Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-20 / 11. szám
I 1978. méretne 20. SBABAD FÖLDMŰVES 7 A föld termőképességének kihasználása össztársadalmi érdek ♦ Értékelték az eredményeket + A talajjavítási munkálatok nem egy évre szólnak ф Bíznak a jövőben ♦ Napjainkban egyre sürgetőbbé vált nemcsak a jő talajok termőképességének fokozása, hanem a rossz minőségűek termővé tétele is. Az egyes munkálatok elvégzésére államunk többmilliós összeget toréit. E- zért fontos, hogy értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket mezőgazdasági üzemeink e téren öt év alatt elértek. Keneth Polednák mérnök, az Állami Meliorációs Központ galantst kirendeltségének vezetője a következőket mondotta: — A JMf hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok az ötödik ötéves tervidőszakban a talajjavítást munkálatok alapvető feladatait teljesítették. A terv szerint a járás területén 1970 hektár földterület »kultiválását kellett elvégezni, melynek értéke 33 millió 827 ezer korona, tehát 2219 hektárnyit feljavítottak, vagyis 239,8 hektárral többet a tervezettnél. Talajjavítást legnagyobb terjedelemben a Šoporňai, a Pusté Sady-i, a Šaľai Efsz-ekben, valamint a Sládkoviőovoi és a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban végeztek. Aztán melléjük került a Kráľ. pri Senc-i és a Vef. Grob-i Efsz is. A tervfeladatok teljesítése nem volt problémamentes — hangsúlyozta Polednák elvtárs. —A mezőgazdasági üzemek, de még a 3000—4000 hektáros gazdaságok sem rendelkeznek olyan gépparkkal, amelyek a komplex talajjavítási munkálatok végzéséhez kellenek. Tudják, hogy a munkálatokhoz a gépeket az Agrostav adja, de sok esetben előfordult, hogy teljes kapacitással a vállalat sem rendelkezett. A talaj termővé tétele tehát sok gonddalbajjal járt, és késik a munkálatok befejezése. A CSKP KB novemberi plénumának határozata értelmében a hatodik ötéves tervidőszakra is kidolgozták a talajjavítási munkálatok tervét, amelyben egyebek között a következők foglaltatnak: 1980-ig 4279 hektár földterületet fognak rekultiválni 55 millió 40 ezer korona értékben. A befektetett pénzöszszeg magassága attól függ, hogy a mezőgazdasági üzemek milyen felelősséggel készítik elő saját tervüket és hogyan használják ki a megvalósítás lehetőségét. A rekultivált földeket, főleg a seredi körzetben szőlőtelepítésre használják fel. Azokat a területeket, amelyek éveken keresztül kis hozamot nyújtottak, a talajjavítási munkálatok után besorolják a vetésforgóba. Termelnek rajta takarmányokat, kapás- és technikai növényeket stb. Épp a közelmúltban értékelték az 1971—72—73 as esztendőben rekultivált földek termőképességét. Megállapították, hogy ugyanolyan eredményeket érnek el, mint a többi földeken, de előfordult az is, hogy a rekultivációs munkálatokra fordított összeg az első években nem térült meg. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban, mint ismeretes, nagy figyelmet fordítanak a földterületek »kultiválására. A gazdaság ezen a téren jó úton halad. Arra ké»m Lombos Kornél igazgatót, tájékoztasson a munkálatok végzéséről és az elért eredményekről. Viselkedésében valamiféle nyugtalanságot fedeztem fel. Láttam, valami bántja. A gazdaságban 1974-ben kezdték a talajjavítási munkálatokat és 600 ezer korona értékű munkát végeztek el. 1975-ben 800 ezer korona értékűt, és az idén egymillió 800 ezer korona értékben tovább folytatják a talaj termőképességének fokozását. Végeredményben nem arról van elsősorban Sző, hogy a földterületet növelik, hanem a rossz földeket, amelyek beletartoznak a gazdaság összterületébe, termővé tegyék. Üt hektárnyit foglalt el a homokbánya. egy hektárnyit a kavicsbánya, ezenkívül húsz hektárt tett ki a mezsgyékkel, bokrokkal, itt-ott fával benőtt terület. Ezek nagyban befolyásolták a gépesítést, a szakosítást, a nagytáblák kialakítását. A mezsgyék, az utak stb., eltávolítása után a földeket összeszántották és a 3820 hektáros földterületből huszonnégy 120—202 hektárig terjedő parcellát létesítettek, így lehetővé vált a növénytermesztés szakosítása. Ötvenegyezer darab fát (jegenyét, jávorfát) ültettek ki szélfogónak, mert bizony a Mátyusföldön, így a gazdaság határában is, vannak olyan részek, ahol száraz, tavaszi szelek hordják el a könnyű talaj felső rétegét. Miből is állt tulajdonképpen a hasznavehetetlen területek termővététele7 Elsőízben egy százhúsz hektáros rossz legelőt rekulliváltak, majd földgáttal vették körül, hogy a Feketevíztől védve legyen, s 320 hektár földterületet meszeztek, erre a célra ötven mázsát használtak hektáronként. A homokét a kavicsbánya elegyenlítése után istállótrágyázták a talajt. Hektáronként 900 mázsát juttattak a talajba (a legelőre 500—800 mázsát), majd középás mélyszántást végeztek. Utána a földet angol periével és réti csenkesszei vetették be. A gazdaság dolgozói bíztak a jónak ígérkező termésben, takarmányban. Csakhát a természet ellen nem tudtak hadakozni. Ez a környék Királyrévtől a gútai határig, — amely 1800 hektár területet képez — a galantai járás legalacsonyabban fekvő területe. Áradások idején, így a múlt évben is ezt a területet két ízben elöntötte a Feketeviz, majd feljött a talajvíz, még az elszívó csatornák is tele voltak vízzel. Tönkrement a gabona, a takarmánynak való, a befektetett munka. Egyszóval minden — mondotta lehangolóan Lombos elvtárs. — Megértettem nyugtalanságát, azt is, hogy miért bosszankodott. Miután kissé megnyugodott folytatta: ' — Csak zölden etettünk fel valamit az állatokkal és egy keveset sikerült szárítanunk, a többi a víz martaléka lett! Nemcsak a takarmányt, hanem az 1300 hektáros búzatábláról, az ún. Korsósbogasiról a termés hetven százalékát vitte el a víz. Vegyük a silókukoricát. A múlt évbe nazt lehet mondani, silókukorica-szüret volt egyes gazdaságokban, míg nálunk a víz ebbe is beavatkozott! • Jelenleg milyen a takarmánykészletük? — Nem nagyon dicsekedhetünk. Gazdaságunk a nagytáblák kialakítása után a földterület jelentős ráesőn takarmányokat termeszt. Van egy 440в-ее borjúneveldénk. A boriakat hathónapos kor ntán adjuk át a szövetkezetnek. Mi sem természetesebb, hogy a borjaknak elegendő és fehérjében gazdag takarmányra van szükségük. Takarmányhiánnyal küzdünk, kénytelenek voltunk nyolcvankét vagon ssemes takarmányt vásárolni. Van egy nyolcszáz hektáros lucernatáblánk, ahol szárazanyagban hetvennyolc mázsát értünk el hektáronként. Tény, elérhettünk volna többet is. LKB típusú szárítónk is van, ezt a lehető legjobban kihasználtuk. A termésből 250 vagon lucernalisztet készítettünk. A többiből ezenázst és szénát hagyományos módszerrel. ф Hogyan teljesítették az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évét a növénytermesztésben? — A kérdésre nem könnyű válaszolni, Lombos elvtárs elhallgatott. Végül is az ökonómus adta meg a választ. — 1975-ben veszteségünk 4 millió 052 ezer korona volt; ennek következtében a tervezett 28 millió 101 ezer korona helyett csak 22 millió 870 ezer korona termelési értéket értünk el. A talajjavítás! munkálatokra fordított összeg még nem térült meg. Ennek gyümölcsöztetése az idén és a következő években várható. Annek érdekében, hogy a környező mezőgazdasági üzemek szintjét elérjük, termelési programunkat főleg az állattenyésztés bővítésére irányítjuk. Ehhez azonban nagy mennyiségű és jó minőségű terimés takarmányokra van szükség. A talajjavítási munkálatok is ennek érdekében folynak. Elegendő tömegtakarmány biztosításával szeretnénk csökkenteni az abrak-szükségletet és az egy kg termékre jutó önköltséget. — Végezetül: mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ebben az évben és a következőkben is növeljük a gabonatermést, javítsuk a talajgazdálkodást, fokozzuk a növénytermesztés intenzitását és feltöltsük a takarmányalapot. Ezért különösen a nagy fehérjetartalmú takarmányok termesztését szorgalmazzuk. Habár a mezőgazdaság természeti és éghajlati időjárási viszonyoknak van kitéve, a csüggedésnek nincs helye. A gazdaság dolgozói a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 422 ezer 252 korona értékű kötelezettségvállalást tettek, bizonyítékul, hogy igenis, tudnak termelni. Tíz munkabrigád többek között vállalta, hogy terven felül nyolc vagon herelisstet, 3200 mázsa zöldtakarmány készít, 1500 brigádórát dolgoz le a gazdasági udvarok rendbehozásánál. Kívánjuk, hogy tervfeladataikat, vállalásaikat teljesítsék. NAGY TÉREX Hogyan hasznosítsuk a nagyüzemek hulladékait? Nemrégen Bratislavában SÉMA ’75 elnevezéssel nemzetközi értekezletet tartottak a koncentrált nagyüzemi gazdaságokból származó hulladékok felhasználásáról. Szervezője az ENSZ környezetvédelmi központja volt. Az értekezleten 30 szekbeszámoló hangzott el, a vitában további korreferátumok és felszólalások, amelyek elméleti és gyakorlati ismeretek alapján segítettek üj szemléletet kialakítani a vitatott problémák megoldásával kapcsolatban. Elvben tisztázták a nagyüzemi tenyésztelepek létesítésének fontosságát, valamint ezzel kapcsolatban az életkörnyezet tisztán tartásával kapcsolatos kérdések komplexumát, a hulladékok gazdaságos felhasználásának és eltávolításának módját. A SZÜKSÉGLET NÖVEKEDÉSÉNEK ÜTEME Az emberiség szükséglete növekedésének üteme a fejlett országokban jelenleg évi 1,8 százalék. A fejlődő országokban alacsony gazdálkodási színvonaluk miatt 3 százalék fölött van. A proteinok előállítása a növényi termékekről az állattenyésztési termékekre tevődik át; az évi növekedési Irányzat itt 4,7 százalék határán mozog. Ezért a világon mindenütt gyors fejlődést tapasztalhatunk, fejlődik az állattenyésztési termelés és fokozódik hasznossága. Ennek következménye fokozott hulladéktermelődés, környezetszennyeződés, s aminek kapcsán higiéniai-epidemiológiai problémák merülnek fel. Milyenek a nagyüzemi tenyésztésből származó hulladékok felszámolásának, problémakörének megoldásával kapcsolatban szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatok? A FELSZÁMOLÁS MÖDJA AZ EPiTKEZES HELYÉNEK A KIJELÖLÉSEKOR DŐL EL A gyakorlatban már többször meggyőződtünk róla, mit jelent a megoldás komplex volta, az akciók előtervezésl és tervezési célszerű előkészítése. A nagyüzemi tenyészetek koncepciójának megoldásakor még Igényesebbet} merül fel ez a kérdés. A tényezők kiegyensúlyozottsága és kölcsönös összhangja legyen olyan komplett, hogy optimális termelési, műszaki és gazdasági — szervezési hatást érjenek el. E követelmények kritériumai nagyon szigorúak és előírásokban szabályozottak mind a Szovjetunióban (Runov profeszszor), mind az Egyesült Államokban (Tanganides professszór), az NSZK-ban, Svédor» szágban, Bulgáriában stb. U» gyanakkor nagyon ügyelnek aJ előírások betartására. Sőt »I ENSZ melletti FAO (élelmezésügyi) szervezet már két éve több tucat létesítményt figyel vagy értékel svéd szakértői segítségével. Ajánlásaik valóban komplex jellegűek. A helység, a terület kiválasztásához az illetékes kormány beleegyezésére van szükség. Nagykapacitású létesítmények építésével elvben világszerte iparosítják a hústermelést Nagy állatállományt (szarvasmarha, sertés, tyúk, kacsa) összpontosítanak korlátozott kis területen és nagy az ürü» lékképződés, ezt pedig minduntalan el kell távolítani. Fő probléma a folyékony és szilárd szubsztrátum eltakarítása és gazdaságos felszámolása vagy hasznosítása. Mint Koriak professzor (NDK) megemlítette, kétezer fejőstehén körülbelül annyi hulladékot hagy maga után, mint amennyi egy 25 ezer lakosú városban található, 25000 darab sertés koncentrálása pedig százezer lakosú város szemétmennyiségének felel meg. Milyen módszereket alkalmaznak a hulladék eltávolítására? Ilyen a szilárd és a folyékony rész elkülönítése és e szilárd rész komposztolása, a folyékony rész technikailag kifogástalan vízzé tisztítása, a trágyalé medencékben való tárolása, és hígítás után, mezőgazdasági termények Öntözésére való leihasználása. Minden módszernek megvannak a maga jó oldalai, tulajdonságai és fogyatékosságai. Sok körűimén?tői függ, milyen helyesen használják fel és hozzák összhangba e módszereket. A kifejtett nézetek többsége a mezőgazdasági termelési hulladékanyagok aktív felhasználását érintette. Mindenekelőtt a trágyaanyagok (nátrium, foszfor, kálium) felhasználásáról és a talaj biológiai és fizikai állapotára gyakorolt kedvező hatásáról van szó. A környezetvédelmi és gazdasági hatékonysági kritériumok természetesen, nem változnak. Fontos probléma még egyes módszerek gyakorlati alkalmazásának műszaki megoldása. Az előadók erre csak utaltak, csupán néhány esetet szemléltettek. örvendetes, hogy a hazai szakemberek felszólalásai magas színvonalúak voltak. Az értekezleten szerzett tapasztalatok általánosan előmozdítják « hazai gyakorlatot Is. Stefan Fojtfk, oki. mérnök a Nitrai Mezőgazdasági Gépjavító ** Vállalat galantal üzemében a nehéz lánctalpas traktorok — S—100 és 108-as (Sztalinec), DT—54 és 75-ös — motorainak és aggregátainak főjavítását, valamint az új, nagy teljesítményű kerekes és lánctalpas traktorok első és második fokú — Ingyenes — műszaki ellenőrzését végzik, beleértve a kisebb javításokat Is. Ezenkívül szerviz-szolgálatot biztosítanak az S—180-as (Skoda) és az S—100, 108-as traktoroknál, valamint pótalkatrészeket gyártanak különböző gépgyáraink részére. Az üzem dolgozói a múlt évre tervezett teljesítményeket 100,6 százalékra teljesítették. Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység túlhaladta a 248 ezer koronát. A javító tevékenységét, beleértve az aggregátokat (futókocsik, szivattyúk, sebességváltók stb.) is, elérték a 14 millió 80 ezer koronát, vagyis az évi tervnek kb. 28 százalékát. E szolgáltatás elsősorban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságára terjedt ki, de kisebb mértékben a közép-szlovákiai kerületből és Morvaországból is ide kerültek a lánctalpasok motorjai. A pótalkatrészek gyártásában több mint 14 millió korona értékű teljesítményt értek el. A préselt, esztergályos és marós alkatrészeket elsősorban a martini motorgyár és a brnoi ZKL részére gyártják. Félkész termékeiket a brnoi ZKL részére és a Turčianske-! gépgyárba, valamint a Nitrai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Ivánka prl Nitre-i üzemébe szállítják. Az utóbbi üzemben a pótalkatrészeket összerakják ős az aggregátokat „értékesítik“. A Központi Mezőgazdasági Technika Vállalatának üzemeit is részben a galantal üzemből látják el, főleg a mezőgazdasági megmunkáló gépek alkatrészei tekintetében. Az ez Irányú teljesítményük — beszámítva félkész termékeiket Is — a múlt évben túlhaladta a 22 millió korona értéket. Az üzemben nagy figyelmet fordítanak a dolgozók munkakezdeményetraktorok motorainak főjavítását Illeti, az igényeket teljes mértékben kielégítették, a tervezett 170 helyett 211 motort javítottak ki, de a többi traktornál nem érték el a tervezett feladatot. A kedvezőtlen helyzetet főleg a pótalkatrészek hiánya idézte elő. Néha hetekig, sót hónapokig is eltartott, míg az új pótalkatrészt beszeképzett szakembereik sem. fgy e téren a jövóben Is hiányosságok lesznek. Főleg a mezőgazdasági csúcsmunkák idején okoz majd bonyodalmat a gépi kiesés. Az üzem vezetősége bízik abban, hogy ezt a fogyatékosságot idén eltávolítják. Ugyancsak sok tennivaló akad még a szovjet típusú — főleg DT—75-ös — Sok gonddal jár a lánctalpasok javítása! zési mozgalmának kibontakoztatására is. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy múlt évi tervüket 290 ezer koronával túlteljesítik, s az üzemi munkahelyek szépítésén 2760 órát dolgoznak le-társadalmi munkában. A CSKP KB levelére múlt évi tervüket további 1 millió koronával szilárdították. A kötelezettségvállalásokat teljesítették. A tervezett teljesítményeket 1 millió 355 ezer koronával túlszárnyalták és 2800 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Az üzemben 10 kollektíva, 135 tagja versenyez a szocialista brigád büszke címért. Két kollektíva már elnyerte a megtisztelő cím bronzfokozatát, egy pedig — 12 taggal — a Csehszlovák Szovjet Barátság elmért versenyez. A legjobb eredményeket a javító részlegen tevékenykedő két csoport tagjai érik el Horváth Ede és Papp László vezetésével. Meg kell említeni azt le, hogy az üzem dolgozói a múlt évi kedvező eredmények elérése mellett sok problémával küszködtek. Ami • DT—54-es rezték. Ugyanakkor más vállalatok részére pótalkatrészeket gyártanak!!! Gyakori jelenség, hogy a hibás alkatrészeket elküldik ellenőrzés céljából s csak aztán kapnak újat, de a szállítás hosszú időt vesz igénybe. Az üzem szerviz-szolgálata még nem képes teljesíteni a reá háruló feladatokat. Még nem rendelkeznek megfelelő tehergépkocsikkal és nincsenek lánctalpas traktorok pótalkatrészeinek beszerzésében. Ez fékezi a gépjavító üzem és a mezőgazdaság tervezett feladatainak a ritmikus teljesítését. A tapasztalat azt mutatja, hogy pótalkatrészek hiánya miatt a szovjet típusú lánctalpas traktorok közül sok üzemképtelen. A DT—90-es traktorok pótalkatrész-hiánya is gyakori. Az üzemben további problémát okoz A Horváth Ede vezette szocialista munkabrigád tagjai a javító részlegen tevékenykednek. a villamos energia-ellátás le. Az új munkagépek, berendezések, felszerelését követően a régi transzformátorállomás nem bírja a terhelést. A múlt évben ezért a dolgozók sokszor két műszakban dolgoztak. Ugyancsak problémába ütközik a víztisztító állomás építése Is. Az előrejelzések azt mutatják, hogy még az Idén sem valósulhatnak meg ezek a célkitűzések, mert a járásban nem találtak kivitelező vállalatot. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a lánctalpas traktorok főjavítása továbbra is problematikus lesz, ami elsősorban a mezőgazdasági üzemek szempontjából hátrányos. Igényesek az üzem ez évre szóló feladatat is. A teljesítmények a múlt évi valósághoz (51 millió korona értékben) képest 2 millióval — elsősorban a javító tevékenység szakaszán — növekednek. Ezenkívül az egy dolgozóra számított munkatermelékenység hét, a dolgozók alapbérének pedig 2,4 százalékos emelkedésével számolnak. Az üzem dolgozói körében nagy visszhangra talált a CSKP KB, a Szövetségi kormány, az SZKT és a SZISZ KB felhívása. Ennek értelmében a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az idei teljesítményeiket félmillió koronával túlteljesítik! Reméljük, a Galantal Mezőgazdasági Gépjavító Üzem dolgozni és vezetői az idén mindent elkövetnek igényes feladataik maradéktalan teljesítése érdekében, hozzájárulva ezzel a nagy teljesítményű kerekes és lánctalpas traktorok minél előbbi kijavításához és a mezőgazdasági megmunkáló gépek pótalkatrészeinek nagyobb arányú gyártásához! Bar« Lésslű /
