Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-22 / 20. szám
■SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 22 10 r Piktúrája éppen ezért organikus, kiegyensúlyozott, egyenletesen gazdagodó. Korszerűnek minősül még azok számára Is, akik a konstruktivitást veszik alapul, de azok számára is, akik az árnyalatos íestőlességet tartják célszerűbbnek. A képszerűség, a festőiesség és a szerkezetesség békésen fér el egymás mellett képein és magabiztos alkotóerőt tételez fel. Fontos ezt hangsúlyozni, mert Gerő Gusztáv legelőszörís a természet ínyence. Rendkívül jártas a növénytanban s imponáló szakértelemmel láttatja a fák különböző fajtáit, az erdők hangulatát, a vidék szépségét. Közvetlenségre utal minden festménye, bár ecsetje nyomán az első benyomás élményét tükröztetilc alkotásai. Tudatosított piktűra ez, megszámlálhatatlan dimenzióval, a lélek, az értelem, az idegrendszer vallomásos izgalmaival, tisztáncsengő reflexeivel, a tapasztalat és a révület határán járő mondanivalóval. Nem feszélyezi kétely, fölösleges gátlás Gerő Gusztávot, amikor kimondja igazát. Nyíltan vállalja hivatását, amelyet a maga tehetségének jellege, adottságainak természete szerint értelmez. Tisztelet és hála illeti őt, mert- személyében a művészettel elmélyülten foglalkozó, harmonikusan fejlődő érdekes egyéniséggel ismerkedhettünk meg ezen a komáromi kiállításon. (szuchy) TAR LATON A festőművész és pedagógus Gerő Gusztáv művészetének eredményeit összegezi a Dunamenti Múzeum májusi tárlata. Bensőséges és kifejező természetlátása, egyéni és következetes megfogalmazásban tárja elénk a 87 esztendős, Luöenecen (Losoncon) élő mester alkotásait, immár életműnek is minősíthető munkásságát. Tájképeit szemlélve nagy elődeink Jő szellemét érezzük magunkra áradni. Rudnay, Réti, Szinyei, Aba-Novák vagy Révész Imre hatását, a klasszikus festőiességű táj nagyvonalúságát, a Selmeci hegyvidék vadregényes szépségű részleteit, a Kremnica és Banská Štiavnica erdőségeit, Lučenec és Filakovo környékének sokatmondó vidékét. Sötét tónusú színfoltok közé ágyazza fel-feltörő élénkebb színeit, erőteljesebb feszültséget adva ezáltal képeinek. Gerő Gusztáv ebben a természetes közegben, az anyaggal és önmagával vívott küzdelmében alakította ki festői világát, keresvén az önkifejezés egyéniségéhez és felfogásához, tartalom- és témaválasztásához leginkább illő eszközeit, módszerét és stílusát. Oeuver-jéban azonban nemcsak önmagukért való szépségeket találunk: tájképei, erdőrészletei, de figurális és tematikus kompozíciói is, bensőséges ihletet sugároznak. A természet iránti áhítata, összhangigénye és mindenek előtt becsületes munkássága a magyar klasszika közvetlen szellemi utódává avatják. Küzdenitudásával, hagyományainak ésszerű felhasználásával, a munka iránti felelősségével, alázatával és kitartásával jutott el idáig. Ez a tárlat mégis több, mint céljainak, törekvéseinek a jelzése, többet jelent egy bemutatkozásnál, hiszen a száznál jóval több alkotása kellően bizonyítja tehetségét, alkotóerejét. A táj annyira őseleme művészetének, hogy az embert is legszívesebben a természetes környezetbe állítja a lomb, a cserje szövedékének szerves elemeként bukkantva elénk. Egyéniségét jelző szerénységgel lép elénk Gerő Gusztáv, aki egész életét a képzőművészetnek szentelte. A hadifogság és a két világháború közötti évtizedek, a kisszerű polgári felsőbbség sem tudta megtervezett útjáról eltéríteni. Művészi pályáját nem kísérte lárma, nevét és munkásságát nem jegyezték kellő figyelemmel az erre hivatottak. Mégis tekintélyt vívott ki magának. Igényességével, újító kedvével alakította ki jól megalapozott művészetét, s vált élbeli alkotóvá. A CSSZSZK 1976—1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYELVEIBŐL Egészségügyi ellátás, művelődés és kultúra Az egészségügyben tovább kell fejleszteni a lakosságról való gondoskodás már elért magas színvonalát. 193 —195 ezerre kell emelni a kórházi ágyak és 40—41 ezerre az orvosi állások számát. A figyelmet az egészségügyi szolgáltatások rendszerének további kiépítésére, az egészségügyi gondoskodás minőségének javítására kell összpontosítani. A területi és üzemi körzetekben be kell fejezni a célszerű szakosítást és a kórházi ágyak koncentrálását — a gyógykezelés fajtájának megfelelően — ami az ágyak jobb kihasználásához vezet. Fejleszteni kell a gyógyfürdői gondoskodást, elmélyítve rehabilitációs jellegét. Folytatni kell a társadalmi-egészségügyi programok megvalósítását, mindenekelőtt az anyákról és a gyermekekről, az idősebb nemzedékről való gondoskodásban, az ér-, szív-, daganatos és vírusos megbetegedések elleni harcban. A beruházásokra előirányzott eszközöket elsősorban a megkezdett építkezések befejezésére, az elavult berendezések javítására és mindenekelőtt a diagnosztikai, gyógyászati és kisegítő technika korszerűsítésére kell fordítani. Az egészségügy anyagi alapjának és a szakkáderek hatékony kihasználásával a ráfordított eszközök ésszerűbb felhasználásával, a munkaszervezés tartalékainak kihasználásával javítani kell a járóbeteg- és a kórházi ellátás minőségi színvonalát. Az egészségügyi dolgozók szocialista etikájának és erkölcsének ki kell fejeznie a szocialista egészségügy humánus küldetését * Az oktatásügyben a fejlett szocialista társadalom szükségleteivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a műveltségi szint további emeléséhez és a szakképzett munkaerők felkészítésének tökéletesítéséhez. Erősíteni kell az iskolák általános műveltségi és politechnikai Jellegét. Lényegesen javítani kell a fiatalság szakmai érdeklődését és a pályaválasztási tanácsadást. Tovább kell emelni valamennyi Iskolában a pedagógiai és politikai nevelömunka színvonalát. Az oktatási folyamatban aktívabban kell alkalmazni a műszaki segédeszközöket és az új oktatási módszereket. Biztosítani kell a feltételeket a nagyobb szaporulatú évfolyamok neveléséhez. Az üzemek, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervezetek és intézmények együttműködésével lényegesen bővíteni kell az óvodák és egyéb gyermekintézmények hálózatát és kapacitását. 100— 125 ezer új óvodai férőhelyet kell létesíteni, vagyis 20—25 százalékkal több gyermeket kell az óvodákban elhelyezni. 200—250 ezerrel kell növelni az iskolai étkezdékben étkezők számát, megközelítve ezzel a kétmilliós számot. Állandóan fokozni kell a dolgozók szakképzettségét, ami szükséges feltétele annak, hogy széles körben fel lehessen használni a tudományos-műszaki haladás eredményeit a gyakorlatban és növelni tudjuk a népgazdaság hatékonyságát. Ezért a szakemberképzésben növelni kell a műszaki szakmákra készülők arányát, több figyelmet fordítani a szakmunkások felkészítésére a szakmunkásképző iskolákban, tovább kell bővíteni az érettségivel járó oktatási szakokat. 1980-ig a felsőoktatási intézmények hallgatóinak számát 140—145 ezerre, a gimnáziumi tanulókét 140—150 ezerre, a szakközépiskolások és szakiskolák tanulóinak számát 230—240 ezerre, az érettségivel záródó oktatási ágazatokban az 1975. évihez képest az ötszörösére kell emelni a munkásfiatalok részarányát. Az említett módokon kell megteremteni a feltételeket a távlati célok fokozatos eléréséhez — ifjúságunk nagyobb részének középiskolai végzettségét kell nyújtani. Tekintettel a tudomány és a technika távlati fejlesztésére, meg kell teremteni a feltételeket a dolgozók szakképzettsége növelésének állandó folyamatához. Sokoldalúan támogatni kell a dolgozók középiskoláinak fejlesztését, különösen a munkás- és földművesfiatalok számára. A / felsőoktatási intézményekben növelni kell a munka mellett tanulók számát. Azoknak a célkitűzéseknek fokozatos megvalósításával párhuzamosan, amelyeket a fiatal nemzedék nevelésében, valamint a fejlett szocialista társadalomban a munkára és életre felkészítésben valósítunk meg, hatékony szervezési intézkedéseket foganatosítunk annak érdekében, hogy az oktatási rendszerrel szemben támasztott megnövekedett igényeket az iskolaügyi dolgozók számának kisebb gyarapodásával elégíthessük ki, mint az elmúlt években. Az oktatásügy anyagi alapjával kapcsolatban tekintetbe kell venni a népesebb évfolyamok hatását, a figyelmet a megkezdett építkezések befejezésére és a meglevő iskolai létesítmények korszerűsítésére kell fordítani. Meg kell gyorsítani a főiskolai diákotthonok és étkezdék építésének ütemét. Az új építkezéseknél a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a megismételhető műszaki terveket és a tipizált technológiai eljárásokat. A fejlett szocialista társadalom építésének igényes szükségleteivel összhangban biztosítani kell a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelkedését, növelni kell a kultúra és a művészet szerepét az ember formálásában és szellemi szükségleteinek kielégítésében. Biztosítani kell a kultúra sokoldalú fejlesztését, úgy, hogy szilárdítsa az emberek viszonyát á szocializmushoz, felszabadítsa az emberek alkotóképességeit és kifejlessze a szép iránti érzéküket. Támogatni kell a pártosság, a népiesség lenini elveiből és a szocialista realizmus alkotó módszeréből kiinduló művészetet. e Tovább kell Javítani a tömeges testnevelés, a sport és a lakosság üdülésének feltételeit. Az eddiginél jobban kell kihasználni a társadalmi szervezetek, a vállalatok, az iskolák, a nemzeti bizottságok létesítményeit, és célszerűen kell továbbiakat létesíteni. Erre kell irányítani a polgárok kezdeményezését, valamint erre kell összevonni az üzemek eszközeit. A turisztikai létesítményeket elsősorban a lakosság széles rétegei szükségleteinek kielégítésére s az idegenforgalom fejlesztése szempontjából kell tovább bővíteni. Kovács Klára két verse a cseresznyéskertben hol megcsókoltál naponta zeng egy fényes zsoltár ellobbant lombok földre hullnak mik megtörténnek el nem múlnak naponta zeng e fényes zsoltár a kertben ahol megcsókoltál Most van a nap lemenőben fölöttünk sátrat bont az este csillagot gyújtanak égi kezek bennünk mécsest az emlékezet Idő-örvény elragadta mink volt — a többit megtagadta állunk talpig feketében most van a nap lemenőben égi kezek hiába írnak holdvilágot a homlokunkra Utólag a Kelet-szlovákiai Fábry-napokról A sorrendben már ötödik Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok az előzőektől eltérően túlnőtték a Košice-vidéki járás hatáTait s kiterjedtek a rožňavai (rozsnyói), trebišovi (tőketerebesi) járásokra, valamint a kerület metropolisára, Koüicére is, mely az idén a nagyszerű rendezvény központja volt. Április 21-én Košicén, Moldava n/B-ban, Rožúaván, Kráľ. Chlmec-en és Vei. Kapušany-ban a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó által kiadott könyvekből készített kiállítások megnyitásával kezdetét vette a négynapos rendezvény. Utána a már említett helyeken (nappal az iskolások, este pedig a felnőttek részvételével), valamint Páskaliázás író-olvasó találkozók keretén belül került sor a hazai magyar írók és költők, illetve az olvasók beszélgetésére. A mérleg, vagyis hogy a kerület hét városában és falujában 11 író-olvasó találkozón 19 hazai író és költő látogatott el az olvasók körébe — arra vall, hogy a Fábry-napok jó irányban haladnak. Tartalmi szempontból igen értékes eseménynek számít „A műfaj neve — antifasizmus“ című országos vetélkedőnek a Thália Színházban megtartott döntője, melybe az első forduló 295 versenyzője közül kilencen jutottak. A győzelmet a šafári kovoi (tornaijai) Tamás László szerezte meg s ezzel elnyerte a CSEMADOK Központi Bizottsága és a Csehszlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének a díját. A második helyen a hrhovi (tornagörgői) Balázs Mária, a harmadikon pedig a komárnoi (komáromi) Szénássy Ibolya végzett. A döntő résztvevői tudásukkal nem vallottak szégyent s így főleg nekik köszönhető, hogy a rendezésnél felmerülő néhány hiányosság nem volt túl káros hatással a döntő végső kimenetelére. Ezzel kapcsolatban talán csak annyit, hogy egy ilyen országos döntőt alaposabban kell előkészíteni. Ismerve a kor követelményeinek több gondot kell fordítani az esztétikai kérdésekre is (hiányos díszítés, hiányzó virágok, átfirkált eredménytábla, stb.), ki kell használni a modern technika lehetőségeit (főleg az időmérésnél és a pontozásnál), nem beszélve arról, hogy a műsorvezető nem helyettesítheti, mint jelen esetben néhányszor a bírálóbizottságot. Ha a következő rendezvényeken ilyen hiányosságok már nem fordulnak elő, akkor az egyben a színvonal emelés biztosítékát is jelenti. Az említett döntő utáni délutánon a Fábry-napok résztvevői Stőszra mentek, ahol megtekintették az író emlékházát, majd megkoszorúzták Fábry Zoltán sírját. Este a Thália Színházban a Fábry-emlékműsor keretén belül Varga Béla elvtárs, a CSEMADOK KB titkárának emlékbeszéde után felléptek a kerületi szavalóverseny győztesei, továbbá a Košicei Szép Szó és a Moldava n/B-i (szepsi) Csillag irodalmi színpadok, valamint a CSERMELY énekkórus. A négynapos rendezvény sorozat szerves részét képezte a két részre osztott szeminárium, melyre április 22-én és április 24-én a Hutník Szállóban került sor. Az első napon Batta György Fábry személyiségéről, dr. Csanda Sándor Fábry és írótársai közötti kapcsolatokról, dr. Turczel Lajos Fábry és Ady közös eszmei felfogásáról, dr. Benkő László Fábry írói stílusáról, majd dr. Fonód Zoltán a Madách Könyv- és Lapkiadó jelenlegi helyzetéről, terveiről beszélt. A rendezvény befejező napján, dr. Szeberényi Zoltán a modern irodalom és a társadalom viszonyáról, dr. Balázs Béla pedig az irodalom népszerűsítő munkának, a tudományos-technikai forradalom korszakában való feladatairól, illetve az irodalomnépszerűsítő munkának a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. és a CSKP XV. kongresszusait követő időszakban való fontos társadalmi szerepéről tartott előadást. A rendezvénysorozat előkészítéséből és megvalósításából a CSEMADOK KB és járási bizottságok, valamint a Madách Könyv- és Lapkiadó és a kerület népművelési intézményei mellett a Thália Színház is kivette részét s bemutatta Lovicsek Béla „Alattunk a város, felettünk az ég“ című színművét. Az idei Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok már kerületi méretet öltöttek s ez jelentős fejlődésnek számít az öt évvel ezelőtt járási rendezvényként induló irodalmi és kulturális esemény eddigi történetében. Az egykori elképzelés — hogy a Fábry-napok olyan fórummá váljanak, ahol rendszeresen mérlegelni lehet és kell irodalmunk eseményeit — már a megvalósulás útján halad. Gazdag József
