Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

van a szövetkezet tagjaival, tapasztalataikra támaszkodva irányítja a szövetkezetét és dönt minden olyan ügyben, amelyek döntési joga nincs kimondottan fenntartva a szövetkezet valamely egyéb szerve részére.

(2) A vezetőségnek — az elnököt és az alelnököt is beleértve _ 7—21 tagja van, taggyűlés választja meg őket, amelynek a vezetőség beszámol tevékenységéről és amelynek felelősséggel is tartozik tevékenységéért. A vezetőség elősorban az időszaki (az évi termelési-pénzügyi) tervek és a taggyűlések (a küldöttek testületének) határozátainak teljesítéséért, a szövetkezeti fegyelem megerősítéséért és elmélyítéséért, a munkakezdeményezés fejlesztéséért, a munkabiztonságért és az egészségvédelemért, a szövetkezeti tagok, illetve dolgozók (főleg a fiatalok, a nők és a csökkent munkaképességű egyének) élet- és munkakörnyezetének javításáról való gondoskodásért, valamint a szövetkezet tagjainak és alkalmazottjainak, politikai és szakmai képzettsége fokozásához szükséges feltételek megteremtéséért felelős.

(3) a vezetőség szükség szerint, de legkevesebb havonta egyszer ülésezik.

(4) A vezetőség a szavazatok többségével határoz, ha a tagoknak több mint fele jelen van; szavazat-egyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.

27. cikkely ELNÖK

a) irányítja a szövetkezet mindennapi tevékenységét; a tevékenység egyes ágazatait és az egyes gazdaságokat, valamint a szövetkezet egyéb szervezeti egységeit általában az ezekért felelős vezető szakemberek útján;

b) összehívja a taggyűlést (a küldöttek testületének gyűlését), a vezetőségi ülést és irányítja annak munkáját;

c) biztosítja az elfogadott határozatok rugalmas teljesítését;

d) irányítja és ellenőrzi a szövetkezet többi tisztségviselőinek (vezető szakembereinek) feladat-teljesítését;

e) kifelé a szövetkezetei képviseli; az olyan jogügyletekről szóló iratokat, amelyek révén a szövetkezet valamilyen jogra tesz szert vagy kötelezettséget vállal, az elnökön kívül a vezetőség további tagja, és — • amennyiben pénzügyi jellegű kérdésről van sző — a szövetkezet közgazdásza is aláírja;

f) a munkaviszonnyal kapcsolatos jogügyletekben a szövetkezet nevében jár el, amennyiben a szövetkezet alapszabálya, esetleg a sžôvetkezet munka- és szervezési rendje nem tartja fenn ezt a jogot a vezetőségnek.

(2) Az elnököt a taggyűlés választja meg s tevékenységéért a taggyűlésnek és a vezetőségnek felelős.

(3) Az elnököt távolléte idején az alelnök helyettesíti, akit szintén a taggyűlés választ meg.

(*] Az elnök javaslatára a taggyűlés (a küldöttek tesülete) ez alelnököt megbízhatja valamely működési kör irányításával.

(5) A valamely működési kör irányításával megbízott alelnöknek a szövetkezet alapszabályából eredő munkafeladatainak és hatáskörének keretén belül joga van a szövetkezet nevében tárgyalni, de kötelezettségeket csak az elnöktől kapott felhatalmazás alapján vállalhat a szövetkezet nevében. Ugyanez érvényes az egyes működési területek és gazdaságok, valamint a szövetkezet egyéb szervezeti egységeinek irányítá sával megbízott vezető szakemberek esetében.

(8) A valamely működési kör vezetésével megbízott alelnök vagy más vezető szakember a munkaviszonnyal kapcsolatos, és egyébként az elnök jogkörébe tartozó jogügyleteket csak akkor gyakorolhatja, ha erre írásbeli meghatalmazást kapott ez elnöktől, vagy ha erre lehetőséget nyújt a szövetkezet alapszabálya, esetleg a szövetkezet munka- és szervezési rendje.

AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

28. cikkely

(!) Az ellenőrző bizottság a szövetkezet — vezelőségtől és elnöktől független — ellenőrző és revíziós szerve; tevékenységéért csakis a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

(3) Az ellenőrző bizottság ellenőrzi és felülvizsgálja a szövetkezet egész tevékenységét és megtárgyalja a szövetkezet tagjainak panaszait.

(3) A 3—11 tagú ellenőrző bizottságot a taggyűlés választja meg. A bizottságnak nem lehetne tagjai vezetőségi tagok, vagy a hozzájuk közelálló személyek, az egyes működési körök és gazdaságok vagy a szövetkezet egyéb szervezeti egységeinek irányításával megbízott vezető szakemberek, a szövetkezet közgazdásza és könyvelője, valamint a szövetkezet azon tagjai, akik az anyagi felelősségről szóló egyezmény alapján felelnek a gondjaikra bízott pénzkészletért, értékcikkekért, árúért, anyagkészletért vagy egyéb értékekért, amelyekkel kötelesek elszámolni.

(4) Az ellenőrző bizottság tagjai saját körükből választanak elnököt; a nagy szövetkezetekben az ellenőrző bizottság elnöke felmenthető a szövetkezetben végzett egyéb munkák alól.

í5) A szövetkezetben, ahol a tagok száma nem haladja meg a 300-at, az ellenőrző bizottság látja el az egyeztető bizottíág feladatait le.

29. cikkely

(!) Az ellenőrző bizoltság minden év elején munkatervet készít. Elsősorban ellenőrzi és felülvizsgálja:

a) havonta egyszer a pénztári készletet és a munkabérek kifizetését;

b) negyedévenként egyszer

— a termelési, áruértékesítési és egyéb kötelezettségek teljesítését, valamint a szövetkezet egyéb tevékenységét,

— a szövetkezet egészévi költségvetésének teljesítését,

— az elsődleges nyilvántartás könyvelési bizonylatainak és bejegyzéseinek helyességét és időszerűségét,

— a szállítókkal szembeni kötelezettségek időbeni térítését, valamint az átvevőkkel, a tagokkal és a szövetkezet alkalmazottaival szemben támasztott követelések időbeni kiegyenlítését,

— váratlanul ellenőrzi a szövetkezet bármely szervezeti egységén belüli gazdálkodást (főleg a mezőgazdasági termékek, a vetőmagok,- ültetőanyagok és takarmányok, az anyagiműszaki és pénzeszközök, az épületek, a ^«rendezések és a gépek, az igás- és haszonállatok, stb. tárolását, istállózását és kihasználását.

(2) Az ellenőrző bizottság az év végén részt vesz az év végi leltározásban és az évzáró taggyűlés részére revíziós jelentést dolgoz ki arról, hogyan gazdálkodott a szövetkezet az elmúlt gazdasági évben.

(3) Az ellenőrző bizottság minden ellenőrzés és kivizsgálás alkalmával meggyőződik arról, vajon a szövetkezeti ügyek intézésekor a szövetkezet szervei, tisztségviselői, vezető szakemberei és egyéb tagjai betartják-e a törvényeket és az egyéb általánosan kötelező jogi előírásokat, a szövetkezet alapszabályét és a további szövetkezeten belüli előírásokat, hogy életbe léptetik-e a taggyűlések (a küldöttek testületé) határozatait, kellő gondot fordítanak-e a szövetkezeti vagyon védelmére és a szövetkezeti demokrácia elvének betartására, valamint azt is ellenőrzik, hogyan teljesítik a szövetkezet tagjai tagsági viszonyból eredő feladataikat.

(4) Az ellenőrzést vagy felülvizsgálást általában az ellenőrző bizottság két tagja végzi és az ellenőrzés eredményét az ellenőrző bizottság revíziós lelet formájában terjeszti elő a vezetőségnek a hibák eltávolítása és orvoslása céljából, valamint a taggyűlésnek (a küldöttek testüleétnek) megtárgyalás végett. Ha a vezetőség megfelelő időn belül nem távolítja el a hibákat, akkor a taggyűlés (a küldöttek testületé) dönt á megfelelő intézkedések felől.

(5) A szövetkezet minden tagjának jogában áll az ellenőrző bizottsághoz fordulni a szövetkezetét és tagjait érintő összes kérdéssel. Az ellenőrző bizottság köteles kivizsgálni a tényeket, kérni az orvoslást és a kivizsgálás eredményéről tájékoz tatni a kivizsgálást kezdeményező szövetkezeti tagot.

30. cikkely

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

(1) A szociális bizoltság

a] mint a szociális gondoskodás szerve biztosítja azoknak a feldatoknak a teljesítését, amelyek a szociális biztosításból a szövetkezeti tagok betegbiztosításából, az anyákról és a gyermekekről való szociális gondoskodásból a szövetkezetre hárulnak; ebben az irányban főleg az illetékes nemzeti bizottságnak beterjeszti a járadékbiztosítás nagyságával kapcsolatos javaslatát a munkában eltöltött idő beszámítására és annak a naptári évnek a beszámítására, amelyben a szövetkezet tagja nem dolgozta le a naptári évben a meghatározott munkanapokat az előírások értelmében;

— véleményezi azokat a járadék-, szolgáltatási és gyógykezelési kérvényeket, amelyekről a nemzeti bizottság szociális biztosítási bizottsága vagy a köztársaság illetékes nyugdíjat meghatározó szerve dönt;

— segít megteremteni a csökkent munkaképességű tagok lehető legszélesebb körű és tartós érvényesülésének feltételeit és közreműködik ezen személyek munkába való beosztásánál;

— dönt a betegbiztosítási pénzilletményekről, valamint az anyák és a gyermekek biztosítási járadékának nagyságáról;

— gondoskodik az állami eszközökből térített segélyekre fordított kiadások helyes és időbeni elszámolásáról, valamint a szociális biztosítás költségeinek részbeni fedezését szolgáló hozzájárulás helyes és időbeni átutalásáról.

b) olyan feladatokat is teljesít, amelyek összhangban vannak a tagok, esetleg a szövetkezeti alkalmazottak olyan szociális-gazdasági irányzatú szükségleteinek és érdekeinek kielégítésével, amelyek a szövetkezetnek a tagokról való gondoskodás komplex programjából erednek; ebben az irányban főleg

— figyelemmel kíséri a munkaképtelenséggel párosuló betegségi és baleseti arányok fejlődését, a tagok és az alkalmazottak egészségéről való törődés fokozását segítő intézkedéseket javasol — beleértve az egészségügyi, szociális és rekreációs létesítmények építését is —, ellenőrzi, teljesítik-e küldetésüket ezek a létesítmények és javaslatot terjeszt elő a szociális célokat szolgáié pénz- és egyéb eszközök költségvetésére;

— közreműködik a tagoknak és az alkalmazottaknak a gyógykezelési-megelőzési gondoskodás létesítményekben, vala

mint a rekreációs és pionír-rekreációs létesítményekben történő elhelyezésében;

— határoz a tagok és az alkalmazottak gyermekeinek saját bölcsődében és óvodában való elhelyezéséről és együttműködik a nemzeti bizpttsággal a tagok és az alkalmazottak gyermekeinek a nemzeti bizottság iskoláskor előtti gyermekek részére épített létesítményeiben történő elhelyezésénél;

— javasolja a vezetőségnek a szociális támogatás megítélését;

— további intézkedésre váró javaslatokat nyújt be a vezetőségnek azzal kapcsolatban, hogy a sajátos előírások szerint, a kulturális és szociális alap terhére, ítéljen meg tartós és rendszeres jövedelem-kiegészítő juttatásokat a nyugdíjakhoz.

(2) A 3—7 tagú szociális bizottságot a taggyűlés választja meg. A szociális bizottság elnökét a taggyűlés a vezetőség tagjaiból választja meg; a szociális bizottság titkári teendőit a szövetkezet közgazdásza látja el.

31. cikkely

munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság

(1J A munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság a szövetkezeti munka biztonsága és egészségvédelme fölötti társadalmi ellenőrzésének alapvető láncszeme,

(a) megszervezi a szövetkezet tagjainak és alkalmazottainak a munkabiztonság és az egészségvédelem színvonalának emelésére, valamint a munkabiztonsági, egészségvédelmi és higiéniai alapelvek következetes betartására történő oktatását;

b) ellenőrzi és megtárgyalja a munkabiztonság és az egészségvédelem helyzetét a szövetkezetben, mégpedig elsősorban abból a szempontból;

— folyamatosan biztosítják-e a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások betartásához, valamint a biztonságos és az egészségügyileg kifogástalan munkavégzéshez nélkülözhetetlen feltételeket, továbbá azt is, megisinertetík-e kellőképpen a szövetkezet tagjait és alkalmazottait a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokkal, s vajon megkövetelik és ellenőrzik-e ezeknek az előírásoknak a betartását;

— mennyiben tesznek eleget a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásoknak és utasításoknak és használják-e munka közben a védő berendezéseket, valamint egyéb védő eszközöket ;

— betartják-e a nők és a fiatalkorúak éjjelt és a munkaidőn túl végzett munkáról szóló előírásokat;

c) ellenőrzi, hogy a munkahely, a berendezés, a gépek és a meghatározott munkafolyamatok megfelelnek-e a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásoknak;

d) figyelemmel kíséri a munkabiztonság és az egészségvédelem állami szakfelügyete szerveinek, az állami egészségügyi Igazgatóság, valamint a munkabiztonság és az egészségvédelem társadalmi ellenőrző szervei intézkedéseinek teljesítését;

e) részt vesz az üzemi balesetek, a foglalkozási betegségek és az üzemi szerencsétlenségek okának kivizsgálásában és őrtékedésében;

f) felhívja a figyelmet a megállapított hibákra és követeli azok eltávolítását, javaslatokat terjeszt be a biztonságos és egészségügyi szempontból kifogástalan munkavégzés és a balesetmegelőzés feltételeinek javítására;

g) segít a szövetkezet egyéb szerveinek és vezető tisztségviselőinek (vezető szakembereinek) a munkabiztonsági ás egészségvédelmi előírásokból eredő feladatok teljesítésében.

(2) A 3—7 tagú munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottságot a taggyűlés választja meg; a bizottság elnökét a taggyűlés általábap a vezetőség tagjai közül választja meg.

32. cikkely

EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG

í1} A szövetkezetnek és tagjainak a szövetkezeten belüli munkaviszonybél eredő igényekkel, valamint a szövetkezeten belül eredő vagyonjogi és egyéb jogi viszonyokból származó igényekkel — amennyiben azok a tagsági jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggésben keletkeztek —, esetleg a szövetkezetnek és dolgozóinak a munkaviszonyból vagy a szövetkezethez fűződő egyéb munkajogi viszonyokból eredő igényeivel kapcsolatos vitás ügyeinek egyeztető eljárással történő rendezésére a 300-nál több tagot számláló szövetkezet taggyűlése 5—9 tagú bizottságot választ. A bizottság tagjai saját körükből választják meg az egyeztető bizottság elnökét.

(2) Az egyeztető bizottság tagjává azt a szövetkezeti tagot lehet megválasztani, aki — tekintettel a tapasztalataira és az erkölcsi-politikai tulajdonságaira is — példamutatóan viszonyul a tagsági kötelességek teljesítéséhez és élvezi a szövetkezet többi tagjának ktíllő bizalmát.

(3) Az egyeztető bizottságnak nem lehet tagja vezetőségi tag, sem azok a szakvezetők, akik egyes ágazatok, gazdasági részlegek vezetésével vannak megbízva, sem pedig a szövetkezel közgazdásza és könyvelője.

33. cikkely

m (11 A szövetkezeti tagoknak a szövetkezet irányításába és • igazgatásába történő széles körű aktív bekapcsolása, ismereteik és tapasztalataik kamatoztatása érdekében a taggyűlés (a küldöttek testületé) vagy a vezetőség további kisegítő és tanácsadó hatáskörű bizottságokat létesít. Ezek a bizottságok vagy állandó jellegűek (pl. a dolgozók kezdeményezőkészsége fejlesztésének bizottsága, kulturális-oktatási bizottság, munkanormázási és jutalmazási bizottság, tűzrendészen bizottság) vagy ideiglenes küldetésűek (meghatározott feladatok teljesítésére); tevékenységükért az őket létrehozó szervnek felelnek.

(2) A taggyűlés (a küldöttek testületé) állandó jellegű bizottságként minden szövetkezetben létrehozza a dolgozók kezdeményezőkészsége fejlesztésének bizottságát és a kulturálisoktatási bizottságot.

34. cikkely

A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉGE FEJLESZTÉSÉNEK

BIZOTTSÁGA

A dolgozók kezdeményezőkészsége fejlesztésének bizottsága elsősorban

a) segíti a szövetkezet szerveit és vezető tisztségviselőit (vezető szakembereit) a szocialista munkaverseny különböző formálnak, valamint az újítók és feltalálók mozgalmának szervezésében, fejlesztésében és értékelésében; főleg a termelési és eladási feladatok teljesítését és túlszárnyalását célzó mozgalmak fejlesztéséből, a szocialista brígádmozgalom és a komplex racionalizációs brigádok mozgalmának fejlesztéséből veszi ki a részét;

b) kezdeményező javaslatokat terjeszt elő a szocialista versenymozgalom új formáinak fejlesztésére, mindenekelőtt a szövetkezeti tagok és alkalmazottak munka- és életfeltételeinek javítása érdekében.

35. cikkely

KULTURÁLIS-OKTATÁSI BIZOTTSTAG

Á kulturális-oktatási bizottság elsősorban

a) segíti a szövetkezet szerveit és vezető tisztségviselőit (vezető szakembereit) a szövetkezeti tagok és alkalmazottak politikai és szakmai oktatása különböző formáinak (pl. a szövetkezeti munkaiskola, a haladó tapasztalatok iskolája, ciklikus oktatás) szervezésében, fejlesztésében és biztosításában;

b) szervezi és fejleszti a kulturális-társadalmi életet a szövetkezetben, főleg a kulturális és az érdekköri tevékenységet, s irányítja, figyelemmel kíséri és értékeli a szövetkezet kulturális-népművelési létesítményeinek tevékenységét;

c) gondoskodik a munka- és életkörnyezet kultúrájúról,

d) a nemzeti bizottság és a társadalmi szervezetek szerveivel, valamint a nemzeti bizottság illetékes helyi népművelési intézményével együtt részt vesz a helyi eszmei-politikai és kulturális-társadalmi élet szervezésében;

e) kiveszi részét a hazai és más szocialista országbeli mezőgazdasági szövetkezetek tagjaival kialakított baráti kapcsolatok és tapasztalatcserék előkészítéséből és megvalósításából*

f) előterjeszti a kulturális és oktatói tevékenységre igényelt pénzeszközök költségvetési tervjavaslatát.

36. cikkely

GAZDASÁGI vezetés

f1} A.taggyűlés (a küldöttek testületé) az elnök kisegítő szerveként gazdasági vezetőséget létesíthet, amellyel az elnök megtárgyalja a szövetkezet főbb termelési-szervezési és öko-, nómiai feladatainak teljesítését biztosító szükséges intézkedéseket. A gazdasági vezetőség segít az elnöknek elsősorban

a) a szövetkezet gazdasági terveinek kidolgozásához és gazdasági eredményeinek ökonómiai elemzéséhez szükséges adatok feldolgozásában;

b) bevezetni és megavlósítani a termelés növekedését, a termelési és munkafolyamatok ésszerűsítését, valamint a termelés és a munka irányítása szervezésének tökéletesítését célzó megfelelő intézkedéseket;

c) a szövetkezet szervei által elfogadott határozatok, esetleg a különleges feladatok teljesítésének rugalmas biztosításában;

d) irányítani és ellenőrizni a szövetkezet vezető szakemberei feladatainak teljesítését;

e) a vezetőségben és a taggyűlésen (a küldöttek testületében) megtárgyalásra kerülő adatok előkészítésében.

(2) A gazdasági vezetőségnek tagja az elnök, az agronómus, a zootechnikus, a gépesítő, a közgazdász, esetleg a szövetkezet alapszabálya által meghatározott, vagy az elnök javaslatára a vezetőség által kinevezett további vezető szakemberek. Ä gazdasági vezetőség ülésére az elnök meghívhatja a társadalmi szervezetek képviselőit, avagy a megtárgyalásra kerülő bizonyos kérdésekkel kapcsolatban — a szövetkezet bármely tagját és alkalmazottját.

(3) Az elnök szükség szerint hívja egybe a gazdasági vezetőséget.

(4) A gazdasági vezetőség tagjainak tisztségük gyakorlásakor a taggyűlés (a küldöttek testületének) és a vezetőség határozataiból kell kiindulniuk.

(s) A kérdések gazdasági vezetőségben történő kollektív szakmai véleményezése alapján hozza meg az elnök a tulaj-