Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-15 / 19. szám
A palántanevelés gépesítésének problémái Kebruár végén — már vagy ■ tizenötödször — Olomouc látta vendégül hazánk zöldségkertészeit. A háromnapos iskolázást Doc. Vlőek, CSC., a zöldségkertészeti kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. Pavlousek mérnök, Csehország Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa ismertette az idei év és a hatodik ötéves tervidőszak zöldségtermesztési feladatait. Elmondotta, hogy napjainkban mintegy 50 ezer hektár területen termelünk zöldségféléket hazánkban, beleértve a magtermelést ts. Beszámolt a zöldségtermesztés munkaigényességéröl és megállapította, hogy e téren fejlődés volt tapasztalható. 1955-ben egy mázsa zöldséget 5,5 óra munkaráfordítással állítottunk elő, az 1960—70-es években 4,7—5, az 1970—75-ös években pedig csak 3,5—4 óra munkaráfordítással. Napjainkban a munkaráfordítás a spenót, káposzta, sárgarépa és a hagyma esetében kedvező, de viszonylag nagy a karfiol, fejes saláta és a paradicsom termesztése szakaszán. A múlt évi iskolázáson észszerűsítési és kutató brigádokat alakítottak ki a palántanevelés, a karfiol, a fokhagyma, a sárgarépa és zeller, a fűszerzöldségek (főleg kömény], valamint a paradicsom, paprika és az uborka termesztése terén. Ezek a brigádok zöldségtermesztési kutatók segítségével még a múlt évben kezdték el tevékenységüket, s vezetőik az idei iskolázáson beszámoltak az eddig elért eredményekről. A fő figyelmet általában az ésszerűsítés és a jobb munkamódszerek bevezetésének, az élő munka megtakarításának, a termelés olcsóbbá éttelének, a hozamok növelésének és a gépesítés minél előbbi megoldásának szentelik. Engem elsősorban a palántanevelés kérdései érdekeltek a legjobban, mert e téren még sok probléma, nehézség merül fel, melyek gondot okoznak a munkaerő biztosítása és a bérkérdések megoldása tekintetében. Szövetkezetünk tavaly kapott egy hazai gyártmányú tápkocka-készítő gépet, ami már részben megfelel a nagyüzemi termelési formáknak is. Hiszen segítségével napi nyolc óra alatt 30—50 ezer tápkockát is legyárthatunk. E gép hátránya, hogy túlságosan összenyomja a földet, ezért a növények lassabban fejlődnek. A gép tervezői előrelátóak voltak, mert egy porszívót is terveztek a géphez. Ennek feladata volna, hogy egy magot pottyantson a kockába, elkerülve így a pikírozást. Sajnos, erre a célra csak szemcsézett vetőmag felel meg, de ezt külföldről sem tudjuk behozni, tehát nem tudjuk alkalmazni. Hiányosságok mutatkoznak továbbá a tápkockák mozgatása szakaszán is. Hiszen napjainkban a tápkockákat egyenként rakjuk ládákba, ezeket felrakjuk pótkocsira, elszállítjuk az ültetőgéphez és ott ismét kiszedve ültetjük. Mi, a dunaszerdahelyi AGROFRIGOR-hoz tartozó kertészek már régen gondoltunk. arra, hogy — a kiilföldi tapasztalatoknak megfelelően — szükség lenne műanyag tálcákra. Ezekre ugyanis ha egyszer ráraknánk a kockákat, a palánta is ezen növekedhetne és ezeket már csak az ültetőgépeknél kellene leszedni. Azt javasoltuk, hogy a nitrai PLASTIKA nemzeti vállalat gyártson számunkra — próbaként — néhány ezer tálcát. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan elbeszélgettünk Cyril Vírgoviő mérnökkel, Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársával, aki megígérte, javaslatunkat támogatni fogja. Reméljük, e célkitűzéseink valóra is válnak, megoldva ezzel a palántanpvelés szakaszán előforduló problémákat! Belucz János, mérnök, EFSz, Topofníky A fűtött fóliaházakban már szüretelik a paprikát. A diót sem kíméli Csupán a növényvédelem lehetőségeire gondolva, közismert az a gyakorlati számadat, amely szerint a kártevők a gombabetegségek és a gyomnövények rovására még ma is 20—30 százalék termésveszteség írható. A növényvédelem feladata e tetemes termésveszteségnek a minimálisra csökkentése. A növényvédelem a mezőgazdasági tudományok egyik legfiatalabb ága, és napról-napra újabb információval gazdagodik. Nincs is manapság a mezőgazdaságnak másik olyan területe, ahol a termelést irányító szakembereknek ekkora mennyiségű ismeretanyaggal kellene lépést tartaniuk. Nem is véletlen, hogy éppen e témakör ben történik a legtöbb melléfogás még a nagyüzemekben is. KÁRTEVŐ ALMAMOLY Ez az alma- és körtetermesztés egyik legádázabb ellenségeként ismert kártevő a diót sem kíméli, sőt, annak szinte kizárólagos állati károsítója. Noha az almamoly előrejelzése, a hatékony kémiai védekezés lehetőségei az alma növényvédelméhez kidolgoztak, ezek az ismeretek nem alkalmazhatók egyértelműen a dióra. E növény károsítása ugyanis az alma fertőzésénél későbben — csak a mag sziklevelének kialakulása után — kezdődik. A dió magbél az időjárástól főggően június végén vagy július elején fejlődik ki, amikor már az almamoly első nemzedékének rajzása általában lezajlott. Június végén kezdődik a diótermés csonthéjának megfásodása is. Az almamolyhernyó ilyenkor a még kialakulatlan csonthéjon keresztül könnyen bejut a termés belsejébe. A védekezés szempontjából ez kritikus idő szak! A diótermés ekkor könnyen fertőződhet, ezért kell kezdeni az almamoly elleni rendszeres permetezéseket. TÖBB NEMZEDÉK VESZÉLYEZTET A második nemzedék rajzása július 10. után ugrássze rüen növekszik, és augusztus második felében ugyan újra csökken, de az almamoly az érésig mind nagyobb mértékben fertőzi a dióterméseket. Ez a jelenség táplálja azt a feltételezést, hogy a diót külön erre specia lizálódoit almamolyok károsítják. A kérdés eldöntéséhez még számos vizsgálat szükséges, de gyakorlatilag a dió sok permetezése tekintetében az almamoly első nemzedékének korai rajzását nem kell figyelembe fenni. A védekezést a magbél kifejlődésének időpontjában észlelt almamoly egyedsűrűség határozza meg. A FAJTÄK FOGÉKONYSÁGA A csonthéj megfásodása után néhány diótípuson az almamollyal szemben alkati rezisztencia figyelhető meg. A berágás leggyakrabban a diótermés kocsányízesülésénél, a termést tápláló edénynyalábok körül kialakultan alapi nyíláson történik. Ez a diótermés csonthéján az egyetlen olyan hely, amely lehetőséget nyújt a hernyó számára, hogy még a legtökéletesebben záródó és legszilárdabb csonthéjú diótermésekbe is behatoljon. Ez • nem minden esetben következik be, igy a fertőzések egy részéből nem alakul ki kártétel. Ennek az ismeretnek a gyakorlati hasznosítása természetesen csak azonos fajtával telepített oltvány dióültetvényekben lehetséges, ahol minden fa termése azonos érésmenetü és csonthéjszilárdságú. Azok a termések, amelyekbe az almamolyhernyó csak nehezen képes befurakodni, növelik a kártevő pusztulásának arányát. A hernyók arra kényszerülnek, hogy táplálkozásuk során más dióterméseket keressenek fel. tgy a felszínen újabb berágásra kényszerülő hernyók a növényvédőszerek ás a természetes ellenségek korlátozó hatása következeiében nagyobb mértékben pusztulnak. (Sz. A.—K. A.) Továbbra is jól működnek Korszerű, tetszetős családi ház tágas udvarán tesz-vesz Gecző János bácsi, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Ipeľský Sokolec-i (ipolyszakállasi) alapszervezetének elnöke. Az udvart és a hozzá tartozó kertet drótkerítés választja el a — Hány tagja van a községi szervezetnek? — tudakolom. — Ötvennyolcán vagyunk — felel gondolkodás nélkül. — Elég szép szám, csak az a baj, hogy kevés a friss erő, a fiatal. Mindössze négy fiatalt sikerült, megnyerni az ügynek. Gecző János lelkes nyúltenyésztö, idejének döntő részét az állatok gondozásának szenteli. határtól. Pár méternyire a kerítéstől zöldellö bokrok övezte természetes „kacsaúsztatóban“ fürdenek az életet adó tavaszi napsugarak. A nyugdíjas elnök midőn megtudja, honnöt és miért jöttünk, felcsillanó szemmel üdvözöl. — Épp jókor, most reggeliznek — invitál egy körülbelül két méter magas, „kétemeletes“ faól felé. Itt tartja a nyulait. Elmondja, hogy mostanában csak új-zélandi fajtával foglalkozik. A fehér tapsifülesek kissé félénken, ijedősen sandítanak ránk, de pillanatokon belül megbékélnek, s mohón ropogtatják az abrakot. — Én a nyulak szerelmese vagyok. Természetesen van egykét gyöngytyúkom, néhány galambom is, persze csakis fajtatiszta állatok, hiszen a kisállattenyésztők fő feladata, hogy „tisztavérű“ egyedeket tenyészszenek — magyarázza, miközben egyik kedvencét simogatja. Bizony sajnálatos, hogy a fiatalság nem hódol a kisállattenyésztésnek, pedig a szervezet minden lehető segítséget megad tagjainak. Az abrakvásárlástól kezdve lehetővé teszik a szakismeretek bővítését, évente háromszor esnek át orvosi vizsgálaton az állatok. Az értékest test Is példásan megszervezték A nitrai BRANKO felvásárló vállalat alkalmazottai havonta ellátogatnak a községbe. Tavaly például 14 mázsa nyúlhúst, 5,5 mázsa birkahúst, 2,5 mázsa libahúst és 42 500 darab tojást értékesítettek, — Különben a községi szervezet megalapításának 10. év fordulóját ünnepeljük — szólt az elnök. Bátran mondhatom, eredményes volt ez a tíz év. Bizonyítja ezt az is, hogy 18 taggal kezdtünk, s ma már ez a szám háromszorosára növekedett. Tagjaink elégedettségét az idén törzsállományunk felfrissítésével szeretnénk fokozni. Tizennyolc törzskönyvezett anyát vásárolunk a közeljövőben, újzélandi és csincsilla fajtákat. Ezen kívül 70 darab gyöngytyúkkal szeretnénk bővíteni tenyészetünket. Terveik is igényesek. Év végéig 27 ezer tojást, 1000 darab nyulat és négy mázsa birkahúst szeretnének eladni. Ilyen szervezéssel bizonyára sikerül iá. — Visszatérve a szakmai dolgokra, mi a véleménye a nyulak itatásáról? — Fontosnak tartom mind az abrak előtti, mind az abrak utáni itatást, bár kisállattenyésztési körökbén ez állandó vitatéma — felelt meggyőződéssel. Sok fajtát tenyésztettem már.' Volt francia ezüst, fehér rex, morva-kék, csincsilla és újzélandi — valamennyit itattam. Nézze, az embernek is szüksége van a táplálék után folyadékra. Az állatok is igénylik ezt. — Az Itatáson kívül — foly-Gecző elvtárs egyelőre fából készült kétszintes négyrészes ketrectömbökben tartja nyulait. tatta, rendkívül fontosnak tartok még egy kérdést. A nyulak tágas, világos életteret igényelnek. Ezért jó magas is, ha mód lesz rá, új tágas ólat építek, s meggyőződésem, hogy a tenyésztési eredmények még jobbak lesznek az eddigieknél. Befejezésül megemlíteném a szervezet közérdekű, társadalmi életét is. A fentiekben már szó volt a politikai előadásokról. Ezen kívül a tagok aktívan részt vesznek a faluszépítési akcióban és a szövetkezetben is gyakran segítenek, kivált az idénymunkák idején. Jól működő szervezetet látogattunk meg tehát, immár másod ízben. Örömmel állapítottuk meg, hogy évről évre jobb eredményeket mutatnak fel, komolyan veszik küldetésüket. Barak László Nemrég egy szép kaliforniai nőstényt vásárolt, mert sokaktól úgy hallotta, hogy az új-zélandi és a kaliforniai keresztezéséből származó utódok igen megfelelőek a hústermelésre. Most maga is szeretné ezt kipróbálni. A felvételeket Kádek Gábor készítette. ÁRTHAT-E A MAGAS ENERGIATARTALMÚ TAKARMÁNY 1 A korábbi általános vélemény szerint minél kisebb testű a tojótyúk, annál inkább igényli a koncentráltabb táplálóanyagtartalmú takarmányt. Ezt indokolja a kisebb takarmány felvevő képessége és a termelt sok tojás. A DeKalb cég takarmányozási szakembere — dr. Németh — az utóbbi években mind gyakrabban tapasztalt ún. májelzsírosodás betegséget a magas táplálóértékű takarmányok etetésével hozza összefüggésbe. A májelzsírosodás nemcsak fizikai rendellenességet okoz és ezáltal a termelés csökkenését, hanem komoly arányban hozzájárul a tojóházi elhulláshoz is. Hasonló kísérleti eredményekről számolt be a Walton Oaks Experimental Station (Anglia) munkatársa, Philip Lee is. Ha azonban a tojók granulált takarmányt kapnak, akkor az energiaérték kissé csökkenthető. Dr. Trevor Mor ris szerint a takarmány energiaértéke csak kismértékben befolyásolja a tojótyúk takarmányfelvételét. Korábban ugyanis feltételezték, hogy a tyúk a takarmány bellartal ma szerint szükségletének megfelelően szabályozza a takarmány felvételét. Ez azonban nincs igy! A magas energiatartalmú takarmányból a tyúkok hajlamosak túl sokat enni, szükségletükön felül, ez elzsírosodást, nagymennyiségű hasüregi zsirképződést okoz, ami az állat termelési képességét gátoljál (P. J.)
