Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-10 / 14. szám
r Г- M H KÖSZÖNTJUK A 1976. ÁPRILIS 10, 1 • ^ XXVII. évfolyam. ра I lii II ШИ wob CSKP 14. szám. I я ШШтШШшШШшьЯЯ Я ЯШЯЯ XV, Ara: 1,— Kčs 1 Az SZSZK Мezögazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja KONGRESSZUSÁT! A CSKP vezetésével új győzelmek felé! A jövő hét folyamán hazánk dob gozó népének figyelme fővárosunkra. Prágára irányul. Hazánk minden polgára tudatában van annak, hogy pártunk XV. kongresszusa a legilletéke sebb fejlett szocialista társadalmunk építésében elért eredményeink érté kelésére, politikai, gazdasági és kul turális életünk fejlesztésével járó következtetések levonására és arra is. hogy meghatározza szocialista társa dalműnk fejlesztésének távlati prog ramját. Kommunista pártunk programja soha nem volt öncélú. A társadalmi fej lódés minden szakaszában a dolgozók széles rétegeinek érdekeit tükrözte, s Így a pártprogram a társadalmi haladást igenlő és sürgető néptömegek programjává vált. A CSKP XV. kong resszusának történelmi jelentőségét azonban hatványozottan kiemeli az a körülmény, hogy a szocialista társadalom építésének harminc éve alatt a legsikeresebbnek minősíthető korszakot zárja te. Egy olyan korszakot, amelyben teljesültek а XIV. kongreszszus által meghatározott összes feladatok. s amely a társadalmi létünket, politikai, gazdasági és kulturális éle tünket magas színvonalra emelte. Kétségtelen, hogy a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt idő alatt rendkívül megnövekedett pártunk tekintélye. s a társadalmi élet minden területén elmélyült vezető szerepe. A dolgozók széles rétegeinek magatar fására rendkívül nagy hatással volt elsősorban is az. hogy a párt követ kezetesen harcolt a jobboldali oppor tunista. revizionista és nacionalista eszmei áramlatok hordozói és terjesz tői ellen, s hogy a marxizmus lenini* mus talaján létrehozta és megszilárdította a kommunisták eszmei egysé gét és akcióegységének olyan lendületet adott, amely alkotóképességének és kezdeményezőkészségének teljes kibontakoztatására serkentette a pártonkívüli dolgozók széles rétegeit is. A hazafias helytállást tükröző politikai elkötelezettség uralkodó ténye zővé vált. Ez, vagyis a feladatokhoz való hozzáállásban végbement minőségi változás vezetett azokhoz a sorozatos győzelmekhez, amelyeket a népgazdaság fejlesztésében, a szociális kérdések megoldásában, a szocialista demokrácia elmélyítésében és a társadalmi élet fejlesztésével járó egyéb feladatok teljesítésében elértünk. Csehszlovákia Kommunista Pártjá пак XIV. kongresszusán elfogadott társadalom és gazdaságfejlesztési program lényegében azért vált az egész nép programjává, mert a szükségletek és a lehetőségek felelősség teljes felmérésén alapult, tehát a lehetőségekkel összhangban reális cé lókat tűzött a társadalom elé. Nem ígért elérhetetlen vívmányokat, hanem határozottan hangsúlyozta, hogy mindennek alapját a munka képezi, s ahogyan dolgozunk, úgy is fogunk élni. S az utóbbi öt év mérlege min den kétséget kizárólag bizonyítja a párt által hangsúlyozott jelszó igazát. Tény, hogy a dolgozók életszínvonala csak azért emelkedhetett: azért nőve kedhetett a személyi fogyasztás több mint egynegyedével; azért jutott több anyagi támogatás az új házasoknak és a többgyermekes családoknak; csak azért fordíthatunk mind nagyobb összegeket a munkából kiöregedett dolgozók életszínvonalának emelésé re; azért emelkedhetett országszerte a szociális- és egészségügyi gondos kodás színvonala; s azért javulhatott a dolgozók munka és életkörnyezete, mert a népgazdaság egész területén teljesítettük és sok esetben túl is szárnyaltuk termelési feladatainkat, tehát létrehoztuk az életszínvonal emelkedésének anyagi bázisát. A CSKP XV. kongresszusának elfl estéjén tehát joggal állíthatjuk, hogy az utóbbi öt évben nagy lépést tettünk előre a fejlett szocialista társadalomhoz vezető úton. Népgazdasá gunk fejlődésében tért hódítottak, gyökeret vertek a tudományos-müsza ki forradalom vívmányai. Iparunk és mezőgazdaságunk az emberi munka könnyítését, a munka termelékenységének növekedését tükröző technikai és technológiai tényezőkkel gyarapodott. A kongresszus előestéjén azt is nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, bogy а XIV. kongresszus irányelveiben foglalt gazdaság és termelésfej lesztési feladatokat a mezögazdasá gunk is teljesítette. Ezt a tényt nem csak a gabona és egyéb termékek ho zamának növekedése bizonyítja, ha nem az is, hogy az élelmiszerek növekvő szükségletét néhány fontos tér mékból, főleg vajból, tojásból és lényegében húsból is sikerült saját termelésből fedeznünk. S ami távlati szempontból nagyon lényeges, lerak tűk a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének alapjait, hozzáláttunk a termelés növekedéséhez vezető összpontosítás és szakosítás kialakításához, vagyis a mezőgazdasági termelés további korszerűsítéséhez szükséges előfeltételek megteremtéséhez. Pártunk politikája, társadalom- és gazdaságfejlesztési programja továbbra is a nép szükségleteinek kielégítését tartja szem előtt. Kétségtelen, hogy a CSKP XV. kongresszusa is ezzel a kérdéssel behatóan és felelősségteljesen foglalkozik. Az persze, magától értetődik, hogy a kongresz szus kertelés nélkül feltárja a meg nldásra váró feladatokat és elmélyült felelősségre kötelez bennünket a közösség ügye iránt. S mivel a párt társadalom és gazdaságfejlesztési programja az egész dolgozó társadalmunk érdekeit fejezi ki. a megalakulásának ötvenötödik évfordulóját ünnepié pártunk joggal elvárja hazánk minden polgárától alkotóképességének és kezdeményezőkészségének teljes kibontakoztatását. tehát azt, hogy a társadalmi és a gazdasági élet minden területén hozzálátunk, mégpedig erobe rül. a feladatok teljesítéséhez. Elvárja tehát tőlünk, mezőgazdasági dolgozóktól is, hogy a kooperációs és integrációs viszonyok fejlesztésével meg gyorsítjuk a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának folyamatát. Hogy ésszerűen kihas* náljuk a rendelkezésünkre átlő földalapot. Növeljük és javítjuk a takar mánybázist, tehát mindent elkövetünk abból a célból, hogy gabonából mielőbb, de a legfontosabb állattenyész tési termékekből is belátható időn belül önellátók legyünk. S hogy az irányítás és a munkaszervezés színvonalának szüntelen emelése folytán — a mindjobban kidomborodó felelősségteljes helytállás nyomán — a mezőgazdasági termelésben a várakozásnak megfelelően és a követeimé nyekkel összhangban érvényesítjük a gazdaságosság elvét, s a színvonal emelkedését, a takarékosság és az önköltség csökkenése is tükrözi. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében a testvéri szovjet nép és a szocialista közösség többi nemzetének elvtársi segítségére, a KGST-én belüli szocialista munkamegosztásból származó előnyökre támaszkodhatunk. Pártunk következetesen síkraszáll ha zánk internacionalista kötelékeinek szilárdítása mellett, amely a gazda sági együttműködésen kívül kifeje zésre jut a szovjet békeoffenzíva egyértelmű támogatásában, vagyis abban, hogy a béke és a társadalmi haladás ügyének továbbra is elkötezelettjei leszünk. PATHÓ KAROLY JOZEF CESNAK festőművész rajza < TEREMTSÜK MEG A GAZDAG TERMÉS ELŐFELTÉTELEIT! Ha valóban el akarjuk érni, hogy g legfontosabb élelmiszerekből rövid időn beid önellátók legyünk, akkor minden lehetőt el kell követnünk az évi termelési tér vek teljesítése érdekébe'!). S mivel az állattenyésztési termelés fejlesztésének előfeltételét a növénytermesztés képezi -r- társadalmi igényként jelentkezik az a követelmény, hogy már most, vagyis a tavaszi munkák dán dárjában lássunk'hozzá emberül a gazdag termés előfeltételeinek létrehozásához. A mezőgazdasági üzemek összesített termelési terve, valamint a dolgozók rendkívüli kezdeményezőkészségét dicsérő kötelezettségvállalások arra hagynak következtetni, hogy az akarattel nincsen semmi baj. S valóban szép teljesítmény lesz, ha Szlovákia mezőgazdasága az idén tíz százalékkal túlszárnyalja a növénytermesztés múlt évi eredményeit. 'y i ; Azt persze minden mezőgazdász tudja, hogy a hektár hozamok alakulására nagyton sókűéíiyező kihatással van. Bár a természet is bele-beie szól a számításunkba, en nek ellenére kétségtelen, hogy a ‘termelés legfőbb ténye zője az ember. Az ember hozzáállásán, munkájának minőségén s gyakran a, leleményességén múlik, bogy mennyi és milyen minőségű terményt takarít be. A tapasztalatok arra is utalnak, hogy a mezőgazda ságban, ahol a termelési ciklus lezárása hosszú időt igé nyel, a hozamok alakulását nem lehet a termelés utolsó fázisában,* vagyis a termények betakarítása Idején dön tőén befolyásolni. Hiszen, mint ismeretes, nagyon sokai) ráfizettek már arra, hogy csak .betakarításkor tanúsítót tak érdeklődést a hozamok iránt, ami bizony szegényes lett mindazokban a gazdaságokban, ahol a bő termés összes előfeltételének megteremtéséről kellő időben nem gondoskodtak. A növénytermesztésben — egyebek mellett — rendkí vüli jelentőségük van a tavaszi munkáknak. Ez“a megállapítás az idén különösen indokolt, annál is inkább mivel a tavasz aránylag sokáig. - váratott magára. Ha tehát valamikor indokolt volt az; a társadalmi igény, hogy a tavaszi munkákat minél gyorsabban és minél jobb minőségben végezzük, úgy ez jelenleg hatványo zottan indokolt követelmény. ( I ' Nem aratáskor, hanem mar most*kulcskérdésként kell gondoskodni a gabonatermés növeléséről, mert a műit évihez viszonyítva hét-nyolc százalékos termésnövekedést másként képtelenek leszünk elérni. Persze, vannak biztató jelenségek is. Például az. hogy a vetésterület nyolcvan százalékán jól bevált nagyhozamú szovjet búzafajtákat termesztünk, s hogy a növényzetet nagyobb méretű károsodás még nem érte. Hiba lenne azonban albizakodni! Az agronómiái szolgálatnak — minden mezőgazdasági üzemben — résen kell lenni, s ha arra szükség mutatkozik rugalmasan fel kell lépni a károsító tünetek ellen. Többek között feltétlenül meg kell akadályozni a növényzet elgyomosodását is, amely főleg a múlt esztendőben sok veszteséget okozott. A tavaszi árpa vetése — a tavasznyílás elhúzódása miatt -- ugyan több mezőgazdasági üzemben egy kissé megkésett, a lemaradás azonban még mindig behozható. ; S a tapasztalatok szerint még a március végi s április eleji árpavetésből is elérhető bő termés, ha a talajművelés és a tápanyagellátás, majd a növényvédelem színvonalas munkát tükröz. A kukorica vetése ugyan még nem jelentkezik sürgős feladatnak, de arra is fel kell már készülni. S főleg arra kell majd ügyelni, hogy a dolgozók mind a vetés, mind pedig a sok helyen szokványos első sorolás, vagy ritkítás idején lelkiismeretes munkát végezzenek. Ha valamelyik növény meghálálja a lelkiismeretes munkát, akkor a kukoricára ezen a téren nem lehet panasz, mert a nagyhozamú hibridek, melyek az idén is rendelkezésünkre állnak, „kitettek magukért“ valóban nagy hozamokat adtak. Persze csak ott, ahol gondoskodtak az optimális növénysűrűségről és megadták a növényzetnek mindazt, amire az a nagy hozamhoz igényt tart. Felelősségteljes hozzáállást igényel a cukorrépa Is. Ez esetben feltétlenül fontos lesz — a mezőgazdasági üzemek nagy részében —- a munkafolyamatok színvonalát emelni. Már a vetéskor kell gondoskodni a növényzet optimális számának garantálásáról, tehát biztosítani kell. hogy nyolc centiméteres egyedtávolság mellett hektáronként a nyolcvanezer egyed meglegyen. Persze, arra ■ is ügyelni kell. hogy a magvak — a szakszerűen elegyengetett talajban egyenlő mélységben helyezkedje(Folytatás a 2. oldalon.)
