Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-29 / 21. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 29. A múlt sikereire építünk Az elmúlt 1975. év igen igényes volt a nitrát Járás mezőgazdasági dolgozóival szemben. Az igényesség abban rejlett, hogy az évi feladatok meghatározásakor a CSKP XIV. kongresszusén kitűzött célokból, továbbá a mezőgazdaság feladatait konkretizáló kerületi és járási pártkonferenciák határozataiból, s ami szintén fontos, az utóbbi évek termelési sikereiből indultunk ki. Olyan év volt ez, amelyben nemcsak az 1975-re megszabott feladatok sikeres teljesítéséről döntöttünk, hanem az egész ötéves tervidőszak célkitűzéseinek megvalósításáról is. Az elért eredmények fémjelzik, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói eredményesen teljesítették a XIV. pártkongresszus politikai-gazdasági irányvonalát. Az évi gabonaeladás állami tervét az elsők között teljesítettük. A szemes kukoricát is beleszámítva összesen 75 ezer 814 tonna gabonát adtunk el az állami alapokba, ami a tervfeladat 7734 tonnával történő túlteljesítését jelentette. Az ötéves termelésfejlesztési terv által meghatározott gabonatermesztési feladatot 114,5 százalékra teljesítette járásunk, az állami alapokba való gabona-eladást pedig 139,1 százalékra. Terv felett, az öt év folyamán, összesen 79 748 tonna gabonát adtunk az állami alapokba, ami több, mint a tervidőszak utolsó évének piaci össztermése volt. A cukorrépa-termelés ötéves tervét 100,3 százalékra teljesítették termelőink. Több mint kétezer tonnával több cukorrépát termeltek. E téren az elkövetkezőkben még igényesebb feladatok várnak mezőgazdasági üzemeinkre, mint eddig. A fő feladat az, hogy a tervidőszak folyamán tapasztalt hozamingadozást megszüntessük, vagyis állandósítsuk a nagy hozamokat és ezzel legkevesebb félszáz mázsa polarizált cukor hektáronkénti termelését érjük el. Jő szervező munkával az állattenyésztésben is sikerült megbirkóznunk az évi feladatokkal, így az ötéves terv irányszámait is teljesítettük. A távlati fejlesztési terv által előirt szarvasmarha-létszámot a járásban 104,5 százalékra, a járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemekben pedig csaknem 106 százalékra teljesítettük. Tehénből 4,4 százalékkal tartottunk többet, mint amennyit az állami terv előirányzott. Ezzel megvalósítottuk a kerületi pártkonferencia erre vonatkozó határozatát is, melynek értelmében a szocialista szektorban el kellett érni a száz hektáronkénti 55 darab szarvasmarhát, s ebből a 23 tehenet. Nos, járásunkban túlszárnyaltuk ezt az állománysűrűséget. Szarvasmarhából átlagosan 57,7 darabolt, tehénből pedig 23,2 darabot tartottunk száz hektár mezőgazdasági földre számítva. Ezen kívül — vagy ha úgy tetszik e mellett — a hasznosság fokozására is futotta erőnkből. Az 1970-ben elért 2733 literről a tervidőszak végéig 3064 literre nőtt a tehenek darabonkénti és évi tejhasznossága. Az állattenyésztés belterjes fejlődése lehetővé tette az állati termékek eladási tervének sikeres teljesítését és túlteljesítését. Az ötéves húseladási feladatot 114,2 százalékra, a vágóbaromfi eladási tervét 138,9 százalékra, a tejeladást 105,1 százalékra, a fogyasztási tojás eladási feladatát pedig 102,5 százalékra teljesítették termelőink. A járás mezőgazdasági üzemei összesen 12,3 ezer tonna húst, csaknem 2,8 ezer tonna vágóbaromfit, 12,5 millió liter tejet és 3,8 millió darab tojást adtak át terven felül a közellátás számára . Az 1971—-1975-ös időszakban a 4. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 43,9 százalékkal nőtt a járásban a mezőgazdasági nyerstermelés, ami a tervezettnél 18,4 százalékkal jobb eredmény. Az árutermelés 55 százalékkal lett nagyobb, mi közben az ötéves előirányzott feladatokkal szemben 1,2 milliárd korona értékű termékkel több került a járásból az árualapokba. Ezt a jelentős fejlődést a mezőgazdasági termelés hatékony belterjesítésével értük el. Járásunkban 1970- hez mérten 10 445 koronáról 12 ezer 57 koronára nőtt a hektáronkénti mezőgazdasági nyerstermelés. A munka termelékenysége 43 százalékkal növekedett, közben megőrizte előnyét a munkabérek és a jutalmak növekedésével szemben. Kedvezően alakult a jövedelmezőség is: ez 1970-ben 12,5 százalékos, tavaly pedig már 15 százalékos volt. Ez jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági üzemek megszilárdulásához, s ezzel a mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlen alapok nagyobb mértékű kialakításához is. Persze azt sem hallgathatjuk el, hogy számos mezőgazdasági üzemben még jelentős tartalékok vannak, amelyeket idén és a hatodik ötéves tervidőszak további éveiben feltétlenül ki kell használni az igényes termelésfejlesztési feladatok teljesítése érdekében. A legfontosabb feladatok egyike, hogy a minimálisra csökkentsük vagy teljesen felszámoljuk az azonos vagy hasonló feltételek közepette gazdálkodó üzemek termelési eredményei közötti különbségeket. Sokhelyütt nagy tartalékok és lehetőségek kínálkoznak például a termelési költségek csökkentésére. Főleg az anyagköltségekre gondolok. Egyes vezető dolgozók nagyon helytelenül úgy vélekednek, egyszerűbb dolog bármi áron új gépet és nagy mennyiségű pótalkatrészt vásárolni, mintsem fokozott figyelmet szentelni a gépek ésszerű üzemeltetésének, szakszerű és rendszeres karbantartásának. Mások* meg azt gondolják, sokkal könnyebb műtrágyát vásárolni és azt kís^ňrni vagonszámra a földekre, mint odahaza megbecsülni, idejében kihordani. megfelelően kezelni és célszerűen felhasználni az istállótrágyát. Az agrotechnikai követelmények betartásával is sokhelyütt baj van. Tavaly megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a tömeg takarmányok kellő mennyiségének létrehozására. Elmondhatjuk, hogy ilyen nagy menynyiségű szilázst még sohasem állítottunk elő. A minőséggel sajnos, nagyon sok helyen „hadilábon“ állunk. A laboratóriumi vizsgálatok megállapítása szerint a tartósított takarmányok jelentős hányada a kívántnál gyengébb minőségű. Az abraktakarékosabb állattartás érdekében az elkövetkezőkben a tömeg takarmányok szükséges mennyiségének biztosítása mellett nem szabad megfeledkeznünk a minőségre törekvésről sem. A CSKP XV. kongresszusa megtárgyalta és jóváhagyta a CSSZSZK 1976 —1980. közötti évek szociális- és gazdasági-fejlődés fő irányait. Ez kimondja, hogy „a mezőgazdasági termelést az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1976—1980-ban 14—15 százalékkal kell növelni. Jelentős, de teljesíthető feladat ez, s az elképzelések, a tervek valóraváltásából mi, a nitrai járás mezőgazdasági dolgozói is becsülettel kivesszük részünket. Lukács Jozef, mérnök Fejlődik a dolgozók munkakezdeményezése Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által tett felhívás nagy visszhangra talált mezőgazdasági üzemeinkben is. Még a múlt évben átértékelték termelési lehetőségeiket és ennek megfelelően szilárdították a korábban tett vállalásukat. Így volt ez a kútnikyi [hegyétei) szövetkezetben is, ahol hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére szocialista kötelezettségvállalásokat tettek. Ennek összértéke a múlt évben 1 millió 660 ezer koronát képviselt. A szövetkezet vezetőségének és tagságának lelkiismeretes és felelősségteljes munkája révén vállalt kötelezettségeiket 1 millió 872 ezer koronával túlteljesítették! Az idén a szövetkezet vezetősége és tagsága közül hetvenhatan tettek vállalást. A szocialista versenymozgalomba 123 dolgozó kapcsolódott be. A dolgozók munkakezdeményezésének növelésével célul tűzték, hogy: 0 túlteljesítik 110 ezer korona értékkel a tervezett mezőgazdasági bruttó termelést és 120 ezer korona értékkel a tervezett teljesítményeket; 0 a munkakörnyezet szépítése érdekében 26 ezer korona értékű munkát végeznek el; 0 az anyagi és egyéb kiadásokat 70 ezer korona értékkel csökkentik. Ebből 5—5 ezer korona értéket a villamos energia és a tüzelőanyag, 10 ezer korona értéket a hajtóanyagok s 40 ezer korona értéket pedig az abraktakarmányok megtakarítása képvisel. Egyéb kiadások tekintetében további 10 ezer korona értéket takarítanak meg. Napjainkban különösen az abraktakarmányok ésszerű felhasználásának és megtakarításának van óriási népgazdasági jelentősége. A szövetkezetben 1,7 százalékos megtakarítással számolnak, ami körülbelül kétszáz mázsa abraktakarmánynak felél meg. A megtakarítást elsősorban a tehenek és a hízósertések takarmányozása terén szeretnék elérni •— a tehenek esetében a nyári időszakban jó minőségű tömegtakarmányok, elsősorban a zöldlucerna, a hízósertések vonatkozásában pedig a vágóhídi melléktermékek etetésével; • túlteljesítik százötven mázsa mennyiséggel a húsfelvásárlás állami tervét. Ebből a marha-, sertés- és a baromfihús 50—50 mázsa mennyiséget képvisel. Ugyanis a marhahűstermelés tekintetében már évek óta kiváló a hízók átlagos napi súlygyarapodása, a sertéshústermelést pedig a minimális elhullás is pozitívan befolyásolja; 0 túlteljesítik a tej felvásárlási tervét 15 ezer literre. Vállalásukat előreláthatólag túlszárnyalják, mert már az első negyedévben a tervezett mennyiséggel szemben 43 ezer literrel adtak el többet a közellátásnak; 0 a cukorrépa felvásárlását 200, a szemes kukorica felvásárlását pedig 100 mázsa mennyiséggel teljesítik túl; 0 a szövetkezet gazdasági udvarain összegyűjtenek és értékesítenek hat tonnányi ócskavasat; 0 a szövetkezet tagjai 800 órát dolgoznak le társadalmi munkában, ebből a környezet szépítése érdekében 300 órát. Ezenkívül körülbelül nyolcvan fát és bokrot is kiültetnek; 0 a szövetkezetben két szocialista munkabrigád is tevékenykedik, az egyik a tej-, a másik pedig a marhahústermelésben. A két kollektíva tagjai szintén kötelezettségvállalást tettek. melyek összértéke 99 ezer korona értéket képvisel. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a kútnikyi szövetkezetben . nagy figyelmet fordítanak a dolgozók munkakezdeményezési mozgalmának a kibontakoztatására. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagság és a vezetőség által tett szocialista kötelezettségvállalás nagy mértékben hozzájárul a tervezett feladatok teljesítéséhez és túlszárnyalásához! (bara) A beruházásfejlesztéssel meg kell teremtenünk a feltételeket a termelőerők hatékonyabb fejlődéséhez, a termelés távlati folyamatos és arányos növekedéséhez, népgazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba valé magasabb szintű bekapcsolásához, az életszínvonal emeléséhez, a lét- és a munkakörnyezet javításához. Beruházások révén és a tudományosműszaki fejlődés eredményeinek a népgazdaságban való szélesebb körű kihasználásával biztosítani kell a termelés-műszaki alapban a szükséges szerkezeti átalakításokat. Biztosítani kell az idejében történő tervezési előkészületeket, a tervezés magas fokú műszaki és gazdasági színvonalát. Fokozni kell a beruházási műépítészeti és az urbanisztikai megoldások gazdaságosságát, meg kell szüntetni az építkezés túlméretezését a termelői, valamint a nem termelői szférában egyaránt. E célbél igényesebb követelményeket kell támasztani a szakvéleményezéssel s a beruházásokról való döntéssel szemben, az irányítás minden szintjén. Fokozni kell a beruházási tevékenység hatékonyságát, mégpedig a beruházások egész tervezési, előkészítési és megvalósítási ciklusának jobb megoldásával. El kell érni a tervfelada tok lényegesen jobb teljesítését a beruházások befejezésénél, a kapacitások határidőn belüli üzembe helyezését, betartva a kitűzött mutatókat és lerövidítve a beruházások átlagos batáridejét. Az eszközöket céltudatosan kell összpontosítani a befejezel len beruházások minél gyorsabb befejezésére és a kapacitások üzembe helyezésrée. A vállalatoknál, a gazdasági termelési egységeknél és a központi szerveknél intézkedéseket kell foganatosítani az új kapacitások gyors elsajátítása és a beruházások tervmutatóinak betartása érdekében. E céloknak kel) alávetnünk a hatékony ellenőrzést, a vállalati és személyi felelősséget, valamint az anyagi ösztönzést. A meglevő kapacitá sok jobb kihasználása és az új progresszív technika bevezetése érdekében fokozatosan ki kell dolgozni a gépi-technológiai berendezések korszerűsítésének programjait s programot kell kidolgozni az elavult, nem hatékony vagy távlatilag nem hasznos üzemek és gyártási részlegek felszámolására vonat kozóan, különösen a gépiparban és a könnyűiparban, azzal a céllal, hogy munkaerőt szabadítsunk fel a műszakok számának növelésére ás a szabad munkahelyek jobb betöltése érdekében. SZEMELVÉNYEK A CSSZSZK 1976—1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYELVEIBŐL h erunazaso к A beruházások kijelölésekor következetesen kell arra ügyelni, hogy új termelséi akciókat csak olyan esetekben kezdjenek meg, ha a termelés növekedését nem lehet biztosítani a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, korszerűsítésével, vagy rekonstruálásával. Az új beruházásra és annak helyére vonatkozó döntést következetesen alá keil vetni azon követelménynek, hogy meglegyen az összhang az új munkahelyek száma és az adott terület vagy aglomerátum munkaerőtartalékai között. Az új beruházások építését szigorúan kell elbírálni, szem előtt tartva a maximális hatékonyság és a befektetett eszközök maximális visszatérülésének szempontját. Nem engedhetjük meg a beruházás drágítását. Biztosítanunk kell, hogy a dotációs, és a hitelpolitika, valamint a számlázási rendszer és az árellenőrzés szigorúsága megfeleljen ennek az elvnek. A beruházások egész terjedelmét oly módon kell irányítani, hogy a felhasznált nemzeti jövedelemből a beruházások aránya 31—33 százalék legyen. Biztosítani kell a beruházási eszközök célszerű és gazdaságos felhasználását és a népgazdaság távlati fejlesztése szempontjából legégetőbb szükségletek megoldására való következetes, irányítását, valamint a maximális műszaki és gazdasági kapacitások hatékonyságának növelését. Külön figyelmet kell szentelni a hosszú lejáratú építési beruházási akciók tervezésének. Biztosítani kell az új beruházások megkezdésének következetes szabályozását, az építőipari szervezetek kapacitásainak összpontosítását a technológiai berendezéseknek a kívánt struktúrában való szállítását az épülő beruházásokra, azzal a céllal, hogy csökkenjen a befejezetlen építkezések száma, a beruházások átlagos határideje a 6. ötéves tervidőszak végéig pedig 15—18 százalékkal csökkenjen. Számolni kell azzal, hogy a beruházások terjedelme a 6. ötéves terv időszakában kb. 800 milliárd korona lesz, miközben nő a gépek részaránya a beruházások összterjedelmében. Emellett biztositani kell az ipari beruházások gyorsabb növekedését, főleg a legfontosabb tüzelőanyag-források, a villany, és a hőenergia biztosításával, a hazai nyersanyagok, az integrációs egyezményekből eredő beruházási programok, a döntő fejlesztési és korszerűsítési programok alkalmazásával. Az eszközöket a termőföld hozamának növelésére, a növénytermesztés ép állattenyésztés nagyobb fokú gépesítésére, a mezőgazdasági termények tárolását szolgáló kapacitások bővítésére kell összpontosítani. Bővíteni kell a beruházásokat a közlekedés és a vízgazdálkodás fejlesztésével, növelni kell a lakótele рек műszaki ellátottságát, és járulékos beruházásait célzó eszközök terjedelmét. Prágában, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, folytatni kell a városfejlesztés általános terve távlati célkitűzéseinek és gazdasági szerkezetének megvalósítását. Biztosítani kell az ipari alapok átalakítását és korszerűsítését, a munkaerő ezzel kapcsolatos mellőzhetetlen stabilizálását és átcsoportosítását. Legalább 38 ezer lakást kell átadni. A lakásépítéssel párhuzamosan törődni kell az eddigi lakásállomány karbantartásával, átépítésével és korszerűsítésével, ki kell kü szöbölnünk a műszaki és társadalmi ellátottság terén mutatkozó lemaradást, javítani kell a hőenergiával való ellátást, fokozni kell a tüzelőanyagok felhasználását, fel kell újítani és meg kell javítani a villanyáram és a fűtőgázok elosztási rendszerét. Folytatni kell az egészségügyi-vízgazdálkodási bérén dezések építését. Mielőbb hozzá kell fogni az elavult egészségügyi objektumok felújításához, bővíteni kell a kórház’ poliklinikák és a főiskolai diákotthonok kapacitását, meg kell valósítani a földalatti vasút építésének programját. Folytatni kell a döntő fontosságú közlekedési hálózatok építését és a * városból az autópályákra kivezető utak építését. Javítani kell a műszaki szolgáltatások és a kommunális létesítmények áll’ C potát. amelyek feltétlenül fontosak a város zavartalan életének biztosításában. c
