folyik. Aggodalomra nincs ok, hiszen szépen felsorakozva állnak a kijavított gé­pek a tavaszi bevetésre. Illés Bertalan Napjainkban ml» den technikai mód adott, hogy a szar­­vestrágyát időbért elszállítsuk a ge» daságt udvarról * majd ha az időjá­rás megengedi, mfr előbb bejuttassad a talajba. Nagyító nélkül A 6. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK — MEZÖGAZDASÄGUNK BIZONYÍTÁSI IDŐSZAKA miiiHmiiiiiiniiffliiiH«t^iiiiiiiiiiMinMHiiiiiimiimiiiniiiiMnii!i[iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiJiimiii[iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiMiimiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiii[iiiniiiin ihol fűtik a fóliaházakat, már az enyhe januári hónapokban s szépen sorolnak a palánták. Foto: tt Népi kékfesté­szet a mezőgaz­dasági múzeum kiállításán A Nitrai Mezőgazdasági Múzeum az év elején sikerült kiállítást ren­dezett, januárban nyílt meg a népi kékfestészet kiállítása, melyet együttesen valósított meg a brati­­slavai népművészeti központtal, jozef Vontorčik igazgató elmon­dotta: „a kékfestészet Szlovákiá­ban is régi keletű, már 1750 táján jegyzett fel a történelem népi kék­festőket, akik a mintát kásaszerü anyaggal vonták be, aztán az anyagot kék indigóban megmér­­tották, mely természetesen a be­takart részeket nem fogta meg a festék és így a minta pompásan ..kijött“. А XVII. és a XVIU. szá­zadban a kékfestészet Szlovákiá­ban különösen elterjedt. Trencsén­­nek, lAplónak. Gömörnek, Dobsina vagy Beszterce vidékének megvol­tak a maguk külön mintái, ezeket a kiállításon összesítve láttuk és valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújtottak a különböző népi motívumok, melyeket a ki­állításra Stanislav Trnka puchovi kékfestő népi iparművész készí­tett. A Nitrai Mezőgazdasági Múzeum 8000 ilyen népipari kékfestői min tát tárol. Mindjárt a megnyitásnál igen sok néző gyűlt össze és az érdeklődés az érdekes kiállítás iránt napról napra fokozódott. Mint arról a múzeum tudományos dolgozója, dr. Gergelyt Otmár tá­jékoztatott, májusban a múzeum népi húsvéti tojásokból készül újabb kiállításra. Mártonvölgyi László Mezőgazdaságunk eredményekben gazdag tervidőszakát zárt le, mely idő alatt nem kis fejlődésen ment ke­resztül. A legújabb tapasztalatok ki­dolgozására és kezdeti alkalmazására került sor, melynek teljes kibontako­zására a most elkezdődött ötéves tervidőszak ad lehetőséget. Természe­tesen annak érdekében, hogy a mos­tani tervidőszak sikeresen induljon, az összegezés, a múltra való vissza­pillantás, nem hanyagolható el. Eze­ket figyelembe véve a Horné Seme rovce i, a Kamenné Kosihy-i és a Ba­log nad Ipfom-i Egységes Földműves­­szövetkezetekben azt mérlegeltük, hogy a gazdaságok milyen feltételek között kezdték az új évet. mely hiá­nyosságokat szükséges kiküszöböl niük annak érdekében, hogy a hato­dik ötéves terv folyamán jól, sikere­sen gazdálkodjanak. A Horné Semerovce-i (felsoszeme rédi) Efsz vezetősége — a múltbeli tapasztalatokból kiindulva — az év­záró gyűlés előtt mindenre kiterjedő, részletes programtervet dolgozott ki. Erre nagy szükség volt. Ugyanis az 1973 ban egyesült 2070 hektáros szö­vetkezet múlt évi növénytermesztési eredményei nem tanúskodnak fejlő­désről. A vezetők objektív okokra hi­vatkoztak, habár a valóság másról árulkodott. A várttól jóval alacso­nyabb hektárhozamok arra hagynak következtetni, hogy a vetés alkalmá­val nem ügyeltek kellőképpen a kí­vánt magmennyiségre, nem védekez­tek megfelelően a növényi belegsé gek ellen. Mivel a tápanyagellátás jó volt. főleg az említett két hiányosság nkozhatta — a többi évhez viszonyí­tott — nagyon gyenge termésered­ményt. A múlt évben tíz hektáron termesz­tettek burgonyát, a tervezett száz má­zsa helyett csupán 35 mázsát takarí­tottak be hektáronként. Az illetéke­sek szerint a minőségileg rossz ülte­tőanyag okozta a ..galibát“, s a jövő évben nem kívánják ezt a népgazda­ságig fontos terményt termeszteni. Itt a következő kérdések vetődnek fel: vajon a 65 mázsás terméskülönb­ség csupán a HB)« elsőrendű ültető - anya „kontójára“ írható? Helyénvaló-e a „jövőre már nem termesztünk .. kijelentés? Nem! A hibát az illetéke­sek saját hozzáállásukban is keressék, s ne „önmegadással“ igyekezzenek „megoldani“ a problémát. A múlt évben a