Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-29 / 21. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 29. A múlt sikereire építünk Az elmúlt 1975. év igen igényes volt a nitrát Járás mezőgazdasági dolgo­zóival szemben. Az igényesség abban rejlett, hogy az évi feladatok megha­tározásakor a CSKP XIV. kongresszu­sén kitűzött célokból, továbbá a me­zőgazdaság feladatait konkretizáló kerületi és járási pártkonferenciák határozataiból, s ami szintén fontos, az utóbbi évek termelési sikereiből indultunk ki. Olyan év volt ez, amely­ben nemcsak az 1975-re megszabott feladatok sikeres teljesítéséről dön­töttünk, hanem az egész ötéves terv­időszak célkitűzéseinek megvalósítá­sáról is. Az elért eredmények fém­jelzik, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói eredményesen teljesítették a XIV. pártkongresszus politikai-gazda­sági irányvonalát. Az évi gabonaeladás állami tervét az elsők között teljesítettük. A sze­mes kukoricát is beleszámítva össze­sen 75 ezer 814 tonna gabonát adtunk el az állami alapokba, ami a tervfel­adat 7734 tonnával történő túlteljesí­tését jelentette. Az ötéves termelés­­fejlesztési terv által meghatározott gabonatermesztési feladatot 114,5 szá­zalékra teljesítette járásunk, az álla­mi alapokba való gabona-eladást pe­dig 139,1 százalékra. Terv felett, az öt év folyamán, összesen 79 748 tonna gabonát adtunk az állami alapokba, ami több, mint a tervidőszak utolsó évének piaci össztermése volt. A cukorrépa-termelés ötéves tervét 100,3 százalékra teljesítették terme­lőink. Több mint kétezer tonnával több cukorrépát termeltek. E téren az elkövetkezőkben még igényesebb feladatok várnak mezőgazdasági üze­meinkre, mint eddig. A fő feladat az, hogy a tervidőszak folyamán tapasz­talt hozamingadozást megszüntessük, vagyis állandósítsuk a nagy hozamo­kat és ezzel legkevesebb félszáz má­zsa polarizált cukor hektáronkénti termelését érjük el. Jő szervező munkával az állatte­nyésztésben is sikerült megbirkóz­nunk az évi feladatokkal, így az öt­éves terv irányszámait is teljesítet­tük. A távlati fejlesztési terv által előirt szarvasmarha-létszámot a já­rásban 104,5 százalékra, a járási me­zőgazdasági igazgatóság által irányí­tott üzemekben pedig csaknem 106 százalékra teljesítettük. Tehénből 4,4 százalékkal tartottunk többet, mint amennyit az állami terv előirányzott. Ezzel megvalósítottuk a kerületi párt­konferencia erre vonatkozó határoza­tát is, melynek értelmében a szocia­lista szektorban el kellett érni a száz hektáronkénti 55 darab szarvasmar­hát, s ebből a 23 tehenet. Nos, járá­sunkban túlszárnyaltuk ezt az állo­mánysűrűséget. Szarvasmarhából át­lagosan 57,7 darabolt, tehénből pedig 23,2 darabot tartottunk száz hektár mezőgazdasági földre számítva. Ezen kívül — vagy ha úgy tetszik e mel­lett — a hasznosság fokozására is fu­totta erőnkből. Az 1970-ben elért 2733 literről a tervidőszak végéig 3064 li­terre nőtt a tehenek darabonkénti és évi tejhasznossága. Az állattenyésztés belterjes fejlő­dése lehetővé tette az állati termékek eladási tervének sikeres teljesítését és túlteljesítését. Az ötéves húseladási feladatot 114,2 százalékra, a vágó­baromfi eladási tervét 138,9 százalék­ra, a tejeladást 105,1 százalékra, a fogyasztási tojás eladási feladatát pe­dig 102,5 százalékra teljesítették ter­melőink. A járás mezőgazdasági üze­mei összesen 12,3 ezer tonna húst, csaknem 2,8 ezer tonna vágóbaromfit, 12,5 millió liter tejet és 3,8 millió da­rab tojást adtak át terven felül a közellátás számára . Az 1971—-1975-ös időszakban a 4. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 43,9 százalékkal nőtt a járásban a mező­­gazdasági nyerstermelés, ami a ter­vezettnél 18,4 százalékkal jobb ered­mény. Az árutermelés 55 százalékkal lett nagyobb, mi közben az ötéves előirányzott feladatokkal szemben 1,2 milliárd korona értékű termékkel több került a járásból az árualapok­ba. Ezt a jelentős fejlődést a mezőgaz­dasági termelés hatékony belterjesí­­tésével értük el. Járásunkban 1970- hez mérten 10 445 koronáról 12 ezer 57 koronára nőtt a hektáronkénti me­zőgazdasági nyerstermelés. A munka termelékenysége 43 százalékkal növe­kedett, közben megőrizte előnyét a munkabérek és a jutalmak növekedé­sével szemben. Kedvezően alakult a jövedelmezőség is: ez 1970-ben 12,5 százalékos, tavaly pedig már 15 szá­zalékos volt. Ez jelentősen hozzájá­rult a mezőgazdasági üzemek meg­szilárdulásához, s ezzel a mezőgazda­­sági termelés fejlesztése szempontjá­ból nélkülözhetetlen alapok nagyobb mértékű kialakításához is. Persze azt sem hallgathatjuk el, hogy számos mezőgazdasági üzemben még jelentős tartalékok vannak, ame­lyeket idén és a hatodik ötéves terv­időszak további éveiben feltétlenül ki kell használni az igényes termelés­fejlesztési feladatok teljesítése érde­kében. A legfontosabb feladatok egyi­ke, hogy a minimálisra csökkentsük vagy teljesen felszámoljuk az azonos vagy hasonló feltételek közepette gaz­dálkodó üzemek termelési eredményei közötti különbségeket. Sokhelyütt nagy tartalékok és lehe­tőségek kínálkoznak például a terme­lési költségek csökkentésére. Főleg az anyagköltségekre gondolok. Egyes vezető dolgozók nagyon helytelenül úgy vélekednek, egyszerűbb dolog bármi áron új gépet és nagy mennyi­ségű pótalkatrészt vásárolni, mint­sem fokozott figyelmet szentelni a gépek ésszerű üzemeltetésének, szak­szerű és rendszeres karbantartásának. Mások* meg azt gondolják, sokkal könnyebb műtrágyát vásárolni és azt kís^ňrni vagonszámra a földekre, mint odahaza megbecsülni, idejében kihor­dani. megfelelően kezelni és célsze­rűen felhasználni az istállótrágyát. Az agrotechnikai követelmények be­tartásával is sokhelyütt baj van. Tavaly megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a tömeg takarmányok kellő mennyiségének létrehozására. Elmondhatjuk, hogy ilyen nagy meny­­nyiségű szilázst még sohasem állítot­tunk elő. A minőséggel sajnos, na­gyon sok helyen „hadilábon“ állunk. A laboratóriumi vizsgálatok megálla­pítása szerint a tartósított takarmá­nyok jelentős hányada a kívántnál gyengébb minőségű. Az abraktakaré­­kosabb állattartás érdekében az elkö­vetkezőkben a tömeg takarmányok szükséges mennyiségének biztosítása mellett nem szabad megfeledkeznünk a minőségre törekvésről sem. A CSKP XV. kongresszusa megtár­gyalta és jóváhagyta a CSSZSZK 1976 —1980. közötti évek szociális- és gaz­dasági-fejlődés fő irányait. Ez ki­mondja, hogy „a mezőgazdasági ter­melést az ötödik ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva 1976—1980-ban 14—15 százalékkal kell növelni. Jelentős, de teljesíthető feladat ez, s az elképze­lések, a tervek valóraváltásából mi, a nitrai járás mezőgazdasági dolgozói is becsülettel kivesszük részünket. Lukács Jozef, mérnök Fejlődik a dolgozók munkakezdeményezése Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi kor­mány, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága által tett felhívás nagy visszhangra talált me­zőgazdasági üzemeinkben is. Még a múlt évben átértékelték termelési le­hetőségeiket és ennek megfelelően szilárdították a korábban tett válla­lásukat. Így volt ez a kútnikyi [he­­gyétei) szövetkezetben is, ahol ha­zánk felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére szocialista kötelezett­ségvállalásokat tettek. Ennek összér­téke a múlt évben 1 millió 660 ezer koronát képviselt. A szövetkezet veze­tőségének és tagságának lelkiismere­tes és felelősségteljes munkája révén vállalt kötelezettségeiket 1 millió 872 ezer koronával túlteljesítették! Az idén a szövetkezet vezetősége és tagsága közül hetvenhatan tettek vál­lalást. A szocialista versenymozgalom­ba 123 dolgozó kapcsolódott be. A dolgozók munkakezdeményezésének növelésével célul tűzték, hogy: 0 túlteljesítik 110 ezer korona ér­tékkel a tervezett mezőgazdasági bruttó termelést és 120 ezer korona értékkel a tervezett teljesítményeket; 0 a munkakörnyezet szépítése ér­dekében 26 ezer korona értékű mun­kát végeznek el; 0 az anyagi és egyéb kiadásokat 70 ezer korona értékkel csökkentik. Ebből 5—5 ezer korona értéket a vil­lamos energia és a tüzelőanyag, 10 ezer korona értéket a hajtóanyagok s 40 ezer korona értéket pedig az abraktakarmányok megtakarítása kép­visel. Egyéb kiadások tekintetében további 10 ezer korona értéket taka­rítanak meg. Napjainkban különösen az abraktakarmányok ésszerű felhasz­nálásának és megtakarításának van óriási népgazdasági jelentősége. A szövetkezetben 1,7 százalékos megta­karítással számolnak, ami körülbelül kétszáz mázsa abraktakarmánynak fe­lél meg. A megtakarítást elsősorban a tehenek és a hízósertések takarmá­nyozása terén szeretnék elérni •— a tehenek esetében a nyári időszakban jó minőségű tömegtakarmányok, első­sorban a zöldlucerna, a hízósertések vonatkozásában pedig a vágóhídi melléktermékek etetésével; • túlteljesítik százötven mázsa mennyiséggel a húsfelvásárlás állami tervét. Ebből a marha-, sertés- és a baromfihús 50—50 mázsa mennyisé­get képvisel. Ugyanis a marhahűster­­melés tekintetében már évek óta ki­váló a hízók átlagos napi súlygyara­podása, a sertéshústermelést pedig a minimális elhullás is pozitívan befo­lyásolja; 0 túlteljesítik a tej felvásárlási tervét 15 ezer literre. Vállalásukat előreláthatólag túlszárnyalják, mert már az első negyedévben a tervezett mennyiséggel szemben 43 ezer literrel adtak el többet a közellátásnak; 0 a cukorrépa felvásárlását 200, a szemes kukorica felvásárlását pedig 100 mázsa mennyiséggel teljesítik túl; 0 a szövetkezet gazdasági udvarain összegyűjtenek és értékesítenek hat tonnányi ócskavasat; 0 a szövetkezet tagjai 800 órát dol­goznak le társadalmi munkában, eb­ből a környezet szépítése érdekében 300 órát. Ezenkívül körülbelül nyolc­van fát és bokrot is kiültetnek; 0 a szövetkezetben két szocialista munkabrigád is tevékenykedik, az egyik a tej-, a másik pedig a marha­hústermelésben. A két kollektíva tag­jai szintén kötelezettségvállalást tet­tek. melyek összértéke 99 ezer koro­na értéket képvisel. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a kútnikyi szövetke­zetben . nagy figyelmet fordítanak a dolgozók munkakezdeményezési moz­galmának a kibontakoztatására. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a tagság és a vezetőség ál­tal tett szocialista kötelezettségválla­lás nagy mértékben hozzájárul a ter­vezett feladatok teljesítéséhez és túl­szárnyalásához! (bara) A beruházásfejlesztéssel meg kell teremtenünk a feltétele­ket a termelőerők hatékonyabb fejlődéséhez, a termelés táv­lati folyamatos és arányos növekedéséhez, népgazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba valé magasabb szintű be­kapcsolásához, az életszínvonal emeléséhez, a lét- és a mun­kakörnyezet javításához. Beruházások révén és a tudományos­műszaki fejlődés eredményeinek a népgazdaságban való széle­sebb körű kihasználásával biztosítani kell a termelés-műszaki alapban a szükséges szerkezeti átalakításokat. Biztosítani kell az idejében történő tervezési előkészülete­ket, a tervezés magas fokú műszaki és gazdasági színvonalát. Fokozni kell a beruházási műépítészeti és az urbanisztikai megoldások gazdaságosságát, meg kell szüntetni az építkezés túlméretezését a termelői, valamint a nem termelői szférában egyaránt. E célbél igényesebb követelményeket kell támasztani a szakvéleményezéssel s a beruházásokról való döntéssel szemben, az irányítás minden szintjén. Fokozni kell a beruházási tevékenység hatékonyságát, még­pedig a beruházások egész tervezési, előkészítési és megvaló­sítási ciklusának jobb megoldásával. El kell érni a tervfelada tok lényegesen jobb teljesítését a beruházások befejezésénél, a kapacitások határidőn belüli üzembe helyezését, betartva a kitűzött mutatókat és lerövidítve a beruházások átlagos batár­idejét. Az eszközöket céltudatosan kell összpontosítani a befejezel len beruházások minél gyorsabb befejezésére és a kapacitások üzembe helyezésrée. A vállalatoknál, a gazdasági termelési egységeknél és a központi szerveknél intézkedéseket kell fo­ganatosítani az új kapacitások gyors elsajátítása és a beruhá­zások tervmutatóinak betartása érdekében. E céloknak kel) alávetnünk a hatékony ellenőrzést, a vállalati és személyi fe­lelősséget, valamint az anyagi ösztönzést. A meglevő kapacitá sok jobb kihasználása és az új progresszív technika beveze­tése érdekében fokozatosan ki kell dolgozni a gépi-technoló­giai berendezések korszerűsítésének programjait s programot kell kidolgozni az elavult, nem hatékony vagy távlatilag nem hasznos üzemek és gyártási részlegek felszámolására vonat kozóan, különösen a gépiparban és a könnyűiparban, azzal a céllal, hogy munkaerőt szabadítsunk fel a műszakok számának növelésére ás a szabad munkahelyek jobb betöltése érdekében. SZEMELVÉNYEK A CSSZSZK 1976—1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYELVEIBŐL h erunazaso к A beruházások kijelölésekor következetesen kell arra ügyel­ni, hogy új termelséi akciókat csak olyan esetekben kezdjenek meg, ha a termelés növekedését nem lehet biztosítani a meg­levő kapacitások jobb kihasználásával, korszerűsítésével, vagy rekonstruálásával. Az új beruházásra és annak helyére vonat­kozó döntést következetesen alá keil vetni azon követelmény­nek, hogy meglegyen az összhang az új munkahelyek száma és az adott terület vagy aglomerátum munkaerőtartalékai kö­zött. Az új beruházások építését szigorúan kell elbírálni, szem előtt tartva a maximális hatékonyság és a befektetett eszkö­zök maximális visszatérülésének szempontját. Nem engedhet­jük meg a beruházás drágítását. Biztosítanunk kell, hogy a dotációs, és a hitelpolitika, valamint a számlázási rendszer és az árellenőrzés szigorúsága megfeleljen ennek az elvnek. A beruházások egész terjedelmét oly módon kell irányítani, hogy a felhasznált nemzeti jövedelemből a beruházások ará­nya 31—33 százalék legyen. Biztosítani kell a beruházási esz­közök célszerű és gazdaságos felhasználását és a népgazdaság távlati fejlesztése szempontjából legégetőbb szükségletek meg­oldására való következetes, irányítását, valamint a maximális műszaki és gazdasági kapacitások hatékonyságának növelését. Külön figyelmet kell szentelni a hosszú lejáratú építési beru­házási akciók tervezésének. Biztosítani kell az új beruházások megkezdésének követke­zetes szabályozását, az építőipari szervezetek kapacitásainak összpontosítását a technológiai berendezéseknek a kívánt struktúrában való szállítását az épülő beruházásokra, azzal a céllal, hogy csökkenjen a befejezetlen építkezések száma, a beruházások átlagos határideje a 6. ötéves tervidőszak végéig pedig 15—18 százalékkal csökkenjen. Számolni kell azzal, hogy a beruházások terjedelme a 6. öt­éves terv időszakában kb. 800 milliárd korona lesz, miközben nő a gépek részaránya a beruházások összterjedelmében. Emellett biztositani kell az ipari beruházások gyorsabb növe­kedését, főleg a legfontosabb tüzelőanyag-források, a villany, és a hőenergia biztosításával, a hazai nyersanyagok, az integ­rációs egyezményekből eredő beruházási programok, a döntő fejlesztési és korszerűsítési programok alkalmazásával. Az eszközöket a termőföld hozamának növelésére, a növényter­mesztés ép állattenyésztés nagyobb fokú gépesítésére, a mező­­gazdasági termények tárolását szolgáló kapacitások bővítésére kell összpontosítani. Bővíteni kell a beruházásokat a közleke­dés és a vízgazdálkodás fejlesztésével, növelni kell a lakótele рек műszaki ellátottságát, és járulékos beruházásait célzó eszközök terjedelmét. Prágában, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosá­ban, folytatni kell a városfejlesztés általános terve távlati cél­kitűzéseinek és gazdasági szerkezetének megvalósítását. Biz­tosítani kell az ipari alapok átalakítását és korszerűsítését, a munkaerő ezzel kapcsolatos mellőzhetetlen stabilizálását és átcsoportosítását. Legalább 38 ezer lakást kell átadni. A lakás­építéssel párhuzamosan törődni kell az eddigi lakásállomány karbantartásával, átépítésével és korszerűsítésével, ki kell kü szöbölnünk a műszaki és társadalmi ellátottság terén mutat­kozó lemaradást, javítani kell a hőenergiával való ellátást, fokozni kell a tüzelőanyagok felhasználását, fel kell újítani és meg kell javítani a villanyáram és a fűtőgázok elosztási rend­szerét. Folytatni kell az egészségügyi-vízgazdálkodási bérén dezések építését. Mielőbb hozzá kell fogni az elavult egész­ségügyi objektumok felújításához, bővíteni kell a kórház’ poliklinikák és a főiskolai diákotthonok kapacitását, meg kell valósítani a földalatti vasút építésének programját. Folytatni kell a döntő fontosságú közlekedési hálózatok építését és a * városból az autópályákra kivezető utak építését. Javítani kell a műszaki szolgáltatások és a kommunális létesítmények áll’ C potát. amelyek feltétlenül fontosak a város zavartalan életé­nek biztosításában. c

Next

/
Oldalképek
Tartalom