Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-24 / 3. szám
55. cikkely (1) A szövetkezet minden egyes tagját a szövetkezeti fegyelem megszilárdítására és elmélyítésére ösztönzi, mindenekelőtt a nevelés módszerével, meggyőzéssel, a jó eredmények értékelésével és az érdemek elismerésével, továbbá a tagok feladatainak és kötelességeinek rendes teljesítését elősegítő kedvező feltételek állandó biztosításával. (2) Ha a szövetkezet tagja kisebb mértékben s*gi meg a szövetkezeti fegyelmet, úgy felettesének kötelessége, hogy a szövetkezeti fegyelem megszegéséért megrója és kioktassa őt ténykedésének helytelenségéről, esetleg az eset megtárgyalására kihasználja az illető szervezési egység munkaértekezletét vagy egyéb termelési értekezletét. 56. cikkely (lJ A szövetkezeti fegyelem komolyabb méretű vagy ismételt megszegéséért, ami a szövetkezet alapszabályának, az érvényes jogszabályok rendelkezéseinek esetleg más, szövetkezeten belüli előírásoknak, illetve a szervek határozatainak kiadott intézkedéseinek, avagy a szövetkezet vezető tisztségviselői (vezető szakdolgozói) munkautasitásainak be nem tartását, megbontását eredményezte, a szövetkezeti tagot az alábbi fegyelmi büntetésben lehet részesíteni: a) dorgálás; b) nyilvános dorgálás; c) a prémium, a gazdasági eredmények utáni részesedés, esetleg más jellegű jutalmak csökkentésével, vagy teljes megvonásával az egyén értékelése nyomán 500 korona terjedelemig; d) áthelyezés gyengébben fizetett munkakörbe három hónapi időtartamra, esetleg havi munkajutalmának 10 százalékig terjedő csökkentése három hónapi időtartamra. (2) Egyéb olyan fegyelmi büntetéseket, amelyek az 1. bekezdésben nincsenek felsorolva, nem lehet alkalmazni. A szövetkezeti fegyelemnek egy és ugyanazon megszegéséért csupán egy figyelmi büntetést lehet alkalmazni. A fegyelmi büntetés alkalmazása nem zárja ki a szövetkezet kártérítési igényének érvényesítését. (3) A szövetkezeti tagot nem lehet fegyelmi büntetésben részesíteni, ha nem teljesített olyan utasítást, amely a jogi előírásokkal ellentétben állt. (4) Fegyelmi büntetést nem lehet alkalmazni a szövetkezeti fegyelem megsértéséért akkor, ha a szövetkezeti tagnak a szövetkezeten kívül álló egyéb szerv szabott ki jogerős büntetést, illetve ha e fegyelmi vétségért a szövetkezet tagját bíróságilag jogerősen elítélték. 57. cikkely (t) A fegyelmi büntetést csupán attól a naptól számított egy hónapon belül lehet foganatosítani, amikor a szövetkezet tudomására jutott a szövetkezeti fegyelem megszegésének esete, legkésőbb azonban egy éven belül attól a naptól számítva, amikor a szövetkezeti fegyelmet megsértették. Ha azonban a fegyelmi eljárást a taggyűlés (a küldötek testületé) szabja meg, úgy az egy hónap helyett három hónap a fegyelmi büntetés foganatosításának határideje. (2) Abban az esetben, ha S szövetkezeti tag cselekedete, a szövetkezeti fegyelem olyan megsértését tükrözi, mely esetben a kivizsgálást nem a szövetkezet szerve, hanem más szerv vezeti le a fegyelmi büntetés érvényesítésének egy, illetve három hónapos határideje attól a naptól számítódik, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a kivizsgálás eredményéről. 58. cikkely (t) A fegyelmi büntetést, elvben a szövetkezet vezetősége Szabja ki: Megdorgálást a szövetkezet elnöke és alelnöke is Alkalmazhat. A szövetkezet alapszabálya azonban felhatalmazhatja a szakvezetőket, az egyes termelési-gazdasági részlegek Vezetőit, esetleg további szervezeti egységek vezetőit is azzal, hogy fegyelmi büntetésként a megrovást ők is alkalmazhatják. (*) Ha a szövetkezet elnöke (alelnöke), a vezetőség tagja Sagy az ellenőrző bizottság valamelyik tagja szegi meg a szövetkezeti fegyelmet, a fegyelmi büntetés jellegét a taggyűlés le küldöttek testületé) szabja meg. Abban az esetben, ha a szövetkezeti fegyelmet az elnök szegte meg, a fegyelmi büntetés Javaslatát a járási mezőgazdasági igazgatóság is előterjesztheti. L 59. cikkely r f1) A fegyelmi eljárás során mindig megbízhatóan kell meg- Inapítani a tényállást és a megvádolťtagnak lehetővé keli fonni, hogy védekezhessék. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatásáról tömör jegyzőkönyvet készítenek, amelybe belefoglalják, ki ellen folyik az eljárás, tolt tart a fegyelmi szerv a szövetkezeti fegyelem megsértéséinek (tényleges tett), a tagság véleményét, a bizonyítékokat, ja megtett intézkedéseket és azt a döntést, amelyet a fegyelmi Saerv hozott. 60. cikkely Ha a fegyelmi büntetést megszabták, a döntést — meghozatalától számított 15 napon belül — írásban kell kézbesíteni az érintett szövetkezeti tagnak. A döntés tartalmazza a fegyelmi eljárás pontos meghatározását, megindoklását, amelyből kitűnik, miben mutatkozik a szövetkezeti fegyelem megsértése és milyen bizonyítékok alapján jutott a fegyelmi szerv annak megállapításához, hogy a szövetkezeti tag ezt elkövette, valamint magyarázó záradékot arról, hogy e döntés megfellebbezhető (62. cikkely, 1. bekezdés), esetleg a döntés bírósági felülvizsgálására tehető javaslatot (62. cikkely, 2. bekezdés) feltüntetve a fellebbezés beadásának határidejét és helyét. 61. cikkely Á fegyelmi büntetések megszabásakor tekintetbe veszik a szövetkezeti fegyelem megsértésének súlyosságát, a keletkezeti kár nagyságát, a bűnösség mértékét és azokat a körülményeket, amelyek során a szövetkezeti fegyelem megsértésére került sor, továbbá a szövetkezeti tag eddigi viszonyát azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, melyek a tagsági viszonyból erednek. 62. cikkely (1) A szövetkezet vezetősége, esetleg a vezető tisztségviselő (vezető szakdolgozó) döntése ellen, aki a fegyelmi büntetést megszabta, a szövetkezeti tag, akit a fegyelmi büntetéssel sújtottak, a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül a taggyűléshez (a küldöttek testületéhez) fellebbezhet. Ellenvetéseit, fellebbezését írásban vagy szóban teheti meg; a szóbelileg tett fellebbezést a szövetkezet jegyzőkönyvezi. A fellebbezést a vezetőségnek kell benyújtani, amely ezt döntés céljából a legközelebbi taggyűlés (a küldöttek testületének gyűlése) elé terjeszti. A fellebbezés benyújtása halasztó hatályú. (2) Ha a szövetkezeti tag meggyőződött arról, hogy a fegyelmi büntetéssel megszegték a szövetkezet alapszabályában vagy más, szövetkezeten belüli rendelkezésben foglalt jogszabályokat, illetve a fegyelmi eljárás nem volt szabályszerű, úgy a taggyűlés (a küldöttek testületé) határozatának kézbesítése után 30 napon belül fellebbezhet — amennyiben az elnökről (az alelnökről), a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság tagjáról van szó — a taggyűlésnek (a küldöttek testületének) a fegyelmi büntetésről hozott határozatának kézbesítése után javasolhatja az említett határozat bírósági felülvizsgálását. A javaslat benyújtása halasztó hatályú. (3) Amennyiben a taggyűlés (a küldöttek testületé) határozatát a bíróság azon okból hatálytalanította, hogy a fegyelmi eljárás nem volt teljes és szabályszerű, az ügyet a taggyűlésnek (a küldöttek testületének) a hatálytalanítás jogerőre emelkedésének napjától számított legközelebbi ülésén ismét meg kell tárgyalnia, de köteles a bíróság jogi álláspontját figyelembe venni. 63. cikkely (1) A fegyelmi büntetésről szóló határozatot, amelyet már nem lehet megfellebbezni, vagy amely ellen nem lehet a bírósági felülvizsgálás javaslatát benyújtani, a szövetkezet végrehajthatja. (2) A dorgálás végreliajtottnak tekintendő a döntés kézbesítésével. (3) A nyilvános dorgálást a szövetkezetben szokványos módon alkalmazzák. (4) A kártérítési követelménnyel járó fegyelmi eljárást a szövetkezet a prémium, a gazdasági eredményekben való részesedés vagy a jutalmazás egyéb tormáinak csökkentésével, illetve megvonásával, esetleg gyengébben fizetett munkára való áthelyezéssel hajtja végre. 64. cikkely Á végrehajtott fegyelmi büntetésekről a szövetkezet külön nyilvántartást vezet; e nyilvántartásban feltünteti a fegyelmi büntetés végrehajtásának napját és módját. 65. cikkely (1} Ha a szövetkezeti tag a fegyelmi büntetéstől számított 1 éven belül nem szegi meg ismét a szövetkezeti fegyelmet, úgy kell elbírálni, mintha fegyelmi büntetést nem is kapott volna. (2) A szövetkezet vezetősége — abban az esetben, ha a fegyelmi büntetésről a taggyűlés (küldöttek testületé) döntött — hozhat már az 1. bekezdésben megállapított időszak letelte előtt is olyan határozatot, mely szerint a szövetkezeti tagot úgy ítéli meg mint aki ellen fegyelmi eljárást nem gyakorolt, de csak abban az esetben, ha a szövetkezeti tag példásan teljesítette a tagsági viszonyával járó feladatait. 66. cikkely Ä vezetőség kötelessége jelentést tenni a taggyűlésnek (a küldöttek testületének) a kiszabott fegyelmi büntetésekről és a szövetkezetben észlelhető szövetkezeti fegyelem pillanatnyi állapotáról. 1» 3. cikkely (4) A szövetkezet tő tevékenysége a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, amely más tevékenységeket is magába foglal, amennyiben azok a mezőgazdasági nagyüzemi termelés eröteliességének és hatékonyságának fokozásához hozzájárulnak és az üzemelés folyamatosságát, valamint a szövetkezet munkaerőinek teljes kihasználását szolgálják. Nem minősül a főtevékenység túllépésének a más szervezetek és a polgárok részére végzett olyan szolgáltatás, amit a szövetkezetek csak alkalmilag, esetenként, rövid ideig végeznek. (2) Amennyiben a szövetkezet erdőt, esetleg halastavat használ, főtevékenységének az erdő- és halgazdálkodás is részéi képezi. (3) A szövetkezet tagjainak egész évi foglalkoztatása, a termelőeszközük, vagy saját és helyi anyagforrások kihasználása érdekében, továbbá társadalmilag hasznos termelés és szolgáltatás-nyújtás céljából a járási nemzeti bizottsg engedélye alapján melléküzemági termelést folytathat. Ezen engedély megszabja a melléküzemági termelés jellegét és terjedelmét. A melléküzemági termelést nem szabad a mezőgazdasági nagyüzemi termelés állandó fejlesztésének rovására végezni, sem pedig meg nem engedett vállalkozás folytatására vagy jogtalan gazdasági előnyök szerzésére felhasználni. Amennyiben bizonyos tevékenység folytatásához külön előírások szerinti engedélyre van szükség, úgy a szövetkezet ilyen tevékenységet mint melléküzemági termelést csupán ezen engedély birtokában végezhet. 4. cikkely (1) Az össztársadalmi szükségletekkel összhangban a mezőgazdasági termelés céltudatos szakosítása és összpontosítása érdekében, a tudományos-technikai fejlődés meggyorsítása céljából, valamint a földalap, a gépek, a beruházások és a munkaerő esetleg a melléküzemági termelés jobb kihasználása céljából a szövetkezet más szövetkezetekkel és szocialista — mindenekelőtt mezőgazdasági — szervezetekkel célszerű együttműködést folytat. Ezen együttműködés szervezése során ugyancsak az egyenlőség és kölcsönös ökonómiai előnyösség elvei érvényesülnek. (2) A mezőgazdasági termelés további hatékony fejlesztése érdekében a szövetkezet — az illetékes nemzeti bizottság előzetes beleegyezése után, amelyet az illetékes mezőgazdasági igazgatóság javaslatára ad ki — kölcsönös megegyezés alapján más szövetkezettel (szövetkezetekkel) nagyobb gazdasági egységbe egyesülhet. A SZÖVETKEZET GAZOÁI.KODÄSA 5. cikkely (1) A szövetkezet távlati és középtávú szövetkezet-fejlesztési valamint termelési (egész évi termelési-pénzügyi) terv alapján gazdálkodik; a szövetkezet gazdasági tervei a népgazdaságfejlesztési állami tervekből indulnak ki. (2) A tervezett feladatok és az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése érdekében; a szövetkezet szükséges termelési, ökonómiai és szervezési előfeltételeket teremt, főként a termelés célszerű szakosításával és összpontosításával, az üzemen belüli önálló elszámolási rendszer (hozrascsot) érvényesítésével, az önköltség figyelemmel tartásával és értékelésével és a gazdálkodás eredményeinek ökonómiai értékelésével, továbbá igényes belső szervezéssel. 6. cikkely (!) A szövetkezet löldalappal és más olyan tulajdonnal gazdálkodik, amelyet birtokol és használ. (2) A szövekezet legfőbb termelőeszközét a földalap képezi; a szövetkezet köteles rajta szakszerűen és ésszerűen gazdálkodni, intézkedéseket tenni javítására, s termelőképességének állandó fokozására, továbbá védeni azt az erózió és más káros hatások ellen. (3) A többi termelőeszközöket és más tulajdont (tulajdonjogot) köteles a szövetkezet optimálisan kihasználni feladatai teljesítése céljából, tehát Jó gazdaként bánni az összes termelőeszközeivel. (4) Ä szövetkezet köteles a földalapot és a többi tulajdont, amellyel gazdálkodik, megvédeni a jogtalan kisajátítási törekvések ellen, az összes érvényben levő jogi előírások kihasználásával. 7. cikkely (t) A szövetkezet a tulajdont, amellyel gazdálkodik csakis a meghatározott tevékenységére használhatja fel, a szövetkezeti tulajdonnal való rendelkezést szabályozó alapelvekkel összhangban. (2) Az alapeszközök, követelések és más anyagi értékek ki-3 iktatása, valamint leírása során a szövetkezet az érvényes előírásoknak megfelelően jár el. (3) Használhatatlan vagy felesleges tulajdonát képező 3000 korona feletti beszerzési áron a szövetkezet csakis a tagsági gyűlés (a küldöttek testületé) határozata alapján ruházhatja át. Abban az esetben, ha nem szocialista szervezetre, hanem személyre ruházza át, szükséges a járási mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyása. 8. cikkely össztermékével a szövetkezet a következőképpen gazdálkodik: a) teljesíti az állami tervből, valamint szerződéses termékeladásból származó feladatait; b) gazdálkodásának biztosítása érdekében feltölti vetőmag-, ültetőanyag- és takarmánykészleteit, továbbá szükséges Intézkedéseket tesz az állatállomány tervezett növelése érdekében; c) teljesíti a mezőgazdaságbani szerződéses együttműködésből származó kötelezettségeit; d) elkülöníti azt a termékmennyiséget, amelyet juttathat á tagoknak és alkalmazottainak (azok családjának], az általuk nevelt gazdasági állatok részére, illetőleg személyes szükségletükre; e) a termékek egy részét szükség szerint a közös étkeztetés céljaira használja fel; f) a termékek fennmaradó részét az árualapba adja át. 9. cikkely t1) A szövetkezet teljes jövedelmét pénzellátásának és pénzgazdálkodásának elveivel, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának a szövetkezetekben! munkajutalmazásra vonatkozó alapelveivel, továbbá a termelési (egész évi termelési-pénzügyi) terve alapján és az elért gazdasági eredmények szerint osztja el. (2) Az össznyereségből a szövetkezet a következő alapokat létesíti és tölti fel: a| kulturális és szociális szükségletek alapját, bj jutalmazási alapot, ej forgalmi alapot d] építési alapot, ej tartalékalapot, f) lakásépítési alapot. (3) További célalapokat a szövetkezet csakis a köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának jóváhagyásával képezhet, amelyet a köztársaság Pénzügyminisztériumával történő megegyezés után ad meg. (4) Az alapok képzése és feltöltése közben, valamint az ezekből való pénzeszközök merítésekor a szövetkezet az érvényes előírások szeript jár el. II. TAGSÁGI viszony a szövetkezetben, a szövetkezeti tag jogai és kötelességei 10. cikkely (1) A szövetkezet tagjává válhat minden polgár a kötelező iskolalátogatás befejezése után. (2) A szövetkezetbe való tagfelvételét a polgár már annak a naptári évnek az elején kérheti, amelyben befejezi kötelező iskolalátogatását. 11. cikkely (1) Tagsági viszony a szövetkezetben a polgár írásbeli jelentkezése. valamint a szövetkezet tagként való felvételéről szóló döntése alapján keletkezik. (2) A feltételeket tartalmzó felvételi kérelem, amelyekhez a polgár köti a szövetkezetbe való belépését, érvénytelen. Az ilyen jelentkezési kérelmet a szövetkezet nem tárgyalja meg és erről a jelentkezőt írásban értesíti. • 12. cikkely (t J A polgár szövetkezeti tagként történő felvételéről a vezetőség javaslatára a tagsági gyűlés (küldöttek testületé) dönt, a tagsági gyűlések közötti Időszakban (a küldöttek testületének gyűlései közötti időszakban) pedig a vezetőség dönt, mégpedig a jelentkezési kérelem előterjesztését követő egy hónapon belül. (2) Arról, milyen döntés született a felvételi kérelem ügyében, a szövetkezet a kérelmezőt a döntés utáni 15 napon belül írásban értesíti. Amennyiben a vezetőség döntött, és ha vissza utasította a polgár szövetkezeti taggá való felvételének kérelmét, a tagként jelentkező a szövetkezet vezetőségének határozatáról szóló írásbeli értesítés kézbesítése utáni 15 napon belül kérheti, hogy felvételi kérelmét végleges megtárgyalás és döntés végett a tagsági gyűlés (küldöttek testületé) elé terjesszék. (3) A vezetőség a tagsági gyűlésnek (küldöttek testületének) beszámol azon polgárok szövetkezeti taggá való felvételéről, melyeket a taggyűlések (küldöttek testületének) gyűlései közötti időszakban vett fel, abból a célból, hogy a taggyűlésnek (küldöttek testületé) áttekintése legyen a tagsági alap fejlődéséről és ellenőrizhesse a vezetőség általi tagfelvételt és áz új tagok munkabeosztását a szövetkezetben.