Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-15 / 19. szám

A palántanevelés gépesítésének problémái Kebruár végén — már vagy ■ tizenötödször — Olomouc látta vendégül hazánk zöldség­kertészeit. A háromnapos isko­lázást Doc. Vlőek, CSC., a zöld­ségkertészeti kutatóintézet igaz­gatója nyitotta meg. Pavlousek mérnök, Csehor­szág Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának mun­katársa ismertette az idei év és a hatodik ötéves tervidőszak zöldségtermesztési feladatait. Elmondotta, hogy napjainkban mintegy 50 ezer hektár terüle­ten termelünk zöldségféléket hazánkban, beleértve a magter­melést ts. Beszámolt a zöldség­­termesztés munkaigényességé­­röl és megállapította, hogy e té­ren fejlődés volt tapasztalható. 1955-ben egy mázsa zöldséget 5,5 óra munkaráfordítással ál­lítottunk elő, az 1960—70-es években 4,7—5, az 1970—75-ös években pedig csak 3,5—4 óra munkaráfordítással. Napjaink­ban a munkaráfordítás a spe­nót, káposzta, sárgarépa és a hagyma esetében kedvező, de viszonylag nagy a karfiol, fejes saláta és a paradicsom termesz­tése szakaszán. A múlt évi iskolázáson ész­­szerűsítési és kutató brigádokat alakítottak ki a palántanevelés, a karfiol, a fokhagyma, a sár­garépa és zeller, a fűszerzöld­ségek (főleg kömény], vala­mint a paradicsom, paprika és az uborka termesztése terén. Ezek a brigádok zöldségter­mesztési kutatók segítségével még a múlt évben kezdték el tevékenységüket, s vezetőik az idei iskolázáson beszámoltak az eddig elért eredményekről. A fő figyelmet általában az éssze­rűsítés és a jobb munkamódsze­rek bevezetésének, az élő mun­ka megtakarításának, a terme­lés olcsóbbá éttelének, a hoza­mok növelésének és a gépesítés minél előbbi megoldásának szentelik. Engem elsősorban a palánta­nevelés kérdései érdekeltek a legjobban, mert e téren még sok probléma, nehézség merül fel, melyek gondot okoznak a munkaerő biztosítása és a bér­kérdések megoldása tekinteté­ben. Szövetkezetünk tavaly kapott egy hazai gyártmányú tápkoc­­ka-készítő gépet, ami már rész­ben megfelel a nagyüzemi ter­melési formáknak is. Hiszen segítségével napi nyolc óra alatt 30—50 ezer tápkockát is legyárthatunk. E gép hátránya, hogy túlságosan összenyomja a földet, ezért a növények lassab­ban fejlődnek. A gép tervezői előrelátóak voltak, mert egy porszívót is terveztek a géphez. Ennek feladata volna, hogy egy magot pottyantson a kockába, elkerülve így a pikírozást. Saj­nos, erre a célra csak szemcsé­­zett vetőmag felel meg, de ezt külföldről sem tudjuk behozni, tehát nem tudjuk alkalmazni. Hiányosságok mutatkoznak továbbá a tápkockák mozgatása szakaszán is. Hiszen napjaink­ban a tápkockákat egyenként rakjuk ládákba, ezeket felrak­juk pótkocsira, elszállítjuk az ültetőgéphez és ott ismét ki­szedve ültetjük. Mi, a dunaszer­­dahelyi AGROFRIGOR-hoz tar­tozó kertészek már régen gon­doltunk. arra, hogy — a kiilföl­di tapasztalatoknak megfele­lően — szükség lenne műanyag tálcákra. Ezekre ugyanis ha egyszer ráraknánk a kockákat, a palánta is ezen növekedhet­ne és ezeket már csak az ülte­tőgépeknél kellene leszedni. Azt javasoltuk, hogy a nitrai PLASTIKA nemzeti vállalat gyártson számunkra — próba­ként — néhány ezer tálcát. Ez­zel a kérdéssel kapcsolatosan elbeszélgettünk Cyril Vírgoviő mérnökkel, Szlovákia Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumának munkatársával, aki megígérte, javaslatunkat támo­gatni fogja. Reméljük, e célkitűzéseink valóra is válnak, megoldva ez­zel a palántanpvelés szakaszán előforduló problémákat! Belucz János, mérnök, EFSz, Topofníky A fűtött fóliaházakban már szüretelik a paprikát. A diót sem kíméli Csupán a növényvédelem lehetőségeire gondolva, köz­ismert az a gyakorlati számadat, amely szerint a kárte­vők a gombabetegségek és a gyomnövények rovására még ma is 20—30 százalék termésveszteség írható. A nö­vényvédelem feladata e tetemes termésveszteségnek a minimálisra csökkentése. A növényvédelem a mezőgazdasági tudományok egyik legfiatalabb ága, és napról-napra újabb információval gazdagodik. Nincs is manapság a mezőgazdaságnak má­sik olyan területe, ahol a termelést irányító szakembe­reknek ekkora mennyiségű ismeretanyaggal kellene lé­pést tartaniuk. Nem is véletlen, hogy éppen e témakör ben történik a legtöbb melléfogás még a nagyüzemek­ben is. KÁRTEVŐ ALMAMOLY Ez az alma- és körtetermesztés egyik legádázabb el­lenségeként ismert kártevő a diót sem kíméli, sőt, annak szinte kizárólagos állati károsítója. Noha az almamoly előrejelzése, a hatékony kémiai védekezés lehetőségei az alma növényvédelméhez kidol­goztak, ezek az ismeretek nem alkalmazhatók egyértel­műen a dióra. E növény károsítása ugyanis az alma fer­tőzésénél későbben — csak a mag sziklevelének kiala­kulása után — kezdődik. A dió magbél az időjárástól főggően június végén vagy július elején fejlődik ki, ami­kor már az almamoly első nemzedékének rajzása álta­lában lezajlott. Június végén kezdődik a diótermés csonthéjának meg­fásodása is. Az almamolyhernyó ilyenkor a még kiala­kulatlan csonthéjon keresztül könnyen bejut a termés belsejébe. A védekezés szempontjából ez kritikus idő szak! A diótermés ekkor könnyen fertőződhet, ezért kell kezdeni az almamoly elleni rendszeres permetezéseket. TÖBB NEMZEDÉK VESZÉLYEZTET A második nemzedék rajzása július 10. után ugrássze rüen növekszik, és augusztus második felében ugyan újra csökken, de az almamoly az érésig mind nagyobb mértékben fertőzi a dióterméseket. Ez a jelenség táp­lálja azt a feltételezést, hogy a diót külön erre specia lizálódoit almamolyok károsítják. A kérdés eldöntéséhez még számos vizsgálat szükséges, de gyakorlatilag a dió sok permetezése tekintetében az almamoly első nemze­dékének korai rajzását nem kell figyelembe fenni. A védekezést a magbél kifejlődésének időpontjában észlelt almamoly egyedsűrűség határozza meg. A FAJTÄK FOGÉKONYSÁGA A csonthéj megfásodása után néhány diótípuson az almamollyal szemben alkati rezisztencia figyelhető meg. A berágás leggyakrabban a diótermés kocsányízesülésé­­nél, a termést tápláló edénynyalábok körül kialakultan alapi nyíláson történik. Ez a diótermés csonthéján az egyetlen olyan hely, amely lehetőséget nyújt a hernyó számára, hogy még a legtökéletesebben záródó és leg­szilárdabb csonthéjú diótermésekbe is behatoljon. Ez • nem minden esetben következik be, igy a fertőzések egy részéből nem alakul ki kártétel. Ennek az ismeretnek a gyakorlati hasznosítása természetesen csak azonos fajtával telepített oltvány dióültetvényekben lehetséges, ahol minden fa termése azonos érésmenetü és csonthéj­­szilárdságú. Azok a termések, amelyekbe az almamolyhernyó csak nehezen képes befurakodni, növelik a kártevő pusztu­lásának arányát. A hernyók arra kényszerülnek, hogy táplálkozásuk során más dióterméseket keressenek fel. tgy a felszínen újabb berágásra kényszerülő hernyók a növényvédőszerek ás a természetes ellenségek korlátozó hatása következeiében nagyobb mértékben pusztulnak. (Sz. A.—K. A.) Továbbra is jól működnek Korszerű, tetszetős családi ház tágas udvarán tesz-vesz Gecző János bácsi, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Ipeľský Sokolec-i (ipolyszakál­­lasi) alapszervezetének elnöke. Az udvart és a hozzá tartozó kertet drótkerítés választja el a — Hány tagja van a községi szervezetnek? — tudakolom. — Ötvennyolcán vagyunk — felel gondolkodás nélkül. — Elég szép szám, csak az a baj, hogy kevés a friss erő, a fiatal. Mindössze négy fiatalt sikerült, megnyerni az ügynek. Gecző János lelkes nyúltenyésztö, idejének döntő részét az állatok gondozásának szenteli. határtól. Pár méternyire a ke­rítéstől zöldellö bokrok övezte természetes „kacsaúsztatóban“ fürdenek az életet adó tavaszi napsugarak. A nyugdíjas elnök midőn megtudja, honnöt és mi­ért jöttünk, felcsillanó szemmel üdvözöl. — Épp jókor, most reggeliz­nek — invitál egy körülbelül két méter magas, „kétemeletes“ faól felé. Itt tartja a nyulait. Elmondja, hogy mostanában csak új-zélan­­di fajtával foglalkozik. A fehér tapsifülesek kissé félénken, ije­dősen sandítanak ránk, de pil­lanatokon belül megbékélnek, s mohón ropogtatják az abra­kot. — Én a nyulak szerelmese vagyok. Természetesen van egy­két gyöngytyúkom, néhány ga­lambom is, persze csakis fajta­tiszta állatok, hiszen a kisállat­tenyésztők fő feladata, hogy „tisztavérű“ egyedeket tenyész­­szenek — magyarázza, miköz­ben egyik kedvencét simogatja. Bizony sajnálatos, hogy a fia­talság nem hódol a kisállatte­nyésztésnek, pedig a szervezet minden lehető segítséget meg­ad tagjainak. Az abrakvásárlás­tól kezdve lehetővé teszik a szakismeretek bővítését, évente háromszor esnek át orvosi vizs­gálaton az állatok. Az értékest test Is példásan megszervezték A nitrai BRANKO felvásárló vállalat alkalmazottai havonta ellátogatnak a községbe. Tavaly például 14 mázsa nyúlhúst, 5,5 mázsa birkahúst, 2,5 mázsa li­bahúst és 42 500 darab tojást értékesítettek, — Különben a községi szer­vezet megalapításának 10. év fordulóját ünnepeljük — szólt az elnök. Bátran mondhatom, eredményes volt ez a tíz év. Bi­zonyítja ezt az is, hogy 18 tag­gal kezdtünk, s ma már ez a szám háromszorosára növeke­dett. Tagjaink elégedettségét az idén törzsállományunk felfrissí­tésével szeretnénk fokozni. Ti­zennyolc törzskönyvezett anyát vásárolunk a közeljövőben, új­­zélandi és csincsilla fajtákat. Ezen kívül 70 darab gyöngy­tyúkkal szeretnénk bővíteni te­nyészetünket. Terveik is igényesek. Év vé­géig 27 ezer tojást, 1000 darab nyulat és négy mázsa birka­húst szeretnének eladni. Ilyen szervezéssel bizonyára sikerül iá. — Visszatérve a szakmai dol­gokra, mi a véleménye a nyu­lak itatásáról? — Fontosnak tartom mind az abrak előtti, mind az abrak utáni itatást, bár kisállatte­nyésztési körökbén ez állandó vitatéma — felelt meggyőződés­sel. Sok fajtát tenyésztettem már.' Volt francia ezüst, fehér rex, morva-kék, csincsilla és új­­zélandi — valamennyit itattam. Nézze, az embernek is szüksége van a táplálék után folyadékra. Az állatok is igénylik ezt. — Az Itatáson kívül — foly-Gecző elvtárs egyelőre fából készült kétszintes négyrészes ketrectömbökben tartja nyulait. tatta, rendkívül fontosnak tar­tok még egy kérdést. A nyulak tágas, világos életteret igényel­nek. Ezért jó magas is, ha mód lesz rá, új tágas ólat építek, s meggyőződésem, hogy a te­nyésztési eredmények még job­bak lesznek az eddigieknél. Befejezésül megemlíteném a szervezet közérdekű, társadal­mi életét is. A fentiekben már szó volt a politikai előadások­ról. Ezen kívül a tagok aktívan részt vesznek a faluszépítési akcióban és a szövetkezetben is gyakran segítenek, kivált az idénymunkák idején. Jól műkö­dő szervezetet látogattunk meg tehát, immár másod ízben. Örömmel állapítottuk meg, hogy évről évre jobb eredményeket mutatnak fel, komolyan veszik küldetésüket. Barak László Nemrég egy szép kaliforniai nőstényt vásárolt, mert sokaktól úgy hallotta, hogy az új-zélandi és a kaliforniai keresztezéséből származó utódok igen megfelelőek a hústermelésre. Most ma­ga is szeretné ezt kipróbálni. A felvételeket Kádek Gábor készítette. ÁRTHAT-E A MAGAS ENERGIATARTALMÚ TAKARMÁNY 1 A korábbi általános vélemény szerint minél kisebb testű a tojótyúk, annál inkább igényli a koncentráltabb táplálóanyagtartalmú takarmányt. Ezt indokolja a kisebb takarmány felvevő képessége és a termelt sok tojás. A DeKalb cég takarmányozási szakembere — dr. Né­meth — az utóbbi években mind gyakrabban tapasztalt ún. májelzsírosodás betegséget a magas táplálóértékű takarmányok etetésével hozza összefüggésbe. A májel­zsírosodás nemcsak fizikai rendellenességet okoz és ez­által a termelés csökkenését, hanem komoly arányban hozzájárul a tojóházi elhulláshoz is. Hasonló kísérleti eredményekről számolt be a Walton Oaks Experimental Station (Anglia) munkatársa, Philip Lee is. Ha azonban a tojók granulált takarmányt kapnak, ak­kor az energiaérték kissé csökkenthető. Dr. Trevor Mor ris szerint a takarmány energiaértéke csak kismértékben befolyásolja a tojótyúk takarmányfelvételét. Korábban ugyanis feltételezték, hogy a tyúk a takarmány bellartal ma szerint szükségletének megfelelően szabályozza a takarmány felvételét. Ez azonban nincs igy! A magas energiatartalmú takarmányból a tyúkok hajlamosak túl sokat enni, szükségletükön felül, ez elzsírosodást, nagy­mennyiségű hasüregi zsirképződést okoz, ami az állat termelési képességét gátoljál (P. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom