Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-29 / 21. szám

1976. május 29. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A tavaszi munkák agrotechnikai határidőinek gyors egy­másutánja egy pillanatnyi szünetet sem engedélyez földműve­seinknek. Visszatekintve azonban a mögöttünk levő téli, te­­nyésznyugalmi időszakra, feltehetjük a kérdést, hogyan hasz­nálták ki azt a lehetőséget, amit a felnőttképzés nyújt szövet­kezeteinknek a szövetkezeti munkaiskola, valamim a tévé­iskola keretében Ott, ahol a szövetkezeti tagok szakmai továbbképzésének ezt a formáját kellőképpen felhasználják, a hétköznapi munka terén szemmellátható javulás következik be. A Jól szervezett oktatás még az iskolapadból régen kinőtt korosztálynak is (de főleg az idősebbeknek) olyan ismeretanyagot nyújt sűrített formában, amit egyéni tanulással csak nagy nehézség árán tud­na megszerezni. A levicel (lévai) Járásban, amint azt Ladislav Kazlov elvtárs, a SZFSZ járási bizottságának titkára elmondotta, már értékel­ték a szövetkezeti munkaiskola és a haladó tapasztalatok tévé­iskolájának eddigi lefolyását. Több mint 23 ezer szövetkezeti tag vett részt a haladó tapasztalatok iskolájának előadásain. A szövetkezetek vezetősége a felnőttoktatásnak ezt a módsze­rét a tagok szakmai és politikai továbbképzését szorgalmazó, eredményes eszközeként kezelte. A tanfolyam megindulásakor — tavaly ősszel — 38 szövetkezeti munkaiskola és 64 tanuló­­központ létrehozását jelentették be a szervezést irányító felet­tes szervnek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, levicei Járási bizottságának. A szövetkezetek egyesítése következtében ugyan kissé felborult az oktatás előre betervezett struktúrája, ugyan is ez év január 1-ével az addig 40 szövetkezet létszáma a társulások során 27-re csökkent. Ettől eltekintve azonban a szövetkezeti munkaiskola keretében elhangzott előadások igen színvonalasak, az adott körülményekhez és a helyi feltételek­hez mérten igen hasznosak voltak. Eredményük legjobban a munka javulásán érzékelhető. Mi­vel a haladó tapasztalatok iskolájának témaköre az állat­­tenyésztés problémáival foglalkozott nagyobb mértékben — az oktatás eredményessége Is az állattenyésztés szakaszán mérhető le a legjobban. Valóban szemmel látható javulásnak lehetünk tanúi. A Dolná Seő-i (alsószecsei) szövetkezetben például Gu­lyás István 16 tehéntől napi átlagban 12,28 literes tejhoza­mot ért el az év első negyedében. Szép eredménnyel dicseked­het az Ipeľský Sokolec-i fipolyszakállasi) szövetkezet is, ahol S á r 6 к a Lajos és felesége 12,17 literes fejési átlagot mutat ki az év első három hónapjának eredményei alapján. Még igen sok példát sorolhatnánk fel a sertéstenyésztésben, a szarvas­marha-hizlalásban elért eredményekről, amelyek mind a dol­gozók szakmai felkészültségének növekedését, az újabb mód­szerek elsajátítását és sikeres alkalmazását igazolják. S mindez JÓ hasznát látják nem kis mértékben a szövetkezeti munkaiskola, valamint a ha­ladó tapasztalatok tévé-iskolájának javára írható. EGY SZÖVETKEZET TAPASZTALATA Az oktatás megszervezésének és lefolytatásának járási ver­senyében értékelték az egyes szövetkezeteket, az oktatás­­vezetőket, az előadókat. A szövetkezetek versenyében első helyre a Tekovské Lužany-i (nagysallói) szövetkezet került, a Veľký Ďur-i, a čajkovi, a šárovcei (sárói], valamint az Ipeľský Sokolec-i (ipolyszakállasi) szövetkezet előtt. Közülök a šárov­cei szövetkezetben volt alkalmunk egyet-mást megtudni arról, hogyan folyt le náluk a szövetkezeti munkaiskola és a haladó tapasztalatok tévé-iskolájának évfolyama. Ka j tár Ernő mérnök, a szövetkezet elnöke, aki maga is aktívan részt vett az oktatás megszervezésében és az előadások elkészítésében, szakavatottan adott felvilágosítást a felnőttoktatás problémái­ról és eredményeiről. A szövetkezeti munkaiskola keretében az egyes előadásokat a központban, Sárovcében tartották, s itt tekintették meg a tévé adásait is. Ide gyűltek össze a szövetkezet négy állat­­tenyésztési farmjának dolgozói az előre kitűzött időpontokban. — Kihasználtuk a munkaiskola nyújtotta alkalmat arra, hogy közelebbről megismerkedjünk dolgozóinkkal — jegyezte meg Kajtár mérnök. — Ugyanis szövetkezetünk ez év elején meg­nagyobbodott és fgy sok tagot személyesen nem ismertünk. A munkaiskola egyes témáiról kialakult vita keretében elbe­szélgettünk az állattenyésztési dolgozókkal problémáikról, fel­keltettük érdeklődésüket az újabb, nagyobb eredménnyel ke­csegtető módszerek alkalmazása iránt. Sőt, a dolgozók, a látot­tak és hallottak alapján maguk is bizonyos — a munka javí­tását célzó — javaslatokkal álltak elő. Mi pedig kötelessé­günknek tartjuk e javaslatok — amennyiben célszerűek —■ gyakorlati megvalósítását, tovább terjesztését szorgalmazni. Így közvetlen személyes kapcsolatot is létesítettünk szövetke­zetünk mondhatnánk új dolgozóival. A szövetkezeti munkaiskolán elhangzottak gyümölcse már nemsokára megmutatkozott. Az elvetett mag jó talajba került. Már az iskolázás során az állattenyésztésben egy új szocialista brigád létesült. Nemrég pedig a dolgozók egyéni kezdeménye­zése nyomán további két brigád alakult meg az állattenyész­tésben. Ez is azt mutatja, hogy a szövetkezet dolgozóinak nem­csak szakmai, hanem eszmei, ideológiai szinovanala növelésé­hez is jelentős mértékben járult hozzá ez elmúlt oktatási idő­szak. A szakmai fejlődés eredménye a tejhozam növekedésében mutatkozott meg, habár a szövetkezet eddig sem állt az utol­sók között. A tejtermelés első negyedévi tervét 12 500 literrel szárnyalták túl. Ugyanígy az állattenyésztés többi ágazatában is egyre jobb eredményeket mutat fel a szövetkezet. Csupán e néhány kiragadott példából is leszűrhetjük a ta­nulságot, hogy a téli, nyugalmi időszakban jól szervezett és színvonalasan lefolytatott továbbképzés, a felnőttoktatás adott lehetőségeinek kihasználása nem öncélú, felesleges fáradozás, nem hiábavalóan elpocsékolt energia, mert eredménye literek­ben, kilókban és mázsákban mérhetően mutatkozik meg. A szö­vetkezeti munkaiskola tehát eleget tett küldetésének, beváltot­ta a hozzáfűzött reményeket. Nemcsak az egyének, az egyes dolgozók látják hasznát, megnövekedett keresetük és jutalmuk által, hanem a közösség számára is újabb még nagyobb érté­keket hoz, elősegíti a termelés állandó növelését. OBENAU KAROLY mnninmiinmiiniiiiiiHiiimiiiiiiHimnninmiinumiHiMmiiMmniHHmHiiiHiHiiniiiiHiimiiHHiNHiimimiiiiiMniiiin Az egységes vezetés eredménye trnavai járásban Trebatice köz­ségnek 1160 lakosa van, mégis figyelemreméltó eredményeket mutat fel. A búza hektárhozamában is ez a szövetkezet érte el tavaly a legna­gyobb hektárhozamot országunkban, átlag 64 mázsát. De nemcsak a terme­lésben, a sporttevékenységben is é^n- Járó. Labdarúgói 1973-ban a járási baj­nokság elnyerése után kerültek a ke­rület I. B. osztályába. Itt csak egy évig játszottak, mert nyolc pontos előnnyel továbbjutottak az I. A. osz­tály „délnyugati5, csoportjába, ahol szintén jól szerepelnek. Most is a táblázat felében találjuk őket. Edzőjük 1973-tól GalbiCka Rudolf pontos edzési tervet dolgozott ki, amely szerint hetenként három, télen pedig öt edzésük van, ebből kettőt a vrbovái KAI tornatermében tartanak. Jelenleg három labdarúgó-csapatuk van: az I. A. osztályban a felnőtt­csapat, ifjúsági együttesük pedig a Járási bajnokságban játszik. Jelenleg a második helyen állnak, de minden reményük megvan arra, hogy a baj­nokságot megnyerjék és a kerületi bajnokságba kerüljenek. Továbbá egy diák csapatuk is van, amely szintén a járási bajnokságban szerepel. A sportosztály titkára ing. Jozef Ondaika arra a kérdésre, mi a titka a szép eredményeiknek, azt felelte, hogy midenekelőtt az egységes veze­tés. A sportegyesület vezetősége egy közös célért dolgozik: minél jobban szerepeljenek labdarúgóik és más sportágakban szereplő csapataik. E- mellett gondoskodnak arról is, hogy a község Íakosaí számára sportolási lehetőséget biztosítsanak. Nemcsak a labdarúgással, hanem más sportággal is törődnek. Van női röplabdacsapatuk 18 állandó játékos­sal, köztük öten férjezett asszonyok. A járási bajnokságban a táblázat kö­zepén helyezkednek el. Vezetőjük és egyben edzőjük Metúšková Lýdia ta­nítónő. Ezen kívül sakkcsapatuk is jól szerepel, és van egy asztalitenisz­­csapatuk. A múlt évben a labdarúgók és az asztaliteniszezők a járás többi test­nevelési egyesületét a „Példás sport­szakosztály“ és a „Példás testnevelési egyesület“ érdemes cím elnyeréséért folyó versenyre hívták ki. Tavaly kezdték meg a modern sportpályájuk építését a „Z“-akcló keretében, amely 1,5 millió korona költséget igényelt a társadalmi mun­kán kívül. Az egyemeletes, sok helyi­ségből álló nyers épületet a lelátóval együtt tíz hónap alatt elkészítették. Az új stadion megnyitását 1976. au­gusztus 29-re, a SZNF évfordulójára tervezik. Minden csapat számára kü­lön zuhanyozót létesítenek az öltöző mellett, és egy szauna áll a sportolók rendelkezésére. A Szlovák Szocialista Köztársaság­ban ez a legkisebb község, amelynek csapata a kerületi I. A. osztályban játszik. A játékosok magatartása, lel­kiismeretes edzése, a hozzáértő edző és az egységes vezetés eredményének köszönhető, hogy a labdarúgóik négy éven keresztül a kerületben a „Leg­­fegyelmezettebb és a legpportszerűbb csapat“ címét viselik. A trebaticei sportolók társadalmi munkáját értékes vállalások igazol­ják. Tavaly, felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére 4850 órát dolgoztak le az új sportstadion építésénél. А XV. kongresszus és a párt meg­alakulásának 55. évfordulója tisztele­tére eddig az edzőpálya bekerítésé­nél, az új kapu építésénél 350 órát dolgoztak. Betonozásnál 2000 órát vállaltak, ebből eddig 500 órát dol­goztak le. A többi vállalásukat az épület és a stadion befejezéséig nem­csak teljesítik, hanem túl is szár­nyalják. Eredményeik titka, hogy rendszeres egyesületi életet is élnek, tartanak választmányi és játékos értekezlete­ket, ezenkívül ha szükséges, rendkí­vüli taggyűlést is összehívnak. Célkitűzésük minél tökéletesebbé tenni a sportpályát és lehetőséget ad­ni az egész falu lakosságának, hogy mindenki érdeklődésének megfelelően sportolhasson. Sokat köszönhetnek a trebaticei sportolók a Trebaticei Béke Efsz-nek, amely minden téren hatékonyan tá­mogatja a falu sportolóit. A Trebaticei Efsz labdarúgói és az egész sportegyesület jő példát ad mindenkinek, hogy aránylag kis köz­ségben is lehet szép sporteredménye­ket elérni, ha egységes a vezetés. PhDr. Hofer Lajos A trebaticei szövetkezet labdarúgó csapata, Oalbiéka edző (az álló sorban balról az első) vezetése alatt további sikerekre tör. aaai J OGTANÄCSADÖ (Folytatás a 4. oldalról) sági szerződést, avagy szerződést he­lyettesítő más egyezséget (lásd fent: megrendelés elküldése