kertészetben, főleg a fűszerpaprika termesztése volt si keres. Ennek köszönhető, hogy a nö­vénytermesztés 11 millió 328 ezer ko­rona bevételi tervét — a hiányossá­gok ellenére is — közel 200 ezer ko­ronával túlszárnyalták. A hiányosságok a takarmányter­mesztésnél is megmutatkoztak. Habár a számok azt mutatták, hegy a hek­­tárhozamek kielégitöek voltak, a ter­mény minősége persze már kevésbé. Ez természetesen a hús. és a tejter­melésre is vonatkozik. Ahogy sok más szövetkezetben hosszú évekkel ezelőtt, a Horné Se merovce-i gazdaság állattenyésztése is aránylag alacsony szinten mozgott. Az egyesítés után. jelentős beruházá­sok révén korszerűsített technológia mellett összevonták, majd szakosítot­ták az állattenyésztést. Ezen a téren a következe Horné Sémerovce-i pél­da méltó követésre: a vezetőség an nak idején mérlegelte a helyzetet s megállapította, nem mindig csak a milliós hefektetésű objektumokban lehet eredményekkel gazdálkodni, más lehetőségeket kell keresni. A szavak valósággá váltak, melyeket Szabó István mérnök, alelnök pél­dákkal támasztotta alá: egy már ér­téktelennek tűnő — azelőtt ki nem használt — istálló rekonstrukciója után 120 borjú kapott új férőhelyet Most adták át rendeltetésének azt art 503 férőhelyes hízóbika-pavilont, me­lyet hasonló átépítéssel hozott rend­be a szövetkezet építőcsoportja. Amint látható, az utolsó években a semerovcei gazdaság jelentős befek­tetéssel igyekezett megalapozni azt hogy a hatodik ötéves tervidőszakban jó eredményeket érhessen el. Persze annak érdekében, hogy a befektető sek a lehető legnagyobb hasznot eredményezzék, fokozott figyelmet kell fordítani a növény- és állatte­nyésztés összhangjára, és a gazdasá­gos termelésre. • A BALOG NAD IPEOM-i (Ipolyi balogi) egyesült szövetkezet fennállá­sa óta 1975-ben érte el a legjobb termelési eredményeket. Ennek tuda­tában érdemes összehasonlítani art ötödik tervidőszak első és utolsó éré­be) elért főbb eredménymutatókat: rt gabonatermesztésben 1970-ben 38 má­zsás hektárhozamot értek el, azon­ban 1975 ben már 45 mázsát hektá­ronként. A tehenenként! tejátlag 2700 literről 390D literre növekedett. Mfg 1970-ben az árútermelés pénzértéke tízmillió korona volt, 1975-ben ért már megkétszereződött. Az elkövetkezendő napokban lefo­lyó évzáró gyűlésen a vezetőség szin­tén jó eredményekről tájékoztatja dl tagokat. Egy példát emeltünk ki: rt gazdaság a növénytermesztés tervét 7.5 millió koronával szárnyalta túl —• annak ellenére, hogy a gabonát art említett szövetkezetben — szintén je­lentés kár érte. A fiatal vezetögárda és á tagság eredményét B o d o n у i János mér­nök, a szövetkezet elnöke nem fel­lengzős szavakkal jellemezte. Az át­gondolt beruházások, a tökéletesen betartott agrotechnikai idők, a szak­tudás továbbra is arra kötelezi a szövetkezet képviselőit, hogy jó ered­mények tudatában ne torpanjanak meg. hanem alkalmazzák tovább — helyesen — tapasztalataikat, modern ismereteiket. Az év első hónapja rendszerint art összegezés, ezzel együtt a „gondok* hónapja is. A gazdaság vezetőinek körében a problémát a zöldtakarmá­nyok területének csökkentése okoz­za. De alaposan átgondolva ezen a téren is vannak még az efsz-nek tar­talékai. A zöldtakarmányok termesz­tésének fokozásával megfelelő keze­léssel. kellő zootechnikusi intézkedé­sek mellett egy liter tejet például art eddiginél jóval kevesebb takarmány­­mennyiségből termelhetnek ki. Termelési eredmények és gondok a megoldások keresésének változatai nagy vonalakban megmutatták, hogy a feltüntetett gazdaságok milyen „lappal“ kezdték ai új ötéves tervet. Mivel itt a zárszámadások időszaka, ezzel kapcsolatban leszögezhetjük: a napokban vagy a közeljövőben rende­zett évzáró ünnepségek — ez új terv­időszak kezdetén — jelentős ese­ménynek számítanak. Ahhoz azonban, hogy ezen összejövetelek ne csupán szimbolikus rendezvények legyenek, a szövetkezet vezetőségének „nagyí­tó“ nélkül, reálisan kell tájékoztatni a tagokat, rámutatni úgy a pozitívu­mokra. mint a hiányosságokra, konk­rétan ismertetni a termelést javító határozatokat. Csak így, a dolgozd ember bizalmát megnyerve lehet azon fontos feladatokat hiánytalanul teljesíteni, melyeket hazánk kommu­nista pártja feladatul tűzött ki. KALITA GÁBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom