Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

egészítheti ki, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a Szövet­ségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ajánlásából, esetleg saját kezdeményezéséből erednek. 3. § f1) Az a szövetkezet, amely 1976 január elseje előtt alakult, kidolgozza alapszabályát és ezt a tagsági gyűlésen legkésőbb 1976. június 30-ig megtárgyalja és jóváhagyja. (2) A szövetkezet tagsági gyűlése által jóváhagyott alap­szabályt a szövetkezet késedelem nélkül véleményezésre ter­jeszti be a járási mezőgazdasági igazgátóságnak, amely együtt­működésben a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságával ezt megvizsgálja, főként olyan szempontból, hogy ez összhangban van-e a jogi előírásokkal és megfelel-e mind az össztársadalmi érdeknek, mind pedig a politikai és az öko­nómiai szükségleteknek, valamint a szövetkezet lehetőségeinek. (3) Amennyiben a járási mezőgazdasági igazgatóság meg­állapítja, hogy a szövetkezet alapszabálya megfelel a 2. be­kezdésben feltüntetett követelményeknek, ezt véleményezésé­vel a járási nemzeti bizottságnak terjeszti be jóváhagyásra; amennyiben nem találja megfelelőnek úgy visszaküldi a szö­vetkezetnek azzal az indokkal, hogy az általa meghatározott időpontig eltávolítsa a hiányokat. (<) A szövetkezet jóváhagyott alapszabályát a járási nem­zeti bizottság nyilvántartásba veszi. 4. § A szövetkezet alapszabályának járási nemzeti bizottság ál­tali jóváhagyása idejéig a szövetkezet a mintaalapszabályhoz igazodik. 5. § j1) Az 1. és a 2. §, valamint a 3. § 2., 3., 4. bekezdése, továbbá a 4. § rendelkezései vonatkoznak a) azon szövetkezetek alapszabályának kidolgozására és jó­váhagyására is, amelyek 1975. december 31-e után alakultak meg; b) a szövetkezeti alapszabály esetleges változására és kiegé­szítésére. (2) A szövetkezet saját alapszabályát csak akkor módosít­hatja és egészítheti ki, ha megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a mintaalapszabállyal összhangban beiktat a sa­ját alapszabályába más alternatív megoldást, amely megfelel a gazdálkodás haladóbb formáinak (2. §, 2. bekezdés e) pont). «. § Hatályát veszíti: 1. a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium 169/1964 számú rendelete, amely nyilvánosságra hozta az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabályát azokkal a kiegé­szítésekkel és változásokkal együtt, amelyeket az egységes földművesszövetkezetek VI. országos kongresszusa fogadott el; 2. a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 170/1964 számú rendelete, amely előírta az egységes földművesszövet­kezetek alapszabályzata kiegészítésének és változásainak mó­dosítását, jóváhagyását és regisztrálását; 3. az egységes földművesszövetkezetek, minta, munka és tár­gyalási rendje, amleyet a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisz­térium 1964. november 20-án adott ki 61 039/64 szám alatt, s amely a 26/1965 számú törvénygyűjteményben volt regisztrál­va, az egységes földművesszövetkezetek minta, munka és tár­gyalási rendjének kiegészítésével és változásaival együtt, amit a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium 1965. december 15-én 56 671/65 szám alatt adoft ki. 7. 5 Ez a rendelet 1976 január elsejével lép hatályba. AZ EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK MINTAALAPSZABÄLYA Az egységes földművesszövetkezetek közös gazdálkodásának sikeres eredményei megmutatták Lenin szövetkezetesítést ter­vének erejét mint a falu szocialista építésének egyedüli útját. Igazolták Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikájának helyességét, amely ezt céltudatos és alkotó mó­don alkalmazta sajátos viszonyainkra. Az állam, a munkásosztály és az egész társadalmunk állan­dó politikai és anyagi segítsége közepette az egységes föld­művesszövetkezetek ökonómlailag és szervezésileg megszilár­dult szocialista típusú nagyüzemi szövetkezeti szervezetekké váltak, fejlett anyagi-műszaki alappal és növekedő termelési intenzitással, valamint magas színvonalú munkatermelékeny­séggel. A termelés állandó növekedése lehetővé teszi számuk­ra, hogy egyre nagyobb mértékben elégíthessék ki a szövet­kezeti földművesek anyagi és kulturális szükségleteit, s bizto­sítsák életszínvonaluk állandó emelkedését. Fokozatosan meg­szűnnek a különbségek az ipari és a mezőgazdasági munka­­feltételek, valamint a város és a falu között; a mezőgazdaság­ban a szocialista tulajdon formájának közeledésére kerül sor. Az egységes földművesszövetkezetekben kialakult a szövet­kezeti földművesek osztálya és elmélyült szocialista jellege. A szövetkezeti földművesek Csehszlovákia Kommunista Párt­jának vezetésével szoros szövetségben a munkásosztállyal te­vékenyen veszik ki részüket a fejlett szocialista társadalom építéséből. Jelenleg — mezőgazdaságunk termelő erejének gyorsütemű fejlődése következtében, amely összefüggésben áll a tudomá­nyos-műszaki fejlődés erőteljesebb érvényesítésével a nagy­üzemi mezőgazdaságban, valamint a szocialista termelési vi­szonyok további megszilárdulásának és elmélyülésének követ­keztében a mezőgazdaságban, — az egységes földművesszö­vetkezetek Lenin szövetkezetesítési tervének megvalósítása útjárr fejlődésüknek minőségi új szakaszához érkeztek. Az új feltételek és az új, igényesebb feladatok megkövetel­ték szocialista földművesszövetkezeti mozgalmunk jogi helyze­tének rendezését. Ennek része az egységes földművesszövet­kezetek mintaalapszabálya, amely körvonalazza a szövetke­zetek belső életének alapvető szabályait és jelentős eszköze a szocialista társadalmi viszonyok fejlődésének a szövetkeze­tekben; a szövetkezeti földművesek aktív részvétele elmélyí­tésének a szövetkezeti ügyek intézésében és irányításában. I. A SZÖVETKEZET CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGE 1. cikkely í1) Az egységes földművesszövetkezet (továbbiakban csak szövetkezet) a dolgozó földművesek és további dolgozók ön­kéntes szövetkezése szocialista nagyüzemi mezőgazdasági ter­melésre; népi jellegű szövetkezet és önkéntes társadalmi szer­vezőt. (2) Az a szövetkezet, amelynek tagsági gyűlése a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége tagsága mellett dönt, egyúttal alapszervezetét képezi az említett szövetségnek. (3) A szövetkezet tevékenységében főleg a következő alap­elvek érvényesülnek: az önkéntesség, az állami irányítás, a szövetkezeti demokrácia, a tage*, a szövetkezet és az egész társadalom érdekeinek összhangja, valamint a tervszerűség, a szövetkezeti tulajdon védelme és a szocialista tulajdon két formájának közeledése a mezőgazdaságban. 2. cikkely l1) A szövetkezet fő feladatai a következők: a) a népgazdasági tervekkel összhangban a gazdálkodás szocialista elvei szerint fejleszteni a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést; b) érvényesíteni a tudományos és a technikai fejlődés vív­mányait főként a termelés és a munka szervezésében, valamint irányítás ipari módszerek bevezetésével, a termelő- és munka­­folyamatok ésszerűsítésével, továbbá az üzemen belüli önálló elszámolási rendszernek (hozrascsot) mint a szocialista gaz­dálkodás nélkülözhetetlen módszerének kihasználásával; c) teljes mértékben kihasználni az egész földalapot és az egyéb termelési eszközöket és forrásokat a növekedő társadal­mi szükségletek fedezésére, fokozni a termelés intenzitását és hatékonyságát, valamint az árutermelést az állami ala­pokba; d) megvalósítani a tagok és alkalmazottak szocialista neve­lését (46. cikkely 3. bekezdés), fejleszteni azok aktivitását kezdeményező készségét és öntudatos magatartását a termelési és egyéb feladatainak teljesítése céljából, a szövetkezeti de­mokrácia elve alapján kialakítani a feltételeket a szövetkezeti ügyek irányításában és igazgatásában való részvételükhöz, munkakezdeményezésük fejlesztéséhez, (a szocialista verseny és az újítómozgalom fejlesztéséhez, szocialista munkabrigádok és komplex racionalizáclós brigádok kialakításához stb.) és bekapcsolódásukhoz a közösségi életbe; e) igyekezni kielégíteni a tagok és az alkalmazottak szo­ciális-ökonómiai szükségletét és igényeit és a társadalom ér­dekeivel összhangban megvalósítani a komplex szociális gon­doskodást a munka- és az életfeltételek Javítása által (meg­különböztetett figyelmet fordítani az ifjúságnak, a nőknek és a csökkentett munkaképességű személyeknek), társadalmi és kulturális életük szervezésével, politikai és szakmai ismereteik bővítésével, képesítésük színvonalának növelésével, lakásépí­téssel, szociális, egészségügyi és kulturális intézmények létesí­tésével. (2) A szövetkezet feladatai teljesítésekor a jogi előírások­hoz igazodik, főleg a munkabiztonsági és egészségvédelmi, valamint a környezetvédelmi előírásokhoz, s gondoskodik a szocialista törvényesség következetes betartásáról. í3) Termelési és egyéb feladatai sikeres teljesítése céljából, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájából ered­nek, a szövetkezet kihasználja a szocialista államok, valamint az élenjáró szocialista mezőgazdasági szervezetek gazdag ta­pasztalatait. 67. cikkely A fegyelmi büntetésről szóló határozat kézbesítésére azok a rendelkezések vonatkaznak, amelyek a szövetkezeti munka­­viszonyokkal kapcsolatos iratok kézbesítésére. VII. A SZÖVETKEZETI TULAJDON VÉDELME 68. cikkely Á szövetkezet kötelessége tevékenységét úgy irányítani, hogy a szövetkezeti vagyont tökéletesen, célszerűen és gazda­ságosan használja ki, s mindenfajta károsodás elől megóvja; erre neveli minden egyes tagját. Ha a szövetkezeti vagyonban kárt okoztak, úgy a szövetkezet köteles követelni a kár meg­térítését. 69. cikkely í1) A szövetkezeti tag kötelessége olyan tevékenységet ki­fejteni és magatartást tanúsítani, hogy sem a saját egészsé­gében, sem a szövetkezet vagyonában kár ne keletkezzen és ténykedése ne vezessen a társadalom, a szövetkezet és az egyének rovására jogtalan anyagi előnyökhöz. (2) A szövetkezetnek kötelessége rendszeresen ellenőrizni azt, hogy tagjai úgy teljesítik-e feladataikat, hogy károk ne keletkezzenek. 70. cikkely (1) A szövetkezetnek tagjai számára olyan feltételeket kell teremtenie, hogy tagsági kötelezettségüknek, egészségük és a vagyon veszélyeztetése nélkül mindenkor eleget tehesse­nek; ha e téren hibákat észlel, ügy kellő intézkedéseket kell tennie ezek kiküszöbölésére, (2) Ha a szövetkezeti tag megállapítja, hogy tagsági köte­lességeinek rendes teljesítéséhez nem teremtették meg a kel­lő feltételeket, ezt felettesének köteles jelenteni. (3) Ha a szövetkezetét kár fenyegeti, a szövetkezeti tag kö­telessége erre felhívni a szövetkezet illetékes vezető tisztség­­viselőjének (vezető beosztású szakdolgozójának), esetleg az illetékes szervek figyelmét. Ha a szövetkezetét fenyegető kár elhárítására azonnali beavatkozás szükséges, a szövetkezeti tag kötelessége haladéktalanul beavatkozni; nem köteles így cselekedni, ha ebben rendkívüli körülmény gátolja, avagy e beavatkozással önmagát, a szövetkezet más tagjait (dolgo­zóit), vagy a szövetkezeti taghoz közelálló személyeket sodor­ná komoly veszélybe. 71. cikkely (!) Készpénzt, értékpapírokat, árut, anyagkészleteket vagy egyéb értékeket elszámolási kötelezettség mellett a szövetke­zet csak abban az esetben bízhatja tagjának, illetve a szövet­kezetben alkalmazott dolgozó gondjaira, ha vele az anyagi felelősségről szóló egyezséget kötött; ilyen megegyezés csakis írásban megkötve érvényes. (2) Az anyagi felelősségről szóló egyezség nélkül a szövet­kezet nem bízhatja tagjára, illetve alkalmazottjára a pénztá­rosi vagy a raktárnoki tisztség betöltését, de egyéb pénztári ügylettel vagy anyagi eszközök (áru, készletek stb.) átvételé­vel, tárolásával és kiadásával kapcsolatos tevékenységet sem. Az anyagi felelősségről szóló egyezség megkötése nélkül a szövetkezet nem bízhatja meg tagját, illetve alkalmazottját olyan tisztségek betöltésével sem, amelyekre az anyagi fele­lősség különleges előírásai vonatkoznak. 72. cikkely (!) Az anyagi felelősségről szóló egyezség megkötésekor, megszűnésekor, a szövetkezeti tagnak más munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezésekor, feltétlenül el kell végezni az eszközök leltározását. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol a szövetkezetnek olyan tagjai vagy alkalmazottai dolgoznak, akik közösen felelősek a hiányokért, a leltározást el kell végezni a felelősséget vál­laló személyekkel kötendő megállapodás alkalmából, de el kell végezni a leltározást akkor is, ha a megállapodás érvé­nyét veszti, továbbá más munkába és munkahelyre való áthe­lyezéskor, s ha a felelősséget vállalt személyek mindegyikét áthelyezték, ha a vezető vagy helyettesének személye megvál­tozik, vagy abban az esetben, ha a közösen felelős dolgozók bármelyike kéri, mivel a kollektív összetételében változás történt vagy közülök valaki kivonja magát az anyagi felelős­ségről szóló egyezményben meghatározott kötelezettségek alól. 73. cikkely A szerszámokat, az egészségvédelmi eszközöket és egyéb tárgyakat a szövetkezet tagjainak és alkalmazottainak írásban nyugta ellenében adja használatba. Erről a szövetkezet nyil­vántartást vezet, amelyben feltünteti, kinek, mikor és milyen állapotban adta használatba a tárgyakat, továbbá mikor és milyen állapotban adták vissza. 74. cikkely Ha a szövetkezet tagja, vagy alkalmazottja kárt tett a szö­vetkezeti vagyonban, a vezetőség kötelessége haladéktalanul és gondosan kivizsgálni mindazokat a körülményeket, ame­lyek a kártétel során közrejátszottak s a vizsgálat eredménye alapján a kár előidézőjét kioktatni hogyan viselkedjen, nehogy a kártétel megismétlődjék; nagyobb károkról a szervezeti, esetleg termelési egység értekezletén tárgyalnak. 75. cikkely (*) Ha a vezetőség a szövetkezeti vagyonban keletkezett kár kivizsgálásakor arra a megállapításra jutott, hogy a kórért a szövetkezet tagja, illetve a szövetkezet alkalmazottja a fe­lelős, meghatározza a kártérítés nagyságát, tekintetbe véve a Munka-Törvénykönyv erre vonatkozó, a munkafeladatok vég­zésekor vagy ezzel közvetlen kapcsolatban a dolgozó által okozott károk megtérítésének terjedelmére vonatkozó rendel­kezéseit. (2) Ha az okozott kár meghaladja a 10 ezer korona össze­get, vagy olyan kár keletkezett, amelyért az elnök (alelnök, esetleg a vezetőség más tagja, illetve az ellenőrző bizottság tagja felelős, az Igényelt kártérítés összegét a vezetőség ja­vaslatára a taggyűlés (a küldöttek testületé) szabja meg; egyébként a kártérítés összegét rendszerint a vezetőség hatá­rozza meg. 76. cikkely Az a szövetkezeti szerv, amely az igényelt kártérítés össze­gét megszabta, eltekinthet a kártérítési összeg fennmaradó részének behajtásától, ha a szövetkezeti tag a megállapított kártérítési összegnek legalább kétharmad részét lefizette és a-szövetkezeti tagságból eredő kötelességeit példásan telje­síti. Ez a kedvezmény azonban nem alkalmazható, ha olyan kár megtérítéséről van szó, amely kárt a szövetkezet tagja szándékosan vagy ittas állapotban okozott a gondjaira bízott értékekben, amellyel elszámolni köteles, de e kedvezmény nem alkalmazható a tárgyak, eszközök elvesztése alkalmából sem. 77. cikkely Ha a szövetkezet tagja beleegyezik a kár megtérítésébe a megszabott összegben és ha a szövetkezet vele a térítés mód­jában megegyezik, a szövetkezet köteles az illetékes taggal írásbeli megállapodást kötni, egyébként az egyezmény elégte­len. Ha a kártérítési kötelességet a tag nem ismerte el, nem vállalta, úgy a szövetkezet kötelessége kártérítési igényét egyeztető tárgyaláson, esetleg bíróság útján érvényesíteni. 78. cikkely A szövetkezet köteles biztosítani azoknak az eszközöknek a megőrzését, amelyeket tagjai a munkába magukkal visznek, továbbá az olyan szokványos járművek megőrzéséről is gon­doskodik, amelyeket a dolgozók a munkába menet vagy mun­kából jövet használnak. VIII. A SZÖVETKEZET TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE 79. cikkely A szövetkezet társadalmi tevékenysége főleg tagjai felöli sokrétű gondoskodáson alapszik éspedig különösképpen az ideológiai, szakmai, kulturális, művelődési, munka, szociális és egészségügyi gondoskodásra terjed ki. Különös figyelmet fordít a szövetkezet az ifjúságra, a nőkre, a csökkent munka­­képességű személyekre és a nyugdíjasokra. 80. cikkely A szövetkezet szüntelenül gondoskodik tagjai és alkalma­zottainak politikai fejlődéséről. A termelési és egyéb értekez­leteken, valamint más alkalmakkor tudatosítja tagjaival és alkalmazottaival a munkásosztály és a szövetkezeti földműve­sek szövetsége szilárdulásának jelentőségét és a fejlett szo­cialista társadalom további fejlődésé érdekében tájékoztatja a tagságot a mezőgazdasági termelésre háruló követelmények­ről. A szövetkezet tagjait és alkalmazottalt a proletárinterna­cionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében neveli. 81. cikkely A szövetkezet gondoskodik tagjainak és alkalmazottainak továbbképzéséről, valamint önképzéséről, szakképzettségük fo­kozásáról és célszerű kibővítéséről. Ezért a) tagjait és egyéb dolgozóit javasolja különböző iskolákra, így pl. munka melletti távtanulásra s az előírásokkal össz­hangban lehetővé teszi tanulásukat azzal, hogy részükre anya­gi támogatást biztosit; b) szövetkezeti munkaiskolát szervez és minden további le­hetőséget kihasznál tagjai és alkalmazottai képzettségének növelésére; szaktanfolyamokra küldi őket példás üzemekbe és a haladó tapasztalatok Iskolájára; c) lehetővé teszi tagjainak és alkalmazottainak a más szö­vetkezetek tagjaival folytatott tapasztalatcserét s azt, hogy a főiskolát és a szakközépiskolát végzettek munkábalépésük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom