Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-27 / 12. szám

e. SZABAD FÖLDMŰVES í 97B. március 27, Szőlőtörköly hasznosítása az állattenyésztésben A stäl6 sajtolásakor melléktermék­ként szőlőtörkölyt nyerünk. A szocia­lista nagyüzemi szőlészetek tervszerű fejlesztése következtében évente nő a kitermelt szőlő mennyisége. A termés jelentősebb hányadát a borászati üze­mek dolgozzák fel, amelyekben a fel­­dolgozási idényben több száz vagon­­nyi törköly halmozódik fel. Az üze­mek nem tudják, hová tegyék, mit csináljanak vele, ugyanakkor az ál­lattenyésztésben kitűnően hasznosíta­ni lehetne. Üzemünkben (Morvaországi Borá­szati Üzem, Bzenec) minden évben problémát okozott a szőlőtörköly tá­rolása és elszállítása. A melléktermé­ket a közeli szövetkezetek vitték el és komposztkészítésre vagy közvetlen trágyázásra hasznosították. Persze a szállítás akadozott, hiszen sok más egyéb és fontosabb tennivaló akadt a közösben. Célul tűzték a szőlőtörköly jobb és ésszerűbb kihasználásának megvalósí­tását. Mindjárt az állattenyésztésre gondoltunk. Több kísérletet végez­tünk egyrészt a törköly közvetlen etetésével, másrészt egyéb, növények kel történő szilázsolásával. Sajnos, a kísérletek nem vezettek kielégítő eredményre. Azután jött a szélsőségesen száraz 1973-as esztendő és a vele összefüggő takarmányhiány, vagyis a kényszer ismét eszébe juttatta körzetünk né­hány mezőgazdasági szakemberének a szőlőtörkölyt. Most már a mellékter­mék meleglevegős szárítás utáni fel­használósával próbálkoztak. Az első lépések bátortalanok voltak, mivel a laboratóriumi vizsgálatok a szőlőtör­köly tápanyagainak rossz hasznosít­hatóságát igazolták. Sokan elbizony­talanodtak és már nem bíztak a neve­zett melléktermék sikeres felhasznál­hatóságában. Ennek ellenére az 1973- ban produkált, mintegy háromszáz va­­gonnyi törkölyt a vracovi, íejiíi és Tvarožnó Lhota-i szövetkezet, vala­mint a Veselá nad Moravou-i Állami Gazdaság megszárította és feletette. A szárított szölőtörköly takarmá­nyozásával elért első eredmények igen biztatóak voltak, így ugyancsak meg­növekedett a mezőgazdasági üzemek érdeklődése az említett melléktermék iránt. A következő idényben már ki­utalás alapján kellett elosztani a tör­kölyt és még távolról sem tudtuk ki­elégíteni az érdeklődők igényeit. A többéves tapasztalatok alapján a következőképpen értékelhetnénk a szőlőtörköly hasznosításának eredmé­nyeit. A szárított szőlőtörköly eteté­sével elért eredmények olyan bizo­nyíthatók és effektívek, hogy úgy ha­tároztunk, megismertetjük vele az ország mezőgazdasági üzemeit és elő­segítjük, hogy a következő évben mi­nél nagyobb mértékben és a lehető legésszerűbben értékesítsék minde­nütt a szőlő sajtolásakor nyert tör­kölyt. A friss törkölyt a mezőgazdasági üzemek saját költségükre szállítják üzemünkből, egyenesen a sajtotoktól, és odahaza a TGSZ—08 típusú forró­levegős berendezéseken szárítják. A száraz terméket darálják és szem­­csézik. A száraz szőlőtörköly vegyi össze­tétele a következő: 93,22 % száraz­anyag, 11,22 % nitrogéntartalmú anyag, 7,11 % zsír, 5,37 hamuanyag, 21,27 % rostanyag, 0,82 % homok, 48,25 % hasznosítható nitrogénmen­tes anyag, 4,15 % mesterséges körül­mények között (in vitro) emészthető nitrogénanyagok, 36,98 °/o a nitrogén anyagok in vitro emészthetősége. A szárított törkölyt a lehető legfi­nomabbra kell darálni. Fő feladat ugyanis, az apró magvak szétzúzása — zsírt és nitrogénanyagot tartalmaz­nak és zúzás nélkül az állatok szer vezete nem képes kihasználni ezeket a tápanyagokat. A szemcsézett száraz törkölyt keveréktakarmányok készítő sere használjuk fel és részben helyet­tesíthetjük vele az alapanyagul szol­gáló szemeseket. A Cejői Szovjet Hadsereg EFSz-ben többféle kiegészítő keveréktakar­mányt is készítenek a szárított szőlő­törköly felhasználásával. A keveréke­ket elsősorban hízómarhákkal, tehe­nekkel és hízósertésekkel etetik. Az eredmények kiválóak. A keveréket úgy állítják össze, hogy jelentős mér­tékben csökkentsék az erőtakarmá­nyok fogyasztását (1,2—1,4 kg-ra), ugyanakkor biztosítsák a 0,85—1,0 kg átlagos napi súlygyarapodás elérését. A hovoranyi szövetkezetben az egyesülés előtti időben 1,70 kg abrak és 0,40 kg szárított szőlőtörköly ada golásával ugyanolyan tehenenkénti hasznosságot értek el, mint korábban 2;10 kg erőtakarmány révén. Ugyan­ott 0,692 kg átlagos napi súlygyara­podást értek el a hagyományos mar­hahizlalásban; bevezették a szárított törköly etetését, s rövid idő alatt ja­vult a súlygyarapodás, nem beszélve az abrakmegtakarításról. A nevezett takarmányok effektivitá­­sának és valóságos emészthetőségé­nek pontos megállapítása céljából a brnoi Központi Mezőgazdasági Ellen őrző és KfsérleU Intézet ősszehason lító gyakorlatias kísérletet végzett a témicei Egyetértés EFSz hízóbikáival. A kísérletet 250 kg élősúlyú állatok kai kezdték és a 400 kg elérésekor befejezték. Az ellenőrző csoport álla­taival etetett hagyományos napi adag erőtakarmány-tartalmónak egy részét szárított szőlőtörköllye) helyettesítet­ték. Az értékeléskor kiderült, hogy a kísérleti csoport egyedeinek átlagos napi súlygyarapodása 13,3 százalékkal nagyobb, az 1 kg súlygyarapodásra jutó takarmány- és tápanyag-fogyasz­tás, valamint termelési költség pedig jóval kisebb volt, mint az ellenőrző csoportban. Konkréten: a hagyomá­nyosan tartott állatok súlygyarapodá­sa 1,008 kg volt, s egy kiló hús kiter­melése 8,19 koronába került: a kísér­leti állatuk pedig átlagosan 1,142 kg-al lettek nehezebbek naponta és darabonként, miközben 8,14 korona költséggel termeltek egy kilogramm húst, pontosabban élősúlyt. A forrólevegős technológiával szá­rított, majd darált és szemcsézett szőlőtörköly etetésével szerzett több éves tapasztalataink birtokában jog­gal megállapíthatjuk, hogy a szárított szőlőtörköllyel eredményesen helyet­tesíthető a napi adag szemes takar mánytartalmának bizonyos hányada, miközben nemhogy csökkenne, ha­nem még növelhető az állatok hasz­nossága. A szárított törköly jó ízű, az állatok szívesen fogyasztják, és szűk ségtelen az egyéb eledeleknél meg szokott szoktatási idő betartása. Nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy a szárított törköly tápértéke a darálás finomságától függi A mezőgazdasági üzem számára nem elhanyagolható a módszer biztosította gazdaságossági előny sem, nem beszélve az abrakta­­kBrékosságban elérhető előbbrelépés ről. Össztársadalmi szempontból nézve az is a szárított szőlőtörköly kihasz­nálásának messzemenő jelentősége mellett szól, hogy tulajdonképpen hozzájárul a takarmányforrások szé­lesítéséhez és a takarmányalap szi­lárdításához, és ezzel elősegíti az ál­lati termékek további területigény nélküli termelésének hathatós növelé­sét. ( Krápek jóséi mérnök, (Vinohrad) *!♦ •£♦ *1* *1* ♦!♦♦♦♦ *1* *1* *!• *1* *1* *1* *1* ‘I* *1* í* *l**l*-*l* í* ♦£♦ *!♦ «5* «5* í* »J» «ü» <8* ♦ Ф *8* ^ *5* Ф Ф «$► *5» *1« *J> «$»«£ T ejtermelés takarmány megtakarítással Az eddigi adminisztratív kimutatási forma hi­bája, hogy nem teszi lehetővé a szemes takarmá­nyok felhasználásának pontos megállapítását. Ugyanis együttesen kell feltüntetni a tejtermelésre felhasznált szemes takarmányt, valamint a terimés takarmányból készülő vitamintartalmú lucerna­lisztet. Szövetkezeteink igyekeznek a szemes ta­karmányokkal takarékoskodni, — amelyekből saj­nos, nincsen feleslegünk — ezeket jó minőségű terimés takarmányok felhasználásával pótolni. Az élenjáró szövetkezetek szárítóberendezéseket és takarmányliszt-szemcséző vonalakat vásároltak a terimés takarmányok teljes mértékű és értékű ki­használása érdekében. És éppen a legjobbak so­rába tartozó szövetkezetekre vet rossz fényt a sa­ját készítésű lucernaliszt etetése. Az egyszerűen szénát etető gazdaságok a valóságosnál sokkal jobban járnak, mert szénafogyasztásukat különálló rubrikában tüntethetik fel. Ebben a görbe tükör­ben azután úgy látszik, mintha a lucernalisztet etető gazdaságokban a szemes takarmányok fo­gyasztása nagyobb lenne a szénát etető gazdasá­goknál. Így azután pl. a galántal Járási Mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek takarmányfelhasználása a tejtermelés szakaszán Balušík Bohumil mérnök takarmányo­zási technikus szerint ez év januárjában a követ­kezőképp alakult. Egy liter te) előállítására járási átlagban 0,319 kg szemes takarmányt használtak fel, amiből 0,256 kg volt a takarmánykeverék. A kimutatásból nem látható, hogy a szemes takar­mány és a takarmánykeverék közötti mennyiség jelentős részét a saját készítésű lucernaliszt­­granulátumok képezik. A tervek összeállításakor a szövetkezetek a szemes takarmány lucerna liszt­tel történő pótlásával számoltak. A jelenlegi ér­tékelés szerint azonban, mint említettük, a fo­gyasztott lucernalisztet a kimutatás szemes takar­mánynak minősíi. A statisztikai hivatalban szer­zett előzetes információk szerint ez évben a sze­mes takarmány-fogyasztás szemmeltartására olyan statisztikai kimutatás készül, amelyben a lucerna­­lisztet nem vonják egybe a szemes takarmány fogyasztásával. Ezt követően az egyes szövetkeze­tek illetőleg járások értékelése a szemes takar­mányok fogyasztása tekintetében pontos lesz és nem kerülhet sor igazságtalanul az egyes járások elmarasztalására. A szemes takarmányok fogyasztásának korláto­zására az elmúlt év közepétől vezettek be intézke­déseket, s ezek jelentőségét a mezőgazdasági üze­mekben helyesen értelmezték. A takarékossági intézkedések eredményeit pl. az l liter tej terme­lésére felhasznált takarmánymennyíségek össze­hasonlításával mérhetjük le az Í974-es és az 1975-ös év egyes időszakaira vonatkozóan. Míg 1974-ben az 1 liter te), előállításához fel­használt szemes takarmány mennyiségének járási és évi átlaga 0,390 kg volt, addig ez 1975-ben 0,347 kg-ra csökkent. A fogyasztás csökkenésében elért jelentős különbözetet főleg az 1975 nyarán bevezetett intézkedések tették lehetővé. Ezek ha­tására 1975 negyedik negyedévében az 1 liter tej előállítására felhasznált szemes takarmány-meny­­nyiség átlaga 0,336 kg-ra, sőt december hónapban 0,317 kg-ra csökkent. Érdekes egy mezőgazdasági üzem példáján meg­figyelni a takarékossági intézkedések következté­ben kialakuló szemes takarmányfogyasztási arány változásait a tejtermelés szakaszán. Ha pl. ezt a változást figyelemmel kísérjük a galantai Május 9 Efsz-ben, az összehasonlítás szembetűnő. Itt 1974- ben átlagosan 0,340 kg szemes takarmányt hasz­náltak fel 1 liter tej előállításához, s a tehenen­kénti napi fejési átlag 8,5 liter volt. Ugyanebben a szövetkezetben 1975 folyamán 1 liter tej előállí­tásához 0,310 kg szemes takarmányt használtak fel átlagosan, viszont a tehenenkénti napi fejési átlag 9,2 literre fokozódott. A negyedik negyed­évben a szemes takarmány-fogyasztási arány lite­renként 0,293 kg-ra csökkent, napi 8,66 liter te­henenkénti tejtermeléssel ellensúlyozva. Ebben az időszakban december hónap folyamán 0,278 kg-ra csökkent a literenkénti szemes takarmány-fogyasz­tás, miközben a tehenenkénti napi tejtermelés át­laga 8,57 literre alakult. Áltálában elmondható, hogy aránylag jó ered­ményeket értek el a szemes takarmány-megtaka­rítási akció végrehajtásával a gyakorlatban. Az intézkedések láncolata már a terimés takarmá­nyok betakarításával kezdődött. A rendkívül gon­dos betakarítást a terimés takarmányok helyes tárolása követte. Az egyes mezőgazdasági üzemek­ben tárolt terimés takarmányok értékét bizottság állapította meg. A teriméstakarmányt a növény­termesztési részleg a minőség figyelembevétele alapján adta át az állattenyésztési részlegnek. Mielőtt megkezdték volna az egyes terimés ta­karmány tételek etetését, azt a járási laborató­riumban vagy a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézetben minőségvizsgálatnak és tartalomelemzésnek vetették alá. A vizsgálat ered­ményei alapján megállapított takarmányérték fi­gyelembevételével állították azután össze az álla­tok termelékenységével összhangban álló helyes takarmányadagokat. Ezekben az adagokban csök­kentették a szemes takarmányok részarányát, a­­metyeket terimés takarmányokkal helyettesítettek optimálisnak tűnő mértékben. Az elmúlt év november végén leltározott takar­mánykészletek alapján minden mezőgazdasági üzemben kidolgozták a takarmányozási terveket egészen az új termés Idejéig. Ezeket a takarmá­nyozási terveket hónapokra részletezték. Nem kis szerepet játszik a szemes takarmányok individuális adagolásának bevezetése a fejőstehe­nek takarmányozásában, amely az egyes tehenek tejelékenységét Is figyelembe veszi. A takarmányozás műszaki megoldása, a terimés takarmányok jó minőségű előkészítése, ízesítése, ún. ivósok kiegészítésével ugyancsak hozzájárul­nak a szemes takarmány-megtakarításhoz. A különféle, intézkedések végrehajtását rend­szeresen ellenőrzi a járási mezőgazdasági igazga­tóság, a mezőgazdasági ü2em képviselőiből, állat­egészségügyi szolgálat dolgozóiból és az állami tenyészállat nyilvántartó igazgatóság szakembe­reiből kialakított bizottság. Ezen bizottság ellen­őrzésének eredményeit szabályos időközökben ér­tékelik a járás tejtermelési bizottságának ülésein, amely a járási mezőgazdasági igazgatóságon tevé­kenykedik. Szükség esetén ez a bizottság hoz ha­tározatot a kívánt intézkedések megtételére. A mezőgazdasági üzemek a szemes takarmány­­fogyasztást figyelemmel tartják és ezt a havi ki mutatásban feltüntetik. Ezeket az adatokat a fő­­zootechnikusok gyűlésein kiértékelik, ahol ugyan­csak intézkednek a szemes takarmány-fogyasztás csökkentése érdekében. A fogyasztás-csökkentő intézkedések láncolatá­hoz tartozik az állatgondozók szocialista munka­versenye és iskolázása is, a kötelezettségvállalási mozgalom egyes állatgondozóitól kezdődően egé­szen a vezető dolgozókig, amely versenymozgalom a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére bontakozott ki. Az élelmiszeripari üzemek takarmányozásra al­kalmas hulladékanyagainak felhasználása kiegé­szíti a felsorolt intézkedéseket. Igen előnyös a tej­­feldolgozó üzemekben fennmaradó savó, a Bole­­rázból kapott kukorica-malátacefre, a seredi sütö- és kávéipari üzemből származó hulladékok, továb­bá a nagyobb üzemi konyhákból származó étel­hulladékok alkalmazása. Sajnos, hiányoznak a sörgyári hulladékok, mint amilyen a sörgyári ma­látacefre, annak ellenére, hogy a járás nagy meny­­nyiségű sörárpát termeszt. Járásuk mezőgazdasági üzemei a takarékossági tevékenységet 1976-ban is folytatják, a járás egész állattenyésztési termelésére vonatkozólag. Ez év januárjában az országos takarmányozási szabvány irányszámaihoz mérten összesen 667 tonna meny­­nyiségű szemes takarmányt takarítottak meg. A szemes takarmány-csökkentést a mezőgazdasági üzemek takarmányozási terveikben is kifejezésre juttatták,s a gyakorlatban felhasználják majd azo­kat a tapasztalatokat, amelyeket a takarékosság­gal kapcsolatban az elmúlt hónapban szereztek. Továbbra is kezdeményezően tárják fel a rejtett tartalékokat; ezzel is hozzá kívánnak járulni ga­­bona-önellátottságunkhoz és általában a gabona­­kérdés megoldásához. Ezzel bizonyítják építő vi­szonyukat szocialista rendszerünkhöz, valamint pártunk küszöbönálló kongresszusához. KUCSERA SZIUÄRD »:«*:♦ *? »? v v v *** «$♦ »*«<»*• «j« tji *2*/»J* «$> »*« «j« »j« «j« »J* «J* «{• *$• *$• »J« «$• »j» «J« »j« »*• •}» «j* »*« »j« A Bratislava—Vinohrady-i Élsz dolgozói februári évzáró taggyűlé­sükön megállapították, hogy a szo­cialista versenymozgalom és a kö­telezettségvállalások becsületes teljesítése nagy mértékben előse­gítette a közös termelési-eladási kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését, sót túlteljesítését. Va­lóban jó eredménynek mondható, hogy a tervezett nyolcvanöt mázsa helyett csaknem százhárom mázsa szőlőt termeltek egy hektáron, ez­zel is hathatósan hozzájárulva az ötéves termelésfejlesztési irány­számok lényeges túlszárnyalásá­hoz. Az új ötéves tervidőszak új, ha lehet minden eddiginél igényesebb feladatokat ré a szövetkezet tag­jaira. Már az első évben 159 hek­tárra bővül a termőszőlő területe és nő a termelési terv is. Az em­berek felelősségük teljes tudatá­ban láttak hozzá a megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Közben nem feledkeztek meg a versenymozgalom ápolásáról sem. A CSKP XV. kongresszusát köszönt­ve 755 ezer 204 korona értékű üzemi szocialista kötelezettségvál­lalást tettek. A fő figyelmet a ter­melési tervfeladatok teljesítésének és túlteljesítésének szentelik. Vál­lalták például, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával és következe­tesebb tápanyagpótlással, valamint az eddigieknél is eredményesebb növényvédelemmel öt százalékkal növelik a szőlő átlaghozamát. Igye­kezetük összesen 487 ezer 152 ko­rona értékű szőlő terven felüli ki­termelését helyezi kilátásba. Fi­gyelmet érdeme], hogy a mennyi­ség mellett nem feledkeztek meg a minőségi mutatók javításáról sem; 0,72 százalékról 0,74 száza­lékra szeretnék javítani a szőlő sajtolhatőságát, amivel mintegy 116 ezer korona értékű többlet­végtermékre kívánnak szert tenni. Országszerte hatalmas mérete­ket ölt a dolgozóknak a takarékos­ság elmélyítésére irányuló igyeke­zete. A Bratislava—Vinohrady-i szövetkeztt tagjai sem feledkeztek meg a takarékosságra törekvés fontosságáról. ígéretet tettek, hogy öt százalékkal csökkentik az évi hajtó- és kenőanyag-fogyasztást, s a tervhez viszonyítva 20 ezer korona értékű elektromos energiát takarítanak meg. A többi között azt is megfogadták, hogy az év folyamán 37 ezer koronával csök­kentik a pótalkatrész-szükségletet, az egyéb vásárolt anyagokkal va­ló takarékosabb bánásmód jóvol­tából pedig kerek 29 ezer korona megtakarítást terveznek. A szövetkezet vezetősége szív­ügyének és legfontosabb feladatai egyikének tartja a dolgozókról va­ló sokrétű gondoskodás állandó javítását. A szövetkezet tagjai kel­lően értékelik ezt a törekvést és minden erejükkel támogatják a célkitűzések megvalósítását. Az üzemi vállalás „csak" két- és fél­ezer éra társadalmi munka ledol­gozásáról beszél, de a február óta egyre szaporodó egyéni és csopor­tos felajánlások is főleg a munka­­környezet javítására és szépítésére irányuló társadalmi munkákban való részvételre összpontosulnak. I Azt sem szabad említés nélkül hagyni, hogy a szövetkezet tagjai 10 ezer korona értékű hnlladékvas megfelelő előkészítésére és átadá­sára tettek ígéretet. Ezzel is nagy­ban hozzájárulnak hazánk nyers­anyag-gazdálkodásának ésszerűb­bé, takarékosabbá tételéhez és a j hazai tartalékok tökéletesebb ki» ‘ használásához. (Fin) A gazdagabb holnapért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom