Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

donképpeni döntést és osztja el a határozatok teljesítését biztosító feladatokat.

37. cikkely

(1) A szövetkezeti tagot csak nyomós oknál fogva — főleg, ha a tag elveszíti a szövetkezet többi tagjának bizalmát — lehet a működési időszak letelte előtt visszahívni a taggyűlés által jóváhagyott szövetkezeti szervben betöltött tisztségéből; e szempontból a visszahívás okát képezheti a szövetkezeti fegyelemnek a szövetkezet választott szervében tisztséget betöltő szövetkezeti tag általi durva vagy ismételt megsértése.

(2) A szövetkezet szerveinek megválasztásáról és visszahívásáról, valamint a szövetkezet további bizottságainak megválasztásáról, kinevezéséről vagy visszahívásáról, összetételéről és egybehívásának, tanácskozásának és határozathozatalának szabályairól részletesebben a szövetkezet alapszabálya, esetleg a szövetkezet tárgyalási rendje határoz.

IV. A FÖLDTERÜLETEK EGYESÍTÉSE

ÉS A TÖBBI TERMELŐESZKÖZÖK SZÖVETKEZETESÍTÉSE

38. cikkely

I1) A szövetkezet tagjai a szövetkezeti gazdálkodásra egyesítik az összes földterületeket (beleértve az erdőrészeket és a vízterületeket is], amelyek a szövetkezetbe történő belépéskor a tulajdonukban vannak, vagy amelyeken ekkor gazdálkodnak, valamint a tagsági viszony fennállása idején szerzett földeket is.

(2) A közös szövetkezeti gazdálkodásra nem egyesítik

a) azokat a földeket, amelyek a szövetkezetbe lépés-idején (esetleg abban az időben, amikor ezeket később megszerezték) már a szövetkezet vagy más szocialista mezőgazdasági szervezet használatában vannak;

b) azokat a földeket, amelyeken személyes tulajdont képezhető épületek, udvarok, vagy a lakóházzal összefüggő kertek vannak, vagy amelyek a község belterületén (intravillán) vannak és területük nem haladja meg a 0,10 hektárt. Esetenként, amikor azt különleges szempontok figyelembe vételére késztető körülmények indokolják (főleg ha a felmaradó terület egyesítése után szövetkezeti gazdálkodásra alkalmatlan parcella keletkezne), a vezetőség eltekinthet a 0,10 hektárt meghaladó kertterületek egyesítésétől.

39. cikkely

(t) A szövetkezet használati Joga kiterjed a szövetkezeti gazdálkodásra egyesített földekre és a területrendezéskor ezek helyett póthasználatba adott területekre (a továbbiakban csak egyesített földek) is.

(2) A szövetkezet használati joga időben korlátlan és bérmentes; feljogosítja a szövetkezetét, hogy az egyesített földeket — a jogi előírásokkal összhangban — a tevékenységével járó feladatainak teljesítésére használja.

(3) A szövetkezetnek főleg joga van

í a végrehajtani az egyesített földeken a mezőgazdasági termelés biztosításához és annak fokozásához szükséges rendezést;

b) megváltoztatni és kihasználni az egyesített földek jellegét;

c) az egyesített földeken létrehozni a tevékenységhez szükséges gazdasági épületeket, és a vállalati lakásépítés keretében lakóházakat építeni.

(4) Az egyesített földek összes növényzete a szövetkezet tulajdonát képezi.

40. cikkely

Ä szövetkezet jegyzőkönyvet vesz fel tagjaival a közös szövetkezeti gazdálkodásra egyesített földekről, amelyben feltünteti a földek tulajdonosát, minőségét, terjedelmét és azokat a parcellaszámokat, amelyek szerint a földeket vezetik az ingatlanok nyilvántartásában; a jegyzőkönyv másolatát kiadja a tagnak.

41. cikkely

f1] A szövetkezet sikeres fejlődése, termelésének és jövedelmének növekedése, s tagok életszínvonalának ezzel párhuzamos emelkedése megteremti a háztáji nélküli ésszerű gazdálkodás feltételeit.

(2) A háztáji nélkül gazdálkodó szövetkezet, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott feltételek mellett, mezőgazdasági termékeket bocsájt tagjai (azok családjai) rendelkezésére, az általuk tartott gazdasági állatok részére, esetleg személyes szükségleteik fedezésére.

(3) Az a szövetkezet, amely ez ideig ném lépett a háztáji nélküli gazdálkodás útjára, azon tagjainak ad háztájit, akik ezt kérik; a háztájit az egyes tagokra vagy a tagok családjaira lehet kiosztani.

42. cikkely

Ä szövetkezet tagja saját családja szükségleteinek fedezésére egy darab szarvasmarhát, egy vagy két hízósertést, továbbá kecskéket, juhokat, apró gazdasági állatokat és méhcsaládokat is tarthat, melyeknek megengedett létszámát a szövetkezet alapszabálya tartalmazza. Ezen létszám meghatározásakor a szövetkezet abból az alapelvből indul ki, hogy a szövetkezeti tagok általi gazdasági állattartás semmi esetre sem mehet a közös szövetkezeti gazdálkodás fejlődésének és a közös árutermelés növekedésének rovására, és hogy a szövetkezet alapszabálya által megengedett állatlészámnak meg kell felelnie a juttatott mezőgazdasági termékek mennyiségének, vagy — amennyiben a szövetkezet még nem valósította meg a háztáji nélküli gazdálkodást — a háztáji területének.

43. cikkely

(t) A háztáji, (melynek nem képezheti részét erdő), területének nagysága lehet;

a) egy tagra legfeljebb 0,25 ha, a hegyi és a hegyaljai körzetekben legfeljebb 0,50 ha; ha egy családban több szövetkezeti tag él, akkor ezen tagok összes háztáji földje legfeljebb 0,50 ha, a hegyi és hegyaljai körzetekben pedig legfeljebb 1 ha lehet), ebből a szántóterület legfeljebb 0,50 ha);

b) a tag családjára számított 0,50 ha, a hegyi vagy hegyaljai körzetekben egészen 1 ha (ebből a szántó legfeljebb 0,50 hektár) lehet.

(2) A speciális növények (főleg komló, szőlő, dohány, zöldség, szamóca, gyümölcs, gyógynövények és fűszernövények, az összes növényfélék magszaporítása és virágok) termesztésére szolgáló terület nagysága a szövetkezeti tag családjának háztáji földjén nem haladhatja meg a 0,10 hektárt.

(J) A háztáji területébe beszámítják a kert nem egyesített területét, s ugyanez érvényes a speciális növények termesztési területére is.

(4) A háztáji területének meghatározásakor a szövetkezet figyelembe veszi, milyen mértékben veszi részét a közös munkából a szövetkezet tagja (annak családja). A szövétkezet alapszabálya kimondhatja, hogy azoknak a szövetkezeti tagoknak, akiket az állandó szövetkezeti munkában való részvételben a betegségük, a koruk vagy egyéb komoly okok) a társadalmi tisztségek és a tömegszervezetek részére végzett tevékenység, valamint a közös mezőgazdasági vállalatokban végzett munka kivételével) gátolják, azoknak kisebb területű háztájit adnak, mint az állandóan aktív munkát kifejtő szövetkezeti tagoknak, de legkevesebb 0,10 hektárt.

(5) Azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik befejezték a rendszeres munkavégzést a szövetkezetben, és elköltöztek annak körzetéből, nem juttatnak háztájit, esetleg a már kimért háztájit is megvonhatják tőlük.

44. cikkely

(t) A szövetkezetbe történő belépéskor a tag átadja a szövetkezeti tulajdonba az élő- és holt leltárt (a gazdasági állatokat azokon a gazdasági és apróállatokon kívül, amelyeket a szövetkezeti alapszabály értelmében tarthat, gazdasági gépeket, a kocsikat és szerszámokat), a gazdasági épületeket és a gazdasági jellegű létesítményeket, a vetőmagokat, ültetőanyagokat és takarmányokat, esetleg a kézmüveskellékeket is, amennyiben a szövetkezetnek szüksége van rájuk.

(2) A szövetkezet a tag jelenlétében és az érvényes árak szerint felértékeli a tulajdonába átvett termelőeszközöket (1. bekezdés). A felértékelésről jegyzőkönyvet készítenek, melynek másolatát a szövetkezet átadja a tagnak.

45. cikkely

l1) Az élő és holt leltár, esetleg a kézmüveskellékek, valamint a gazdasági épületek és egyéb építmények, a vetőmag, az ültetőanyag és a takarmány átvételi árának húsz százaléka a szövetkezetbe lépő tag kötelező és vissza nem téríthető betétjét képezi.

(2J Az élő és holt leltár, esetleg a kézműveskellékek átvételi árának fennmaradó részét a szövetkezet megtéríti tagjainak, mégpedig a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételek mellett és határidőn belül.

(3) Amennyiben a szövetkezet még nem fizette ki az 1976. január 1. előtt belépett szövetkezeti tagoknak az élő és holt leltár, esetleg a kézműveskellékek átvételi értékének fennmaradó részét, abban az esetben a szövetkezet alapszabálya meghatározza azokat a feltételeket és határidőket, amelyek közepette a kifizetésnek meg kell történnie. A határidőket egymástól eltérően Is meg lehet határozni úgy, hogy a szóban forgó összeget előbb a szövetkezet legrégibb tagjai, elsősorban is a nyugdíjasok kapják meg.

V. MUNKAVISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN

46. cikkely

f1) A szövetkezetben a munkát elvileg a tagok végzik éspedig olyan terjedelemben, amelyet a munkafeltételekről megkötött egyezmény szab meg, esetleg — ha ilyet nem kötöttek — a vezetőség döntése alapján foganatosított besorolás szerint a tagra háruló munka terjedelmében. A munkábaosztás és a munka terjedelmének meghatározásakor a szövetkezet

III. A SZÖVETKEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE,

IRÁNYÍTÁSA ÉS IGAZGATÁSA

20. cikkely

(1) A szövetkezet a termelés irányzatára és terjedelmére, a termelés összpontosításának és szakosításának fokára, valamint a földalap elrendezésére való tekintettel határozza meg saját belső szervezeti felépítését és a szövetkezeten belüli irányítás rendszerét. Közben főleg a következő olapelvekből indul ki:

a) a szakágazati (részleg) vagy területi (gazdasági) Irányítási elv alapján, esetleg a nevezett kőt irányítási elv ésszerű összekapcsolása alapján, a szövetkezet termelő és egyéb tevékenységei részére szervezeti egységeket létesít; a részlegek és

a gazdaságok még további szervezeti egységekre tagozódhatnak;

b) a termelés szakosításának és összpontosításának mindjobbani elmélyítésével a szövetkezet megteremti a szakágazati irányítási elv és a belüzeml szakosítás mind szélesebb körű érvényesülésének feltételeit;

c) a szövetkezet szervezeti egységei a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer, (a hozrascsot) elvei alapján gazdálkodnak, (a részlegek és gazdaságok mint gazdasági központok, amelyek rendszerint költségvetési központokra tagozódnak);

d) a szervezeti egységek feladataik teljesítéséhez földet, élő és holt leltárt, valamint gazdasági épületeket kapnak.

(2) A szövetkezeten belüli irányítási rendszerben a szövetkezet a szövetkezeti demokrácia és az egyszemélyi felelősség elvének célszerű összekapcsolásán alapuló módszereket alkalmaz.

(3) A szövetkezeten belüli Irányítás hatásosságának növelése érdekében a szövetkezet tökéletesíti a belüzemi tervezést és nyilvántartást, rendszeresen kidolgozza és megtárgyalja a gazdálkodás eredményeinek ökonómiai elemzését, biztosítja a folyamatos belüzemi ellenőrzést és az ellenőrzés eredményeinek kihasználását az irányító tevékenységben.

(4) A szövetkezet szervezeti felépítését, a szervezeti egységek vállalaton belüli önálló elszámolási helyzetét és vezetőiknek jogait és költelességeit, valamint a gazdálkodás eredményeit vizsgáló ökonómiai elemzések a szövetkezet alapszabálya, esetleg a szövetkezet munka- és szervezési rendje határozza még.

21. cikkely

f1) A szövetkezet szervezeti egységeinek termelési értekezlete hatékony eszköze főleg az irányításnak és a szövetkezeti tagok aktív részvételének a szövetkezeti ügyek igazgatásában. A részlegek vagy gazdaságok, esetleg a szövetkezet további

szervezeti egységeinek vezetőit szükség szerint, de legalább kéthavonta egyszer hívják össze a szervezeti egységet és annak munkaközösségét érintő, s a termeléssel, a munkával kapcsolatos vagy egyéb kérdések megvitatására.

(2) A termelési értekezleteken főleg a következő kérdések kerülnek megvitatásra:

a) a tervezés, továbbá a tervfeladatok túlteljesítését szolgáló intézkedések;

b) a tervfeladatok teljesítésének értékelése, intézkedések a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölése, rendkívüli fontosságú feladatok teljesítése céljából;

c) a gazdálkodás eredményeinek ökonómiai elemzése, a termelő eszközök és a források gazdaságos kihasználása, a termelés növekedését és a költségek csökkenését elősegítő tartalékok feltárása és kihasználása;

d) a munkaszervezés javítását, a szövetkezeti fegyelem megszilárdítását, a munkabiztonság és az egészségvédelem fokozását, valamint a szövetkezeti vagyon védelmének elmélyítését célzó intézkedések;

e) a munkakezdeményezés fejlesztésének szervezése és értékelése;

f) a szövetkezeti tagok és dolgozók politikai-szakmai képesítésének növelése.

(3) Amennyiben azt az ügy természete megkívánja, a szervezeti egység vezetője előterjeszti javaslatát és ajánlatát a szövetkezet illetékes szervének termelési értekezletén.

(4) A szövetkezet alapszabálya közelebbről meghatározza a termelési értekezletek szervezését, esetleg azokat a kérdéscsoportokat is, amelyek rendszeresen megtárgyalásra kerülnek a termelési értekezleteken.

22. cikkely

(4) A szövetkezet tagjai a jogi előírásokkal, a politikaigazdasági intézkedésekkel, a szövetkezet alapszabályával és a szövetkezeten belüli más előírásokkal összhangban, a taggyűlés és a választott szervek útján irányítják és igazgatják a szövetkezet ügyeit.

(2) A szövetkezet választott szervei: a küldöttek testületé, a vezetőség, az elnök, az ellenőrző bizottság, a szociális bizottság, a munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság, valamint az egyeztető bizottság.

(*J A szövetkezet szerveit ötéves Időtartamra választják.

23. cikkely A TAGGYŰLÉS

(1) A szövetkezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyen a tagok gyakorolják a szövetkezet ügyeinek irányítására, igazgatására, valamint a szövetkezet tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó jogukat.

(2) A taggyűlés szükség szerint, de legkevesebb hathónaponként egyszer ülésezik, esetleg — amennyiben a szövetkezetben megválasztották a küldöttek testületét — évente legalább egyszer.

(3) A taggyűlést össze kell hívni, ha ezt a szövetkezet tagjainak legalább egyharmada, az ellenőrző bizottság, a Járási nemzeti bizottság vagy a Járási mezőgazdasági igazgatóság kívánja.

(4) A taggyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a szövetkezet szerveinek vagy azok egyes tagjainak megválasztása, esetleg visszahívása;

b) a szövetkezet alapszabályának jóváhagyása, módosítása

és kiegészítése;

c) a szövetkezet munkarendjének, szervezési és tárgyalási rendjének jóváhagyása, módosítása és kiegészítése;

d) a középtávú és a termelési ütemtervek jóváhagyása;

e) a könyvelési zárszámadás jóváhagyása;

f) a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy megszüntetéséről történő döntés;

g) döntés a szövetkezet és tevékenységét Illető további fontos kérdésekben, amennyiben ezt a mintaalapszabály vagy más jogi előírás elrendeli, esetleg amennyiben a döntés jogát a taggyűlés fenntartja magának.

(5) A taggyűlés akkor hozhat érvényes határozatot, ha a szövetkezet valamennyi tagjának legalább a fele jelen van. A taggyűlés határozatának érvényesítéséhez — amennyiben a jogi előírás nem másként irányozza elő — a jelenlevő szövetkezeti tagok több mint felének jóváhagyása szükséges.

(6) Amennyiben a meghirdetett időpontra nem gyűlik egybe az összes szövetkezeti tagok fele és amennyiben nem olyan esetről van szó, amikor megkövetelik, hogy a határozat érvényességéért az összes szövetkezeti tagok felénél több szavazzon, akkor a taggyűlés egy óra várakozási idő elteltével abban az esetben hozhat érvényes határozatot, ha a szövetkezet összes tagjainak legalább egyharmada jelen van; a taggyűlés határozatának érvényesítéséhez ez esetben a jelenlevő szövetkezeti tagok kétharmadának beleegyezése szükséges.

24. cikkely

A RÉSZLIEG TAGGYŰLÉSEK

(4) Ha a tagok nagy létszáma miatt és a helyi lehetőségekre való tekintettel nem lehet taggyűlést tartani, akkor a szövetkezet alapszabálya kimondhatja, hogy a taggyűlések helyett részleg-taggyűléseket tartanak. Ebben az esetben a részlegtaggyűlésekre is vonatkoznak a 23. cikkely 5. és 6. bekezdésének megállapításai.

(2) A taggyűlés határozatát az egyes részlegtaggyűléseken előterjesztett határozati javaslat mellett, illetve ellen szavazók számának összesítése alapján állapítják meg.

(3) A szövetkezetek alapszabálya részletesen meghatározza a részleg-taggyűlések összehívásának, irányításának, ülésezésének és döntésének szabályait, valamint azt is, hogy a részleg-taggyűléseken leadott szavazatok alapján elfogadott határozattal hogyan ismertetik meg a szövetkezet tagjait.

25. cikkely

A KÜLDÖTTEK TESTÜLETÉ

(!) A több mint 300 tagot számláló szövetkezet taggyűlése megválaszthatja a küldöttek testületét. A küldöttek testületé a taggyűlés jogaival él, de nem tartozik a hatáskörébe:

a) a szövetkezet szerveinek megválasztása, illetve leváltása;

b) a szövetkezet alapszabályának és munkarendjének elfogadása;

c) a zárszámadás jóváhagyása;

d) a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy megszüntetéséről történő döntés.

I2) A küldöttek testületé tagjainak számát a szövetkezet alapszabálya határozza meg — 5—15 szövetkezeti tagra 1 küldött — úgy, hogy a küldöttek testületé tagjainak száma ne legyen kisebb, mint a vezetőség létszámának ötszöröse.

(3) A küldöttek testületé szükség szerint, de legkevesebb háromhavonta egyszer ülésezik.

(4) A küldöttek testületé akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a kétharmada jelen van. A küldöttek testületé határozatának érvényességéhez a jelenlevő testületi tagok több mint felének szavazata szükséges.

26. cikkely

A VEZETŐSÉG

(1) A vezetőség a szövetkezetnek törvényes képviselő és végrehajtó szerve, amely a taggyűlések (a küldöttek testületének gyűlései) közötti időszakban irányítja a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységét, biztosítja és ellenőrzi

az elfogadott határozatok teljesítését; állandó kapcsolatban