Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-08 / 18. szám

1976. májas 8. SZABAD FÖLDMŰVES 11 papjainkban egyre időszerűbbé válik a termelésben előforduló aránytalanságok kiküszöbölésének a szükségszerűsége. Nem újkeletű köve­telmény ez, hiszen a CSKP XIV. kong­resszusa, továbbá az utána következő pártplénumok is sürgették a mező­gazdasági üzemek belső tartalékainak feltárását és nem a véletlen műve, bogyp erre ösztönzött a CSKP XV. kongresszusa is. Miről is van tulajdonképpen szó7 Arról, hogy jobban, nagyobb hozzáér­téssel és főleg eredményesebben gaz­dálkodjunk, vagyis a közepesek elér­jék a kiválóak, a gyengébbek pedig a közepesek termelési színvonalát. Nagyon elgondolkoztató, ha két szomszédos, hasonló talaj- és terme­lési feltétel közt gazdálkodó szövet­kezet eredményei lényegesen eltérőek. mus a fajta agrotechnikán túl a vá­lasztékot tartja fontosnak. Műtrágyá­ból 392 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiséget adtak hektáronként a kukoricára. Vegyszeres kezelésre a múlt évben a Zeazin + Lasso keveré­két használták nagyon jé eredmény­nyel. Idén azonban a kelleténél ke­vesebb gyomirtószert kaptak, ami esetleg rossz hatással lehet a végered ményre. Megjegyezte, hogy a korai kukori­cák hektáronkénti növényállománya 74. a középkoraiaké 64, a késeieké pedig S6 ezer volt. Tulajdonképpen a többi fontos tényezőn kívül ez tette lehetővé a kitűnő szemtermés átlag elérését. Ehhez természetesen a jövő­ben is ragaszkodik, mert kielégítő hektárhozam csak ideális tőszámmal érhető el. termelés időszakában? Cgy, hogy a kukorica vetésterületét négy évvel korábban kezelték gyomirtóval és a földet sarabolás, kapálás nélkül hagy­ták, s Így nem csoda, hogy azt ellepte a gyom. Nagy könnyelműség ez, ami­ért el kell marasztalni mindazokat, akik tudtak róla és nem cselekedtek. A durva szakmai hiba felett nem le­het egyszerűen elsiklani, hiszen a szövetkezeten kívül a társadalom is károsodott, mégpedig olyan időszak-1 ban, amikor mindenütt az abrakkal való takarékosságra törekednek. A helyzeten az sem változtat, hogy i a szövetkezet 1975-ben az 1970-es év-] hez képest lényegesen jobb eredményt j ért el. A mezőgazdasági összterme­lésben 164, a teljesítményekben pe­dig 130 százalékos előrehaladást mu tatott ki. Ez legfeljebb csak azt bizo A jobbtól tanulni nem szégyen Talán mondanunk sem kell. hogy az ilyen állapotot a munkák jobb szerve­zésével, a helyzet részlegenként! ala­pos elemzésével kell felszámolni, mert ha az egyik helyen jó eredményt ér­nek el, miért ne tehetnék ugyanezt a másikon is. A közelmúltban a iihareci fzsigár­­di) szövetkezetben Pápay József agro­­nómussal, a gabonatermesztés sike­reiről beszélgettünk. A szövetkezet a galantai járás azon gazdaságai közé tartozik, amelyekben évek óta nagy hozamokat érnek el. A múlt évben búzából 57, árpából 52, szemes kukoricából — májusi morzsoltban — pedig 66 mázsát értek el hektáronként, mégpedig nagyon nehezen művelhető, erősen kötött ta­lajon. A földterület hektárjára, ható­anyagban átlagban 392 kg műtrágyát adtak a szokott elosztásban. Pápay elvtárs megjegyezte, hogy a búza vetésénél fontosnak tartja a faj­tára jellegzetes agrotechnika pontos betartását, a talaj elkészítésétől a vetés befejezéséig. Ezt követően pedig a növény fejlődési szakaszaiban vég­zett biológiai ellenőrzést. A Jubilejná búzánál négyszázon felüli, a Szávánál ugyancsak négyszázon felüli főszámot állapítottak meg négyzetméterenként, ami jó növénysűrűségnek minősíthető. A kukorica lehető legjobb szemter­més átlaga szempontjából az agronó-A szövetkezet évek óta önellátó mind szemes, mind pedig szálastakar­mányokból. A növénytermesztés dol­gozói támogatják az állattenyésztőket abrakpótló takarmányokkal. Kiváló minőségű kukorica szilázst termelnek a szarvasmarhák részére. A múlt év­ben 360 vagon mennyiségű kukorica szilázst készítettek be és idén is ha­sonló mennyiség elérésére töreked­nek. Eredményeiket mindenekelőtt a kö­vetkezetes szervezésnek s a dolgozók derekas hozzáállásának köszönhetik. Jó példát mutatnak a környező gaz­daságoknak is. A szomszédban, vagyis Vléanyban (Farkasdon) Pál Kálmán a szövetke­zet elnöke tájékoztatott az eredmé­nyekről, melyek lényegesen kisebbek, mint Zsigárdon, pedig talajviszonyaik jobbak. Búzából 46,10, árpából 37, ku­koricából pedig mindössze 39 mázsa szemtermést értek el. Itt aztán nagyon esedékes, hogy a társadalom mai igényeinek megfele­lően. a múlt évinél lényegesen jobb eredményt érjenek el. Az elnök ugyan­is beismerte, hogy a kukorica termesz • tés sikertelensége a nem kielégítő növényállomány következménye volt Hektáronként mindössze 26—27 ezer kukoricatövük volt, vagyis fele sem a megkívánt mennyiségnek. Hogyan fordulhat elő ilyesmi, ma, a korszerű nyitja, hogy 1970-ben meglehetősen alacsony színvonalról indultak. Erre ad tulajdonképpen magyarázatot az egy személyre jutó teljesítmény is, mely 1970-ben mindössze 38 ezer, 1975-ben pedig már 80 ezer korona volt. A szövetkezet előbbre jutásában — dolgozóin kívül — az egész társada­lom is segített korszerű gépek, műtrá­gyák, vegyszerek, nagyhozamú vető­magfajták és egyebek formájában. Amint látjuk, maradtak még hézagok a lehetőségek kihasználásában. Hogyan tovább? Az erjedési folyamat megindult s úgy néz ki, hogy a vitányi és a nededi szövetkezetek tár­sulásából jó utód származik. Nededen például a múlt évben szemes kukori­cából 73,58 mázsát értek el hektáron- ; ként, vagyis majdnem a dupláját, mint Vlöanyban, ami azt bizonyítja, : hogy jobban értenek a dolgokhoz. Most már az a fontos, hogy a jó tapasztalatot a szőkébb és a tágabb értelemben vett társadalom javára kamatoztassák. Persze az sem ártana, ha jó tapasztalatokért Žiharecre is el­látogatnának, s ellesnék tőlük a hoz­záértő, következetes szervezés módját. Ez azért is időszerű, mert a jobbtól tanulni nem szégyen. H0KSZA ISTVÁN Eredmények és fogyatékosságok a hústermelésben A Zlatná na Ostrove-i ícsallóköz­­aranyosi] szövetkezet főállattenyész­tőjével, Sukola Imre mérnökkel a múlt évi marha- és sertéshús terme­lésével kapcsolatos kérdésekről és az idei feladatokról beszélgettem. A szövetkezet a szarvasmarha-te­nyésztés szakaszán férőhely-hiánnyal küzd. Ezt az is bizonyítja, hogy a múlt évben átlagosan 750—800 szarvas­­marhát tartottak, holott az istállók kapacitása 550—600. állat elhelyezé­sére alkalmas. A kevés férőhely az állatok összezsúfolását eredményezte, aminek a kedvezőtlen hatása a gyen­gébb termelési eredményekben mutat­kozott meg. Közismert, hogy túlzsú­foltság esetén csökken az állatok hasznossága, nyugtalanok, növekszik a termék-egységre jutó abrakfogyasz­tás, sok esetben az állatok fiaskód­nak az eleségért! A múlt évben átlagosan száz-száz­­húsz hízómarhát tartottak a szövetke­zetben. Mivel férőhely-hiánnyal küsz­ködtek, az állomány felét ideiglenes Istállóban helyezték el. A helyzetet az is súlyosbította, hogy ez az istálló szabad tartású, azaz mélyalmos volt. A hizlaldában a múlt évben 0,90 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek el, ami 0,10 kg-al volt kisebb a terve­zettnél. A lemaradást a szövetkezet föállattenyésztője azzal indokolta, hogy az állatokat nem tudták kisebb csoportokba osztani, így mind az öt­­ven-hatvan darab egy helyen volt! Ugyanakkor a bekötéses rendszerű istállóban — azonos takarmányozási feltételek mellett — elhelyezett hízók 1,10 kg-os átlagos napi súlygyarapo­dást értek el! л főállattenyésztő szavai szerint a hízómarhák gondozói megfeleltek, be­csületesen végezték munkájukat és nem rajtuk múlott a kisebb súlygya­rapodás. Feladatát legjnbban Vicena Ilona és Helena Černeková gondozó végezte. A hízómarhák téli takarmányadagja 2,5 kg lucernaszénából, 20 kg kuko­ricasilóból és répaszeletből, 0,5 kg melaszból és 2 kg abraktakarmányból áll. Egy kg súlygyarapodáshoz 2,13 kg abrakra volt szükségük. Sok esetben a hízókkal hazai, gyengébb minőségű darákat etettek. A marhahústermelést még az is kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a múlt évben olyan egyedeket is hizlaltak, melyek a dán vörössel tör­tént keresztezés leszármazottjai vol­tak. Ezeknél a hizlalás legfeljebb csak 400—450 kg körüli élősúlyig célszerű. A tervezettnél kisebb súlygyarapo­dás ellenére a szövetkezet túlteljesí­tette a marhahúsfelvásárlás tervét. A tervezett 1010-zel szemben 1083 má­zsát értékesítettek! A sertéshústermelésben is gyengébb "eredményeket értek el. Ennek követ­keztében nem sikerült teljesíteniük a sertéshúsfelvásárlás állami tervét. A tervezett 1700 mázsával szemben csak mintegy 1643 mázsát értékesítettek. A fogyatékosságot a szövetkezet fő­­állattenyésztöje egyrészt a gyengébb malacelválasztással, másrészt az álla­tok túlzsúfoltságával indokolta. (A szerk. megjegyzése: lám, akad objek­tív ok bőven!) A múlt évben százhúsz anyasertést tartottak, s egy kocától mindössze 15 malacot választottak el. Ez tulajdon­képpen annak a következménye, hogy pem fordítottak kellő gondot a koca­süldők kiválasztásának, s ezért keve­sebb kocát . tartottak a tervezettnél. Azzal is számoltak, hogy a Horná Zlatnán épülő — évi százhúsz vagon sertéshúst termelő — közös szövetke­zeti hizlalda lehetővé teszi a szövet­kezet sertésállományának csökkenté­sét. Sajnos, ez nem így sikerült, mert a nagyhizlalda még ma sem termel teljes kapacitással. A múlt évben átlagosan 850—900 hízósertést tartottak, holott a férő­hely csak hétszáz állat részére volt elegendő. Ennek következtében nagy volt a zsúfoltság. A kutricákat húsz hízó elhelyezésére tervezték, de álta­lában mindegyikbe harmincat zsúfol­tak. A múlt évben a hizlaldában mind­össze 0,46 \g-os átlagos napi súly­­gyarapodást értek el. A kisebb súly­­gyarapodást a gyakori hasmenéses megbetegedés és a hizlalótáp gyenge minősége hátrányosan befolyásolta. A legjobb eredményt Illés István gon­dozó érte el, 0,60 kg-os átlagos napi súlygyarapodással. Meg kell jegyezni azt is, hqgy hagyományos módon há­romszáz hízót etet tandem kocsikról. A szövetkezetben szerettek volna áttérni a nagyobb élősúlyban (120 kg) értékesíthető hússertések tenyésztésé­re is. E törekvésük nem sikerült, mert állítólag a landrace és a fehér nemes hússertések keresztezéséből (50—50 százalék vérarány) származó süldők­höz, kocákhoz nem tudtak landrace kanokat beszerezni. Eltérő a sertések súlycsoport sze­rinti takarmányozási technikája is. Az előhizlaldában (negyven kg-os élő­súlyig) az állatok moslékot kapnak. Negyventől-nyolcvan kg-os élősúlyig nedves, pépszerü darát etetnek, nyolc­van kg felett pedig az állatok önete­­tőkbö! száraz eleséget fogyaszthatnak. Igényesnek mondhatók az azóta egyesült szövetkezet idei hústermelési feladatai. Ötven vagon marhahús és ugyanennyi sertéshús értékesítésével számolnak. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy az állatok túlzsúfolt­sága és az alapvető állattenyésztési követelmények elmulasztása minden esetben a gyengébb termelési ered­ményekben nyilvánul meg. Bízunk abban, hogy a társult szö­vetkezet vezetősége és állattenyészté­si dolgozói az idén mindent elkövet­nek hústermelést feladataik teljesí­tése érdekében, hozzájárulva ezzel a lakosság egyre növekvő szükségletei­nek fedezéséhezi B. L. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA-t*-gčcbýa.b'O'C' GABONA A SZTYEPPÉN Oj öntözőrendszerrel mintegy negyedmillió szárai sztyeppét hasznosítanak mezőgazdasági célokra Dél- Ukrajnában. A vízerőmű-építés gyakorlatában a Szaszik sós-tó, az egykori limán tölti be a víztároló szerepét és gát választja majd el a Fekete-tengertől. A víztároló édesvízzel telítődik meg. A köztársaság déli részén még egy nagy öntözőrendszer létesül az Azovi-tenger közelé­ben. Alapja egy 400 km hosszú csatorna lesz, mely a kazah víztárolóból indul ki és vízzel látja el a zaporn­­zsei és donyeck területe hatalmas szárazföldjeit. Az Azovi-tenger partján fekvő sok nagyváros vízellátási problémáit is megoldja. , A 10. ötéves tervidőszakban Ukrajnában a negyedével bővítik az öntözött földek területét, ami megközelíti a 2 millió hektárt. (APNJ ELEKTROMOS ROVARCSAPDA Francia kutatók élelmiszeripari üzemekben és raktá­rakban elhelyezhető elektromos rovarcsapdát kísérletez­tek ki. Aráccsal körülvett csapdába két, kékesszínben világító fénycsövet állítottak. Ezeknek a fénye még nap­pal Is vonzza a szárnyas rovarokat. A két fénycső közé rácsot helyeztek, amelyre 10 mA erősségű, de több ezer volt feszültségű áramot kapcsoltak. A rács nagyfeszült­ségű függőleges rúdjai nyomban megölik a velük érint­kező rovarokat. A rovarok tetemi a csapda alján, kihúz­ható fiókban gyűlnek össze. Tervbe vették azonos elven működő, háztartásokban használható csapdák kidolgo­zását is. (Anvar) SERTÉSTELEPEK SENNVVIZÉNEK HASZNOSÍTÁSA Világszerte próbálkoznak, bár tökéletesen nem megol­dott ma még a nagyüzemi sertéstelepekről kikerülő, vízzel kevert ürülék haszno­sítása. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a sertéstele­pek szennyvizében igen sok a szilárd anyag, s ezt a ko­rábbi eljárásokkal nem le­het kiszűrni. Egy Svájcban megépített berendezéssel elérték, hogy a szilárd anyagoktól meg­tisztított szennyvizet — üle­pítés után — károsítás nél­kül leengedhetik a csator­nába vagy az élővízbe. Az új rendszerben a szennyvíz egyenesen egy toronyba ke­rül, ahol rostarendszer se­gítségével szétválasztják a szilárd fázist a folyékonytól. A szilárd anyag kiszárítva a torony alá hullik le, a folyé­kony pedig derítőkbe kerül. A száraz, szilárd anyag szag­talan, és azt egy trágyake verő üzem veszi át jó áron, dúsítás céljára. Az eddigi ta­pasztalatok alapján valószí­nű, hogy ez a jól bevált rendszer Svájcban széles körben elterjed. (M. Z.) A LENDKERÉK SEGÍT? Az üzemanyaggal való fokozott takarékosság igénye újabbnál újabb ötleteket vet fel a gépkocsimotorok fej­lesztésénél. Kutatók már évek óta fáradoznak olyan szerkezet kialakításán, amellyel a lehető legnagyobb teljesítmény nyerhető minimális üzemanyag-felhasználás' mellett. Ehhez nagy energiatároló tulajdonsággal ren­delkező lendkerék szükséges. A fejlesztés alatt álló hibrid-motor csak a hosszú út­szakaszok megtételéhez szükséges energiát nyeri folyé­kony üzemanyagból. Rövid távolságoknál elektromos úton hajtják meg. A motorhoz speciális lendkerék kiala­kítását tervezik: elemi szálakból állítják elő a súlyegy­ségre vetített legnagyobb szilárdság elérése céljából. Egy méret alatti modellel végzett kísérleteknél már el­érték a percenkénti 15 000-es fordulatszámot minden meghibásodás nélkül. A tervekben szereplő cél: 30 000 fordulat/min. (ľ) fü 3D' ОТХ.Г7 HflSZUBS Ú1ÍTŔ5 Korszerűsített vetőgépekkel A íumperki járás bernarticei szövetkezetében idén 320 hektáron vető­magnak lóbabot termesztenek. A múlt évben a lóbab termesztését főleg a vetés módja gátolta. A magot ugyanis nem tudták kellő mélységbe talaj­ba juttatni, ami gondot okozott a gépesítőknek. A sok fejtörés végül ered­ménnyel járt. mégpedig három 48—Sex—125-ös vetőgép átalakításával. Kezdetben úgy gondolták, hogy a kellő vetési mennyiséget teleszkóp rugókkal 18 kp. nyomással oldják meg. Amennyiben ilyen rúgóknak a be­szerzése nem vált lehetővé, úgy döntöttek, hogy a vetés mélységét hid­raulikával oldják meg, mégpedig olymódon, hogy légnyomásra működő fékdugattyúkkal biztosítják a csoroszlyák ideális vetési mélységét, amelyek az erőgép (kerekes traktor) kompresszorából kapják a levegőt. Egy atmoszféra nyomásnál a vetocsoroszlyák mintegy 25 kp. erősségű nyomást gyakorolnak a talajra, s ha azok esetenként kemény tárgyba üt­köznek. hanonléan rugóznak, mintha teleszkóppal működnének, s mivel kellő nagyságú légtér áll rendelkezésre a nyomás állandó és kiegyenlített. Ezenkívül minden vetögépre, a csoroszlyákat tartó rámára két vegyes hasznú hidraulikus hengert is szereltek, melyek azt a célt szolgálják, hogy legyőzzék a talaj ellenállását vetés közben, amikor a csoroszlyák nyomása esetleg ellentétessé válik. Ezzel a megoldással az egész gép ta­lajra nehezedő nyomása kiegyenlített a vetögép szekrényének tartalmával, s ezzel biztosftható a mag termöprofilba való helyezése még rossz talajvi­szonyok esetén is. A szóbanforgó újítást a vetőgépeken a szövetkezet gépesítői. J. Svoboda és J. Valoušek. valamint J. Skladaný műhelyvezető végezték. így a tökéle­tesített gépekkel naponta 25 hektáron vethették el a lóbabot. A 320 hektá­ros területet 5 napon belül bevetették. így került talajba a lóbab a ta­vaszi árpával azonos időben. A vetés maximális mélysége a rossz talajokon is elérte a 6 cm-t, a jobb földeken pedig a 8—9, esetenként pedig a 12—13 cm t. Az újítás egyedüli hátránya, hogy a csoroszlyák a nagy nyomás következtében hamar elhasz­nálódnak. s ezért gyakran kell cserélni azokat. Ez viszont azt követeli hogy a gépgyárakban jobb minőségű, kevésbé kopó csoroszlyákat készít’ senek. (R. yv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom