Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-31 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Január 31« A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról tanácskoztak 'Ás elmúlt héten a szovjet vezetők és Kissinger amerikai külügyminiszter a szovjet—amerikai hadászati fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos SALT—2 megállapodás előkészítése során felmerült nehézségek elhárításáról tárgyaltak. A tárgyalások befejezése előtt Kissinger „bizonyos előrehaladásról“ számolt be a szovjet és amerikai újságírók előtt és hangsúlyozta, hogy a SALT-problémák rendezésére mind amerikai, mind szovjet részről új javaslatokat nyújtottak be. A tárgyalások befejeztével Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának főtitkára az újságírók előtt szintén megerősítette, hogy a szovjet—amerikai eszmecserék folyamán új javaslatok merültek fel. Hozzáfűzte, hogy szovjet részről a tárgyalásokat egyelőre nem értékelik, de a szovjet nép mindent megtesz a szovjet—amerikai közeledés és az enyhülés folytatása érdekében és messzemenően érdekelt a SALT—2 létrejöttében. Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere elutazása előtt újból kijelentette, hogy a tárgyalásokon „jelentős haladást“ értek el a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatban. Ezen kívül különös figyelmet szenteltek a közel-keleti rendezés problémáinak. Azt is említette, hogy sikerült rendezni néhány fontos kérdést a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését illetően. A szovjet sajtó Kissinger látogatásával kapcsolatban megállapította, hogy korai lenne bármiféle tényleges Sikettől' beszélni és óva Int a látogatás eredményességével kapcsolatos túlzott derűlátástól.? ’ Tervszerűen, céltudatosan (Folytatás az 1. oldalról.) Ebbéli igyekezetben a legjobb példát a Trnovec nad Váhom-t (tornőclj Proletár-nemzetköziség Efsz szolgáltatja. Nem Is okoz gondot, nehézséget a munkaszervezés, a napi két, három műszakos gépi dologvégzés. Az említett járásban ez év elejétől tízzel csökkent a szövetkezetek száma. Milyen vezérelvben állapodtak meg az egyesítő gyűléseken? Először: A termelés színvonalának emelkednie kell! Másodszor: A szövetkezeti tagok személyi jövedelmiének az előző évi szinten kell maradni, vagy növekednll Harmadszor: Minden vezetőnek, s tagnak tudásához, rátermettségéhez megfelelő beosztást, munkakört kell biztosítania! A hármas vezérelv betartása szétoszlatta máris a kételyeket. Hasonlóképp kedvezően nyilatkozott Michal Záluský, a Hor. Saliby-1 Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnöke, ami a káderek elhelyezését Illeti. Nehézség, probléma persze még akad Jócskán, hiszen egy év rövid Idő ahhoz, hogy a termelésszakosítás, az üzemszervezés, a munkatermelékenység szakaszán lényeges javulás következzék be. A 4686 hektáros szövetkezetben a nagyüzem nyújtotta lehetőségek kiaknázása terén még nagyon sok a tennivaló, amit közös erővel, egyetértésben, a szakmai-politikai műveltség magasabb szintre emelésével lehet elvégezni. Az elmondottakhoz még záróakkordként hadd idézzünk Ján Barylnak, a CSKP Központi Bizottsága titkárának 1975. október 6-án elhang-. zott előadói beszédéből: . . tervszerűen, céltudatosan valósítsuk meg az összpontosítást és szakosítást úgy, hogy megfeleljen a mezőgazdaság reális feltételeinek és az efsz-ek felkészültségének, de ne maradjon el a mezőgazdaság szükségletei és feladatai mögött. Az egyesítés folyamata továbbra Is az önkéntesség elvéből Indul ki. Ogy kell fejleszteni, hogy a szövetkezeti tagok saját tapasztalataik alapján győződjenek meg előnyeiről és szükségszerűségéről“. N. Kovács István ■■■■■■■■■■■■i a Járom sajátosság jellemezte a ■■ KGST Végrehajtó Bizottságának 73. ülésszakát. Ez volt az első ülés a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejeződése óta. A KGST a helsinki záróokmány szellemének megfelelően bővíti kapcsolatait a különböző társadalmi rendszerű országokkal. Végül a KGST állandó ágazati bizottságain és nemzetközi gazdasági szervezetein keresztül tisztázták az együttműködés egyes gyakorlati irányait a vaskohászat és a gépipar, a könnyűipar, a termékszabványosítás és minőség terén. Az említett három sajátosság nagy nemzetközi jelentőséggel bír, konkrét értelmet ad a komplex gazdasági integrációs program további realizálásának. A Végrehajtó Bizottság megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megállapítását, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a gyümölcsöző államközti együttműködés további kibővítéséhez a gazdaság, tudomány, technika, a környezetvédelem különböző területein. A KGST illetékességének keretet között mindent megtesz, hogy elősegítse az orra vonatkozó elvek és tételek valóravéltását. Az ENSZ-ben megfigyelői státuszaiéi rendelkező KGST 1975. augusztus, szeptember és október havában Immár háromszor terjesztett e világszervezet elé anyagokat a fejlődő országokkal való együttműködésről, az ipari kooperációról és a tudományosműszaki együttműködésről. S már két évtizeddel ezelőtt hozzáfogott, hogy mind jobban elmélyítse együttműködését az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (EGB). Az európai értekezlet záródokumentuma nagy figyelmet szentel a bizottságnak mint az európai együttműködés fontos eszközének. A KGST és az EGB kapcsolatai máris reális, kézzelfogható eredményeket produkáltak az egész kontinens számára. Közösen dolgozzák ki az úgynevezett átmeneti kulcsot a Kelet- és Nyugat-Európa közötti odavissza áruszállításokról szóló összehasonlító adatok rendszeres előkészítéséhez. A közlekedés terén folyik a vasúti gördülőállomány szabványosítása, tanulmányozzák az európai víziutak egységes rendszerének létrehozási lehetőségeit. A KGST mint az EGB munkájának részese közreműködött az európai szocialista országok Béke energetikai rendszere, valamint az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó nyugati tőkés országokat energetikai rendszer egyesítésének célszerűségét tanulmányozó vizsgálat előkészítéséhez. Egyébként a KGST ezt a kérdést a vizsgálat stádiuméban mér gyakorlati útra viszi át. A Béke-rendszer villamos energia-feleslegét az érdekelt felek kölcsönös előnyei alapján Ausztriába és Svájcba, Finnországba és Norvégiába exportálják. A KGST- vel 1964 áta együttműködő Jugoszlávia észak keleti körzeteit egy külön megállapodás értelmében úgyszintén ellátja árammal a Béke energetikai rendszer. A KGST 73. Végrehajtó Bizottsági ülésén jegyzőkönyvet írtak alő arról, hogy Jugoszlávia csatlakozik a KGST egy újabb nemzetközi szervezetéhez, az Interelektrohoz. A Végrehajtó Bizottság határozatot hozott arról is, hogy a KGST keretei között kiterjesztik a Jugoszláviával való együttműködést mezőgazdasági területre is. Ez a KGST tevékenység huszonhét fő irányvonalából már a tizenhetedik, amelyben Jugoszlávia részt vesz. Ez a közelmúlt azon tényeivel együtt, hogy Finnország, Irak és Mexiko csatlakozott a KGST-bez, ismételten igazolja annak nyílt demokratikus jellegét és azt a lehetőséget, hogy valamennyi érdekelt békeszerető állam részt vehet teljesen vagy részlegesen összes tevékenységében, beleértve a gazdasági integráció komplex programját is. Ugyanez vonatkozik Romániának és Jugoszláviának a részvételére a KGST nemzetközi vaskohászati együttműködési szervezetében, az Intermetallban, amelyet 10 évvel ezelőtt Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió hozott létre. Az Intermetall keretei között jelenleg a kereskedelmi kontingenseken felüli évi vaskohászati termékcsere eléri a 3 millió tonnát, ami a 10 év alatti növekedésnek több mint 2,4-szerese. Az Intermetall termelésben bevezetett műszaki ajánlásai révén az acélöntésben 6, az öntvényhengerlésben 8—10 százalékkal növekszik a termékgyártás. Legutóbbi ülésén a Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és tudomásul vette a könnyűipari állandó bizottság jelentését. Az ágazatnak a legutóbbi öt év alatti össztermelése a KGST- országokban átlagosan 33,6 százalékkal növekedett. Az állandó bizottság megbízást kapott, hogy folytassa az együttműködés elmélyítését célzó tevékenységét, hogy még jobban kielégíthessék a lakosság közszükségleti cikkek iránti igényét, hogy. jobban kihasználják a textil-, konfekció-, bőr- és cipő-, bútor- és nyomdaipari vállalatok mostani kapacitását, hogy tovább korszerűsítsék ezeket a vállalatokat. E célbél a Végrehajtó Bizottság javasolta, hogy dolgozzák ki azokat az ajánlásokat, amelyek a kiváló minőségű termékek és anyagok szakosításán és kooperáción alapuló gyártásának megszervezését célozzák, ahogy azt a KGST a gépiparban és a nehézipar egyéb ágazataiban már megvalósította. A közelmúltban szintén Moszkvában tartotta meg a KGST Végrehajtó Bizottságának 74, Ülésszakát, ahol a sokoldalú együttműködés újabb távlatairól tanácskoztak. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta az együttműködés egy sor fontos problémáját és felvázolta a megoldások mozzanatait. A VB megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedésügyi és szállítási bizottság jelentését a KGST országok azzal kapcsolatos együttműködésének fejlesztéséről, hogy biztosítsák a növekvő nemzetközi utasforgalom és teherszállítás lebonyolítását a KGST-országok között Í980-ig és az azt követő időszakban. Továbbá jóváhagyta a KGST országok közötti közlekedési és szállítási kapcsolatok fejlesztésének programját. A felsorolt okmányok komplex intézkedéseket irányoztak elő a vasúti és közúti közlekedés és határátkelőhelyek, a tengeri és folyami kikötők, a belső víziutak és nemzetközi repülőterek rekonstrukciója és műszaki fejlesztésének javítására. A KGST Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a gépgyártási állandó bizottság jelentését a komplex program ama része realizálásának menetéről, amely a könnyűipar ágazatainak gépekkel és berendezésekkel való ellátásával kapcsolatos intézkedések kidolgozására vonatkozik. A munkálatok eredményeként a KGST-országok megállapodásokat dolgoztak ki és írtak alá az érdekelt országok megfelelő szerveivel egyrészt arról, hogy többoldalú nemzetközi szakosodás és kooperáció alapján nagy termelési bázisokat hoznak létre egyes textilipari berendezések gyártására, másrészt a kötőszövő, a konfekció- és a nyomdaiparnak szükséges nagy termelékenységű gépek és berendezések gyártásának, valamint a bútorlapok és bútorok gyártásához szükséges technológiai gépsorok gyártásának szakosításáról és kooperációjáról. Megállapították: a felsorolt megállapodások realizálása lehetővé teszi, hogy a KGST-országok könnyűiparának berendezésekre vonatkozó igényeit a következő ötéves tervidőszakban és az utána következő időszakban jobban kielégítsék. A Végrehajtó Bizottság, miután megvizsgálta a gépgyártási és vaskohászati állandó bizottságok arra vonatkozó ajánlásait, hogy teljesebb mértékben elégítsék ki a csapágyipar szükségleteit, kovácsoló sajtóló gépekben, fémvágé szerszámgépekben, ideértve a több tengelyes automatikus esztergálőgépeket, stb. Ezen a téren a komplex intézkedések megvalósítását irányozták elő. IHHIIII Az ülésszakon elfogadták a mezőgazdasági állandó bizottság arra vonatkozó ajánlását is, hogy az állattenyésztés takarmányfehérjékben, növényi, állati és mikrobiológiai eredetű tápanyagokban mutatkozó szükségleteinek kielégítése céljából működjenek együtt, és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos főbb intézkedések megvalósításának tervét. Az elfogadott ajánlások előirányozzák a KGST-országok együttműködésének további elmélyítését a takarmánytermesztés anyagi és műszaki bázisainak megszilárdításában, amelyek lehetővé teszik a takarmány készletezésének, silózásának ás tárolásának nagyüzemi módszereit. Előirányozzák a magas fehérjetartalmú takarmánynövények termesztésének kibővítését, valamint az állati eredetű fehérje takarmányok előállításának jelentős növelését is. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta az építkezés állandó bizottságának ajánlásait a Mongol Népköztársaság lakásépítkezési problémái megoldásában való KGST együttműködésről. Ez az együttműködés minden bizonnyal jelentősen elősegíti a lakásépítkezés megoldását a Mongol Népköztársaságban. Az ülésen határozatot hoztak arról is, hogy a kitűzött feladatok végrehajtása céljából tovább kell tökéletesíteni a nemzetközi gazdálkodó szervek tevékenységét. Továbbá megvitatta a Szocialista Világgazdaság Intézet eddigi munkáját, valamint az 1976—■ 1980. évi munkájának főbb irányvonaláról szóló jelentést. A végrehajtó Bizottság elfogadta a KGST polgári repülésügyi állandó bizottságának és a KGST egészségvédelmi együttműködési állandó bizottságának szabályzatát. Továbbá a VB megvizsgálta és jóváhagyta az 1976-os évi munkatervét a KGST és a nemzetközi gazdasági-tudományos és műszaki szervezetek közti érintkezések megteremtésével kapcsolatos intézkedések 1978. évi tervét, valamint a KGST 1976-ra szóló költségvetését. Továbbá megvizsgálták a KGST szervek gazdasági-tudományos és műszaki együttműködésének és tevékenységének kérdéseit is és ezekkel kapcsolatban határozatokat hoztak. Oleg Sztroganov, az AFN politikai szemleírőja —tt— Az együttműködés irányainak konkretizálása Biztatóan fejlődik n e m zetgazdaságu n к ■■ ■■ I // Gyümölcsöző jó szomszédi kapcsolat A közelmúlt napokban GUSTAV HUSÄKNAK, a CSKP Központi lizottsága főtitkárának meghívására lazánkba látogatott ERICH HONEC<ER elvtárs, a Német Szocialista Egy»égpárt Központi Bizottságának első Mint az utóbbi években rendszeresen, most is az őszinte barátság, a kölcsönös elvtársi egyetértés szívélyes légkörében vitatták meg a mindkét félt érintő kérdéseket, valamint az időszerű nemzetközi problémákat. A két testvérpárt és állam képviselői kiértékelték a kölcsönös kapcsolatok eddigi sikeres fejlődését a politikaigazdasági és kulturális élet minden szakaszán. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az elért eredmények az elkövetkező időszakban megbízható ra is sokoldalúan erősitik a két párt szövetségét, a szocializmus és a kommunizmus építésének közös Ugye érdekében. A tanácskozáson mindkét fél őszintén hangsúlyozta, hogy továbbra is mindent megtesznek a Szovjetunióval való testvéri szövetség elmélyítése, a szocialista országok egysége, összetartása és szüntelen erősítése érdekében. Az időszerű nemzetközi kérdésekről tartott eszmecserét Illetően a Jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében teljesen azonos volt a nézetegység. Kihangsúlyozták a szocialista közösség koordinált eljárásának és egységének, valamint a Varsói Szerződés megszilárdításának jelentőségét a békepolitika célkitűzésének sikeres Ä Szlovák Statisztikai Hivatal a kötelmúltban hozta nyilvánosságra nemzetgazdaságunk múlt évi fejlődőiének eredményeit. Ezek szerint nemzetgazdaságunk állandó és dinamikus fejlődése tavaly is tovább folytatódott. Az ötödik ötéves terv feladatait úgyszólván nemzetgazdaságunk valamennyi ágazatában túlteljesítettük. Dicséretes eredmény ez, hiszen a múlt évi fejlődés eléggé Igényes gazdasági feltételek, lehetőségek között zajlott le. A kapitalista világban végbemenő infláció nagyméretű áringadozásban nyilvánult meg államunk nyugati piacán. Ennek ellenére szoros együttműködésünk a KGST-tagállamokkal, főleg a Szovjetunióval kedvezően befolyásolta nemzetgazdaságunk fejlődését, sikerült stabilizálnunk mind belső, mind külső gazdasági kapcsolatainkat. Nagyban hozzájárult ehhez a dolgozók öntudata, igyekezete is. A kötelezettségvállalási mozgalom és a socialista munkaverseny nyomán, gazdaságosabbá vált úgyszólván a termelés valamennyi ágazata. Így volt ez a mezőgazdaságban Is. A múlt évi árutermelés például — mely a lakosság élelmiszer-ellátásának fő mutatója — 14,3 milliárd koronát tett ki, ami 7,8 százalékkal több, mint 1974-ben. Nyilvánvaló tehát, hogy a mezőgazdaság valamenynyl ágazatában túlteljesítették a tervet. Csupán a tejeladás tervét teljesítették „csak“ 99,8 százalékra. Az idén olyan intézkedéseket, szakmai megoldásokat remélünk, melyek e csekély lemaradást Is kiküszöbölik. Hogy szocialista mezőgazdaságunk mindjobban Iparosodik és szakembereink felhasználják a tudomány és technika legújabb vívmányait, az is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére 7,6 milliárd koronát költött az állam, amelyből 3,5 milliárd korona értéket a korszerű mezőgazdasági gépek és berendezések tesznek ki. Feltételeink tehát megvannak arra, hogy a hatodik ötéves terv első évét is eredménnyel zárjuk. Mindannyiunkon múlik, hogyan élünk a magunk teremtette kedvező feltételekkel, hogyan használjuk fel további munkánkban az elért eredményeket és tapasztalatokat. —barak— szavatolői lesznek mindkét fél számára a hasznos együttműködés továbbfejlesztésének a két ország népe javára, a szocializmus és a kommunizmus közös ügyének érdekében. Közismert tény, hogy az elmúlt években lényegesen bővült a két ország gazdasági együttműködése és az 1976 —1980-as időszakra szőlő népgazdasági tervek egyeztetésével kialakultak a feltételek az árucsere 57 százalékos növelésére. A két ország üzemei között tovább bővülnek a kooperációs kapcsolatok és egyre hasznosabbá válnak az egyes kerületek közötti baráti látogatások, eszmecserék is. Tavasszal mindkét ország vezetőpártja kongresszusra készül, ahol felmérik munkájuk eredményeit, és újabb feladatokat tűznek ki. A testvérpártok vezetői tanácskoztak Csehszlovákia Kommunista Pártja XV., valamint a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusára való előkészületekről, és nagyra értékelték a dolgozóknak a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkakezdeményezését. A kiadott közleményben Husák és Honecker elvtársak megelégedésüket fejezték ki a két testvérpárt és ország együttműködésével kapcsolatban, amely teljesen a kölcsönös bizalomra, a proletár internacionalizmus elveinek sokoldalú következetés érvényesítésére épül. Megerősítették azt a szilárd elhatározásukat, hogy továbbmegvalósítása szempontjából. Megállapították, hogy a helsinki értekezlet záróokmánya, melyet 35 állam legfelsőbb képviselői hagytak jővá, új korszakot nyitott a nemzetközi feszültség enyhülése érdekében kifejtett törekvésekben. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az NDK továbbra is a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének következetes teljes érvényre juttatására törekszik. A legfőbb feladatot a politikai enyhülés megváltozhatatlanságában és a fegyverkezési hajsza csökkentésében látják. Ezért teljes mértékben támogatják azokat a kezdeményező lépéseket, amelyeket a Szovjetunió a leszerelés területén javasol. A két párt vezető képviselői aggodalommal szóltak arról, hogy az agresszív imperialista körök és más reakciós erők az utóbbi időben a nemzetközi feszültség fokozására törekednek. Az ilyen jelenségeknek gátat kell vetni, hasonlóan, mint a pekingi vezetés nagyhatalmi soviniszta politikájának. A tárgyaló felek határozottan kifejezésre juttatták a CSKP és a Német Szocialista Egységpárt azon szilárd elhatározását, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a többi testvérpárttal együtt erőikhez mérten a Jövőben Is mindent megtesz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért. —tt—
