Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-10 / 14. szám
SZABAD FOLDMCVES 1976. április 10. 12 termelési tapasztalatok # termelési tapasztalatok # termelési tapasztalatok # TERMELÉSI TAPASZTALATOK • termelési Я 0 < 1 Š SS СЛ « 1-3 w Ы H я о <! N C/5 SS SS NN СЛ M 4 Ы s Bí M H я о H c 4 SS N СЛ c Sí H NN СЯ « NJ u g Bä M H я о fi < N3 c H N СЛ < < El 55 M 4 M 2 Bä ы H Bä о H <ť u < H N CЛ < eu < H RÁSZOLGÁLTÁK AZ ELISMERÉSRE! A kukoricatermesztésről feladataikat ismerd emberek tájékoztattak, akik azon fáradoznak, hogy előbbre hozzák holnapunkat. Az oborinl (abaral) szövetkezetben (trebišovl Járás) tavaly a 130 hektáros kukoríoaföldről átlagban 68,43 mázsás szemtermést takarítottak be. Ahogyan André János mérnöktől, az agronómustöl megtudtam, az elért eredményt nem tartják rendkívülinek, mert a hatvan mázsát meghaladó szemtermés nem nagy „ugrás“ a kukorlcatermesztésben. Jelent azonban töretlen haladást: 1970-ig csak 28 mázsás átlagig jutottak el, innen kerültek évenként tovább, s a tavalyi eredmény bizonyította szorgalmukat. • Hogyan sikerült ilyen szép eredményt elérni? — érdeklődtem a fiatal agronómustól. — Az egész termelési ciklusban, tisztán, gyommentesen tartottuk a talajt; minden munkát — ideértve az előkészítést is — optimális időben elvégeztünk; területegységre számítva, évről évre növeltük a műtrágyát és a gyomirtó vegyszerek mennyiségét; megtaláltuk a nálunk legkedvezőbb fajtákat; szigorúan betartottuk a növénysűrűséget. Vártam, hogy jegyezhessem, ami következik, de az agronómus kimondta a végső pontot. — Ennyi. Ha még többet mondanék, az mind mellékes lenne. Q S a gépesítés? — próbáltam folytatásra bírni. — Gondolom, 1970-től a kukorica munkálatainak gépesítésében volt valamilyen előrehaladás, ha eddig eljutottak. — Fölöslegesnek tartottam ezt is elmondani, hiszen manapság hagyományos módon nyilván elképzelhetetlen volna a kukorica termesztése. De ha azt gondolja, hogy elsősorban a gépesítés fokozásának tulajdonítható, ami nálunk 1970—1975 között végbement, nagyot tévedne. Az utóbbi években ilyen vonatkozásban nem is történtek lényeges változások. Említhetnénk olyasmit, hogy igyekeztünk hatékonyabban hasznosítani a rendelkezésünkre álló gépállományt, ami nagyon lényeges, de mégis részletkérdés. A gépesítés tökéletesedett, javult, elsősorban a minőség, ami főleg a költségek alakulására hatott kedvezően, nem a hozamra! • Megvallom, kissé különösnek találom kijelentését. Ha ezt egy olyan efsz agronómusa mondja, ahol az átlag-termés mondjuk, harminc mázsa, nem pedig hatvanon felüli, az indoklást nyugodtan leírnám, elfogadható volna. De így? — Ezt is leírhatja, mert így igaz. Mondhatnánk mi is, hogy fokoztuk a gépesítést, ezért nagyobb a termés, mert hiszen fokoztuk is valóban, ahogy az előbb szó volt róla. De nem úgy fokoztuk, hogy ezzel lehessen indokolni azt a különbséget, amit a harminc mázsán aluli hozamtól hatvanon felüliig elértünk. Nagy általánosságban ma is ugyanolyan gépekkel és ugyanannyival műveljük az ugyanolyan nagyságú kukoricaföldet, s ugyanolyan munkára használjuk a gépet. • Ezek szerint nincs szó a kukorioatermesztés teljes gépesítéséről? — Nézze, ha azt mondanám, hogy igen, nem is hazudnék, de igazat se mondanék egészen. Legfontosabb volt megtalálni a módját, hogy egyeztessük a korszerűt a jó hagyományossal. így aztán alaposabban vegyszereztünk, például a tavalyi hektáronkénti 4 kg Zeazint az idén 8 kg-га emeltük, mert meggyőződtünk a korábbi évek tapasztalataiból, hogy csakis így lehet teljesen gyommentes kultúránk. A trágyázást is fokoztuk; hektáronként nitrogénből 140, foszforból 70, káliumból 160 kilót juttattunk a talajba. A vetést SPC—6-os típusú géppel végeztük 70X17 cm sortávolságra. • Miért szedték kézzel a kukoricát, hiszen gépesítő részlegük arravalő kombájnokkal is rendelkezik. Nem dolgoznak megbízhatóan ezek a kombájnok? — Tisztázni kell, hogy mi a kukoricát főleg vetőmagra termesztjük, ezért körültekintőbb gondosságot igényel. Nem mondom, hogy a kombájn rosszul csépel, de a mi talajainkon nem mindig dolgozhat. Az idén csupán 40 hektárt takarítottunk be kombájnnal, a többit kézzel. A szomszédos gazdaságoktól nem várhattunk gépi segítséget. Megszokott fegyelmezettség, az egykori szorgos kisparasztok ösztöne él az emberekben tovább, hogy minden fűszálból kihozni a maximális hasznot. Ez is hozzátartozik a helyi hagyományokhoz. De az anyagi ösztönzés Is kivitte az efsz tagokat a kukoricaföldekre, mert a vezetőség megtalálta a kulcsát a jutalmazásnak. Aztán nemcsak a földet munkálni, hanem menteni, óvni, félteni is akarta mindenki a termést. Munkaszervezésük azonban külön fejezetbe kívánkozna. Elégedjünk meg annyival: a négy vegyes-csoport (gépesítő és mezei dolgozók) összefogása tette lehetővé a hatvan mázsát meghaladó kukoricatermés elérését. Sőt, ahogy az agronómustől megtudtam, 50 hektáron a CE 270-es kukorica hetven mázsán felüli átlagos hozamot adott, ami már nagyon Jó eredménynek számít! Lajos Géza, Sípos Géza és Bertők István traktorosokat itt már évek őte nemcsak az érdekli, hogy egyenesek legyenek az általuk vetett kukoricasorok, hanem az is, sogy a sorokban pontosan olyan legyen a tősűrűség, ahogyan az megkívánt. Természetesen így Komáromi Bálint és Kiss Sándor kombájnosok is Jobb munkát tudnak a betakarításnál végezni. • Jövőbeni terveik? — érdeklődöm André Jánostól. — Komplex tervet dolgoztunk ki, ami magába foglalja a vegyszeres gyomirtást, a trágyázást, a növényápolást és a betakarítást. A meliorációs munkálatok befejezése után szeretnénk vagy háromszáz hektárral növelni a kukorica vetésterületét, ez természetesen nagy beruházásokat igényelne, de úgy hiszem, megérné, mert három-négy év múlva a meliorációra fordított költségek megtérülnének. Egy mázsa kukorica-vetőmag kitermelésének önköltsége 1975-ben 220 korona volt. Hogy ez sok, vagy kevés azt nem akarom eldönteni, de azt tudom, hogy mázsáját 540 koronáért értékesítik, ami már szép bevételt jelent a szövetkezetnek. Oborinban intenzív, belterjes gazdálkodás folyik. Mit is Jelent az oborinl szövetkezetnek és a társadalomnak a 130 hektár kukorica termése? Egyebek mellett 3855 mázsa hfls értékesítését. Persze, nagyon fontos az, hogy mennyi egy kilő hús költsége (a sertéshús esetében 9,66 korona). Tíz esztendeje lehet annak, amikor a harminc mázsás kukoricahozam még csak a célkitűseikben létezett. A tény most annál Inkább figyelmet érdemel, mert az 1800 hektár összeterülettel (ebből csupán 870 a szántó) rendelkező szövetkezeti gazdaság nem szakosodott kukoricatermesztésre, vagy sertéstartásra. Hagyományos „mindent-termelő“, és a kukorica mellett egyéb növényekkel is az élenjárók sorába tartozó. Tekintélyes a szarvasmarha-létszám is. Lehet-e szó ilyen hagyományos keretben akár csak egyik-másik kultúra teljes gépesítéséről, „szalagrendszer“ kialakításáról? Nyilván, hogy alig. Sem külön a kukoricánál, sem a szántóföldi zöldségkertészetben (ahol hektáronként 67 ezer korona bevételük volt). Az 55 hektáros intenzív gyümölcsösben Is sok emberi erőt igényelnek. A sokféleség az önköltség alakulására sem kedvez. De ha az emberi leleményesség képes hozzáidomftani a hagyományos gazdálkodást a szükségszerűen előtérbe kerülő korszerűhöz, ha a régi nem szembefordul, hanem eggyé ötvöződik az újjal — lám, el lehet jutni a hektáronkénti nagy kukoricahozamig. így Juthattak el az oborfniak az egész járás tiszteletének elnyeréséig. Illés Bertalan A mezőgazdasági termelés hetékonysága szempontjából döntő ** tényező a földalappal történő racionális gazdálkodás. Ez a szempont fokozott mértékben érvényes a természeti adottság szempontjából hátrányosabb helyzetben levő mezőgazdasági nagyüzemekre. A nevezett problémával szembenéző gazdaságok közé tartozik a Hubicel (gombai) Állami Gazdaság is, mivel termő területének nagy részét kavicsos talaj képezi. A felszabadulás előtt ezen a területen Wiener Weitern lovag uradalma terült el (az akkori körülmények között ez mintagazdaság volt) ahol a talaj terméketlensége következtében 370 hold parlagon hevert. A Hubicel Állami Gazdaság vezetőségének azonban sikerült túltennie magát a fennálló problémán, elsősorban, a munka minőségének javításával, a belterjesség fokozásával, s nem utolsó sorban a növénytermesztés szakosításával, összegezve tehát, a saját lehetőségek felméréséből, valamint átértékeléséből Indultak ki, s váltak rövid Időn belül a kukoricatermesztés élenjáró nagyüzemeinek egyikévé. Az általunk feltett „hogyanra“ Kolárik Vincent agronómus és Farklas László mérnök főmechanizátor adott választ. — Mostoha természeti körülményeink adta lehetőségek értékeléséből kiindnulva kezdtük növénytermesztésünket a kukoricatermesztésre szakosítani. Indulásnál természetesen hiányoztak a szükséges gépek, valamint a megfelelő termelési tapasztalatok, ezért kooperáció formájában felvettük a kapcsolatot Magyarországon a Bábolnai Állami Gazdasággal. A lehetőségek felmérésből indultak ki A gépek biztosítása, valamint a szükséges termelési ismeretek megszerzése után, saját erőnkből folytattuk a megkezdett utat a termőterület fokozatos szélesítésével. Ebben a gazdasági évben már 800 hektárra terveztük a kukorica termesztését. Elképzeléseink helyességét ma már konkrétumokkal igazolhatjuk. Az utóbbi öt év átlaghektárhozama 45 mázsa volt, ezzel szemben az elmúlt gazdasági évben elértük a 68 mázsás átlaghozamot. Eredményeink javulását az alábbi tényezőknek köszönhetjük: a korszerű agrotechnika következetes érvényesítésével javítottuk a munka minőségét. A talaj művelését Regent, osztrák és Lajta, magyar típusú ekékkel végeztük. Mindkét eke speciálisan erre a célra nagyon megfelel, őszi talajelőkészítésnél, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat adagolunk, valamint kevés nitrogént. A nitrogénnel való trágyázást tavasszal, vetés előtt és a kelés után folytatjuk. A talajt vetés előtt fertőtlenítjük és gyomtalanltjuk. A vetést SPC—6-os vetőgéppel végezzük, a hibridek tőszámkövetelményeínek a betartásával. Természetesen, vetőmagként a nagyhozamú hibrideket használjuk. A hektárhozamok a múlt évben a következőképpen alakultak: Hibridek Termőterület hektár Hektárhozam mázsa BCSC—66,25 (jugoszláv) 147 82,5 ZPDC—370 (jugoszláv) 230 71,5 ANJOU 259 (francia) 50 59,4 C—250 (hazai). 50 57,6 (C—25Ö-es hazai hibridet a leggyengébb talajú parcellán termeltük. A kukoricát augusztus végéig öntöztük az időjárásnak megfelelően, és 564 hektáron silókukorica termelésével Is foglalkozunk. Itt ugyanazt az agrotechnikát alkalmaztuk, mint a szemes kukoricánál. Környezetünkben a termelést követelményeknek legjobban a ZPDC— 498-as jugoszláv siló hibrid felelt meg. Hektárhozama 397 mázsa volt. Különböző érésidejfl hibridek bevonásával a vetésterületet úgy tervezzük, hogy a betakarítást szeptembertől—október végéig befejezzük. A betakarítást FAHR és Kolos kombájnokkal végezzük, melyekre EPPLE-adaptereket szerelünk. Az adaptereket szárzúzókkal is elláttuk, s llymődon a betakarítást követően azonnal meg lehet kezdeni a szántást. A szemes kukorica többségét saját berendezéseinkben szárítjuk. Erre nagyon megfelelő a ZSPZ—8-as jelzésű univerzális szovjet gyártmányú szárító. Szárítókapacitásunk további intenzitása érdekében rövidesen megkezdjük az MGF—OB, magyar típusú száritő beszerelését Is A Hubicel Állami Gazdaságról a kukoricatermesztés terén elért sikereken túlmenően elmondhatjuk azt is, hogy a nevezett gazdaság vezetősége a kezdeményező készség tekintetében Is jelesre vizsgázott a termelés hatékonyságának fokozása szempontjából. Csiba László > > s 4 > ti > 4 о я H M в S я P1 я сл NN Ч > я > сл N Н > я > ч о я н я я 3 я я я сл 4 > я > сл N ч > я > н о я ч я я 3 я я я сл N1 4 > я > V) N н > я > ч о я ч я я 3 я я я сл NH > я > V) N 4 > я > ч о я isaiawHax • Hoxvivxzsvdvx isgiawnax • xoxvivxzsvďvx isaaawaax # aoxvivxzsvdvx isaaawaax # aoxvivxzsvdvx isaiawaax Időben végezzük a kalászosok vegyszeres gyomirtását! A gabonavetések gyomirtásának a módját jő! ismerik a gyakorlati szakemberek, és a vegyszereket egyre kiterjedtebben használják. Sajnos, azonban, szakmai ismeretek kellő hiánya miatt még mindig sok gabonatábla marad gyomosan. Ezeken a területeken nemcsak a termés mennyisége kisebb, hanem az aratás is jóval vontatottabb. A gyomos gabona sok esetben géptörést okoz. Általában április közepétől májns közepéig végezhető a vegyszeres gyomirtás. A permetezést akkor célszerű elkezdeni amikor a gabonavetések 15—25 cm magasak s a gyomnövények elérték a 4—5 teveles fejlettségi állapotot. Túl korán nem helyes permetezni, mert a gabona növénye a bokrosodást megelőző szakaszban érzékeny. Ilyenkor esetleg a gyomok jelentős része még ki sem kelt, tehát a permetezés után is erős gyomosodás következhet. Megkésni sem szabad, mert a szárbainduló, vagy a szárban levő gabonanövények ismét érzékenyek a növényvédőszerre. Ilyenkor már a növényvédő gépek is kárt tesznek a vetésben. Magyarországon nagyon jól bevált a „Dikonirť'-tal (2,4-dikIórfenoxiecetsav Na-sója) való permetezés, hektáronként 2 kg hatóanyagot 250 liter vízben feloldva. Ha .áprilisban a levegő hőmórsóklete eléri a 14—18 C fokot, megkezdhetjük a gyomirtást. A permetezést derült időben végezzük, amikor 4—8 órán belül eső nem fenyeget. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a levelekre kijuttatott gyomirtószer felszívódjék. Mivel hormonhatósú szerrel dolgozunk, ezért nagyon vigyázzunk arra, hogy más érzékeny növényeket ne károsítsunk. Szeles időben nem szabad permetezni és az egyébként Is érzékeny kultúrák (pl. szőlők, gyümölcsösök, napraforgó, konyhakerti növények, stb.) közelében legalább 50 méteres védősávot tartsunk be. A permetlé elkészítésénél és a vfzmerítésnél rendkívül vigyázzunk. Lehetőleg mindig ugyanazt a vödröt, hordót és lajtot használjuk a gyomirtó permetlé elkészítéséhez, s ezeket más célra ne használjuk! Az öntözővíz beszennyezésével helyrehozhatatlan károkat okozhatunk, pl. ha a víztartályba, patakba olyan edényekké! nyúlunk, amelyekben gyomirtószert tároltak vagy készítettek. A gyomirtószerek ugyanis még igen nagy hígításban is károsak a palántákra, a konyhakerti és a dísznövényekre. Ha a gyomirtásra használt nagy teljesítményű gépeket más növények permetezésére is használjuk, legalább három Ízben frizs vízzel mossuk át a gép minden részét, tehfit a csöveit is, és az utolsó Öblítővizet egész éjjel hagyjuk állni benne. Amennyiben 0,5 —1 százalékos langyos szódaoldattal NÖVÉNYVÉDELEM vagy fahamu lúgos oldatával tudjuk az edényeket és a gépeket étmosni, azzal biztosíthatjuk a tökéletes megtisztítást. Munkaszervezési szempontból hasznos, ha több gép dolgozik egy táblán, vagy a szomszédos táblákon. így gazdaságos a folyadék szállítása. Ha a mezőgazdasági üzemben csak egy darab növényvédőgép van, helyes a szomszédos gazdaságokkal a vegyszeres gyomirtás idejére közös „brigádot“ szervezni. A munka megkezdését mindenkor a kalászosok és a gyomok fejlettségi állapota határozza meg. Ezért fontos, hogy az agronómusok figyeljék a kezelésre váró gabonát. A vegyszeres gyomirtás eredményességéről úgy győződhetünk meg, ha az érzékeny acatot, valamint a vadrepcét a permetezés után 8—1D óra múlva megnézzük. Az acat levelei ezüstös levélfonákjukkal felfelé fordulnak, a vadrepce pedig szárgörbüléssel és levélcsavarodással jelzi a hatást. Két-három nap múlva a gyomok a földből könnyebben kihúzhatók és gyökereiken „korhadásszerü barnulús“ mutatkozik. A gyomirtás akkor volt sikeres, ha 1—2 hét múlva a gyomok mintegy 70—СО százaléka száradásos tünetek között elpusztul, anélkül, hogy a gyökerekből újból hajtana. A kalászosok vegyszeres gyomirtásával egyidőben elvégezhetjük a karbamidos „levéltrágyázást“ is. A tápanyag-kiegészítésének ez a módja Igen gazdaságos: helyes, ha a vegyszeres gyomirtással gey munkamenetben végezzük ezt el. Dionirttal együtt „kombinált permetezés“ formájában hektáronként 10—12 kg karbamidot helyes felhasználni. A kombinált permetezés jelentőségét még az is növeli, hogy a permetező levéltrágyázás hatására a növények jobban ellenállnak a kártevőknek, illetve a kórokozóknak. A kombinált permetezéskor azt is figyelembe kell venni, hogy a karbamid a permetlevet erősen lehűti. Ezért, ha hűvösebb az időjárás, amikor a permetlé elkészítéséhez felhasznált víz amúgyis hideg, a karbamid nem használható . Gondolni kell a dolgozók egészségére is. A vegyszeres gyomirtást végzőknek megfelelő védőöltözetet kel! biztosítani. Természetesen, a munka megkezdése előtt fel kel) hívni a figyelmet az ővörendszabályok megtartására. A kalászosok vegyszeres gyomirtásának megkezdéséig már nem sok idő van hátra. Ha a gabonafélék fejlettségi állapota elérte a 15—25 cm magasságot, akkor a gyomirtás megkezdhető. Ma már a korszerű, nagy teljesítményű vegyszerszóró gépek mellett a repülőgépes gyomirtás sem ritka esemény. A szakszerűen elvégzett munkának minden esetben meg lesz az eredménye. Dr. László László