Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-22 / 20. szám
197B. május 22. SZABAD FÖLDMŰVES Öntözéssel a jobb terméseredményekért Szölötörkölyböl kitűnő takarmány A Szovjetunió déli körzeteiben az állatok ellátásában jelentős tartalék anyagnak bizonyult a szőlő sajtolása után visszamaradt pogácsa. A szabad levegőn szárított hulladékanyag bizonyos mennyiségű abrakkal keverve a szarvasmarhák kitűnő póttakarmányának bizonyult. Megállapították, hogy a darált szőlőtörköly 11,5 százalék fehérjét, 12,2 százalék zsiradékanyagot, 26 százalék rostanyagot 42,5 százalék nitrogénmentes anyagot és 5,1 százalék hamuanyagot tartalmaz. Ezenkívül van benne 15,5 gramm mész, 2,56 gramm foszfor, 7 milligramm réz, 9,6 milligramm mangán, 0,17 milligramm kobalt, 24,8 milligramm cink és 170 milligramm vas (1 kg szárazanyagban). A szölötörkölyböl készített dara fehérje- és rostanyagtartalma hasoníó a réti szénáéhoz. Zsiradék és glicid anyaga egyezik a napraforgóval kevert kukoricaszilázséval. Ásványi anyagkészlete (5,15 százalék) megközelíti a takarmánytápokét. Kísérletekkel bizonyították, hogy a szölötörköly aminosav garnitúrája nem rosszabb a fűfélékénél. A szemesekhez arányítva több benne a Lizín, az Arginin, a Treo----- 30 ÖTLET -—I HWSZMOS újítás I nin és a G lie í rí, azonban kevesebb az átalakítható aminosav, vagyis a Glutanín, a Prolin, az Alanin és a Tyrozin. A darált szőlőtörköly etetésének eredményeit két szarvasmarha csoportnál figyelték meg. Mindkét csoportban 12 állat volt. A kísérletbe, a laktáció 2—3. hónapjában ötéves teheneket soroltak. A vörös parlagi fajta tehenek hasznossága hasonló volt. A takarmánytáp negyedrészét (télen és nyáron) szölötörköly dara képezte. Az állatok takarmányozásra való előkészítése egy hónapot vett igénybe. A tehenek hasonló adagot kaptak az eleségböl. A kísérletet áprilistól augusztus végéig folytatták. A kísérleti csoporthoz tartozó állatok tápjába egynegyedrészben szölötörköly derét kevertek és az előkészítés időszakában egyedenként 11 kg széna, 25 kg napraforgóval kevert kukoricaszilázs és 6 kg takarmánytáp volt az adagjuk. A kontroll állatcsoportnál a kísérlet bégéig olyan maradt a takarmányadag, mint az előkészítés időszakában volt. A kontrollcsoport egyedei összesen 12,54, a másiké pedig 12,03 takarmányegységnek megfelelő eleséget kaptak. Megállapították, hogy a kísérleti állatcsoportnál nagyobb volt a hasznosság, mint a kontrollcsoportnál, ami a laktáció állandósulásában is megmutatkozott. , A kísérleti csoport teheneinél, a kezdethez képest 63,5 százalékos fejési eredményt értek el, ezzel szemben a kontrollcsoportnál csak 55,5 százalékot. Ez azt bizonyítja, hogy a laktációs görbe az előző csoportnál kiegyenlítettebb volt. Az abraknak szőlőtörköly darával való kiegészítése lehetővé tette a tejzsír-tartaíom javulását is. A kontrollcsoport egyedeitől a kísérlet idején 1666, a másiknál pedig 1950 kg tejet fejtek 3,7 tejzsír százalékkal. Megállapították, hogy a szőlőtörköly darával kiegészített tápot fogyasztó állatcsoport egyedeinél nem fordult elő fiziológiai zavar és a vér összetétele is normán belül maradt. (2ivotnovodstvo 9/75) Racionálisan a takarmánypótlásban Az utóbbi években jelentősen csökkent a feldolgozásra kerülő répa cukortartalma. Míg pl. 1958—62-ben a cukor tonnájának az elkészítéséhez 7,17 tonna cukorrépát használtak fel, addig 1968—72-ben már 8,39 tonnát, vagyis 17 százalékkal többet, mint korábban. Ennek egyik oka — mint a szakemberek megállapították — a helytelen tápanyagellátás, vagyis a nitrogéntrágya aránytalan nagy adagolása. A Cukorrépa tápanyagellátása során ugyanis figyelembe kell venni több tényezőt, azt is hogy milyen elővetemény után kerül a répa a talajba. Azon a talajon, ahol a cukorrépa előveteménye hereféle volt, ott csökkenteni kell a nitrogén adagját, mivel az elővetemény nitrogéngyűjtő volt és beszántását követően jelentős készletet hagyott hátra. A nitrogén trágya adagolása során az előveteményen kívül figyelembe kell venni azt is, milyen természeti feltételek közt termesztik a répát, aszerint kell adagolnunk a nitrogént. Ha a répa hereféle-gabona után kerül a földbe, a répatermő körzetben általában 80 (csapadékos körzet) esetleg 120 kg (száraz körzet) nitrogént adhatunk hektáronként. Ennél nagyobb adag (egyes gazdaságok 200 kg/ha nitrogént is adnak), nemhogy fokozná a gyökér hozamát, hanem inkább jelentősen rontja annak cukortartalmát. Ez azt követeli, hogy a cukorrépa nitrogéntrágyázását megkülönböztetett figyelemmel végezzük. Gondoskodjunk arról, hogy a tápanyagok aránya kiegyenlített legyen, ami elengedhetetlen feltétele az ideális hektárhozam és cukortartalom elérésének. 1 (zn) A i TU DOMÁ N Y ÉS TECHNIKA* ÖNTÖZÉS SÖSVÍZZEL? A Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiájának sivatagkutató intézetében laboratóriumot rendeztek be a tengervíz népgazdasági hasznosítására. Az ún. mineralizált víz esetében enyhén sós vízről van sző. Türkméniának sok ilyen vízforr(ása van. Nyugaton, a köztársaság halára a Kaspi-tenger. A Karakum homoksivatag alatt enyhén sós vizű hatalmas föld alatti „tenger“ terül el. Ezenkívül sok milliárd köbméter enyhén mineralizálódott víz özön- Iik a gyapotültetvények öntözésére, óriási síkságokra vagy sivatagokra. Éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik a laboratórium. A tudósok érdeklődését felkeltette annak lehetősége, hogy az enyhén koncentrált sótartalmú vizeket, mint amilyen a Káspi-tenger vize is, felhasználják mezőgazdasági célokra. Édesebb, mint a tengervíztárolók bármelyikének tartalma. A föld alatti vízkészleteket is felhasználják. Az enyhén sós vizek talajjavítási és öntözési alkalmazásával folytatott első kísérletek igen biztatóak. A sivalagkutató intézet munkatársai elvégezték az első kísérleteket a sós könnyű talaj öblítésére és fák, cserjék ápolására. Az eredmény elég jó. A Nyebtt-Dag vidékén 220 hektáron terülnek el zöld masszívumok. Öntözésükre 15 furatból sokezer köbméter föld alatti mineralizált vizet használnak fel. (APN) TERMÉKENYÍTETT szarvasmarha-pete IN VITRO TAROLÁSA A szarvasmarha petesejt normális fejlődését figyelték meg 10° C-on tárolás alatt, 32 petét álterhes nyúlba vittek át. Ezekből 23-at visszahelyeztek a tehén méhébe, ahol belőlük 10 osztódásnak indult. A tanulmány célja előzetesen vizsgálni a 10° C-on in vitro (üvegben) raktározás és a méhbe visszahelyezés lehetőségét. TERMIKUS NÖVÉNYVÉDELEM A Német Mezőgazdasági Társaság frankfurti kiállításán újításként fogadtak el egy talajfertőtlenítő és lángszóró berendezést. Az első lángszórót gyomirtásra Columbiában használták 1842-ben. Európában csak a múlt század végén kezdtek ilyen szerkezeteket gyártani. Ezek hátigépek voltak, benzinnel vagy petróleummal működtek. A korszerű új gépek magajárók vagy vontathatók, üzemanyaguk folyékony propánbután gáz. A mezőgazdaság részéről fokozódik az érdeklődés az ilyen jellegű gépek iránt, miután egyre bizonyosabbá válik, hogy a vegyszeres növényvédelemnek határai vannak. (M.—T.) TERMELÉSI TAPASZTALATOK Közepestől a kiváló eredményig Mezőgazdasági üzemeink legtöbbjében évközben és főleg év végén elemzést készítenek az eredményekről. Megállapítják, mennyit fejlődött a gazdaság, s mit kell tenni a még nagyobb eredmény elérése érdekében. A Hubicei (Gombai) Állami Gazdaság termelésének progresszív fejlődéséről már többször hallottunk. Legutóbb kerületi szinten méltatták a gazdaság kimagasló eredményeit, a mezőgazdasági szakemberek okulására. Tény, hogy ez az állami gazdaság ez utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Például 1970-ben búzából összesen 320, tavaly pedig már 565 vagon mennyiséget gyűjtött be. Kukoricából 1970-ben 615, a múlt évben pedig már 1024 vagon mennyiséget takarítottak be. Ez azt szemlélteti, hogy a gazdaság termelésének a történetében a múlt esztendő volt a a legeredményesebb, ami a vezetés és az összes dolgozók kitűnő együttműködésének a következménye. Megától értetődő, hogy a kiváló eredményt elérő növénytermesztés tette lehetővé a színvonalas állattenyésztés kialakítását is. Ezzel felsorakoztak a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás élenjáró gazdaságai közé. s ezt a takarmányokkal való önellátás tette lehetővé. A múltban ezen a téren komoly problémákkal küzdöttek. A termelés fellendülésében nagy jelentőséget tulajdonítanak a termőtalaj gondozásának. Földjeik nem tartoznak a legjobbak közé. Ezt tudatosították és hozzáíogtak följavításához. Nagy hatósugarú öntözőrendszer építésével függetlenítették magukat az időjárás szeszélyeitől. Múlt évi igényes árutermelési feladataikat több mint 113 százalékra teljesítették. A takarmánytermesztési feladatot jelentősen túlszárnyalták. Ez nem tette őket elbizakodottakká. Ennek megfelelően törekedtek a termékegységre jutó abrakmennyiség csökkentésére. A tejtermelésben átlagban 3 dkg abrakot takarítottak meg literenként, ami kitűnő eredmény. Az elmúlt öt esztendőben figyelemre méltó sikereket értek el a szarvasmarha-állomány szaporításában is. Az 1970-es év valóságához képest tavaly 494-el gyarapodott az állományuk. Tejből a múlt évben 2 millió 267 ezer literrel adtak többet társadalmunknak mint 1970-ben s ugyanígy jellemezhetnénk a tojás- és a hústermelést és értékesítést is. A fejlődés természetesen nem állhat meg. A színvonalat tovább kellett fejleszteni, mert a társadalom által meghatározott jövőbeni feladatok még igényesebbek. Ennek tudatában készítették a terveket. Tudják, hogy a gabonagazdálkodás kulcsfontosságú feladat, ezért továbbra is gondosan végzik a szemesdk termesztését. Az őszieket időben kezelték a gyomok ellen és a növények fejlődését trágyázással serkentették. Idei kötelezettségvállalásuk értéke meghaladja a 2,5 millió koronát, tehát az állami alapba búzából 1646, árpából 561, szemes kukoricából pedig 997 mázsával adnak többet. Ezzel szemben az állattenyésztésben főleg az abraktakarékosságra, valamint a terimés takarmányok jobb hasznosítására törekednek. Ez lehetővé teszi több mint 1160 mázsa abrak megtakarítását, ami példamutató és dicséretre méltó cselekedet. Mások is okulhatnak belőle. (boksza) Mérsékelt égöv alatt élünk. Ez azt Jelenti, hogy még az időjárás szeszélyei is mérsékeltek. Nincsenek hetekig tartó esők, mint a trópusokon, nincs mínusz hetven fokos hideg és nincs ötven fokos afrikai forrróság. De azért mi is gyakran emlegetjük a kedvezőtlen időjárást. Főleg tavasszal, de már télen is. Tudjuk, hogy az idei csapadék jóval kevesebb volt a sokévi átlagnál. Mit csinál ilyenkor a szövetkezeti dolgozó, akinek munkája, munkájának eredménye szorosan öszszefügg az időjárással? Felkészül ellene. Egyebek között azzal, hogy tudományos módszerekkel termel és egyre nagyobb területeken folytat öntözéses gazdálkodást. Ezt tapasztaltam a Podunajské Biskupice-i Barátság nevet viselő szövetkezetben is, mely több mint másfél ezer hektár földterülettel rendelkezik. Dolgozói a Jobb terméseredményekért még az ősz folyamán megtették a szükséges intézkedéseket. Ugyanis a gazdaság gabonafélék — beleértve a szemes kukoricát is — és évelő takarmányok termesztésére specializálódik, azért, mert a talaj- és a természeti feltételek e növények termesztésére a legkedvezőbbek. Az utóbbi években szép eredményeket értek el, ami rentábilissá tette a növénytermesztést és a vele szorosan összefüggő állattenyésztést. Aujeský Július, a szövetkezet főagronómusának véleménye szerint búzából a fajta ideális összetételét már elérték. Zömében szovjet búzafajtákat — főképpen Kaukazt és Mironovszkát — termesztenek öntözött és öntözetlen területeken. Az előző évekhez viszonyítva javultak az agrotechnikai intézkedések. Az első biológiai leltár eredményei kedvezőek voltak. Az időjárási viszonyok úgyszintén. A problémát azonban a tél utolsó szakasza jelentette. A tartós hótakaró nélküli fagyok, az erős szelek, az ingadozó éjszakai és nappali hőmérséklet, amelyhez csapadékhiány is párosult, megviselték a fejlődő növényzetet. Ezért, ahol szükségesnek mutatkozott, gondoskodtak a növényzet „sűrítéséről“. Mivel a téli hónapok csapadéka az idén is a sokévi átlag4 alatt maradt, a nyarak eléggé szárazak, ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntözéses gazdálkodásnak. Pontosan háromszáz hektár területet öntöznek, főleg a búzát, a lucernát és a szemes kukoricát: elsősorban a kavicsos területeken, és azokon a talajokon, amelyek öntözés nélkül igen alacsony terméshozamot nyújtanának. Igen nagy segítség lesz részükre a felsőcsallóközi öntözőrendszer, amelyre ebben az évben szövetkezetüket is rákapcsolják. Ezáltal a szövetkezet termőterületének a fele válik öntözhetővé. Aujeský elvtárstól azt is megtudtam, hogy az sem mindegy, mit öntöznek és hogyan. Feltételeik között öntözés nélkül a búza hozama bizonytalan. Ezért időben felkészültek az öntözésre. A búza, a lucerna, de már a kukorica is szépen és egyenletesen fejlődik, mert már kétszer megöntözték. A búzára huszonöt, a lucernára és a kukoricára harminc milliméteres adagot juttattak. Kétszáz hektáron termesztenek lucernát tiszta kultúrában. A terület felét öntözik, sőt a tavasz arra figyelmeztette a dolgozókat, hogy legtöbbet a lucernát és a szemes kukoricát öntözzék! Az öntözőrendszer előnyeit jól szemléltethetjük a lucerna termesztésében. Tavaly az öntözött területeken nyolcvanöt mázsa, az öntözetlenen pedig hetvenkét mázsa volt a lucerna szénára átszámított átlagos hektárhozama, ami ugyan nem rekordtermés, de nem is lebecsülendő. Az idén viszont száz mázsás hozamot szeretnének elérni, egyebek között öntözéssel. így minden kaszálás után kétszer öntözték a lucernát. Fő terményük közé tartozik továbbá a szemes kukorica. Kétszázhetven hektáron termesztik. Aujeský elvtárs azt is elárulta, hogy idejében sikerült beszerezniük bőtermő hibrideket. így a kukorica vetését az agrotechnikai határidőben (április végéig) befejezték. Tavaly nem öntözték a kukoricát. Az idén azonban már hatvan hektárnyi területet öntöznek. Először közvetlen vetés után, majd májusban, de júliusban is, “mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a kedvező csapadékviszonyokat a szemes kukorica jól meghálálja. Az öntözést főleg az esti órákban végzik, harminc miliméteres adagokban. Bíznak abban, hogy az idén nyolcvan mázsára növelik a kukorica termésátlagát. Tehát a lényeg az, hogy mindazokon a területeken, ahol elégtelen a természetes csapadék, ezt mesterségeseit kiegészítik, ott a hektárhozamok megduplázódnak. Az öntözőberendezések üzemeltetéséhez a munkaerő biztosítása problémamentes. mert olyan korszerű berendezéseik (PP—67-W sávos öntözőberendezések) vannak, melyek kevés kézi munkát igényelnek, öt személy^ bői álló öntözőcsoport, jól képzett szakemberek végzik az öntözést. A csoportnak van egy vezetője, aki irányítja a két-két traktorost és gépészt. Feladatuk, hogy az öntözés idején előforduló hibákat azonnal eltávolítsák, az idény befejeztével pedig elvégezzék a szükséges karbantartási munkálatokat, 's felkészüljenek a következő öntözési idényre. Az öntözést tizenöt órakor kezdik, majd folyamatosan reggelig mind a tíz berendezés működik. Jól kihasználják az éjjeli áramszogáltatást. Sőt, Aujeský elvtárs véleménye az, hogy az éjjeli öntözés nemcsak gazdaságos, de jobb is, mint a nappali. Megfigyelték a búza fejlődését. Rájöttek arra, hogy például azokon a búzatáblákon, ahol nappal öntöztek, a növényzet hullámosán fejlődött azért, mert a napfény hatására a víz hamarább elpárolog és így a növényzet nem kapja meg a szükséges mennyiségű nedvességet. A szövetkezetben külön számontartják az öntözött és az öntözetlen területek termelési költségeit és eredményeit. így például a múlt évben egy hektárnyi öntözött területen 2300 korona költséggel hatezer korona értéket termeltek ki, tehát csaknem a kétszeresét. Mezőgazdaságunk a termelés intenzív fejlesztése révén egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, hogy az öntözés indokolt és kifizetődő. Arra kell törekedniük a mezőgazdasági üzemeknek. hogy ne vigyék túlzásba az öntözővíz fogyasztását, mert ez jelentősen növelné a költségeket Nagy Terei