és annak Írás­beli Igazolása nélkül megkezdett a­­zonnali teljesítés) ott nincs helye büntetéspénznek (penálé). Az efsz átvett egy nagyteljesítményű kom­bájnt, pusztán szóbeli megállapodás alapján. A kombájn egy hónap múlva meghibásodott. A szövetkezet rekla­málta a hibádt, azonban nem tud fel­mutatni gazdasági szerződést, meg­rendelést (még elfogadást nem tartal­mazó megrendelést sem). Hiába rek­lamál, nem kényszerítheti ki a hiba ingyenes kijavítását, mert gazdasági szerződés nélkül nincs felelősség a hibákért. Az efsz nem fizeti meg а faktúrát, mire kötbért (penálét) szá­mítanak fel neki. Az efsz nem köteles ezt megfizetni, mert gazdasági szer­ződés nélkül nincs büntetéspénz elké­sett fizetésért. A szövetkezet ilyen esetben a gazdasági törvény 123. §-a alapján vagy köteles visszaadni a kombájnt, vagy megfizetni annak az árát, de késlekedés miatt nem fizet kötbért. A gazdasági törvény világosan elő­írja, hogy mindazon hiányosságokat, amelyek az átvételkor már észlelhe­tők (persze gazdasági szerződés alap­ján eszközölt eladásról van sző), az átvevő fél köteles annál, akivel szer­ződése van, 15 nap alatt írásban kö­zölni, mert különben reklamálás joga megszűnik. Ilyen hiányosságok pl. a súlykülönbözet, számszerinti hiány, a szállított áru megsérülése, megrongá­lása, rossz csomagolás, beázás miatti rongálás, értékcsökkenés, nyilvánvaló minőségi különbség — pl. a rendelés tárgya szuperfoszfát, a leadott műtrá­gya kálisó, stb.) Nem ok a reklamálás elutasítására, ha pl. a vasút nem az átvételi napon írja meg a jegyzőköny­vet a hiányosságokról, de feltétlenül reklamálni kell 15 nap alatt s azután van idő elküldeni a vasúti jegyző­könyvet. Közvetett szállításnál annál a vállalatnál kell reklamálni, ame­lyikkel a gazdasági szerződést meg­kötötték. Tehát, he a műtrágyánál súly hiány van, a PNZZ-nél, nem pe­dig a gyárnál reklamálunk, mert a reklamálásért a gazdasági szerződés­ben kötelezett fél felel. Importált mű­trágya esetén az átvételtől három nap alatt kell reklamálni a nyilvánvaló hibákat a PNZZ-nél, különben e jog elévül. Burgonya ültetőanyagnál azonnal kall reklamálni minden hibát, kivéve a vírusos betegségből eredő minőségi hibákat. Vetőmagoknál, szőlőoltvá­­nyoknil, facsemetéknél a nyilvánvaló hibákat két nap alatt kell reklamálni s ide tartozik a kiszáradás, megfa­­gyás esete is. Vetőmagok nem nyilvánvaló hibáit azonnal írásban kell jelenteni, amint azokat észrevették. Tenyészállatok, haszonállatok hi­báiért a reklamálási idő — fiatal ál­latoknál 15 nap — időseknél 42 nap, baromfinál (tenyészetre, továbbtar­­tásra szánt baromfinál) mindig 42 nap. Minden néven nevezendő reklamá­lási igényt hat hónap alatt kell érvé­nyesíteni az illetékes döntőbíróság­nál, mert különben a jog elévül. Ez a határidő a reklamálás elküldése utáni nappal kezdődik. Mindennemű pénzbírság (ún. köt­bér, penálé) hat hónapon belül évül el, mégpedig ettél a naptól számítva, amikor az az első lehetséges napon már érvényesíthető volt. Pl., a leadási határidő a vetőmagra március hónap, úgy április 1-e az első nap, amikor már jogosult az elmaradt szállítás okából a pénzbírságot érvényesíteni a késlekedő féllel szemben. A törvény azonban a hat hónapos határidőt nem pontosan attól a naptól számítja, a­­mikor már jogos volna a reklamálás, a büntetéspénz érvényesítése, hanem mindig ama hónap első napjétől, ame­lyik következik. Tehát pl. e vetőma­got március 31-ig kellett volna leszál­lítani. Április 1-e az első nap, amikor penálét lehet számítani. Mivel azon­ban az elkövetkező hő elsejétől fut a hat hónapos határidő, itt a penálé elévülési ideje május 1 én kezdődik és október 31-én telik le. A reklamálások és pénzbüntetések érvényesítésének határideje az ille­tékes hatóságon tehát mindig hat hó­nap. Más igényeknél (pl. kártérítés, az íru megfizetése, jogtalan meggazda­godás stb. esetén) egy év s itt az el­évülési idő az elkövetkező év 1 nap­jával indul meg. Példa: a vízvezeték­szerelő vállalat csöveket fektet le az efsz földjein s emiatt az efsz-nek ká­ra van. Áz árkokat az év elején ásták ki, októberben temették be. A kárté­rítési határidő egy év, a következő év január 1-től fut. A vasúti szállításból kifolyélag az áru átvétele után hét hónapon belül kell reklamálni a hibákat a vasút- Igazgatóságnál s ahhoz csatolni kell a vasúti jegyzőkönyvet a hibákről, va­lamint a fuvarlevelet. Ha a vasút nem intézi el a reklamálást, további hat hénap alatt, ezen időn belül kell a döntőbírósághoz fordulni. A villanyvezetékek, földgázvezeté­kek, a vasúti pályatest melletti földe­ken a vasút okozta károkat, az útépí­téssel kapcsolatos károkat a jnbnél kell érvényesíteni s nem a döntőbíró­ságon. Itt is hat hónapos a határidő a kár bekövetkeztétől számítva. A hasznos vadak okozta kárt 14 nap alatt írásban kell jelenteni a jnb-on (a medvék kártételét három nap alatt), s egyben bejelenteni, mi­lyen intézkedéseket tett a földhasz­náló vállalat a vad elűzésére. Ha az efsz-el szemben érvényesíte­nek kártérítési igényt magánszemé­lyek, úgy az elévülés a polgári tör­vénykönyv szerint számit és ez egy év attól a naptál kezdve, amikor a kárt szenvedett tudomást szerzett a kárról és arról, ki felel ezért. Itt nem a kö­vetkező év első napjától fut az elévü­lés, hanem naptári naptól számítva. Örökösüknek az efsz-el szemben a tagsági viszonyból kifolyélag érvénye­sített követelésére az elévülési idő három év. Előfordulót olyan eset, hogy a szö­vetkezetei bíróság marasztalja el fize­tésre. A pénzt a bankon keresztül in­kasszálják, de utána a legfelső bíró­ság megsemmisítheti az alsóbb fokú bíróságok marasztaló Ítéletét és új tárgyalás kezdődik az ügyben. Itt azonban nem szabad bevárni az újabb eljárás eredményét, hanem a legfel­sőbb bírósági határozat kézbesítésétől számított egy éven belül vissza kell követelni az inkasszált pénzt, még ha a per tovább folyik is, a legfelső bírósági ítélet után, mert jogalap nél­küli meggazdagodás esete áll fenn azzal szemben, aki a pénzt inkasszál­ta s ennek elévülési ideje 1 év. Itt te­hát külön keresetet kell beadni a pénz visszafizetése iránt, mert az al­sóbb fokú bírósági ítéletek hatályta­lanítása után az eredeti jogalap meg­szűnt. A bíróság ilyen esetben felfüg­geszti a pénz visszafizetése iránti pert addig, amíg az eredeti perben nem hoznak jogerős döntést és az­után aszerint folytatja a félbeszakí­tott ügyet. Ez egyaránt vonatkozik oly esetre is, amikor a vállalat a döntőbíróság határozata alapján inkasszál pénzt, de a fű döntőbíró ezt a határozatot megsemmisíti. Itt Is ettől a naptól kezdve egy éven belül (de itt már a következő áv első napjától számítva) érvényesíteni kell a pénz visszafize­tése iránti követelést. Mindezekből, amit itt elmondottunk, világos, hogy nem lehet félvállról ke­zelni a gazdaság jogi természetű ügyeket, mert — akármennyire is igyekszik szocialista törvényhozásunk egyszerűsíteni a jogszabályokat — azok ismerete elengedhetetlenül szük­séges és a kétes esetben mindig az efsz részére jogi tanácsadást vég­ző jogászhoz kell fordulni, nehogy hiábavaló károsodások következzenek be, amik egyébként elkerülhetők. Dr. KARD40RDÖ ÖDÖN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom