Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-28 / 8. szám
Í4 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. február 2 ft. Az agrokémiai vállalatok tevékenysége Á mezőgazdasági termelés koncentrációjúnak Jelenlegi hős* szantartó szakaszára Csehszlovákiában a kooperációs kapcsolatok rendszeres fejlődése a jellemző, ami lehetővé teszi, hogy elégséges erőfeszítések történjenek a társadalmi munkamegosztás keretein belül a szakosítás elmélyült bevezetésére. Figyelembe véve a mezőgazdasági termelés fejlesztésében ás belterjesitésében a kemizálás fontos szerepét, a központi szervek összhangban a termelés koncentrációjának és szakosításának jelzett alapvető irányaival és szervezeti formáival azt a határozatot hozták, hogy elmélyültebbé kell tenni о szakosítást a növényvédelemben és a műtrágyázásban. Az ój szervezeti forma olyan vállalatok létrehozását jelenti, amelyek a kooperációs kapcsolatok felhasználásával agroké raiai szolgáltatásokat nyújtanak. Az agrokémiai vállalatok tevékenysége magában foglalja a növények ésszerű trágyázását és védelmét. Lényegében véve itt a műtrágyák, meszes és magné xinmos szubsztrátumok, valamint növényvédőszerek tervszerű igényléséről, fogadásáról, tárolásáról, szállításáról és alkalmazásáról van szó, beleértve egyes trágyákkal végzett helyi munkákat is. Eltérően a régi, főként kereskedelmi jellegű szervezetek által nyújtott szolgáltatásoktól, az agrokémiai üzemek által nyújtott jelenlegi szolgáltatásokat úgy kell vizsgálni, mint azoknak a termelési folyamatoknak a szerves alkotórészét, amelyeket a mezőgazdasági tagüzemek a kooperációs területeken valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy az agrokémiai üzem érdekeit össze kell kapcsolni a társuló mezőgazdasági üzemek tevékenységével és eredményeivel. A cél nem a jBvedelem, a nyereség, hanem az, hogy tervszerűen vezessék be a tudományos eredményeken alapuló trágyázási és növényvédelmi rendszereket, ami lehetővé teszi azt is, hogy gaz daságilag hozzájáruljanak a tagüzemek gazdasági eredményeihez. Valamennyi műtrágya és növényvédószer egyetlen szállítója i Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat. A mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrációjának távlati tervét figyelembe véve a járásokban kijelölték a mezőgazdasági üzemek társulási körzeteit, a mezőgazdasági üzemek növénytermesztési és állattenyésztési társulásainak megfelelően. A társult mezőgazdasági tagüzemek kooperációs kapcsolatainak felhasználása lehetővé teszi valamennyi járásban a szükséges raktárbázis megteremtését. Ezek az üzemek az agrokémiai vállalat építése és beindítása céljából pénz-, illetve anyagi eszközeiket tagdíj formájában segítik. A 64 agrokémiai vállalat közül 33-nak a beruházása indult meg, ebből 28 Csehországban, 7 pedig Szlovákiában. Az állami szolgáltató szervezetek (általában a ZNZP és a gépállomások) egyszeri taghozzájárulásai járásonként 1 millió koronát tesznek ki. Az agrokémiai üzemek építésének első szakaszában a cél a műtrágyaraktárak építése. Az elmúlt évben a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kijelölte az agrokémiai vállalatok építésének és kivitelezésének egységes elveit, és utasítást adott ki finanszírozásukra. Általánosságban véve megoldotta beruházás biztosításával és a tudományos rendszerek kidolgozásával kapcsolatos felelősségvállalási rendszert. Az agrokémiai üzemek tevékenységének volumene napjainkban az építés fázisától és a műszaki ellátottság eltérő szintjétől függ. Működésének és építésének kezdeti szakaszában számos agrokémiai vállalat megrendeli a műtrágyát a társuló üzemek számára, biztosítja ezek fogadását, valamint a vagonokból történő kirakását. A kirakodás ésszerű megszervezése és koncentrációja lehetővé teszi korszerűbb gépek alkalmazását. Növekszik a vagonkirakók munkateljesítménye, gyorsul a vagonok kirakodása és forgatása, csökken a kirakodással kapcsolatos munkaidőráfordítás és a kirakodáson dolgozók létszáma. Az agrokémiai vállalatok állandó munkabrigádokat szerveznek. Mivel az agrokémiai vállalatok megfelelően megszer vezik a kirakodást, a vasúti kocsik rövidebb ideig állnak az állomásokon. A növényvédelem az agrokémiai vállalatok tevékenységének második fontos láncszeme. Napjainkig a szervezeteknek csupán 10 százaléka vesz részt a növényvédelemben, szerződéses alapon. A növényvédöszerek kijuttatását a földekre szerződés alapján a gépállomások végezték, a repülőgépes növényvédő lem pedig a „Slovair“ feladata volt. A „Slnvair“ gépeit a me zőgazdasági tagüzemek földterületének 16,7 százalékán hasz náiták fel, ennek 14,4 százalékán végeztek mütrágyaszórást és 2,3 százalékán növényvédelmet. Általában az egyes agrokémiai vállalatok a járás területén megszervezik az egész körzet repülőgépes növényvédelmét és biztosítják a kisegitő munkák elvégzését. Egyre inkább fokozódik mindkét alaptevékenység (műtrágyázás és növényvédelem) koncentrációjának jelentősége, mégpedig nem csupán a munka minőségének javítása, a dolgozók egész idény alatt történő foglalkoztatottsága és a gépek jobb kihasználása miatt, de a tervezés szempontjából Is. E tekintetben kívánatos a központi tervező tevékenység következetes. egységes és rendszeres koordinációjának összhangja mindkét területen az agrokémiai központok közbeeső irányítási láncszemével, egészen a gazdaságukig. A műtrágyázás területén fejlett tevékenységet kifejtő agrokémiai vállalatok tag-üzemeiknek fokozatosan növényvédelmi szolgáltatást is fognak nyújtani, különösen azokban a járásokban, amelyekben e munkákat maguk a gazdaságok végzik. A vizsgált agrokémiai vállalatok egészében véve XI mfitrá gyaraktárral rendelkeznek 51500 tonna űrtartalommal (az egyes raktárak egyszeri befogadóképessége 2500—2700 t). A tárolók mintegy felének üzemeltetése csak a vizsgált év második felében kezdődött el, 1 tonna műtrágya tárolásának általános költségei 95,80 koronát tesznek ki. Az egész járás kiszolgálására kijelölt agrokémiai vállalatoknál a felépített tá rolók befogadóképessége még nem elégíti ki az általános szükségleteket, ezek inkább, mint eladó vállalatok működnek és meggyorsítják a műtrágyák éves forgalmát. A műtrágya kiszállítása a raktárból és ezt követó kiszórása olyan elv, amelyhez valamennyi agrokémiai vállalatnak ragaszkodnia kell. Napjainkban széles körben alkalmazzák a műtrágyák speciális gépkocsik segítségével történő kijuttatását, a termelési folyamatok megosztását: a gépkocsik egyik csoportja a műtrágyát a raktárból kiszállítja a földekre, a másik csoport pedig gépi berendezései segítségével kiszórja. A műtrágyaszállításra felhasznált teherautók viszonylag nagyobb száma a műtrágyaszóró gépkocsikhoz viszonyítva arra kényszeríti az agrokémiai vállalatokat, hogy a műtrágyák jelentős mennyiségét szállitsák ki a raktárakból a mezőgazdasági üzemekbe, ami zavarja a mütrágyakiszórással kapcsolatos igények kielégítését. Az ag rokémiai vállalatok vizsgált csoportja a műtrágyák szállításá nak 39,7 százalékában vesz részt, a mezőgazdasági üzemekbe történő szállítástél eltekintve. Az agrokémiai vállalatok berendezéseinek segítségével történő kiszórás a teljes műtrágya szállítás 23 százalékát teszi ki. A vizsgált agrokémiai vállalatok fele a mész- és magnéziumtrágyákat speciális gépkocsik segítségével szórja ki, amelyek egyidejűleg e trágyák szállítására is alkalmazhatók. Á műtrágyák kiszórására főként IFA gépkocsikat használnak, amelyeket D 032 széróberendezésekkel szereltek fel. Teljes évi üzem esetén egy D 032 műtrágyaszóré berendezés 1956 ha ra 1390 t műtrágyát juttat ki, átlagosan 8,7 q-t számítva egy hektárra. A nagyteljesítményű gépek agrokémiai vállalatoknál történő koncentrálásakor lényegesen csökkennek a munkaidőráfordítások. A gazdasági hatékonyság főképpen a társadalmi munkaráfordítások jelentős mértékű megtakarításában rejlik, mégpedig nemcsak a holt munka, de az élő munka tekintetében is, a gépek teljesebb kihasználása révén. Az agrokémiai vállalatok vizsgált csoportjában 1000 ha mezőgazdasági haszonterületre 1,3 dolgozó jut. A munkások állománya a mezőgazdasági tagüzemek 1000 ha jára számítva 0.96 százalék, Távlatilag előirányozzák, hogy a műtrágyák s a növényvédőszerek tárolását, szállítását és kiszórását 1000 ha mezőgazdasági haszonterületre számítva két dolgozó fogja ellátni. Az agrokémiai vállalatok bevételei az árak és a tényleges ráfordítások különbségeiből, a kereskedelmi tevékenység eredményeiből, és a saját forrásokból történő beruházások összegeződéséből jönnek létre. Az agrokémiai vállalat aktív pénzügyi mérlegét a hitelek és az állami költségvetésre történő levonások törlesztésére, beruházási alapjának létrehozására és bővítésére, kulturális, szociális és jutalmazási alapjának megteremtésére és kiegészítésére használja. Az agrokémiai vállalatok egyezményes árakat kalkulálnak a mezőgazdasági tagüzemek részére végzendő munkákat illetően, a tervezett önköltség és az alapok létrehozásának fedezésére szolgáló felár alapján, ez az ár a kívülálló számára nyújtott szolgáltatások esetén 15 százalékkal meghaladhatja az önköltséget. Kereskedelmi tevékenységük során az agrokémiai vállalatok haszonra tesznek szert a felvásárolt műtrágyák kereskedelmi forgalmazása révén. A munkákért és szolgáltatásokért kapott bevétel és a tényleges ráfordítási költség közötti különbséget a tagüzemek kulturális, szociális és jutalmazási alapjának kiegészítésére fordítják. Amennyiben a tényleges költségek nagyobbak, mint a ráfordítások, az esetben a különbséget a tagszervezetek kiegyenlítik. A számlák vezetésénél az agrokémiai vállalatok az egyes területeken elkülönítve vizsgálják a termelési költségeket és bevételeket. A műtrágyaszállítások árai általában egységesek és nem veszik figyelembe az agrokémiai vállalat által kiszolgált területen belül mutatkozó távolságokat. A költségek nagysága függ a szállítás távolságától, a kiszórás megszervezésétől, a hektáronkénti műtrágyadózisoktól, valamint a gépek évi teljesítményétől. Az agrokémiai üzemek fejlődésének következő szakasza a* üzemi objektumok folyamatos építése mellett az irányítás és tervezés tökéletesítése. Erőfeszítéseket tesznek a műtrágyázási s növényvédelmi rendszerek elmélyült bevezetésére, ami az új feltételek között nagymértékben szakosított rendszeres jellegű tevékenységet jelent, fejlett információs rendszerrel és a számítógépek hatékony felhasználásával az irányítás területén. (M. S.) Л tizedik szovjet ötéves tervre vonatkozó gazdaságfejlesztési Irányelvek konkrétan kijelölik a tudományos és műszaki fejlesztés meghatározó szerepét a termelés minden területén, nem utolsó sorban a mezőgazdaságban is. Arról van szó, hogy a tudományos-műszaki forradalom korában valóban forradalmasítani kell a mezőgazdasági termelés valamennyi területét, hogy eleget tehessenek az egyre nagyobb követelményeknek, teljesíthessék a lakosság fokozott élelmiszer-ellátását és hozzájáruljanak a nagyszabású életszínvonal-emelési program megvalósításához. A tudományosműszaki haladás vívmányainak érvényesítése természetesen számtalan kísérletezést, kutatást igényel, mert a nagy felfedezések, a haladást előbbre vívó tapasztalatok nem maguktól születnek. A szovjet lapok hasábjain folyik a gazdaságfejlesztési fó irányok tervezetének megvitatása. Termelési dolgozók, tudósok és más szakemberek vetnek fel problémákat, ötletes javaslatokat. Az Izvesztyijában például a tudományos szemleíró a fénysugarak mezőgazdasági felhasználásával foglalkozik. Utal A. Sahov akadémikusnak, a Szovjet Tudományos Akadémia növényfiziológiai intézete laboratórium-vezetőjének 15 évvel ezelőtt elkezdett kísérleteire, amelyek során hajlított tükör segítségével napsugárkezelésnek vetett alá növényeket, hogy ily módon zord sarkvidéki viszonyok között Is meggyorsítsák fejlődésüket. Sahovot annak Idején sokan kinevették, mert ahhoz a régi elképzeléshez ragaszkodtak, hogy a fénysugarak hatása folytán létrejövő fotoszintézis, vagyis szerves anyag kialakulása csak az ún. kloroplasztokban, azaz a sejtek protoplazmáiban sok billió klorofill-molekulát tartalmazó sajátos, zöldes anyagban lehetséges. Ugyanis kísérletileg bebizonyították, hogy a túl erős fény felbontja a klorofil molekuláit. Sahov mégsem adta fel kísérleteit s valóban elérte a növények fejlődésének meggyorsulását. Következő lépése a burgonya gumóinak besugártermészet a fejlődés sok-sok millió évén át alakított ki. Most pedig egyszeriben kiderült, hogy „kerülőút“ is van a termékenység fokozására Sahov akadémikus és munkatársai ugyanis kísérleteikkel azt bizonyították be, hogy a napenergia felhasználásának nem fotoszintetikus útja is létezik. Ezzel kapcsolatban több tudományos feltevés látott napvilágot. Az e téren úttörő munkásságot végző Sahov akadémikus úgy véli, hogy besugárzáskor a Lézer mán Intenzívebb élettevékenység folyamatai mennek végbe, a termés is súlyosabb. Ezt kísérleti adatok bizonyít. ják. Gyevjatkov akadémikus, neves elektronikai szakértő szovjet mezőgazdasági Intézetekkel együtt végzett hosszú kísérletei után arra a megállapításra jutott, hogy Moszkva vidékén a lézerrel besugárzott vetőmagok alkalmazásval többlettermést érnek el paradicsomból, uborkából, borsóból, szójából, kukoricából, a rostlenböl a mezőgazdaság szolgálatában A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI HALADÁS ÉS A 10. SZOVJET ÖTÉVES TERV > zása volt: megbizonyosodott róla, hogy reagálnak a fényre. Különféle növények magvát, porzóit, penészgombákat sugároztak be olyan anyagokat, «melyekből teljesen hiányzik a klorofill. Bebizonyosodott, hogy erősödött a csírázőképességük, gyorsabban értek, a termésük pedig 15, 20, sőt 30 százalékkal nagyobbodott. Tyimirjazev, a nagy orosz tudós a fotoszintézist valaha a Föld legnagyobb fotokémiai jelenségének nevezte. A rétek, a legelők, a kertek és erdők, az óceán beláthatatlan térségei a természet gyáróriását jelentik. Kihasználásuk hatásfoka mégis alacsony, mindössze 1—2 százalék. A tudománynak mindeddig nem sikerült megjavítania a kloroplasztokat,' amelyeket a fényt nemcsak a kloroplasztók, hanem az éló sejt más fényérzékeny részei is felfogják, reagálásuk meggyorsíthatja a kloroplasztok munkáját. A LÉZER FORRADALMASÍT Á lézersugarak felfedezése új csodálatos eszközzel fegyverezte fel a kutatókat. Ez a pontosan meghatározott színű, Illetve hullámhosszú sugarakat kibocsátó fényforrás nagyon alkalmassá válik élő sejtek besugárzására. A tudósok a sugárhatás bizonyos „rezonáns effektusáról“ kezdtek beszélni. Például a vetőmagok vetés előtti lézeres besugárzása olyan mechanizmust hozott működésbe, mely változásokat Idéz elő a sejtekben és a további fejlődés folya-és a retekből. A cukor-, a vitamin- és fehérjetartalom százalékaránya Is nő. FÉNYSUGARAK A NÖVÉNYNEMESfTÉSBEN A lézersugár felfedezése, illetve ipart és mezőgazdasági alkalmazásának elsajátítása lehetővé tette a növénynemesítést kutatóknak a koncentrált nap- és lézersugár alkalmazását. Ukrajnában Remeszlo akadémikus vezetésével olyan búzafajták kifejlesztésén folynak „fénykísérletek“, amelyek ellenállóbbak lennének a kedvezőtlen Időjárás hatásával szemben, nagyobb lenne a szemek fehérjetartalma és a terméshozam is. Kazahsztánban például koncentrált napfényhatással életképesebb burgonya- és egyéb növényfajtákat kísérleteztek ki. Nem tartják kizártnak, hogy a fokozott fényhatás mechanizmusának kulcsa éppen a sejtek öröklődési apparátusának befolyásolásában rejlik. A kísérletek során új tudományág alakult ki: a növények fotoenergetikája. Ezzel kapcsolatban sokat idézik Tyimirjazev mondását, hogy minden hullám — hosszától függetlenül — vegyi hatást idézhet elő. Ezek a kísérletek most már túllépték a laboratóriumi kereteket. Alma-Ata környékén például 680 hektáros zöldségterületet vetettek be lézersugárral kezelt vetőmagokkal. A többlettermés uborkából az üvegházakban 35, a szabadban 21,9 százalékos volt, paradicsomból 20—27 százalékkal, törökparadícsomból (padlizsánból) 30 százalékkal termett több. A fotoenergetika már nem „szobatudomány", hanem mind szélesebb gyakorlati alkalmazást nyer a szovhozok és kolhozok földjein. A kutatások tovább folynak, mert a XXV. pártkongresszus elé kerülő tervezet értelmében csak a tudomány alkalmazásával lehet teljesíteni a mezőgazdasági termelés terén felemelt tervfeladatokat. Mit jelent ez, ismét egy kazahsztáni példa: sugárkezéléses vetőmagok alkalmazásé - savai pótlólag 1,3 millió tonna szemes terményt, 350 ezer tonna cukorrépát, mintegy 200 ezer tonna zöldség1 és tökfélét, 520 ezer tonna szóját nyerhetnek — nagyobb fehérje. és zsírtartalmú termékeket. Ez megalapozott számítás, hisz az Almá-Ata Szovhoz tavaly 500 hektár területet vetett be lézersugárral kezelt vetőmagokkal s az így nyert tőbblettermék a tervezetten felül 58 ezer rubel pőtjövedelemhez juttatta a szovhozt. (lő) I
