Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-27 / 12. szám
197B. március 27. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Az agrokémiai vállalat bővíti szolgáltatásait Nltrán 1972 márciusában alakították meg az Agrokémiai Vállalatot, amelynek tagjává vált a járás akkor létező nyolcvan efsz-e. Ezek száma időközben — a négyezer hektárnál nagyobb területű mezőgazdasági üzemek létrehozása folytán — tizennyolc lett. Az Agrokémiai Vállalat igazgatója, Hal- 1 a Viliam mérnök tájékoztatója szerint kezdetben szolgáltatásokat nem nyájtottak, mert legalább egy központ kiépítése volt a cél, mégpedig Cabon. A munkálatok itt még mindig tartanak, de közben 1974 második felében már lehetővé vált bizonyos szolgáltatások nyújtása is, összesen 270 ezer korona körüli teljesítményértékben. A szolgáltatások teljesítményértéke 1975-ben 3,5 millió koronára növekedett. Ezek közé tartozott pl. az istállótrágya, valamint a Vitahum kiszállítása a földekre, több mint 55 ezer tonna mennyiségben. Annak ellenére, hogy a IMI által megszabott 30 ezer tonnányi tervfeladatot jelentősen túlteljesítették, a vállalat a csekély számú géppark miatt nem teljesíthette a tagüzemek összes követeléseit. A trágyakihordás munkálatait a vállalat még nem végezhette komplexen, és így az istállótrágya rakodását és robbantásos terítését a mezőgazdasági üzemeknek más szolgáltató vállalat végezte. Tavaly, a negyedik negyedév elején négy D—032 jelzésű míítrágyaszóró gépet kaptak, amelyek közül kettőt még októberben üzembe helyeztek. Ezen műtrágyaszóró gépekkel összesen 1288 hektáron végeztek trágyázást. A mütrágyaszérók előnye, hogy a megkeményedett darabos műtrágyát a gép láncos szállítószalaga szétzúzza. Érdekes, hogy nagyobb adagok esetén, pl. hektáronkénti nyolc mázsa szétszórásakor nagyjából 50 százalékkal kevesebbet számláznak a mezőgazdasági üzemnek, mintha ezt a munkát repülőgéppel végezték volna. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerekes járművek közül legalkalmasabbnak mutatkozik az IFA teherautótípus. Arra könnyen rászerelhető a D—032 jelzésű műtrágyaszóró. A SaTai (vágsellyei) DUSLO vegyipari vállalatban gyártott DAM—390 folyékony műtrágyát 4 darab KERTITOX permetezőgéppel aplikálták 4760 hektáron. Sajnos, a folyékony műtrágyát a vegyipari üzem tisztátalan formában hozza forgalomba, ami a permetezőfejek gyakori eldugulását okozta. A repülőgépről, több mint 1400 mázsa folyékony műtrágyával együtt, több mint 10 ezer mázsa DAM —390 tápanyagot juttattak talajba. Az elmúlt évben koordinálni kezdték a repülőgépekkel végzett műtrágyázást, vegyszeres gyomirtást és kártevőirtást, továbbá a morforegulátorok, valamint a deszikációs szerek növény-levéltelenítésre történő alkalmazását. A SLOVAIR repülőtársasággal szerződést kötöttek 90 ezer átlaghektárnyi terület kezelésére, s ezt valamivel túlteljesítették. Főleg a második negyedévben nem volt mód teljes mértékben kielégíteni a követelményeket, mivel a herbicidek és a különféle aerosolos permetező szerek repülőgépes alkalmazása nem volt mindig lehetséges, mert ezt a munkát csupán szélcsendes időben, legfeljebb másodpercenkénti kétméteres szélsebesség esetén szabad végezni. Az áprilisban és májusban, esőzések folytán használhatatlanná vált természetes repülőterek ugyancsak akadályozták a repülőgépek tevékenységét. Az említett 90 ezer átlaghektár egyébként közel 49 ezer hektárnyi valóságos mezőgazdasági területnek felelt meg. A takarmányelemzést az elmúlt évben átmenetileg a nitrát Állattenyésztési Kutatóintézet laboratóriumaiban végezték. A mezőgazdasági üzemek kívánságára elemezték a silómintákat (kukoricasiló, tavaszi és téli takarmánykeverékek, répafej, répaszel t), továbbá a szenázsmintákat (hereszenázs, fűszenázs és lucernaszenázs), valamint a különböző szénaféleségeket, a baromfi- és a sertésürüléket. Végeznek ún. rövidített organikus elemzést, amellyel a szárazanyag, a nitrogénanyagok, a zsiradékok, a rostanyag, a hamu és a nitrogénmentes anyagok százalékarányát mutatják ki. Az egyetemes organikus elemzéssel megállapítják a tiszta fehérjék, az emészthetetlen nitrogénanyagok, az emészthető fehérjék, valamint a nem fehérje tartalmú nitrogénanyagok százalékarányát. A mezőgazdasági üzem kívánságára a rövidített organikus elemzés alapján meghatározzák a takarmány keményítőértékét, és az emészthető anyagok mennyiségét. A silótakarmányok esetében rendszerint organikus elemzést, valamint minőségi bírálatot készítettek. A szilázs és a szenázs minőségi bírálatát a csehszlovák szabvány szerint érzékszervi struktúra-, szín- és szagvizsgálattal, továbbá a tejsav, az ecetsav, a vajsav és a pH szint megállapításával hajtották végre. Nézetük szerint az együttműködés javítása érdekében célszerű lenne, ha a mezőgazdasági üzemek pontosan kitöltenek a takarmánymintával beküldött protokolt, szabványszerűen végeznék a mintavételt és a mintákat 18 órán belül kézbesítenék a laboratóriumnak. Ezen alapvető feltételek be nem tartása a valóságnak meg nem felelő elemzést vonhat maga után. Előfordult, hogy laboratóriumi kapacitás hiányában a ‘kívánt elemzéseket nem dolgozhatták fel Időben, ami szintén helytelen. Ezt a hiányosságot saját laboratóriumi kapacitásuk kiépítésével oldják meg. Ez év márciusában—áprilisában a vállalatba delimitálják a járás laboratóriumi tevékenységét a gépállomásoktól is. Terv szerint több járást érintő körzeti laboratóriumot alakítanak ki. Ez a laboratórium a jövőben a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző- és Vizsgálóintézet részére is tevékenységet fejt majd ki. Idén a vállalat tevékenysége tovább bővült, mivel január elsejével a felvásárló vállalattól átvették a talajmeszezést. Ez évben előreláthatólag 500—800 vagon mennyiségű mészanyagot juttatnak járásunk területén az arra rászoruló talajokra. Szlovákiai viszonylatban a nitrai járást választották ki a műtrágyák új rendszerű, ún. kontajneres szállítási módszerének gyakorlati kipróbálására. Az új módszert Zlaté Moravce és Vráble (Verebély) körzetében próbálják ki első ízben. Február folyamán szakemberek jelenlétében a Deéín járásbeli Rumburkban három kontajner típust mutattak be és előzetesen már kiválasztották azt a formát, amely a legjobbnak mutatkozik. Ez tulajdonképpen olyan fából készült láda, amelyből a teherautón esetleg a vagonban több darabot lehet elhelyezni. A kontajner alsó harmada tölcsérszerűen szűkülő, mert a láda alján történik a műtrágya kiürítése. A kontajnerek alkalmazásakor az anyagmozgatást nem kell kézierővel végezni, mert a műtrágyával megtöltött ládát emelő szerkezet helyezi át a vagonból a teherautóra, a teherautóról pedig a földeken a trágyaszőró gép vagy a repülőgép tartálya fölé, ahonnan az alsó retesz félrehúzása után az anyag önsúlyától a tartályba kerül. Egy kontajner befogadóképessége 45 métermázsa műtrágya lenne maximálisan, és egy ilyen kontajner négyezer koronába kerül. Előreláthatólag, a nitrai járásban 70 ezer hektárnyi mezőgazdasági területre szállítanák a műtrágyát kontajnerekben, amelyekből összesen 3000 darabra lenne szükség. Egyelőre keresik azt az üzemet, amellyel vállalja a kontajnerek készítését s úgy látszik, hogy a nitrai Agrostav erre hajlandó lenne. A mezőgazdasági üzemek igényeiből kiindulva évente 1000—1500 vagon menynyiségű mészanyagra lenne szükség, ■melyet szintén kontajnerekkel lehetne szállítani. Mivel ez évben tevékenységüket jelentősen bővíteni akarják, a munkát kát központba, Tesárske Mlyafínyba és Cabra öszspontosftják. Tesárske Mlyiíanyban a fő hangsúlyt a talajmeszezés kapja, de gondoskodnának a kerekes eszközökkel végzett növényvédelemről ét talajerőfokozásról is. Egyelőre a helyi efsz által rendelkezésükre bocsátott teleprészen összpontosítanák a szükséges gépi felszereléseket és szállftő eszközöket, de idén megkezdik saját körzeti központjuk kiépítését. Terv szerint 1978-ban 80 ezer tonna mennyiségű istállótrágyát szállítanak ki a földekre a tavaly tervezett 30 ezer tonnányival szemben. Kerekes munkaeszközökkel 8200 hektáron terítik el a műtrágyát és B000 hektáron végeznek növényvédő permetezést, ami a szolgáltatások nagyarányú növekedését jelenti. A tavalyinál több repülőgépet nem sikerült leszerződniük, Így repülőgéppel különféle munkálatokat — idén is 90 ezer hektáron — fejtenek ki. Még szerencse, hogy az NDK-ból beszerezték a D— 032 jelzésű műtrágya- és mészporszóró gépeket, amelyek egyszerű technikával naponta 50—60 hektáron végezhetik el a munkát. Ami az istállótrágya anyagmozgatását illeti, ezt a szolgáltatást komplexen kívánják végezni. Olyan gépsort alakitanak ki, amelyben elegendő szállítóeszköz, továbbá a rakodást elősegitő báger és a robbantásos trágyaterítéshez kellő számú robbantómester állna rendelkezésre. Ami az agrokémiai anyagok tárolását illet, ezt a Čabon felépülő 30 vagonos térfogatú raktárban oldanák meg. Ezt követően a növényvédelmet még céltudatosabban végeznék. A raktár mellett ez évben repülőteret is építenek. Mindezekből láthatjuk, hogy a nitrai Agrokémiai Vállalat csaknem minden szakaszon jelentősen bővíti eddigi szolgáltatásainak terjedelmét mezőgazdaságunk javára. Kevés volt a répa, kicsi a cukortartalom A Rimavská Sobota-i cukorgyár számára négy járásban összesen 4355 hektáron termeltek cukorrépát a mezőgazdasági üzemek. A gyár 133 ezer 100 tonna nyersanyagot kapott, vagyis mintegy 64 ezer tonnával kevesebbet a tervezettnél. Tavaly aránylag kevés répa termett, a gyár körzetébe tartozó mezőgazda - sági üzemek gyenge átlaghozamokat értek el. A legnagyobb szállító természetesen a Rimavská Sobota-i járás. Itt 2433 hektáron termett cukorrépa, a területegységenkénti átlaghozam azonban alig 232 mázsa volt. Hektárhozam szempontjából a Veľký Krtíš-i járás termelői remekeltek ebben a körzetben; 1153 hektáron 257,2 mázsás hektáronkénti átlagot értek el. A termőterület nagyságát tekintve, a harmadik helyen a luőeneci járást kell megemlíteni. A termelés eredménye alapján azonban az utolsó hellyel kell beérniük, hiszen a kimutatások szerint 707 hektáron mindössze 212,4 mázsa területegységenkénti átlagtermést értek el. A zvoleni járás csak 62 hektár répát vetett a cukorgyár számára, s ezen a területen 238,8 mázsa volt az átlaghozam. A feldolgozási Idény lefolyása és eredménye felől a legilletékesebbek egyikét, Pelle Tibor mérnököt, a cukorgyártó részleg vezetőjét kérdeztem. — Saját körzetünk termelőitől a tervezettnél jóval kevesebb nyersanyagot kaptunk, Így alkalmunk nyílt rá, hogy kisegítsük a valamivel Jobban megterhelt Pohronský Ruskov-i és treblšovi cukorgyárat. Ezzel bizonyos mértékben lerövidítettük a cukorrépa tárolási-feldolgozási Idejét, s csökkentettük a tárolási veszteségeket. — Mennyi cukrot termeltek? — A tervet nem sikerült teljesíteni. Az Idényben összesen 7721 tonna cukrot termeltünk. Sajnos, a múlt évben nemcsak a nyersanyag volt kevesebb a tervezettnél, hanem a répa cukortartalma is. Tízéves fennállása óta gyárunk most kapta a legsilányabb minőségű nyersanyagot, a cukorban legszegényebb cukorrépát. Az erede- JSleg. tervezett és optimálisnak tartott lí százalék helyett mindössze 11,44 KUCSERA SZILÁRD százalék cukor volt a répában. — De hiszen az agrotechnikai követelményeknek megfelelően termelt takarmányrépa is tartalmaz vagy kilenc százalék cukrot! — Igen. Csakhogy errefelé még a cukorrépát sem mindenütt termelik a követelményeknek megfelelően. így azután nem lehet csodálkozni rajta, ha a frissen szedett répa csak 10—12 százalék cukrot tartalmaz. Mi marad ebből párhetes — kedvezőtlenebb esetben párhónapos — tárolás után? — Ha kevés is a cukor, azért a nyersanyag-tömegnek csak át kell menni a gyártási, feldolgozási folyamaton. Milyen problémákkal kellett közben megküzdeniük a gyér dolgozóinak? — Probléma akadt bőven, s így a napi teljesítőképességét csak 81,4 százalékra tudtuk kihasználni. Ebben az időnként jelentkező géphibásodások mellett nagy szerepe volt annak, hogy a feldolgozásra kerülő anyag sok tisztátalanságot — főidet, levélzetet, fejrészt, kivételesen követ vagy vasdarabokat — tartalmazott. Ez természetesen kedvezőtlenül hatott a munka folyamatosságára és a gépek kihasználására. Aránylag sok gondot jelentett a szakképzett karbantartók Ismételten jelentkező hiánya. — Véleménye szerint mire kellene ügyelniük a termelőknek, hogy jobb eredmény szülessen és könnyebb legyen a feldolgozás Is? — Igyekezzenek betartani a helyes agrotechnikát, ésszerűen trágyázzanak, ne hanyagoják el a gyomirtást és a növényvédelmet, s végül helyesen beállított gépekkel végezzék a betakarítást és lehetőleg tiszta cukorrépát szállítsanak a gyárakba vagy az átvevőhelyekre. Ne tévesszék szem elől, hogy népgazdaságunk számára elsősorban az a fontos, hogy lehető legtöbb cukrot nyerjünk egy hektárról. Az egy mázsa répából kitermelt cukor mennyisége attól Is függ, hogy milyen tiszta a feldolgozott cukorrépa. Egy rész cukrot nem tartalmazó anyag Is ugyanis öt rész cukrot képes lekötni a feldolgozáskor, ez pedig már nem lesz Jelen a „fehér aranyként* is emlegetett végtermékben! —dák A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem kooperációja A múlt évek adatai ■ gazdasági fejlődésünk szüntelen javulásáról adnak számot, tükrözve azonban a nem éppen kellemes adatokat is. Ezek közt van a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egy főre jutó átlaga is. Az 1938-os évtől kezdődően 1972-ig a zöldségfogyasztás (személyenként) mintegy 10 kg-mal a gyümölcsfogyasztás pedig alig érezhetően javult. Ezzel szemben a hús, a zsiradék és a tejtermékek fogyasztása megtöbbszöröződött. A fennálló állapotot nem lehet a fogyasztók ilyen vagy olyan ízlésével magyarázni, hiszen jól tudjuk, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt nélkülöző táplálkozás ártalmas egészségünkre, s ezt nem kis mértékben maga a mezőgazdaság is előidézte. Őszintén meg kell mondani, hogy képtelen volt a fogyasztói piac elegendő zöldséggel és gyümölccsel való ellátásira. Csehszlovákiában a dél-csehországi kerület mezőgazdasági üzemei úttörő szerepet töltenek be a feldolgozó iparral és a kereskedelemmel való együttműködésben. A kerület zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából a kevésbé produktív körzetbe tarzik, s ezért az árut messziről kellett odaszállítani. FELAPRÓZOTT TERMELÉS HELYETT ÖSSZPONTOSÍTÁS A kerület mezőgazdasági üzemel a múltban nem nagyon lelkesedtek a zöldség- és gyümölcstermesztésért, ami abból Is látható, hogy az 1963— 1972-es években a zöldségtermő terület a korábbinak a felére csökkent s ezzel leromlott az árutermelés. Az 1971-es évben — 1964-hez képest — mintegy 5000 tonnával csökkent a piacot ellátó árutermelés és további 1100 tonnával a konzervzöldség menynyisége. A mezőgazdasági üzemek által előidézett kedvezőtlen állapot szükségessé tette a költséges külföldi behozatal bővítését, esetleg a zöldség ús gyümölcs más hazai távoli területekről való beszerzését. A Zelenlnát a távolról való szállítás X millió korona felesleges költséggel terhelte, nem beszélve arról, hogy az áruszállítás közben sokat vesztett jó minőségéből. A kerületben a saját termelésből származó gyümölcs a szükségletnek csak 16—17 százalékát fedezte. Ez az állapot természetesen nem elégíthette ki társadalmunkat. Ezért a járási fejlesztési tervekben 1971-ben körvonalazták a zöldség- és gyümölcstermesztés távlati feladatait. Az Igényes, aprólékos program kidolgozásában a mezőgazdasági üzemek vezetőin kívül részt vállaltak a járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, a feldolgozóipar és a kereskedelem szakemberei. A tervjavaslatot a kerületi szervek megvizsgálás után jóváhagyták. A NAGYÜZEMI TERMELÉS ELŐNYEI Újabban a zöldség- és gyümölcstermesztés tekintetében (a kerületben) a leghatékonyabb módszerekhez folyamodtak. Az igényeknek megfelelő termésmennyiséget egyrészt a mezőgazdasági üzemek, másrészt a feldolgozó ipar és a kereskedelem közti kooperáció kiépítésével biztosítják. A kerületben ennek érdekében öt zöldségtermesztő kooperációs körzetet hoztak létre, s a múlt évben 422 hektáron termesztették a zöldséget, tehát a zöldségtermesztő terület 57 százalékát összevonták, s az eredmény? A kooperációs nagyüzemi termelés adja az áru 70 százalékát! A zöldségtermesztés összpontosítása nagyban elősegítette a munkatermelékenység emelkedését. Számos korszerű gépet vásároltak (közös költséggel) és szakszerűen hasznosították a növényvédelemben a vegyszereket. A gyümölcstermesztést főleg a prachaticei Járás földterületére összpontosították, mert a kerületben erre itt nagyon megfelelőek a feltételek. Onnan származik a legjobb minőségű cseresznye! Az 1972-es évben a kerületnek ebben a sarkában 253 hektárnyi területet foglalt el az intenzív gyümölcsös, a múlt évben pedig több mint 520 hektárt tartottak számon. Az 1980-as évig 700 hektárra bővítik a gyümölcstermő területet. Például a rabinl szövetkezet múlt évi eredményei arról adnak számot, hogy ebben a körzetben kifizetődő a gyümölcstermesztés. Almából hektáronként 350 mázsát értek el, s a minőség elsöosztályú voltl A szomszédos Chelőice gyümölcstermesztől a múlt évben a litoméHcel kiállításon a lámeš Grine almával aranyérmet szereztek. A dél-csehországi kerületben — ahol nem is annyira ideálisak a zöldség- és gyümölcstermesztés feltételei — megtalálták a megoldás kulcsát. Ennek kapcsán a termelés — kooperáción alapuló — összpontosításával a közeljövőben fellendítik a termelést, így csökkentik a behozatalt, s végül teljesen önellátókká válnak. V. Starý A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: A fenti példa azt bizonyltja, hogy a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemek, valamint a kereskedelem kooperációs együttműködése lehetővé teszt a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítését, a fagyasztói piac igény szerinti ellátását. Talán mondanunk sem kell, hogy hasonló együttműködés nálunk, Szlovákiában is esedékes, —hal—
