Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-10 / 14. szám

1978. április 10. SZABAD FÖCDWÜTOS fi Д fejlődés tükrében ♦ Kialakították a szarvasmarhák takarmánybázisát ♦ Előtér­ben a szemcsézett takarmányok etetése ♦ A keresztezés meg­hozta a hozzáfűzött reményeket ♦ Nagyra értékelhető a gon­dozók, fejők szorgalma ♦ Az abraktakarmány-fogyasztás csök­kentéséhez vezető út ♦ A CSKP XIV. és XV. kongresszusa közti időszakban az állattenyésztés terén több mezőgazdasági tizemben értek el pozitív fejlődést. Így volt ez a tvrdošovcei ftardoskeddi) szövetke­zet szarvasmarha-tenyésztésében is. Míg 1970-ben 1400 szarvasmarhát (eb­ből 571 tehenet) tartottak, addig a múlt évben már 1603 darabot, (a te­henek száma 740 db volt). Az egy te­hénre számított napi tejelékenység 8.67-ről 8,91 literre növekedett, s en­nek megfelelően alakult a tejfelvásár­lás is (1 millió 619 ezer literről 2 millió 132 ezer literre). A szarvas­­marha állomány tervszerű fejlesztésé­vel az említett évek viszonylatában a marhahús árutermelése 2150 ről 2719 mázsára nőtt. A marhahizlalásban a múlt évben ugyan kisebb súlygyara­podást értek el, mint 1970 ben, azon­ban véleményem szerint a 0,95 kg os átlagos napi súlygyarapodás sem so­rolható a gyengébb eredmények közé. A tehenészetben a tervezett állo­mány elérése mellett a fő figyelmet a takarmánybázis kialakítására, az évi és az egy tehénre számított tejelé­­kenyssg növelését szorgalmazó intéz­kedésekre, valamint az abraktakar­mányokkal való takarékosságra fordí­tották. Mivel a szövetkezet már né­hány éve rendelkezik nagy kapacitású szárítóberendezéssel, a pillangósok, esetleg lucerna többségét leszárftják. Elsősorban a lucernalisztet használják a szemcsézett, préselt takarmányok készítésénél, s ezzel pótolják a ta­karmányok vitamin- és ásványi anyag hiányát. Szénából csak mintegy 30— 35 vagonnyi mennyiséget készítenek, elsősorban a borjak számára. A nyári hónapokban ezenkívül zölden is ete­tik a lucernát, mégpedig tehenenként 10—20 kg-os napi adagban. A növen­dék állatok is kapnak nyáron kis mennyiségű zöldlucernát vagy tavaszi keveréket, főleg a szarvasmarhák összetett gyomrának fejlődése érde­kében. A növendék állatok részére ezenkívül szenázst is készítenek. A szövetkezet nagy kapacitású szá­rítóberendezéséhez tartozó gépsorral a tehenek számára saját gyártmányú FECEMIX elnevezésű abrakkevereket készítenek. Ez tulajdonképpen csak 40 százaléknyi szemes takarmányt tartalmaz. A többi részét egyéb — ki­sebb tápértékű — takarmányok alkot­ják. A FECEMIX gyártására és eteté­sére- 1974-ben tértek át. Ennek eteté­sével nagy mértékben csökkentették az egy liter tej termeléséhez szüksé­ges abrakkeverékek mennyiségét és növelték a tehenek hasznosságát. Míg 1970-ben egy liter tej termeléséhez 0,41 kg takarmány kellett, addig a múlt évben ugyanezt 0.25 kg-ból érték el. A 3200 literes évi tejelékenység már a jobb eredmények közé sorol­ható. A téli takarmányozási időszak alatt a tehenek takarmányadagja húsz kilo­gramm silókukoricából, 15 kg leveles répafejsilóból, 4 kg FECEMIX bői, 3 kg takarmányszalmából, ld dkg takar­­mánymészböl, 5 dkg MKP—III as ásvá­nyi kiegészítőből és 18 dkg VITAPO­­LIMIN készítményből áll. A tehenek takarmánybázisának a kialakításán kívül a keresztezés is hozzájárult a jobb tejelékenység el­éréséhez. A szövetkezetben ugyanis a tehénállomány 40 százalékánál a ka­nadai alföldi fekete tarka marhával történik a keresztezés. Az első nemze­dékből származó egyedeknél nem mu­tatkozott csökkenés a súlygyarapo­dás és a minőségbeli belsorolás te­kintetében. Az évi tejelékenység azon­ban egyedenként 600—700 literrel nö­vekedett. A jó eredmények eléréséből a gon­dozók, fejők is kivették részüket. A szövetkezet föállattenyésztöje szerint ezek szorgalma harminc százalékban is javíthatja az eredményeket. Tehe­neket a szövetkezet két részlegén tar­tanak. A két részleg gondozói, fejői között állandó versengés folyik. Fi­gyelik a tej mennyiségét és zsírtartal­mát (3,7 °/«). A versenyt havonta ér­tékelik. Serkentik ezzel a gondozók, fejők szorgalmát. Az első három he lyezett pénzbeli juttatásban részesül. A múlt évben a szövetkezet egyes számú gazdasági részlegén a, legjobb eredményeket Tóth Ilona (9,84 literes napi és egy tehénre számított fejési átlag), Mária Molnárová (9,79) és Mária Hrubá (9.71). a kettes számú részlegen pedig Arató Irén és Kristína Kováčova, fejőnő érte el. A kedvező eredmények elérése mel­lett még vannak kiaknázatlan terme­lés fejlesztési lehetőségek is. A tehe­nészetből csak egyet emelnék ki: a két gazdasági részleg között a napi és az egy tehénre számított fejési át­lag két liter különbséget mutat — az egyes számú részleg javára, holott a takarmánybázis és a tehénállomány termelőképessége szinte azonosnak mondható! A hizómarháknál 1974-ben áttértek a szemcsézett takarmányok etetésére, ami csak 27 százaléknyi szemes ta­karmányt tartalmaz. A többi részt ki­sebb tápértékű takarmányok, mint a szolópogácsaliszt, a szárított barom­fiürülék, a szárított silókukorica stb. alkotják. Ezzel a takarmánnyal fa napi adag 5—7 kg között váltakozik) csökkentették az abraktakarmányok fogyasztását is. Míg 1970-ben a hízó­­marháknál egy kg súlygyarapodásra 3,7 kg abraktakarmányra volt szük­ség, addig a múlt évben mindössze 2,06 kg-ra. Az abraktakarmánnyal való takaré­kosságra a növendék állatoknál is sor került, amelyekkel szintén szemcsé­zett takaramányt etettek, mely mint­egy 19 százaléknyi szemes takarmányt tartalmaz. így sikerült csökkenteni az abrakfogyasztást. Míg 1970-ben 1 kg súlygyarapodáshoz 2,31 kg abrakta­karmányra volt szükség, addig a múlt évben már csak 0,98 kg-ra! Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a tvrdošovcei szövet­kezetben a két kongresszus közti idő­szakban pozitív fejlődést értek el a szarvasmarha tenyésztésben. A múlt évben 1974 hez viszonyítva 0,26, illet ve 1,81 koronával csökkentették a tej és a marhahús önköltségét. A takar­mányfogyasztást több mint 1 millió 100 ezer és a 100 korona bevételre jutó anyagi, s munkaköltségeket pe­dig 3,50 koronával csökkentették. A tejfelvásárlás állami tervét a szövet kezet a múlt évben 82 ezer literrel teljesítette túl. hozzájárulva ezzel a lakosság élelmiszersziikségletének a fedezéséhez. A szövetkezet január elsejével egye­sült a szomszédos palárikovoi és a jatovi szövetkezettel. Reméljük, a ,.JÖ­­VÖ“ nevet viselő egyesült szövetkezet dolgozói és vezetői mindent elkövet­nek az igényes állattenyésztési fel­adatok maradéktalan teljesítése érdé kében! Bara László I ч I V I 4 I s I 4 I s I 4 I г----- 30 OTLE1 1 ИЛ91МOS ÚJÍTÁS A kolárovoi szövetkezetben mindaddig gondot okozott a szarvasmarhák oltása, míg Ju­raj Viliin mérnök nem készített erre a célra egy kerekeken vontatható kétajtós ketrecet. Ré­gebben oltáskor minden egyes állatot emberi erővel kellett rögzíteni. Az állományban erre évente többször is sor került. Egy-egy alkalommal 10—12 munkaerő három napon ke­resztül nagy erőt fejtett ki a szarvasmarhák fixálásában. A munka nem volt veszélytelen. Ilyen alkalmakkor úgyszólván elkerülhetetlen volt a sérülés. Az áldatlan állapot megszün­tetésében nagy szerepe volt az újítónak. A szóbanforgó ketrec­cel oltáskor az istálló ajtajába állnak s abba egyenként behajt­ják a szarvasmarhát, majd be­oltják. Az oltás ezzel veszély­telenné vált. A „lekezelt“ szar­vasmarhát a ketrecből egyene-Ez is megtakarítás A TUDOMÁNY ES TECHN-fK/' JttČA^AÍtíĽĹĹ. Nagyteljesítményű szecskázó A Champion silótöltőgép, kétke­­rekes pótkocsival — három terve­ző (Champion, Serma és Legras) és egy importőr (Degraeve és Coulhon) közös munkája. A betakarításnak és szállításnak ez az új rendszere megszünteti a veszteségekkel járó tömegszállí­tást, és azt, -hogy a iárművek egy­más mellett álljanak a mezön. Az új rendszer a következő ösz­­szetevőkből áll: — Egy Champion silótöltőgép 4 hajtőkerékkel, 250 LE-s motorral. — Két Legras, kétkereke« után­futó, 46 köbméteres befogadóké pességű, két tengellyel és pneuma­tikus légsűrítővel a nedves talajon végzett .munka elősegítésére. — Egy Serma típusú kapcsoló szerkezet, amely automatikus ki­kapcsolást tesz lehetővé. A szerke­zet lehetővé teszi a pótkocsik ösz­­szekapcsolását és szétkapcsolását, anélkül, hogy a silótöltőgépről vagy a traktorról le kellene száll­ni. — Egy 4X4 típusú traktor. Kimutatták, hogv a Champion-felsze­­relés, arnelv a be takarításra, ipari és szállítási célok­ra szolgál, a követ­kező tartozékokkal alkalmazható: egy hidraulikus kaszá­­lőrúd; 3,60 és 4,20 m nagyságú betét­kés; 3,60 m-es bi­­metálszalag; pick­up és 4 soros ku­­koricabetakarító szerkezet. (M. M.j A préselt takarmány előnye Napjainkban a párt és a gazdasági szervek, valamint a mezőgazdasági üzemek szakemberei egyre gyakrabban foglalkoznak a préselt takarmányok gyártásának lehetőségeivel, elterjedésével. Egyelőre kevés efsz-ben, állami gazdaságban gyártják ezt a takarmányt, de ahol már készítettek, azok meggyőződhettek előnyeiről. Két évvel ezelőtt az ábraháml (galántel já* rás) Kis-Duna egyesített szövetkezetben kisebb mennyiségben gyártották, a múlt évben azonban már százhúsz vagonnal. A préselt takarmány aLapanyaga elsősorban vttamindús lucemaliszt, szárított silókukorica, szója- és árpaszalma, valamint szudáni fű. Nagyon jól lehet értékesíteni a kipréselt szőlőt is. Az alapanyagokat ásványi anya* gok hozzáadása után 15 mm szemcsékké préselik, majd 2—3 cm hoes2űri vágják, vagyis henger alakú fehérjében gazdag takarmányt készítenek. A szövetkezetben ezzel a takarmánnyal kétszáz fiatal hízómarhát etet­nek, természetesén erőtakarmány nélkül. A hízóállatok napi darabonkénti adagja tizenhárom kilogramm. Az eredmény? Az etetéspróba bevált, hiszen a napi egyedenkénti súlygyarapodás 0.91 kg. ami nem mondható rossz eredménynek. Tapasztalat szerint több mezőgazdasági üzemben kevesebb súlygyarapodást érnek el annak ellenére, hogy a napi lucerna, sllfttakar* mány adag mellé még bőséges abraktakarmány-adagot is kevernek. A préselt takarmányok etetése bevált és gazdaságos A szövetkezet ve­zetősége úgy döntött, hogy ebbén az évben növeli gyártását: azaz százhat* van vagonnal készít belőle az állatok részére. E takarmányféleség másik előnye a régebbi takarmányozással szemberí az. hogy javul a munka termelékenysége. Míg a régebbi etetési módszernél egy gondozó harminc állatot látott el, addig jelenleg hatvanat. A korszert! etetés bevezetése után — rövidesén elkészül az automatikus adagoló —« s aztán egy gondozó kétszázötven állatot láthat majd el. KrajóoviC Ferdinánd Hogyan értek el száz mázsa szemtermést? sen a karámba engedhetik. Ta­lán mondanunk sem kell, hogy a munka lényegesen meggyor­sult. Az oltást egyetlen nap alatt lebonyolíthatják. , Milyen a megtakarítás? Amint 'említettük, régebben mintegy 12 dolgozó kellett az oltáshoz. Ezeknek három napra a mun­­kadlja 3240 korona, volt és rendszerint egy dolgozó megsérült, aki öt napig betegeskedett. Ez 450 ko­ronájába került a gazda­ságnak. Amint látjuk a költségek évi átlagban elérték a 3690 koronát. Az új módszerhez két munkaerő elegendő az állatok tereléséhez, s az egy napi munkaköltség mindössze 180, a ketrec elkészítésének költsége pedig 1000 korona, vagyis 1180 korona az összes ki­adás. Ebből nem nehéz megállapítani, mennyi a megtakarítás. Pavel Radzn, mérnök A jú hír hamar szárnyra kel. tgy volt ez a Calovoi Nagyhizlalda eseté ben is. ahol a múlt évben 850 hektá­ron több mint 100 mázsa termésátla­­got értek el szemes kukoricából Ilyen hozam már kiválónak mondható. Ke­vesen dicsekedhetnek hasonló átlag­gal. Ezért érdemes a hogyanról is beszélni, hadd okuljanak belőle má­sok. Karol Török mérnök a gazdaság főagronómusa elmondta, hogy talajai­kon négyévenként 250—300 mázsa istállótrágyát dolgoznak be. Ezzel a földeket jó terinoeröben tartják. A kukoricaföldbe ősszel bedolgozzák a műtrágyák adagjának a felét. Tavasz­­szal a lehető legkorábban simítúznak a talajnedvesség megtartása érdeké­ben. Azokon a talajokon, ahol két-három évben termelik a kukoricát három, ahol pedig öt éven keresztül, ott hat kilé zeaziot adnak a talajra. A vetés­területnek egyharmadán több éven termesztik a knkoricát. A gyomirtó után juttatják a talajra a műtrágya mennyiség másik felét a nitrogénnel együtt. Ezt követően három-négy íz­ben fogasolnak. Védik a földet az el­­gyomosodástó) egészen a vetésig. Ve­tésre rendszerint április 20-ig kerül sor. amikor a talaj hőmérséklete 10 C fok körüli. Л jó termésátlag elérésének nagyon fontos feltétele a kellő (50—80 ezer) tőszám-sűrüség. ami fajtánként válto­zó. A mólt évben az OSSK 212-es, az OSSK 218-as, a BCSC 6625-ös. a ZPDC 448-as és az MVSC 587-es kukorica hibrideket termesztették. A legna­gyobb területet a BCSC 8825-ös hibrid foglalta el és hozama is legjobb volt. Evek során megállapították, hogy földterületeiken sok a drótféreg és ellene Difonáte-vel védekezhetnek. Hagyományosan applikálva 15 kg kell belőle hektáronként. A mohar károsí­tása ellen a jól bévált Oleozeazint használják. Ebben a keverékben ä zeazin 2—3, a Nopon pedig 5 kg hek­táronként. Különösen a Nopon nagyon jó hatással van a talajra. Begyűjtésig tisztán tartja a kukoricát. A betakarítást SZK—4-es E—512 es és FAHR kombájnokkal végezték, s a veszteség nem haladta meg az egy százalékot. Saját berendezéseikben 200 vagonnyi magot szárítottak meg. A többi szárítását pedig a termény­­felvásárló vállalat végezte. Ebben az évben az árpa rovására 300—400 hektárral bővítik a szemes kukorica vetésterületét. Többségben az OSSK 212-es. az OSSK 218-as és 9 BCSC 6625-ös hibrideket vetik. Ható­anyagban mintegy 500 kg műtrágya­­mennyiséget dolgoznak a talajba hek­táronként és a növényvédelmet ha­sonló módon szervezik mint a múlt évben. Komoly hibának tartják, hogy a be­gyűjtés és a szárító kapacitás közt nagy az eltérés. Naponta ugyanis 50 vagonnyi szemtermés begyűjtésére ké­pesek. a szárító kapacitás teljesítmé­nye pedig legfeljebb 17 vagon. Így idényben gyakran előfordul, hogy á begyűjtőket tétlenségre kell kárhoz­tatni. A norma-nedvességet meghala­dó kukorica magtári tárolása szárítás nélkül ugyanis nagyon kockázata* volna. —ÍWi-*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom