Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-15 / 19. szám

A nitrai járásban a kisállat tenyésztők a negyvenes évek végén alakították első alapszer­vezeteiket. Ma már 65 alapszer vezetben 2452 tagot tartanak nyilván. A Szlovákiai Kisállat tenyésztők nitrai járási bizott­ságának titkára Vladimir Ka raška elvtárs, aki már több mint másfél évtiezde áll a járási bizottság élén, így nyilatkozott: — Szervezetünk küldetése a tisztavérű fajtatiszta állatok te nyésztése. Érnek elérése érdé kében legfontosabb tényező a tagság szaktudásának a nőve lése. Elsősorban a szakelőadá sok hallgatására és a szaklapok tanulmányozására gondolok, — mondta az elnök. — Állandóan újabb és újabb ismeretekkel ta­lálkozunk, melyeket egyes te­nyésztők tapasztalataiból szű­rünk le, esetleg tökéletesítjük saját feltételeink között. Sze­retnénk elérni, hogy szerveze­tünk minden egyes tagja leg­alább egy szaklap rendszeres olvasójává váljon. A szakismeretek tökéletesíté­sének népszerű formája a kiál­lítások látogatása. A múlt év­ben egyik legnagyobb szabású rendezvényünk a budapesti In­terkanin kiállítás meglátogatása volt. Ezen kiállításon nemcsak mint látogatók vettünk részt, de többen állományunk legkivá­lóbb egyedeivel is képviselték hazánkat a nemzetközi szintű rendezvényen. Ezenkívül járási bizottságunk már több éve baráti kapcsola­tot tart fenn a szövetség kro­­méŕíži járási bizottságával. E kapcsolat keretében tenyész­tőink kölcsönösen meglátogat­ják egymást, így közvetlenül Egy járás kisállat­­tenyésztőinek munkájáról megvitathatják tenyésztői prob­lémáikat, alkalom nyílik a ta­pasztalatcserére. Hasonló baráti kapcsolatot tartunk fenn az NDK-beli drezdai kisállatte­nyésztők és kiskertészkedők já­rási bizottságával is. Járásunk kisóllattenyésztöi­­nek zöme baromfitenyésztéssel foglalkozik. Eddig több mint 150 elismert „A“ szaporító te­nyészetet tartanak nyilván, mintegy 2000 tojóval. Ezen te­nyészetek segítségével lehetővé válik tagságunk ellátása, meg­felelő mennyiségű fajtiszta csir­kével, ugyanis járásunkban öt alapszervezetben üzemel a Szlo­vákiai Kisállattenyésztők Köz­ponti Bizottsága által elismert keltetőgép, mégpedig a követ­kező alapszervezetekben: Vefká Dolina, Čeladice, Sládefikovce, Dolné Krškany és Ivánka pri Nitre. Ezekből a keltetőkből tagjaink rendelkezésére áll va­lamennyi a környéken tenyész­tett kis- és nagytípusú baromfi­fajta, a hempsír, plánul, or­­pington, rodejlend, leghorn, vajandot és gyöngytyúkok. Te hát baromfitenyésztőink nem állnak különösebb nehézségek előtt az állomány felfrissítése, pótlása szempontjából. További elterjedt szakágaza­tunk a nyúltenyésztés. Nyúlte nyésztőink azon húsmennyisé­get, melyet saját szükségleteik re nem használnak fel, a helyi BRANKO vállalatnál értékesí­tik. A kecske- és birkatenyésztés eléggé elhanyagolt az utóbbi időben. Ez egyrészt a szövetke­zeti termelés racionalizásával és a falu átalakulásával magya­rázható. Ezen állatok tenyész­tésének a feltétele ugyanis a rétek és legelők mennyiségétől függ, s ezek szemlátomást tűn­nek el, szántóföldekké alakít­ják őket és így kevés mód nyí­lik a legeltetésre. Manapság csupán egy elismert állományt tartunk nyilván, Vefká Dolinán. Sajnos, a nutriatenyésztés sem a legmegfelelőbb. A jelen leg tenyésztett nutriák száma hatvanra tehető. Mivel az el­múlt időszakban a prém ára jelentősen csökkent, így a te­nyésztők nagy része lemondott a nutriutenyésztésről. Manapság amikor a prém ára ismét emel kedik, a tenyészetek száma nincs párhuzamban a követel ményekkel. Jóval színvonalasabb erednie nyékét értünk el a galambok nál, valamint a díszmadarak tenyésztésében, melyek legkü lönbözőbb fajtáival találkozunk tenyészeteinkben. Az elkövetkezendő időszak­ban irányító és szervező mun­kánkat a tagok nevelésére irá­nyítjuk, hugy magukévá tegyék szövetségünk központi bízott sága legfőbb irányelveit. Továb­bá minél több fiatalt szeretnénk bekapcsolni szervezeti mun­kánkba. Elsősorban az alap­­iskolásokra vonatkozik ez. Ezen­kívül szeretnénk elérni, hogy szervezeteinkben emelkedjék a nők száma, — fejezte be Ka­­raška elvtárs. Puha Margit A nitrai járás kisállattenyésztői közül a baromfitenyésztők érik el a legszebb sikereket. Jelenleg több, mint másfélszáz elismert A tenyészet van a járásban. —bor Tudományos érdekességek A színes fény befolyásolja a kelést. Érdekes kísérletet végeztek NDK-beli szakem­berek a keltetési tojások színes fénysugarakkal való megvilágításával. Mielőtt be­rakták volna a tojásokat a keltető gépbe, egy percig zöld és kék fénnyel világí­tották meg őket. Eredmény? Az ellenőrző csoport tojásai­val szemben a színes fénnyel kezelt tojásoknál 11—13 szá­zalékkal jobb kelési arányit értek el. Kedvezőtlen ered­ményt hozott a piros fénnyel való kísérletezés. A 2—5 perces kezelésben részesített tojások esetében több volt a befulladás, a pusztulás és ugyancsak több — mintegy 6 százalékkal nagyobb — volt az elcsenyevészesedett csirkék száma, számolt be a kísérleti eredményekről a Garten und Kleintierzucht. • Meddig élnek a madarak? Érdekes áttekintést közölt nemrég a szovjet Ptyice­­vodsztvo című szaklap arról, milyen hosszú ideig élnek a különféle madarak, szárnya­sok. A közlemény szerint a tyúkok általában 15—20 évig élnek, a héja 118, a sas 100, a bagoly 60—80, a lúd leg­feljebb 80, a pulyka és a gyögytyúk pedig a legjobb esetben is csak 30 évet él meg. • A Poultry Science közlése szerint a nyugatnémet Ehmann cég évente mintegy 10 millió tojást termel. A tyúkonkénti átlagos évi to­jástermelés állítólag 240— 250 db között mozog. Egy kalitkában 4—5 tojót tarta­nak és 14—15 hónap eltel­tével cserélik az állományt. A tartás-technológiai eljárás érdekességei közé tartozik, hogy a tojás árának csök­kenése vagy a nyári szabad­ságolások idején (Július­­szeptemberj mesterségesen idézik elő a tyúkok vedlését. • A juhtrágya igen értékes. Tápanyagtartalom szempont­jából a baromfitrágyával egyenértékű, de nem olyan erős. A juhtrágya ötször ha­tékonyabb, mint a marhatrá­gya, ezért a juhtenyésztők igyekezzenek megfelelően hasznosítani — írja a Geflü­­gel-Börse. Főleg a takar­mány-répa, a dinnye, az uborka, a spenót, a saláta, a bimbós kel, a tök és a pa­radicsom hálálja meg a juh­­trágyával való trágyázást. (eh) Aránylag nagy az olyan kis­­állattenyásztők száma, akik szí vesen kidolgoztatnák rendelke zésükre állé gereznájukat, de nincs hol, mert ma már alig foglalkozik ilyesmivel valaki. Nagyapám valamikor foglalko zott gereznakikészítéssel, s az általa feldolgozott bőrök min dig finomak, erősek és tartó sak voltak. Azok számára, akik maguk is szívesen kikészítenék szűk az edényből a gereznát, szétterítjük és kanállal vagy tompa késsel lekaparjuk a húsos oldalát, közben kifeszítjük. Ezt követően ismét benedvesítjük meleg vízzel a bőrt és a fentebb említett konyhasó-timsó keve­rékkel szárazra dörzsöljük, ösz­­szehajtogatjuk, feltekerjük és ismét visszatesszük a rácspado­zatú edénybe, ahol 7—8 napig marad. Az öregebb állatok be-A gerezna házi kikészítése juh-, kecske- vagy nyúlgerezná­­jukat, elmondom hogyan végez­zék a munkát, hogy ne tegye nek kárt a bőrökben. A frissen lenyúzott gereznát az egyik oldalon hasítsuk fel, a szőrmés bőr belső oldalát tisz­títsuk meg a bőr alatti kötő szövettől, majd feszítsük ki fe­szítődeszka segítségével és me leg vízzel mossuk le. Ezt köve­tően a szőrmés bőr belső (hú­sos) oldalát szórjuk be egy rész konyhasóból és öt rész timsó­­ból készült keverékkel, amit alaposan bedörzsölünk a bőrbe. Ezt követően a gereznát belső felével egymásra rakva össze­hajtogatjuk, szőrmés részével kifelé összetekerjük és 'léc-, illetve rácspadozatú, jól zár­ható edénybe tesszük. A rácspa­dozat azért fontos, hogy a le­­csurgó lé ne szennyezze be a szőrmét. Három nap elteltével kivesz­rét tíz napig is állni hagyhat­juk az edényben. Utána a kivett bőrt forró vízzel lemossuk, min­den oldalra jól kinyújtjuk és száraz helyen légáramba akaszt­juk száradni. A száradó gerez­nát több ízben ajánlatos meg­nyújtani, hogy szép, feszes és egyenletes legyen. A timsóval szárazra kikészí­tett bőröket visszájáról krétá­val kifényezzük és az összes még található tisztátalanságo­­kat — ragadós, nyálkás hártya­maradványokat — horzsakővel vagy üvegpapírral eltávolítjuk. Hogy a szőrme szépen csillogó, fényes legyen, tisztára mosott forró homokkal kell átdörzsöl­ni. A szőrmés bőrt végül kiráz­zuk, átdörzsöljük, kifésüljük és kikeféljük. A belső húsos ol­dalt olajjal vagy glicerinnel kell bekenni. Konečná E. Sikeres vállalkozás A tudomány világából (Kertészet és Szőlészet) ЧЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ( Egyszerű, de nagy­szerű megoldás romfiak napi takarmányába ke verik. Nem időszakos, hanem rendszeres kiegészítő takar­­mányösszetevöként szerepel. A körömvirágban levő sárga fes­tékanyag ártalmatlan a szerve zetre és semmiféle tápláló érté­ke sincs. Miért etetik mégis? Mert a takarmányhoz kevert festékanyagtól szép sárga színt kap a baromfiak zsírja és a to­jás sárgája, a piacon pedig mindinkább a barna héjú és in­tenzíven sárga színű sárgával rendelkező tojások felé fordul a kereslet. (Chovatel) A HAGYMA GYÖGYHATÁSÁ­­RŰL. Világszerte nagy érdeklő­dést keltett az a felfedezés, amely szerint a hagymaklvonat kedvező hatású a cukorbete­gekre. A kísérletek során állí­tólag ülönféle hagymakivonato­kat próbáltak ki, amelyek az ember és a mesterségesen elő­idézett cukorbetegségben szen­vedő állatok vércukrát is redu­kálták. Számos folyóiratban, orvosi tanácsadóban mind gyakrabban olvashattunk arról, mennyire jól emészthető, egészséges táp­lálék a gomba. Igen ám — mondhatják sokan — de a piac egyelőre még alig tud friss gombával szolgálni. Azt hiszem, a fent Idézett gondolat révén jutottak a pri­­betai (perbetei) növénytermesz­tési szakemberek arra az elha­tározásra, hogy a jövőben gom­bát termesztenek. Az elhatáro­zást tettek követték, s az első lépések már meg is történtek. A gazdaság üvegházának egyik — fóliával leválasztott — részén érdekes látvány fogadja az érdeklődőt: itt kísérleteznek a gomba próbatermesztésével. A „boszorkánykonyha“ vezető­je, Répás János főkertész — rövid, tömör mondatokban — tájékoztatott arról, milyen mód­szereket, milyen eljárásokat al­kalmaznak a gomba termeszté­sénél. — A fekete gomba (laska­gomba) fényigényes fajtáját, egy kutatóintézet instrukciói szerint termesztjük, melynek lényege a következő: ktikorica­­kóró és szalma felszecskázott keverékét fóliazsákokba töm­jük, alposan átöntözzük, majd a folyékony oltóanyaggal is meglocsoljuk. A zsák száját be­kötjük, oldalát több helyen ki­lyukasztjuk s naponta öntözzük. Az átszövődési idő alatt —- ami három-négy hétig tart — az üvegház hőmérsékletét állan­dóan 26—28 fokon kell tartani. Az említett idő eltelte után a fóliazsákot lehúzzuk a megke­ményedett gúláról, miután né­hány nap múlva elkezdődik a gomba fejlődése. Ezeket a szavakat — amint erről magam is meggyőződhet­tem — szép eredmények tá­masztják alá. A pribetaiak egy­előre 170 gúlán termesztenek gombát, s a múlt év decembere óta már többször „szüreteltek“. Mikor Répás János főkertész­től afelől érdeklődtem, milyen a felvásárlók érdeklődése, így válaszolt: óriási. A Zelenina és Répás János, főkertész: „Magam sem hittem volna, hogy már a kezdetben ilyen szép eredmé­nyeket érünk el a laska gomba termesztésével. Jednota vállalatok minden fenntartás nélkül „fogadják“ gombaszállítmányainkat. S mi­vel a szakembereknek úgy a gomba termesztésével, mint értékesítésével jó tapasztalataik vannak, elhatározták, hogy a gomba termesztésére használa­tos 170 gúla számát idővel 4000-re növelik. Végezetül nem marad más hátra, mint sok sikert kívánni a pribetai gombatermesztőknek, hiszen egy olyan fogyasztási cikk termesztésére vállalkoztak, ami iránt — úgy a kereskede­lem, mint a fogyasztók részéről — nagy érdeklődés mutatkozik. Kalita Gábor BAKTÉRIUMFEGYVER A RO­VAROK ELLEN. A különböző erdőgazdaságokban, elpusztult hernyókkal csökkentik a her­nyók okozta kártételt. JevgenyiJ Talulajev szovjet entomológus fedezte fel néhány évvel ez­előtt, hogy a hernyók okozta súlyos kár csökkenthető a Baj­­kál környéki erdőkben, ha a megtámadott cédrusokat az el­pusztult hernyók kivonatával permetezik be. A készítmény az emberre ártalmatlan. A felfede­zés óta a Talalajev-bacilus hasznos szolgálatokat tett. Mint kiderült, a készítmény másfajta erdők, sőt a gyapotültetvények megvédésére is kitünően fel­használható. (Népszava] SZÉP VIRÁG, HASZNOS VI RÁG. A körömvirág virágzata sok sárga festékanyagot (xan­­tophyl) tartalmaz. Mexikóban hatalmas területeken termesztik ezt a növényt és évente öt ter­mést takarítanak be. Csak az elnyílt, beérett virágzatokat té­pik le, majd szárítás után finom apróra őrölik és a port a ba-Ahugy melegebbre fordul az idő, mind több és több lesz a sok kellemetlenséget okozó légy. Tapasztalatom szerint so­kan még ma sem tudnak ered­ményesen védekezni a legyek ellen. Én literes üvegből készí­tett csapdát használok az össze­­fogdosásukra, inerem állítani, másfél évtizede teljes sikerrel. Mint már említettem, a csap dát üvegekből — többnyire lite­resekből — készítem. Az üveget befonom dróttal, hogy bármikor és bárhol könnyen felfüggeszt­hessem. Utána kerítek egy kis­sé kúpszerű dugót, olyat, amely pontosan bele illik az üveg szá­jába. A dugóra drótból készített hurkot erősítek, hogy könnyebb legyen az eltávolítás, utána a dugó közepébe borsószem-át­­mérőjü lyukat fúrok. Ezzel lé­nyegében kész is a kellék. A tavaszi fagyok elmúltával mintegy két leveseskanálnyi vért teszek az üvegbe, helyére illesztem a dugót, az üveget pedig felfüggesztem valami na­pos helyen. A fagyasztott ba­romfi olvasztásakor nyert vér hamarosan bomlásnak indul és bűzével az üvegbe csalogatja a legyeket. Azok könnyen beta Iáinak az üvegbe, de a kivezető utat nem lelik meg. Amikor már elegendő légy vagy az üvegben, kevés vizet adok a csalétekhez és az egé­szet több üvegbe öntöm szét. Általában tíz üveget helyezek el a kertben és a ház körül. Amint %-résznyire megtelik az üveg, egy félre eső helyen me­lyebb gödröt ások és beleöntöm az üvegek tartalmát, majd aza«t nal elföldelem az egészet. A*­­elpusztult legyeket tartalmaz* vízzel hígított vér ugyancsak bűzlik. Öblítés után ismételt**. megtöltöm csalétekkel az üve­geket és visszateszem őket a helyükre, ahol késő őszig ma­radnak, váltott csalétekkel. Bát­ran állítom, hogy módszerem még mindig meghozta a várt (Tošnerová B., Záhradkár 4/76) Néhány hét „kísérletezés“ után megjelent az első termés. (A stferző felvételét)

Next

/
Oldalképek
Tartalom