Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-06 / 9. szám
1S78. MÁRCIUS t. XXVII. évfolyam. S. szám. Ara: 1,— КС* SZAKMELLÉKLET: H * ÍRTÉI és EISALI SZÉT .AT-. TI MS ZTÉS Az internacionalizmus szellemében tanácskozott a kommunizmus építőinek élcsapata Az SZKP Központi Bizottságának Л szocialista országok és más pártok küldöttségeinek vezetői (köztük Cus-SZKP XXV. kongresszusán. Foto: CSTK táv Husák, a CSKP KB főtitkára) az A közelmúlt napokban fejezte be tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa. Ax SZKP több mint tizenöt milliós tagságát 4998 válasxtott küldött képviselte. Ezek a számok a lenini párt számbeli és szervezeti növekedéséről tanúskodtak. Az SZKP tekintélyének és horderejének további növekedését érzékeltette a külföldi küldöttek szá ma. А XXIV. kongressznson 90 ország 101 kommunista és munkáspártjának, forradalmi mozgalmának küldöttei vettek részt. A mostanin 98 ország 103 pártjának, illetőleg forradalmi és haladó szervezetének képviselői voltak jelen a történelmi jelentőségű ta nácskozáson. Az SZKP XXV. kongresszusán a következő napirendi pentok szerepeltek: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolúja, 2. az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. 3. a Sxovjetunié népgazdasága fejlő désének fő Irányelvei az 1978 — 1980 as évekre. 4. a párt központi szerveinek megválasztása. A kongresszusi tanácskozás első ré izében Laonyid Brezsnyev elvtárs. a párt főtitkára, az SZKP nemzetközi politikájáról adott átfogó képet. |Az alábbiakban kivonatosan közöljük.) A Központi Revíziós Bizottság rész letes beszámolóját Gennyadij Szizov. a bizottság elnöke terjesztette elő. A két beszámoló után vita követke zett, amelyben felszólaltak a kongresszus küldöttei és a nagy eseményen résztvevő külföldi testvérpártok képviselői, köztük GUSTAV HUSAK •Ívtárs, a CSKP KB főtitkára. Pártunk főtitkára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunistáinak és népé nek forró elvtársi üdvözletét tolmá csolta a kongresszusi küldötteknek, minden szovjet kommunistának és a testvéri szovjet népnek. Üdvözlő be izédében többek között kijelentette: ..Mély megelégedéssel tölt el bennünket, hogy az SZKP XXIV kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása folyamán a szocialista közös ség országainak egybehangolt fellé pése döntú mértékben elősegítette a jelenlegi nemzetközi helyzetben bekö vetkezett pozitív változásokat és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzetének szilárdulását. Ezért örömmel fogadjuk és lelkesen támogatjuk e békeprogram további kibontakoztatását, ahogyan azt beszá mólójában I.eonyid Brezsnyev elvtárs kifeftette és konkretizálta. Olyan viszonyok között, amikor a reakciós erők fokozzák támadásaikat a Szovjetunió, a szocialista országok és egyes testvérpártok ellen, hozzájá rulunk ahhoz, hogy a forradalmi, nemzeti felszabadító mozgalmak és az összes haladé erők mag hatéko nyabban küzdjenek a békéért a de mokráciáért és a társadalmi haladásért. . , A kommunista és munkásmozgalom történelme igazolja, hogy az egység, az osztály és internacionalista szó lidaritás az ember társadalmi telsza badulásáért vívott forradalmi küzdelem leghatásosabb fegyvere. Mozgat inunknak nemegyszer kellett kiizde nie a különféle opportunista, revizionista és nacionalista hatások ellen ás le kellett küzdenie okét. jelenleg el engedhetetleniil funtosnak tartjuk, hogy cselekvőén szembeszálljunk az zal a politikával, amelyet a világ leg reakciósabb erőivel nyíltan szövetke ző kínai maoista vezetőség folytat. Ez a szocializmussal, a haladással és a békével szemben ellenséges politika, s ezért pártunk továbbra is következetes harcot folytat a maoízmus és az opportunizmus összes formái ellen. Korunk jellemző vonásainak egyike a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erejének és befolyásának erősödése — ezek a többi baladó erővel együttműködve mindjobban befolyásolják a világfejiodést. Pártunk és népünk a fejlett szocia lista társadalom építésében végzett munkájával és tevékenységével arra fog törekedni, hogy a szocializmus eszméi még eredményesebben utat törjenek, hogy erősödjék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szolidaritása és befolyása, s így a világ haladó és békééről további győzelmeket arassanak.“ A kongresszus napirBndjéti szerepelt a 10. ötéves terv. az SZKP ,.második programja“, amely a kommunizmus építésének újabb lelkesítő feladataira összpontosítja a figyelmet. A 9. ötéves terv végrehajtáséval a Szovjetunió hatalmas lépést tett előre az intenzív gazdaságfejlesztés útján, a tizedikkel még határozottabban megy tovább ezen az úton. móginkább előtérbe kerülnek a fejlődés minőségi tényezői. Ez annál is jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai-társadalmi, katonai ereiének növekedésével izmosodik az egész szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esé lyei szerte a világon: ez a nemzetközi erőviszonyok döntö tényezője. A 10. ötéves terv a szovjet nép anyagi, és kulturális életszínvonalának további emelését irányozza elő. Ezt a magasabb életszínvonalat a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztésével, a termelés hatékonyságának növelésével, a tudományos-műszaki haladás ütemének meggyorsításéval, a munka termelékenységének növelésével, a minőség javításával együtt kívánják elérni. A kom munizmus építésének további szokássára kitűzött átfogó fejlesztési célok megvalósítása nemcsak a Szovjetuniót, hanem az egész szocialista világot is erősíti. Brezsnyev ^elvtárs, az SZKP főtitkára kongresszusi beszámolójában mélyen elemezte a párt soron levő feladatait bel- és külpolitkai téren. Beyezetöjébeu hangoztatta, hogy a XXIV. kongresszus egész sor hatalmas elvi jelentőségű feladatot tűzött ki. Belpolitikai téren — híven ahhoz a lenini útmutatáshoz, hogy mindennek elé kell helyezni a tömegek helyzetének javítását, a kongresszus ezt a feladatot tűzte ki: —- biztosítani kell a nép anyagi és kulturális életszínvonalának lényeges • emelését. A kongresszus megjelölte ennek útját is, — a társadalmi termelés hatékonyságának határozott fokozása a tudományos-műszaki haladás alapján, a munkatermelékenység növeléséinek meggyorsítása alapján. Ezt az irányvonalat követve újabb eredményeket értünk el a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Hazánk hatalma megnőtt, a szovjet emberek mind anyagilag. mind szellemileg gazdagabbak lettek. Számukra feltétlenül ez a leg fontosabb. A külpolitika terén a XXIV. kongresszus békeprogramot hirdetett meg. Ennek legfőbb értelme az volt, hogy a világszocializmus erejére, összeforrottságára és aktivitására, az összes haladó és békeszeretö erőkkel mind szorosabbá váló szövetségre támaszkodva fordulatot érjünk el a nemzetközi viszonyok fejlődésében. Fordulatot. a hidegháborútól, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése irányában. Fordulatot. a robbanással fenyegető feszültségtől az enyhülés és a normális, kölcsönösen előnyös együttműködés felé. Mi, a nagv Lenin útmutatását követtük, aki minél több olyan döntést és Intézkedést követelt, amelv valóban a békéhez vezet, nem szólva a háború veszélyének teljes kiküszöböléséről. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy biztosítsuk a feltételeket a békés építőmunkához hazánkban és a testvéri szocialista országokban, hogy biztosítsuk valamennyi nép békéjének és biztonságának feltételeit. A, szovjet ország külpolitikája világszerte élvezi a milliós néptömegek megbecsülését és támogatását. Ezt a politikát megkettőzött energiával fogjuk folytatni, kivívjuk a háború és az agresszió erőinek megzabolását, az egyetemes béke megszilárdítását a népek szabadságához, függetlenségéhez és társadalmi haladásához való jogának érvényesítését. VILÁGHELYZET ES AZ SZKP NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE A Szovjetunió a szocialista országokhoz fűződő barátsága, együttműködésének további erősödése, a jellemző. A szocializmus világának történelmi sikerei, erejének és befolyásának növekedése egyre jelentősebb. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok törhetetlen időszaka volt, amelyben magabiztosan, gyors üteirt ben haladnak előre a fejlett szocia lista társadalom, a kommunizmus felé. Ezzel egyetemben az elmúlt ötéves időszakban — a közös összefogás eredményeként — sikerült olyan nagy feladatokat megoldani, amiért hosszú időn keresztül kéz a kézben harcoltak. Mindenekelőtt arról a győzelemről kell szólni, amelyet a vietnami nép aratott. Kudarcot vallott az imperializmusnak az a második világháború óta legnagyobb szabású kísérlete, hogy fegyveres erővel számoljon le egy szocialista országgal s elfojtsa a nemzeti felszabadító forradalmat. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista államok egyesített erőfeszítésének kimagasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szolidaritásának egyetemes elismerésé az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Ezzel végérvényesen keresztül lett .húzva a müncheni diktátum. Pártjaink és országaink vezetői egyik fontos formája a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületé. Ez a szerződés megbízhatóan szolgálja a béke és a szocializmus érdekeit. Az SZKP Központi Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialista gazdasági integrációnak azt a hosszúlejáratú programját, amelyet a többi KGST-országgal együtt 1971-ben fogadtak el. Ez a program a szocialista országok együttműködését, a kereskedelem egyszerű fejlesztését lényegesen magasabb fokra emeli, öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a Szovjetuniónak a KGST-országokkal lebonyolított áruforgalma. Ez a forgalom igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az utóbbi években lényegesen kibővült ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival. Nem alkalmilag, hanem rendszeresen találkoznak pártjainknak az ideológiai és nemzetközi munkával foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista országok tudósai ma már sok tudományágat kollektív erőfeszítésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatást eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mindez segíti az eszmelnevelomunka színvonalának emelését, pártjaink mindegyikében, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fel я két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló kérdés. Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul. Mi több, egyenesen összemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció álláspontjával — a nyugati országok militaristáitól és az enyhülés ottani ellenségeitől, egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és Chile fasiszta vezetőiig. Ez a politika nem (jsupán merőben idegen a szocialista elvektől és eszményektől hanem lényegében az imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen vívott harcban. Minden békeszerető nép számára nagy veszélyt jelentenek Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meghiúsítsa az enyhüjlést, meggátolja a leszerelést, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítson az államok között. az a törekvés, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húzzon belőle. Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta: ..Kína vonatkozásában is sxilárdan tartjuk magunkat az egyen jogútág. a szuverenitás ás a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az egymás belügveibe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról való lemondás elveihez. Egyszóval mi készek vagyunk normalizálni viszonyunkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alapján“. Fontos feladat az együttműködés fokozása a felszabaduló országokkal, amelyek szerepe állandóan növekedik a világ fejlődésében. A Szovjetuniónak a fejlődé országokban végbement bonyolult felada tok iránti magatartása világos és ha tározott. A Szovjetunió nem avatkozik más országok és népek belügyébe. Minden népnek, minden országnak joga van megválasztani saját fejlődésének az útját. E jog tiszteletben tartása a lenini külpolitika megingadhatatlan elve. Természetesen a Szovjetunió Kommunista Pártja hasonlóan, mint eddig, támogatást nyújt a jövőben is azoknak a népeknek, amelyek a szabadságért küzdenek. Ennek alapján alakul tovább az arab országokhoz fűződő viszony. Vagyis az arabok politikai küzdelmének támogatása az ENSZ-ben és azon kívül. A tartós közel-keleti béke megköveteli, hogy szabeszámolójából vatolják a térség valamennyi államának biztonságát, a független létezéshez és fejlődéshez való jogát. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Indiában folytatott sokirányú együttműködésnek. Az eltelt öt évben a szovjet—indiai kapcsolatok jelentősen elmélyültek. Ezt bizonyltja a két ország között béke, barátsági és együttműködési szerződés megkötése. Jő szomszédi a viszony Afganisztánnal is és a gazdasági együttműködés Törökországgal is kezd elmélyülő*. Az utóbbi időben sokat tettek az afrikai országokkal fenntartott baráti kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében. A hatvanas évek első felében ezen a földrészen kibontakozott a gyarmati rendszer összeomlásának befejező szakasza. Az SZKP mindig szolidáris volt ezekkel a népkkel, minden támogatást megadott a harcoló hazafiaknak. A tőkés országok irányában folytatott politikában továbbra is az a küzdelem volt és marad a legfontosabb, amely a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdításáért, a tartós békéért. az új világháború veszélyének csökkentéséért, távlatokban pedig a kiküszöböléséért is folyik. Megállapítható. hogy az utóbbi évtizedben jelentős előrehaladást sikerült elérni ebben a vonatkozásban, jelentősen javult a Franciaországhoz fűződő viszony és az NSZK Szovjetuniónak egyik legnagyobb partnera a nyugattal folytatott kölcsönös előnyös üzleti együttműködésben. Más nyugati országokkal is elmélyültek a kapcsolatok és kedvező változásokat tükröz a Portugáliához, valamint Görögországhoz fűződő viszony javulása. Az utóbbi időben a legfontosabb feladatok közé tartozik a Helsinkiben egybehangolt összes elvek és megegyezések gyakorlati megvalósítása. A Szovietunió ezen munkálkodik most és a jövőben is. Persze a pozitív jelenségek mellett vannak még bonyolut, veszélyes feszültségi gócpontok is. Ezek közé tartozik a ciprusi kérdés. amelynek megoldása napjainkig sem valósult meg. Az NSZK-ban Is vannak olyan jobboldali erők, amelyek a szocialista országokkal való kapcsolatok normalizálódását támadják és revanzsista álláspontra helyezkednek. Az új háborúnak csökkentése és a béke megszilárdítása szempontjából természetesen döntő jelentőségű volt annak a kedvező fordulatnak, amely a tokésvilág legnagyobb hatalmához, az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyban ment végbe. Az utóbbi években az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok sokoldalúan fejlődtek. Megindult a küldöttségek cseréje, elmélyültek a kulturális kapcsolatok. Sok olyan szovjet—amerikai megállpodás született, mely kölcsönösen előnyös együttműködést irányoz elő a gazdaság, a tudomány, a technika és kultúra legkülönfélébb területein. Sajnos, a szovjet—amerikai kapcsolatok általánosságban véve pozitív fejlődését az utóbbi években egész sor nem csekély jelentőségű tényező bonyolítja. Zavarni próbálják ezt a fejlődést az USA-ban azok a befolyásos erők, amelyek nem érdekeltek sem a Szovjetunióhoz fűződő viszony javításában, sem általában a nemzetközi feszültség enyhülésében. Ezek az erők hamis fényben mutatják be a Szovjetunió politikáját és kiagyalt „szovjet veszélyre“ hivatkozva' a fegyverkezési hajsza újabb fokozását követelik az Egyesült Államokban és a NATO-ban. Mindezek ellenére az SZKP KB és a szovjet kormány tevékenységének egyik fő iránya volt és marad — ahogy a békeprogram előírja — a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért vívott harc. (Folytatás a 2. oldalon.) I
