Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-20 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978 március 20. TÖBB £S ÉRTÉKESEBB NYERSANYAGOT KERNEK A CUKORGYÁRAK Használjuk ki a lehetőségeket! A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését szorgalmazó törekvéseknek az elkövetkező öt évben az a fő feladatuk, hogy a termelés hatékonyságának fokozásával, a tarta lékok mozgósításával, az adottságok messzemenő kihasználásával, továbbá a tudományos-műszaki haladás vívmányainak mind szélesebb körű gyakorlati kamatoztatásával, és nem utolsó sorban a feldolgozóipar gyors ütemű fejlesztésével elősegítsék a lakosság egyre növekvő szükségleteinek mind sokoldalúbb kielégítését, a szemesekkel való mielőbbi önellátottságot és az általános élelmiszer-önellátottság további növelését. A célkitűzések szerint a mezőgazdasági termelést az ötödik ötéves tervidőszakban elért színvonalhoz viszonyított 14—15 százalékkal, a mezőgazdasági nyerster melést pedig 18 százalékkal kell növelnünk. A növénytermesztésben a fő figyelmet a gabonaféléknek — természetesen beleértve az egyre nagyobb jelen tőséggel bíró szemes kukoricát is — és a takarmánynövényeknek kell szentelni. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a cukorrépa termesztés fejlesztésére, eredményesebbé tételére. E növényféleségnek nemcsak a vetésterületét kell növelni, hanem az átlaghozamát és a cukortartalmát is. Ez utóbbi különösen fontos feladat, mivel az elmúlt több mint egy évti zedben nem sok siker koronázta termelőink ilyen irányú igyekezetét. Az utóbbi ötéves tervidőszakban az 1974-ik esztendő volt a legsikeresebb a cukorrépa-termesztés szempontja ból. Szlovákia mezőgazdasági üzemei ekkor 434 mázsa hektáronkénti átlag termést értek el. A tervidőszak utolsó éve már kedvezőtlenebb volt. Több mint négyezer hektárral bővült a termőterület, ám az objektív és szubjektív tényezők káros hatása következtében mégsem sikerült kitermelnünk a tervezett répamennyiséget. Harminc mázsával maradtunk el a tervezett átlaghozamtól — 358 mázsa répánk termett átlagosan egy hektáron —, s így jóval kevesebb — alig több mint 2 millió 160 ezer tonna — nyersanyagot kaptak a cukorgyárak. A minap agy szövetkezeti agronőmus fennhangon újságolta, ők bizony eleget tettek ötéves termelésfejlesz tési feladatuknak. Amikor konkréten rákérdeztem, milyen eredményt értek el az utolsó év ssilárdított felada tainak teljesítésében, sokkal halkabb ra fogta a szót. Sajnos, sokhelyütt van ez így, s éppen ezért cseppet sem csodálkozhatnak rajta, hogy az öt éves célkitűzések idő előtti teljesítő sét követően az 1974-es évben elért valóságnál kisebb feladatokkal sem tudtunk eredményesen megbirkózni. Kevesebb volt a nyersanyag, a terve zettnél kevesebb lett a kitermelt cu kor mennyisége is. Ez az egyéb ked vezotlen tényezők mellett főleg a cu korgyárak rendelkezésére bocsátott nyersanyag kis cukortartalmának a következménye. A tervezett tizenöt százalék helyett mindössze 12,37 százalék cukrot tartalmazott a felvásárolt cukorrépa. Sajnos, de tény és való, hogy to vábbra is csökkenő irányzatot mutat a cukorrépa cukortartalma. Az első jelentős problémák több mint tíz év vei ezelőtt, pontosabban 1963-ban jelentkeztek, amikor lényegesen meg változott hazánkban a fajtaösszetétel: a nagyobb cukortartalmú fajtákat kiszorították a bőtermő, nagyobb törne get adó fajták. Akkor a korábbi 18,35 százalékról tizenöt százalékra csők kent a termés átlagos cukortartalma. Az utóbbi népgazdaságfejlesztési tervidőszak jelentősen előmozdította az új termelési technológiák terjedi» sét, a termelési és betakarítási munkafolyamatok gépesítését. Igen ám. csakhogy a korszerű módszerek tér jedése egyelőre csak az átlaghozam mértékletes javulását és a termőle rület növelését tette lehetővé, a cukortartalom viszont állandóan csökken. Olyannyira, hogy tavaly már alig haladta meg a tizenkét százalékot. Hol a hiba? Először is. nem készültünk fel kellően és időben az új, korszerűbb termelési módszerekre, ez agrotechnikában, a táp anyagpótlásban, a növényvédelemben és betakarításban törvényszerűen beállott változásokra. Ennek következtében a legmesszebbmenő igyekezet is csak szerényes eredményeket hozott. A cukorrépatermő területnek több mint kilencven százalékán ma már koptatott, illetve genetikailag egycsírás magot veti^pk. Persze nem mindig megfelelően előkészíteti talajba, sőt gyakran a mag sem a legmegfelelőbb. Ilyen feltételek közepette nem csoda, ha foghíjas növényállományt kapunk és az egyedszám — a minimálisan megkövetelt hektáronkénti 80 ezer tő helyett — 60—65 ezer között lesz. Tavaly például 62 ezer cukorrépa egyed jutott átlagosan egy hektárra Szlovákiában. Ez is káros hatással volt a cukortartalom kedvezőtlen ala kulására. Szomorú tapasztalat, hogy számos mezőgazdasági üzemben csak úgy ta látómra végzik a tápanyagpótlást, a vegyszeres növényvédelmet, azután meg csodálkoznak a jelentkező — a várttal ellentétes — hatáson. Néhányan megfeledkeznek róla, hogy például a nitrogén túladagolása legalább olyan káros, mint ha a kelleténél ke vesehbet adunk belőle. A nitrogénnel túltrágyázott répában nem kívánatos fiziológiai elváltozások mennek vég be. a répa deformálódik, nem érik be időre, romlik a minősége és kisebb lesz a cukortartalma is. A kártevők és betegségek elleni védekezés elhanyagolása esetenként másfél százalékkal is csökkentheti a répa cukor tartalmát. Nem szabad megfeledkezni az öntözés jelentőségéről sem. Cukorrépatermo területünk nyolcvan százaléka száraz, csapadékban szegényebb kukoricatermő körzetben van. ezért nagy jelentőséggel bír az öntözési lehetősé gek megteremtése és a már meglevő berendezések maximális kihasználása. A cukorrépa főleg a kelés után és a tenyészidőszak második szakaszában igényel sok nedvességet, de a kísérleti és a gyakorlati tapasztalatok sze rint a vetés előtti talajelőkészitéskor kijuttatott néhány milliméter természetes csapadék is Igen kedvező ha lássál volt a kelésre és a fejlődésre. Végül, de nem utolsó sorban, a be takarítás helyes időpontjának mégha tározása és a gépek hozzáértő üzemeltetése is döntő jelentőséggel bfr a répa cukortartalmának végső ala kulésa szempontjából. Sajnos, még mindig nincsen olyan kimondottan korai cukorrépafajtánk, amely au gusztus utolsó, szeptember első nap jaiban elérné a technológiai érettsé get. Pedig szükség volna ilyen fajtára Is, mert a nyersanyagtermelés és a feldolgozóipari kapacitások között egyelőre nincs meg az összhang. Korán kell kezdeni a feldolgozást — tehát a betakarítást, a nyersanyagkészletek kialakítását is —, nehogy még a tapasztaltnál is jobban elhú ződjon a feldolgozási idő és még na gyobbak legyenek a cukorrépa hosz szadalmas tárolása miatt bekövetke zett veszteségek. Csakhogy a korán felszedett cukorrépa lényegesen keve sebb cukrot tartalmaz. Persze nem csak a korán, hanem a helytelenül fejezett és kiásott répa is kevesebb cukrot tartalmaz a kelleténél, ezért nem árt körültekintően beállítani a gépeket és rendszeresen ellenőrizni a munkájukat. Tavaly tizenhét száza lékos betakaritási veszteséggel gyíij lőttük be a cukorrépát. A cukorrépa fontes ipari és takarmánynövényünk, bánjunk vele gazdaságosabban! A termelésfejlesztési elképzelések szerint 1980-ig 400—415 mázsára kell növelni a cukorrépa hektáronkénti átlaghozamát. Ez igen fontos feladat, de még ennél is fontosabb az a célkitűzés, amely szerint határozott intézkedéseket kell tenni a kitermelt nyersanyag cukortartalmának növelé sere. A termeinknek nemcsak felada tűk. hanem érdekük is lesz a cukor tartalom oövelése. mert nemsokára az egy hektáron kitermelt cukor mennyisége szerint értékelik majd az elért eredményeket és a felkínált árut. Első pillantásra talán nehéznek látszik a feladat, de ha figyelembe vesszük a korábbi sikereinket és azt a tényt, miszerint a rendelkezésünkre álló biológiai anyag kedvező tulajdon ságait alig hetven százalék erejéig használjuk ki. máris megállapíthat juk, hogy nem kíván tőlünk semmi emberfelettit a társadalom. Mindösz sze annyit, hogy munkánk eredmé nyesehbé tétele érdekében feltárjuk a termelés fejlesztését szolgáló tarta lékokat és lehető Iegmesszebbmenően kihasználjuk az összes kedvező feltételeket. Ez pedig amúgy is mind annyiunk alapvető kötelessége!' KÄDEK GABOR Többet termelnek, ésszerűbben hasznosítják A Zlatná na Ostrove-i | csalloközaranyosi | sző retkezetesekhez igen mostoha volt a múlt év idő járása. Az elemi csapások kíméletlenül keresztül húzták az emberi számítást, porrá zúzták a leg szerényebb reményekei is. A legnagyobb szorga lom ellenére sem sikerült teljesíteniük a tagoknak a termelési-eladási feladatokat és a bevételi terv is foghíjas maradt. A károsult gabona kevés sze met termett, a takarmánynövények sem remekel tek; így aztán az állatok több abrakot kértek és kaptak, hogy legalább a hasznosság ne essen vissza, hiszen amúgy sem volt valami magas szín vonalon. A cukorrépa ismét jól bevált: az elért 612 mázsa átlaghozam kerületi elsőséget hozott a szövetkezetnek. No és enyhítette a takarmánygondokat. Hiái^, évek éta behatóan foglalkoznak e gazdaságban a répával és ez meg is látszik. Az idén és az elkövetkező években hasonló gondos Sággal kellene szorgalmazni a kukoricatermesztés fejlesztését! Gazdag hozama nagyban hozzájárul hatna az immár egyesült szövetkezet szemesekből való önellátottságának megteremtéséhez. Az új. 3250 hektáros nagygazdaság vezetői gon doltak erre a lehetőségre. Az idén az 1200 hektáron termelt gabona mellé 750 hektár szemes ku koricát terveznek vetni és mindent elkövetnek, hogy kialakítsák a bő terméshozam összes kedvező feltételeit. Megkülönböztetett gondot fordítanak a takar mánytermesztés eredményességének növelésére, valamint a termés veszteségmentes begyűjtésére, tárolására és ésszerűen takarékos hasznosítására. Vagyis, a takarékosságot minden esetben a hasz nosság fokozási követelményektől és a központi irányelvekben megnyilvánuló össztársadalmi igé nyéktől teszik függővé. A fő feladatok egyikének a tejtermelés növelését tartják. A javulást az állomány minőségi javításától és a takarmányozás ésszerűbbé tételétől remélik. A sertéstenyésztésben az abrakfogyasztás csökkentésére törekednek. (r) ж két szomszédos szövetke** zet, a bačkai és a lelesi, a múlt év július elején társult. A szövetkezet élére új elnököt választottak Iván András mérnök személyében, akivel a napokban elbeszélgettem. Eleinte Szabadkozott, mert mit mond hatna, hiszen tavaly semmiből sem teljesítették a tervet. Amit esetleg az efsz elnöke hozzáfűzhet, csak kimagyarázkodás lehet. Ezért nem is a múltat feszegettem, hanem inkább a jövőről kérdezgettem őt. Az új elnök nem bőbeszédű, de olyan dolgokról is említést tett. amelyekről kezdetben kérdezni sem mertem. belesen a közös gazdaság megalakulása óta a múlt esztendő volt a legnehezebb, mely próbára tette a gazdaságot. Nem a közepes eredmények igazolásáról van szó —. Iván András,» a lelesiekhez hasonlóan, inkább hallgat a természeti csapásokról —, hanem azoknak a munkálatoknak a szükségességét említve, melyek még folyamatban vannak ugyan, de rövidesen be kell, hogy fejeződjenek. A kár ismétlődésétől csakis így tudják megóvni a gazdaságot. Fájó pont volt a búza. az idén törekednek, hogy elérjék a 40 mázsát hektáronként. Ennek érdekében mindent megtették. Bíznak a Dun. Streda-i járásból vásárolt jó minőségű búzavetőmagban. Ideális elővetemények után került a földbe (nem ismét búza után), jő munkát kapott a talaj, növelték jelentősen a műtrágya-adagot stb. Céljuk, hogy a szántóterület 70 százalékán kalászost termeljenek. Ezzel el akarják érni, hogy a kalászosokból 634 vagonnyi legyen a termés. A cukorrépa eddig egy esztendőn sem hozott kielégítő termést. Igaz, nemcsak a szárazság, majd a víz, hanem a foszforban szegény talaj Is „hibás“ ebben. Az elnök szerint a talajvédelmi munkák befejezése után a terméseredményeket a szükséges műtrágya és gyomirtó szer beszerzése határozza meg. — Másfajta gondjaim 1s vannak — magyarázta az elnök. — Elsősorban a munkafegyelem megszilárdítása a legfontosabb. Ez persze elképzelhetetlen a dolgozók állandósítása, az öszszetartó munka kollektíva kialakítása nélkül. Nagyobb gondot szeretnénk fordítani dolgozóink szakmai, ideológiai nevelésére is. Kázsmér Gyulával, a pártszervezet elnökével egyetértésben igyekszünk növelni a pártszervezet és a kommunisták Az élet igazi arca szerepét. Elsősorban a személyi példa nevelő erejében látjuk az egyik leghatékonyabb eszközt. Elsődleges célkitűzés, talpra állítani a növénytermesztést és az állattenyésztést. Természetesen ez nem lesz könnyű, hisz az eddigi eredmé nyék meglehetősen gyengék, s aránytalanul nagy a termelési kölfség. A takarmányhiány a továbbiakban súlyosbítja a pénzügyi helyzetet. De meggyőződésünk, hogy a múlt hibáiból okulva sikerül kilábalni és eredményessé tenni a termelést. / • Milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek? — Az adott lehetőségekhez mérten javítjuk a takarmányozást. Beindítjuk a „takarmánykonyhát“, melynek révén az összes felhasználható terményeket jó minőségben tehetjük állataink elé. Legfontosabb feladatna ktartjuk a következetes nyilvántartást. Ennek alapján szeretnénk csoportosítani az állatokat. Elengedhetetlen a növendékállatok szakszerű gondozása takarmányozása. A felsőbb szerveink segítségével és dolgozóink lelkiismeretesebb munkájával, kommunista lelkesedésével aránylag rövid időn belül elérhetjük célkitűzéseinket. • Megkezdték a növénytermesztés és az állattenyésztés szakosítását? — Takarmánytermesztésünk az állatállomány növekedésével alig bír lépést tartani. Prohlémát okoz a szövetkezetnek a jó minőségű silótakarmány készítése. Idén növeljük a silókukorica vetésterületét, nagyobb gondot fordítunk a jó minőségű szenázs készítésére. Kiemelten fogunk gondoskodni a hüvelyesek termesztésével. Az állattenyésztés szakosítása keretében belesre összpontosítjuk a sertés- és tehénállományt. Bankában maradnak az tiszők és a baromfi. A bačkai gazdaságban az utóbbi években ráfizetéses volt a sertéstenyésztés, hiszen 1 kg hús termeléséhez több mint 5 kg abraktakarmányt használnak fel és kocánként évi átlagban mindössze 8 malacot nevelnek fel.' belesen ez az ágazat és a tejtermelés gazdaságos. Ezért 1000-re bővítjük a tehénállományt, a kocaállományt pedig 360-ra. Bačkában 400 férőhelyes üszőneveidét építünk és korszerűsítjük a baromfifarmot, valamint a csirkenevelést. Rövidesen szeretnénk elérni a 40 ezres létszámú tyúkállományt. Egy forgóban 35 ezer csirke nevelését, illetve hizlalását akarjuk megoldani. A juhtenyésztés marad a lelesi gazdaságban. Iván András mérnökkel, a lelesi szövetkezet elnökével elbeszélgettem még a talaj termőképességének a fokozásáról, a gépesítés korszerűsítéséről és a dolgozók munkakörülményeinek az állandó javításáról is. Ahol dolgoznak, ott mindig van miről beszélni. Nem eget rengető dolgokról, hanem a hétköznapok gondjairól. Az élet igaz arca ez! 1116« Bertalan шл uaajbv sasa ^resszuea! tiszteletére Ä gazdagabb holnapért Hazánk népe egyre tokazódó munkakezdeményezésse) köszönti a CSKP közelgő XV. kongresszusát. Az üzemi, a csoportos és az egyéni felajánlások zöme a termelési feladatok lényeges túlszárnyalására, a termelésfejlesztési tartalékok feltárására és következetes kihasználására irányul. Igen értékesek és ugyancsak a gazdagabb holnap megteremtését célozzák azok a szocialista kötelezettségvállalások is, amelyek a termelési költségek csökkentését, az erotakarmányokkal, a villamos energiával, a pót alkatrészekkel, a különféle nyersanyagokkal és nem utolsó sorban a kend és hajtóanyagokkal való ésszerűbb, takarékosabb sáfárkodást jelölik meg az elkövetkező időszak legfontosabb feladataiként. A Rimavská Sobota-i járás mezőgazdasági dolgozói harminckét üzemi, 142 csoportos és 749 egyéni kötelezettségvállalást tettek. A több mint 1B,5 millió korona értékel képviselő vállalások elsősorban a fejlesztési lehetőségek következetesebb kihasználását, a termelési feladatok ésszerű túlteljesítését és a sokrétű takarékosságot szorgalmazzák. A csaknem nágyezernyolcszáz hektáros Hrnčiarske Zalužany-i egyesült szövetkezet dolgozói szorgalmas munkával láttak hozzá a hatodik ötéves tervidőszak első éve igényes feladatainak teljesítéséhez. A munkában és a kezdemé nyezésben a szocialista brigádok tagjai járnak az élen. Az ő kezdeményezésükre született meg a közös 430 ezer korona értéket képviselő szocialista kötelezettségvállalása is. melynek teljesítése hathatósan hozzájárul az előző évinél lényegesen igényesebb termelési és eladási tervfeladatok maradéktalan teljesítéséhez. A Veiké Teriakovce-i CSSZB Efsz dolgozói 1 millió 37Q ezer korona értékű felajánlást tettek a CSKP közelgő XV. kongresszusa tiszteié téré. igyekezetük középpontjában a gabona és cukorrépa-termelési feladatok túlteljesítése áll, de nem feledkeztek meg a hústermelési eredmények hathatós javítására és a húseladási kötelezettségek túlteljesítésére törekvésről sem. A kraskovoi szövetkezet tagjai viszont a burgonya-termesztés ered ményesebbé tételét tűzték ki fő feladatul. A több mint hétszázezer korona értékű kongresszusi felajánlás túlsúlyban a termelési tervfeladatok túlteljesítésén alap szik. A többtermelés alapját a lehetőségek tökéletesebb kihasználásában látják. A luéeneci járás mezőgazdasági dolgozói több mint tizenkét millió korona értékű szocialista kötele zettségvállalással köszöntik a CSKP XV. kongresszusát és a CSKP megalakulásának 55. évfordulóját. Fő jelszavuk: többet, jobbat és olcsóbban termelni! A mezőgazdasági nyerstermelés tervét 6 millió 345 000 koronával szeretnék túlteljesíteni, az anyagköltségeket pedig 3 millió 790 ezer koronával csökkenteni. A mezőgazdasági üzemek dolgozói 2,4 millió korona értékű erötakarmány. 540 ezer korona értékű villamos energia és 850 ezer korona értéket képviselő kenő- és hajtóanyag megtakarítására tettek ígéretet. A Vefký Krtí&-i járás mezőgazdasági dolgozóinak kongresszusi felajánlása tizenhárom millió koronánál is nagyobb értéket képvisel. A mezőgazdasági nyerstermelés évi tervét 3.6 millió, az árutermelés irányszámát pedig 1,8 millió koronával szeretnék túlteljesíteni. Figyelemre méltó, hogy a tervfeladatok túlteljesítésével párhuza mosan csökkenteni szeretnék a termelési költségeket. Az anyagköltségek tekintetében 1,6 millió korona megtakarítást ígérnek. A takarmányok ésszerűbb hasznosításával mintegy ezer mázsa szemes megtakarítását vállalták. —dek
