Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-15 / 19. szám

SZAVAT) FÖLDMŰVES 197B. május 15. 4 ИЛ VT s Я1 EH I W Ш. Hl s,°f oVt ткнет/ ; -»MüvfstK j: 'tisíciпек 'j-ÓRUMA Több cukrot hektáronként л trenCIni järAs földműveseinek versenyfelhívása a CSKP XV. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE A NAGYOBB CUKORMENNYISÉG ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN A lakosság életszínvonala gyors növekedésének és mezögazdasá gunk további megszilárdítása törvényszerűen az eddigieknél még komolyabb feladatok elvégzését követeli meg. Azok a feladatok, ame­lyek B. ötéves tervidőszak alatt, s ennek keretében az idén növény­termesztésünk előtt állnak, valóban igényesek. A növénytermesztés egyik fontos ágazata a cukorrépatermesztés, hogy elegendő cukrot biztosíthassunk ez élelmiszeripar számára és a lakosság ellátására. Ezért a földműveseknek még felelősségteljesebben kell az idei év feladatainak teljesítését biztosítaniuk, határozottan fel kell számol­niuk az esetleges lemaradást és igyekezniük kell minden téren kiváló eredményeket elérni a tervteljesítésben. Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termesztés továbbfejlesztésének feladatait biztosítani le­hessen, az e téren mutatkozó tartalékok kihasználásával a trenéíni járás földművesei a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére versenyre hívják hazánk többi járását, hogy mindenütt legalább 50 mázsa tiszta cukrot érjenek el az idén a cukorrépa-terület minden hektárjáról. E feladat lényegében a tenyészidőszak alatt minden agrotechnikai intézkedés maradéktalan elvégzését követeli meg. Ezért 0 stabilizálni kell a vetésterületet, 0 el kell érni a kiegyensúlyozott, legalább 460 mázsás átlagos hektárbozamot, 0 minden intézkedést megtenni a cukortartalom fokozására. A trenfiíni járás cukorrépatermesztői e kitűzött feladat elérése érdekében a következő intézkedéseket teszik: ■ Hektáronként legalább 90—100 ezer növény egyed-sűrűség el­érése a betakarítás idején, mivel csupán az ilyen növénysürűség teszi lehetővé a kellő terméshozam elérését és ad módot arra, hogy hektáronként a lehető legtöbb cukrot állíthassák elő. ■ Igen fontos, hogy csakis jóminőségű vetőmagot használjanak, amelynél a jó csírázóképesség, a kellő terméshozam elérésének zá­loga. ■ Csupán jól előkészített talajba vessék el idejekorán a cukor­répát, hogy a betakarításig 180—190 napos tenyészidöt biztosíthas­sunk. ■ Tökéletesen kell előkészíteni minden vetőgépet, hogy a cukor­répa egyöntetű növényzetét érhessük el és kiküszöböljük az esetle­ges utóvetést. ■ Ügyelni kell, hogy a cukorrépa tiszta, gyommentes maradjon. Ezt a gyomirtó vegyszerek helyes használatával és gépi ápolással érhetjük el. ■ Az egyes gépi beavatkozások során (egyelés, csokrozás) nélkü­lözhetetlen a mezőgazdasági üzem vezetői által végzett ellenőrzés, nehogy feleslegesen megritkitsák a cukorrépát. ■ Agrotechnikai és trágyázás! intézkedésekkel kell megteremteni a levélíelület gyors fejlődésének feltételeit július végéig, mivel augusztus második felében a levélfelület súlynövekedése már a répa­gyökér, tehát a cukortartalom rovására megy. ■ Idejében kell harcolni a növényi kártevők ellen. ■ A cukorrépa betakarítását csakis a technológiai érettség idő­szakában végezni. ■ A betakarítási veszteségek kiküszöbölése érdekében, — mely veszteségek nagy mértékben csökkentik a terméseredményt, — töké letcsen kell felkészíteni a betakarító gépeket és ki kell oktatni a gépkezelőket. A kitűzött feladatok teljesítése megköveteli, hogy minden egyes dolgozó következtésen tegyen eleget feladatának saját munkaszaka­szán, a vezetők folyamatosan ellenőrizzék az elvégzett munkát és kellő tanácsadással szolgáljanak. Szükséges továbbá, hogy szélesebb alapokon fejlesszék a szocialista versenyt és a szocialista kötelezett­ségvállalások mozgalmát a párt XV. kongresszusán kitűzött feladatok maradéktalan teljesítése érdekében. (ben) Az Ivánka pri Nitre-i (nyitraiván­­kai) Rozkvet tár­sult szövetkezetben eredményes mun­kát végeznek a szocialista brigá­dok, példát mutat­nak a termelés minden szakaszán. Az állattenyésztés egyik szocialista brigádját Borový Anton eivtárs (a képen középen) vezeti és hasznos tanácsaival nagy segítséget nyújt brigádja összes tagjának. £ Kííejezhető-e pénzben az a kezde­ményezés, amelynek nyomán ezrek és ezrek szavaztak a párt politikájára, . éppen a munkafelajánlásaíkkal?^ Nem, mert vannak tények, jelenségek,' ame­lyek pénzzel nem mérhetők. Ezt sem lehet csak pénzzel mérni, bár kétség­telen, ha а XV. pártkongresszus tisz­teletére vállalt kötelezettségek áru­értekét számolnák, summás összeg jönne ki. Hogy megvalósuljon, sokat s minden nap tenni kell a gazdaság­­vezetőnek, technikusnak, efsz-tagnak, aki szíve-esze szerint tenni kíván az ügy sikeréért. Érdemes megemlíteni, hogy a roí­­űavai járás szövetkezeteiben több mint száz szocialista brigád működik. Ebben a járásban nincs mezőgazdasá­gi üzem, ahol ne versenyeznének a büszke elmért. Ugyanezt a sokkal na­gyobb trebtšovi járásból nem mond­hatjuk el, hiszen aránylag keveset tö­rődnek a szocialista brigádmozgalom fejlesztésével, széleskörűbb kibonta­koztatásával és helyes irányításával. A gátló, a versenyt talán akaratla­nul Is lebecsülő jelenségekre annál inkább fel kell figyelni most, amikor a dolgozók nagy lelkesedése, munká­ságok, népszerűsítsék fényképekkel, eredményeikkel a legjobbakat. A rožňavai járásban szerzett tapasz­talataink azt mutatják, hogy а XV. kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny előkészítése tervsze­rűbb volt, mint a korábbiak. Például a vállalások értéke meghaladja a het­venhat millió korona értéket, melyből a mezőgazdaság szakaszán a vállalás 31 millió koronát tesz ki, a többit a nemzeti bizottságok képviselik. Gö­­mörben igyekeztek és igyekeznek megteremteni a tervek, célkitűzések és a felajánlások összhangját. Ezt Verseny és együttműködés Amióta a gazdasági és társadalmi szervezetek együttes feladatává tették rendeletben is az üzem- és munka­­szervezés, valamint a szocialista ver­seny kibontakoztatását, kezdi rene­szánszát élni a munkaverseny. Az, hogy ma már hivatalból, államilag kötelező foglalkozni a munkaver­sennyel —, mert az üzem- és munka­­szervezés fontos része, — némileg te­kintélyt is adott e legjelentősebb mozgalomnak, a teremtő munka elis­merésének. Pártszerveink és pártszer­vezeteink, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a szak­­szervezetek is hasonló módon Ítélik meg a munkaversenyt. Persze itt sem lehet általánosítani. Akadnak még ve­zetők, akik mit sem törődnek a szo­cialista versennyel. Megfeledkeznek arról, hogy a szocialista brigádokkal törődni is kellene. És nemcsak úgy hivatalból, tessék-lássék módon, ha­nem emberileg, segítő szándékkal, s ne csak akkor, amikor a gazdaság bajban van. üteme kissé lelohadhat. így tekinté­lyét vesztheti a verseny, és közöm­bösség lehet úrrá hosszú időre. Ott üti fel fejét a nemtörődömség, ahol nem látják a szocialista verseny je­lentőségét, ahol a vezető a pártra, a SZFSZ járási bizottságára, valamint a szakszervezeti szervekre hárítja a szocialista verseny felőli gondosko­dást Kétségtelen, van egy veszély, ha félreértik a párt és a kormány ide vo­natkozó határozatát. Éspedig az, hogy egyik — a gazdasági vagy a párt- és társadalmi vezetés — a másikra vár és a kettő közötti felelőtlenségben kárvallott a szocialista verseny lesz. Fontos, hogy ne csak szóbeszéd le­gyen: segítsük a szocialista brigád­­mozgalmat, biztosítsuk a feltételeket felajánlásaik végrehajtásához, érté­keljük és erkölcsileg, anyagilag is jutalmazzuk őkte. Ez a valóságban Is így legyen. Frissüljenek fel a faliúj­szolgálják a mezőgazdasági üzemek­ben a termelési tanácskozások, a szo­cialista brigádvezetők megbeszélései, a szakszervezeti tanácskozások ta­pasztalatai. De egyben figyelmeztettek arra is, hogy időközben se feledkez­zenek meg a gazdasági és társadalmi szervezetek vezetői a versenyről. Gondoskodjanak mindazokről, akik nélkül nem lehet a kitűzött tervet, a felajánlást teljesíteni. Az egyik gazdasági részleg terme­lése, tervteljesítése jórészt függ a má­sik üzemág munkájától, például az állattenyésztés függ a növénytermesz­tési ágazattól. Hangsúlyozni szeret­nénk, lényeges momentum a szocia­lista munkaversenyben az üzemágak közötti együttműködés. S ha a gazda­sági vezetők egymást tájékoztatják bizonyos kérdésekről, akkor e téma­körből ne hiányozzék a szocialista munkaverseny sikerét biztosító együtt­működés sem. —Illés— Tartalékok a mezőgazdaságban CSÖKKENTSÜK A MUNKAKÉPTELENSÉG ÉS A BALESETEK SZÄMÄT A CSKP XV. kongresszusa rámuta­tott a szocialista mezőgazdaság nagy termelési tartalékaira, mint amilyenek a termelési egységre számított költ­ségek csökkentése, abraktakarmány vagy üzemanyag megtakarítása, pót­­alkatrészekkel való takarékosabb gaz­dálkodás. E tartalékok felhasználása nélkül nem tudnánk jelentősen telje­síteni a hatodik ötéves terv igényes, de teljesíthető feladatait. A kongresz­­szus azonban a termelésen kívül fel­lelhető tartalékokra is rámutatott. Ide tartozik a munkaképtelenség és a munkabalesetek arányának a csök­kentése is. A szlovákiai efsz-ekben 1975-ben 278 ezer szövetkezeti tag, köztük 124 ezer nö dolgozott. A munkaképtelen­ségi esetek száma tavaly 3187-tel ki­sebb volt, mint 1974-ben, összesen 175 ezer eset fordult elő. Tavaly mun­kaképtelenség miatt 3824 munkanapot hagytak ki, ami az előző évhez képest 51 ezres emelkedést jelent. Ha elgon­doljuk, hogy munkaképtelenség miatt naponta több mint tízezer szövetke­zeti tag nem jelent meg a munkában, az emiatt keletkezett értékvesztesé­get is el tudjuk képzelni. A megbete­gedések minden egyes esetére számí­tott átlagos munkaképtelenségi Idő is hosszabb volt — az 1974. évi 20,37 napról tavaly 21,2 napra emelkedett. E számok azt mutatják, hogy a mun­kaképtelenségi esetek csökkentésében nagy tartalékok rejlenek, s az illeté­kes egészségügyi, mezőgazdasági-irá­nyítási állami szerveknek a munka­­védelmi felügyelőségekkel, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének szerveivel együtt van mit tenniük ezen a szakaszon a hatodik ötéves tervidőszakban, hisz a tavalyi kor­mányrendelet értelmében társadalmi ellenőrzést kell gyakorolniuk ezen a téren az efsz-ekben. Ha elképzeljük, mit jelentene népgazdaságunknak a munkaképtelenségnek csupán egyszá­zalékos csökkentése, egy cseppet sem kétséges, hogy a mezőgazdaságban is elengedhetetlenül szükséges rendsze­res intézkedések foganatosítása. Am ismerjük be, hogy a társadalmi mun­kának ezt az oldalát sokszor lebecsül­jük, noha gazdasági értékek rejlenek benne. KERÜLETEK SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK A munka- és egyéb balesetek okoz­ta munkaképtelenség, valamint elha­lálozás 1973 éta az egyes kerületek szerint eltérően alakult. A száraz számadatokat csupán bi­zonyságul emlitem. Nyugat-Szlovákiá­ban tavalyelőtt 0,005 °/o volt a beteg­ségi arányszám, egyéb balesetek mu­latója 0,378 °/o volt, a halálos balese­tek száma pedig az 1973. évi 23-maI szemben 17-re csökkent. Viszont a kelet-szlovákiai kerületben a munka­baleset okozta megbetegedések arány­száma 0,287, egyéb baleseteké 0,275 % volt, e halálos balesetek száma pedig az 1973. évi 21-ről 18-ra csökkent. A közép-szlovákiai kerületben 0,298 szá­zalékos betegeskedési arányszámot mutatnak ki a munkabalesetek és 0,275 százalákos arányszámot egyéb balesetek következtében, a halálos balesetek száma pedig az összehason­lított időszakban 12-ről 11-re csök­kent. Szlovákiai viszonylatban a halá­los balesetek száma 55-ről 48-ra csök­kent, hasonlóan kisebb volt a szövet­kezeti tagok munkabaleset okozta át­lagos munkaképtelensége is. A legke­vesebb halálos baleset a közép-szlová­kiai, a legtöbb a kelet-szlovákiai ke­rületben fordult elő — csak a poprádi járásban hat, ebből a Kežmaroki Efsz­­ben öt eset. Itt robbanóanyagok fel­­robbanása következtében négyen vesz­tették életüket. A bardejovi járásban három, a Rimavská Sobota-i (rima­­szombati) járásban 3 halálos baleset fordult elő. Intő számok! Örvendetes tény, hogy tavalyelőtt tizenöt járás­ban, éspedig a következőkben: Brati­­slava-vidék, Dunajská Streda (Duna­­szerdahely). Nové Zámky (Érsekúj­vár), Trenčín, Banská Bystrica, Čadca, Dolný Kubfn, Martin, Považská Byst­rica, Žiar nad Hronom, Žilina, Stará Ľubovňa, Svidník, Vranov nad Topľou és Spišská Nová Ves járásokban egyetlen halálos baleset sem fordult elő. A HALÁLOS BALESETEK OKAI A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége elemezte a halálos baleseteket és megállapítást nyert, hogy a legna­gyobb százalékarányban a közlekedési eszközök (traktorok, teherautók, szecskázók, trágyateregetők, kombáj­nok, körfűrészek stb.) voltak a bal­esetek okai, illetve előidézői, továbbá személyeknek magasról, illetve a köz­lekedési eszközről való leesése okoz­ta a halált. A leggyakoribb ok a figyelmetlen­ség, főként a biztonsági előírások be nem tartása volt. Ám nemcsak a szö­vetkezeti dolgozók, hanem a felelős funkcionáriusok és szakemberek sem tartják be az előírásokat. A halálos balesetek kiküszöbölése csak a biz­tonsági előírások és intézkedések be­tartásának rendszeres ellenőrzésével és főként a megelőzéssel lehetséges. Ennek szerves része a növénytermesz­tési és állattenyésztési új technoló­giák bevezetésével kapcsolatos szak­mai nevelés. Április a munkabiztonság hónapja volt. Betartása azonban egész évi feladat, mert e téren bármilyen lazulás vagy lebecsülés megbosszul­hatja magát. Sérülés után helyreáll­hat az egészség, életet azonban nem lehet visszaadni. A XV. kongresszus határozatainak teljesítése során a ha­todik ötéves tervben minden erőnket vessük latba, hogy1 védjük dolgozóink szél és tartalmas életét. Dr. Michal Durdiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom