Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-28 / 8. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. (ebruár 28. Adottak a lehetőségek lezőgazdasági termelés növelésére (Folytatás as 1. olde Ír öl.) gondot as említett növények megfe­lelő tápanyagellátására, komplex gépi betakarítására. Például az Ipolyt több mint 20 kilométeren szabályozták, de as árvlzmentesített földalapot nem mindenütt használták ki kellőképpen. A Jövőben a tudományos szintű gazdálkodás érdekében Jobban el kell mélyíteni a kapcsolatot a mezőgazda­sági főiskolával, л tudományos Inté­zetekkel s természetesen a Jő talaj­­művelés mellett növelni kell a táp­anyagellátást mind szerves, mind ipa­rt trágyával, hiszen az utóbbi felhasz­nálásával nem érték el az országos szintet sem. As állattenyésztésben szintén igé­nyes feladatokat tűztek ki az állat­állomány növelésére. Ezt lényegében etkeresen teljesítették. Mivel a Járás­ban Jelentős mennyiségű a hegyi le­gelő, több szövetkezetben (Plachtln­­ce, Závada, Bušlnce) a birkatenyész­tés terén is Jő kihasználják a lehető­ségeket. Az állatok hasznosságának növelé­sénél szintén értek el Jő eredménye­ket. 1970-hez viszonyítva a hústerme­lés 71,8, a tejtermeié s pedig 132,8 százalékkal növekedett. Tavaly vi­szont egyes mezőgazdasági üzemek nem teljesítették a tervüket s így Já­rási szinten Is lemaradtak a tejterme­lésben és az eladásban. Tojásból vi­szont 19 millióval adtak el többet a fönt említett Időpontban. Sertéshús esetében beigazolódott a nagyüzemi termelés előnye. A szövetkezetközi vállalkozással a Vei. Calomija-i far­mon a járás gazdaságos hústermelé­sének 18 százalékát biztosítják. Az eredmények ellenére megálla­pítható, hogy az állattenyésztésben még sok szubjektív tényező akadá­lyozza a gazdaságos termelést. A me­zőgazdasági üzemekben sok az abrak­­takarmány-fogyasztás, nem tartják be a higiéniai előírásokat. Több gondot kellene fordítani az állategészségügyi szolgálatra, valamint a fajnemesítés­re. Természetesen mindent meg kell tenni a borjú- és malacelhullás csök­kentése érdekében. A mezőgazdasági üzemek koncent­rációja és az üzemközi vállalkozások lehetővé teszik a szakosítást, a meg­lévő Istállók korszerűsítését és nagy kapacitású állattenyésztési telepek létrehozását. Ez alapja lesz a gazda­ságosabb termelésnek. Ennek elérésé­­séhez a felvásárló és ellátó üzemnek Jobb minőségű abraktakarmányt kell készítenie és a hatodik ötéves terv igényes feladatainak teljesítése érde­kében a mezőgazdasági üzemekben nagyobb mennyiségű, Jobb minőségű szálastakarmányt előállítani. A gépesítés elég magas szintű a Járásban. Persze ez nem Jelenti, hogy nincs szükség újabb gépsorokra és olyan mezőgazdasági gépekre, ame­lyek a meredek domboldalakon Is Jó munkát végeznek. A legnagyobb gon­dot az alkatrészhiány okozza. E fon­tos probléma megoldásában többet te­hetne a gép- és traktorállomás, vala­mint az agrotechnikai központ, amely­nek az Igazgatója egy 1975-ig felépí­tendő elárusító központ létesítését kapta feladatul. Ezt nem teljesítették, sőt megszüntették azoka az intézke­déseket, amelyek már folyamatban voltak. A mezőgazdasági termelés növeke­désének Jelentős tényezője volt a szakkáder-ellátás. Az ötéves terv fo­lyamán a főiskolai végzettségűek szá­ma 48 százalékkal, a középiskolát végzetteké pedig több mint 70 száza­lékkal gyarapodott. A szakemberek állandósítását jelentősen elősegítette, hogy a mezőgazdasági üzemekben 250 lakásegységet és 15 szociális helyisé­get építettek. Nem lehet az elégedettség hangján szólni a szakmunkásokról, holott a korszerű termelésnél egyre nagyobb követelmény a szaktanlntézetet vég­zett fiatalok számának növelése. A mezőgazdasági üzemek például még a járásban levő želovcei (zsélyi) mé­hészeti-, gyümölcsészetí szaktantinté­­zetben is kevés fiatalt küldenek. (Ösz­­szel már kertészeti szak is nyílik az iskolában.) • A járásban jelentős a szőlő- és gyü­mölcstermesztés, és egyre több szak­munkásra lesz szükség. A tervek sze­rint 1800 hektár lesz a telepített sző­lőterület. Ennek már közel a fele termőre fordult. Az élelmiszeripar gondoskodik arról, hogy legyen ele­gendő bortárolő. A Járási székhelyen már üzemel egy 305 vagonos bor­­üzem s mellette épül egy 450 vagonos Is. Gondot okoz viszont az ültető­anyag-ellátás, és ezért nem tudnak Időben megfelelő oltványt telepíteni a szőlőtermelő gazdaságok. A szak­ember-ellátással sem dicsekedhetnek, éppen ezért Jobban ki kellene hasz­nálni a Járásban levő szakmunkás­­képző iskolát. Nosko Jozef mérnök, Járási terme­lési Igazgató, felszólalásában többek között ezt fejtegette: „A mezőgazda­ság fejlesztése megkívánja, hogy a vezető káderek ne csak szakképzet­tek, hanem politikailag fejlettek és elkötelezettek legyenek. Ez vonatko­zik a dolgozókra Is, akiknek viszont a politikai elkötelezettség mellett nö­velni kell a szakképzettséget“. Különben a mezőgazdasági üzemek­ben nagy gondot fordítanak a politi­kai oktatásra és a különböző szakis­kolázások megtartására. Több helyütt az iskolázásokat bentlakásos módon szervezik, mert Így hatékonyabbnak bizonyul mind a szakmai, mind az ideológiai nevelés. A mezőgazdaságban tevékenykedő vezetők és dolgozók politikai fejlett­ségének és szakmai felkészültségének tulajdonítható, hogy az elmúlt ötéves terv során 66 millió korona értékben vállaltak kötelezettséget és ezt közel 20 millióval túllépték. A mezőgazda­­sági üzemekben egyre több a szocia­lista brigád cím elnyeréséért ver­senyző kollektíva, és 11 közülük már a megtisztelő cím tulajdonosa. Most is a pártszervezetek és a szocialista brigádok kezdeményezői, hogy a CSKP közelgő XV. kongresszusát méltó kö­­telezettségvállalalásokkal köszöntsék, és a konferencián kitűzött igényes feladatok megvalósítását ezzel is Je­lentősen elősegítsék. A mezőgazdaságban a kongresszus tiszteletére eddig 778 egyéni, 62 kol­lektív és 22 vállalati felajánlást tet­tek. amelynek az értéke meghaladja a 13 millió koronát. A Járási pártbizottság, az aparátu* dolgozói és a vezető káderrek isme­rik azokat a problémákat, amelyek akadályozói a termelés gyorsabb üte­mű kibontakozásának. Éppen ezért a fennálló hiányosságok megszüntetése érdekében sokoldalú ellenőrző mun­kát kell végezniük és Időben rá kell mutatni azokra a tényezőkre, amelyek akadályozzák az idei és a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok tel­jesítését. TÖTH DEZSŐ Mezőgazdaságunk iparosításának bemutatója • Huszonöt hektár területen ac Agrokomplex '78 kiállítás. • A mezőgazdaság legújabb vívmányainak, az új tech­nológiának seregszemléje. • Jövőre már az egész évben a közönség rendelke­zésére. Hazánk mezőgazdasági nagyközönségének már nem kell különösebben bemutatni a Nltrai Országos Mező­­gazdasági Kiállítást. Kezdeti nehézségekben bővelkedő első két esztendeje után ez év augusztus 21-én ez a ki­állítás harmadik évfolyamába lépve nyitja meg ismét kapuit az érdeklődők előtt. Az idei — társadalmi életünk Jelentős eseményeiben bővelkedő — esztendőben az Agrokomplex *76 országos qiezőgazdasági kiállítás még gazdagabb tartalommal várja látogatóit. Szocialista mezőgazdaságunk további minőségi fejlesztését kívánja szolgálni, ezért fő témája „A mezőgazdasági beruházás építkezései és a mezőgaz­dasági Iparosítása“ lesz. A kiállítás ezt a kérdéscsopor­tot szeretné kimerítően, szemléltetően és mindenki szá­méra érthetően bemutatni, hogy ezzel is kiemelten érté­kelje a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesí­tésében elért eredményeket és utat mutasson szocia­lista mezőgazdaságunk ipari szintű termelésének kiala­kításában. Mindannyian tudjuk, hogy a beruházások, a mezőgaz­dasági építkezések alakítják ki azt a környezetet, amely nemcsak a kor műszaki fejlesztését, anyagi alapját tük­rözi, hanem számot ad a társadalmi felépítmény szint­jéről is. E felépítménybe sorolhatjuk a politikai célok megvalósítását, a szépérzék fejlesztését, a természeti környezet védelmét és hatásának megsokszorozását. Az Agrokomplex '76 kiállítás napjainkban egyedülálló lehetőséget ad annak bemutatására, demonstrálására, hogy tudományos és szocialista elvek alapján hogyan alakíthatjuk át az eddig legkevésbé érintett életkörnye­zetet — falvainkat a természeti környezettel és a me­zőgazdasági termelés korszerű követelményeivel össz­hangban. Ennek az irányzatnak éppen az ellenkezőjét mutatja a kapitalista országok „falufejlesztése“, amely teljesen elemi és az iparosítás következtében egész táj­egységeket tesz tönkre, pusztít el. Szocialista mezőgaz­daságunkban a beruházások, az építkezések jelentős mértékben járulnak hozzá a falusi települések jellegé­nek megtartásához, habár a legkorszerűbb, velőben Ipari szintű termelést teszik lehetővé. A kiállítás kizárólag eszmei síkon mozog és minden­nemű kereskedelmi, üzleti irányzattól mentes. A láto­gatóknak, elsősorban mezőgazdasági szakembereinknek és gyakorlati dolgozóinknak kívánja bemutatni a már létező mezőgazdasági létesítmények és egész termelési egységek korszerűsítésének legcélszerűbb lehetőségeit. Éppen ez egyik igen fontos célja, ezért a kiállításon megtalálható majd az összes korszerűsített, rekonstruált épület tervdokumentációja és a felhasznált új technoló­gia ismertetése. Ugyanakkor kellő segítséget kíván nyúj­tani a tipizált, korszerű nagyüzemi épületek, termelő­­egységek, farmok és szakosított mezőgazdasági üzemek legcélszerűbb épületeinek kiválasztásában. Részletes ka­talógusok, kész tervek állnak majd az érdeklődők ren­delkezésére. Sőt, az élet- és munkakörnyezet kialakítá­sában is jő tanáccsal szolgál majd az a kiállítási rész­leg, amely az életkörnyezet példás megoldását szemlél­teti a legcélszerűbb beruházás alkamazásval. Tehát a mezőgazdasági építkezések tervezésétől, projekciós meg­oldásaitól a végleges megvalósításig az Ilyen jellegű be­ruházás minden mozzanatát felöleli az idei Agrokomplex. Az élelmiszeripart bemutató kiállítási részleg csupán a legújabb, a fejlődést kidomborító és az újszerűt iga­zoló élelmiszeripari termékek, felvonultatására szorít­kozik. Az Agrokomplex kiállítás a jövő évtől kezdődően állandó mezőgazdasági kiállítás lesz, amelyen az érdek­lődők bármikor tájékozódhatnak a mezőgazdaság tech­nológiai, műszaki, biológiai és egyéb terén elért leg­újabb eredményeiről, vívmányairól. Most, első ízben kapnak helyet e kiállításon a KGST- tagállamaiban rendszeresített mezőgazdasági beruházá­sok, építkezések és az ipari termelési módszerek beve­zetése terén elért eredmények, tapasztalatok is. A kiállí­tás így alkalmat szolgáltat majd a baráti szocialista országok és hazánk mezőgazdasági fejlődési szintjének, műszaki alapjának és eredményeinek összehasonlításá­ra is. Az Agrokomplex '76 Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitásának napja még messze van ugyan, mégis szükségét érezzük annak, hogy mezőgazdaságunk min­den dolgozóját Jóelőre és folyamatosan tájékoztassuk e nagyszabású, mindannyiunk érdeklődésére Joggal Igényt tartó országos bemutató előkészületeiről. Tavaly a még mondhatnánk gyermekcipőben Jró kiállítást több mint negyedmillió érdeklődő tekintette meg. Köztük igen sok volt a külföldi. Feltételezhető, hogy a látogatók szá­ma az idén Jóval meghaladja majd az előző évek átla­gát. Ezt a Javuló szolgáltatások, az egyre gazdagabb és vonzóbb kísérő akciók, valamint a kiállítás még színvo­nalasabb megrendezése alapján várhatjuk. A jövőben pedig egész éven át szolgálja majd mezőgazdaságunk gyakorlati dolgozóinak igényelt és a legszélesebb réte­gek tájékoztatását; mezőgazdaságunk eredményeinek ál­landó seregszemléjévé válik. (obenan) Győzelmes háborútól győzelmes békéig Az Idén különös Jellege volt a szovjet hadsereg és haditengeré­szet napja ünnepségeinek, melyek az SZKP XXV. kongresszusának felemelő légkörében zajlottak le. A szovjet hadsereg és haditen­gerészet napja a Vörös Hadsereg történelmi nevezetességű, 1918. február 23-1 narviai, ravell és pszkovl első győztes csatájára em­lékeztet. A német Imperializmust szovjet földön ekkor érte első ka­tonai veresége. Évtizedek múltán e nap jelentőségét a Nagy Honvé­dő Háborúban aratott dicső szov­jet győzelmek tovább fokozták. A fasizmus veresége azonban nem szüntette meg örökre a há­borúnak mint a nemzetközi viták megoldásának potencionális for­máját. A világimperializmus nem töltődött bele a Szovjetunió és to­vábbi népek forradalmi felszaba­dító erőt győzelmének eredménye­ként bekövetkezett alapvető válto­zásokba. Az SZKP és a szovjet kormány úgy is szembeszállt a revanststák és a háborús uszítők szándékaival, hogy megtette a szükséges Intéz­kedéseket az ország védelmi ere­iének és a fegyveres erők harcké­pességének fokozására. A Varsói Szerződés megalakulása és a szov­jetország újabb, hatalmasabb tu­dományos-műszaki és gazdasági bázisának létrejötte azt Is jelen­tette, hogy a szovjet fegyveres erők újabb fejlődési szakaszba lép­tek. A honvédelem tökéletesítésének, a hadsereg és a haditengerészet erősítésének kérdéseivel az SZKP XXIV. kongresszusa Is foglalkozott és konkrét feladatok elé állította a szovjet fegyveres erőket. „Min­dent, amit a nép létrehozott, meg­bízható módon meg kell védeni. Ez a szovjet állam szilárdítását, fegyveres erőinek gyarapítását, ha­zánk védelmi képességének sokol­dalú növelését jelenti" mondotta Brezsnyev elvtárs a központi bi­zottság beszámolójában. A szocializmus eddigi világsike­reinek, beleértve a nemzetközi fe­szültség enyhülését is, a feltétele a nemzetközi erőviszonyok pozitív eltolódása volt. A Szovjetunió nö­vekvő hatalma és tekintélye a bé­ke javára billentette a mérleg nyelvét. Az enyhülés további folya­mata is elszánt harcot fog köve­telni az Imperializmus legagresz­­szívabb erői ellen. A szovjet had­sereg feladatává tette a párt, hogy őrködjék; a nemzetközi küzdőté­ren elért pozitív változások legye­nek visszafordíthatatlanok és a bé­kés egymás mellett élés lenini po­litikája szilárd alapot nyerjen. A párt ennek érdekében megtesz minden szükséges intézkedést. A Szovjetunió Ismét bebizonyí­totta a világnak, hogy őszintén tö­rekszik a feszültség enyhülésére és az együttműködésre, következe­tesen akarja teljesíteni az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet határozatait, amit az is bi­zonyít, mogy meghívta Bulgária, Görögország, Románia, Törökor­szág és Jugoszlávia fegyveres erői­nek katonai megfigyelőit a közel­múltban megrendezett Kaukázus hadgyakorlatra. JÄN MlCATEK Széljegyzet egy járási pártkonferenciáról (Folytatás az 1. oldalról.) Sok ez, avagy kevés?! Nem vitatjuk. Am, ha a szövetkezetekben és más mezőgazdasági üzemekben az eddigi­nél nagyobb figyelmet fordítanának a pártépltésre és a pártmunka haté­konyabbá tételére, minden bizonnyal a párt vezetőszerepének Jobb gyakor­lati érvényesülése elősegítené az Irá­nyító- és ellenőrzőmunka tökéletesí­tését, s könnyebben tudnák megolda7 ni a problémákat. Meg kell érteni va­lamennyi efsz-vezetőnek, pártelnök­nek: a Jövedelmező gazdálkodás, a gabonaprobléma, a takarékos bánás­mód a szemes takarmánnyal, nem­csak gazdasági, hanem Jócskán politi­kai kérdés is. Az, hogy hazánkban a levlcel Járás a legtöbb gabonát termesztő Járások közé tartozik, fokozza a Járás fele­lősségét, szaporítja gondját (szeme­seket a szántó, 64,5 százalékán ter­mesztenek). Igaz, az 1972-es Index 163,5 százalékos emelkedést mutat a múlt évihez hasonlítva, ami jónak mondható. Viszont, ami a szemes ku­korica múlt évi járási átlagát (52 q/ha) Illeti, elmaradnak a CSKP ,KB 1973. évi határozatának teljesítésével. Ez a hozamátlag jóval több is lehetett volna, ha következtesebben betartják az agrotechnikai követelményeket, csökkentik a betakarítási és tárolási veszteségeket. Persze, ehhez hozzá kell tenni azt Is, hogy a vegyipar év­ről évre adósa marad ennek a járás­nak műtrágyával, amit hellyel-közzel törleszthetnel Az meg viszont a me­zőgazdasági üzemek rovására írandó (tisztelet a kivételnek], hogy jobban is hasznosíthatnák az Istállótrágyát, a zöldtrágyázás- és az öntözésadta lehetőségeket. És a talajjavításra Is van mőd: Valkovič elvtárs, vitafelszó­lalásában nagyon helyesen mutatott rá többek között, hogy a Pohr. Rus­­kov-l (oroszkai) Cukorgyárban vagon­számra halmozódik a mészlszap, amit a mezőgazdasági üzemek kellőképpen hasznosíthatnának. Habár az 1975-ös év tervezett te­­hénlétszám-tervét teljesítették, az 1973. évi Járási • pártkonferencia ha­tározata — miszerint 1975-ben 3200 liter évi tejhozamátlagot kell elér­niük — nem teljesült. Hogy miért maradtak adósai az államnak és ön­maguknak? Ezt két fő okkal indokol­ják: közel ezerre szaporodott (a te­hénállomány 4 százaléka) a selejte­zésre váró, nagyon kevés tejet adó tehenek száma, s csupán 7 százaléka ad négyezer literen felül tejet az össz-tehénállománynak; a járás rét- és legelőterülete a mezőgazdasági földterület 33 százalékát képezi. Ez lényegesen érinti szálastakarmány­­termesztésüket. Ezzel a Járási méretű elemzéssel a Járási pártbizottság be­hatóan foglalkozott... Persze, a tehénselejtezést tiltó ren­delkezést nem ártana Illetékes szer­veinknek felülbírálni, s ahol ez tény­legesen Indokolt, enyhíteni a helyze­ten. Ez azonban semmiképp sem men­tesítheti a tejtermelő üzemeket a leg­elemibb kötelességeik teljesítését Il­letően: a legjobb egyedek kiválasztá­sa, felnevelése és tehénsorba állítása, a borjúelhullás minimumra csökken­tése, szakszerű bánásmód és takarmá­nyozás, elegendő, jő minőségű nedv­dús Is szálas takarmány, és a többi, és a többi. No meg aztán, nem árt a példás tejtermelő szövetkezetek (Dol­ná Seč, Júr nad Hr. V. Ďúr, Beša, Drženlce, Čaka, Levice) jől bevált, ál­talánosítható értékes tapasztalatait kellőképpen hasznosítani a pláštov­­ceí, a bátovcei, a Šahy-i, a žemberov­­cei szövetkezetben és az Ipolysági Állami Gazdaságban, sőt másutt is. Ezen a téren is van még tartalék bő­ven, amit vétek nem kihasználni. A járási méretű, jól előkészített tapasz­talatcserék minden bizonnyal segíte­nének — nem mellőzve a dolgozók szakmai-politikai nevelésének tapasz­talatait sem. Mert azon Is sok múlik, melyik fejő, vagy takarmányozó mi­ként viszonyul munkájához, milyen szakértelemmel és meggyőződéssel végzi azt. Csupán néhány fontos dologra tér­tünk ki, amelyek a legtöbb problémát, nehézséget, gondot okozzák. A továb­biakban még majd visszatérünk egyes vitafelszőlalásokra, kérdésekre, s a helyszínen Is meggyőződünk róla időnként, miként váltják valóra a Já­rási pártkonferencia határozatát. Mert, nem elég a célt kitűzni, az elérésére bátorítani, serkenteni is kell — a nagy nyilvánossággal együtt végzett ellenőrzés a leghatékonyabb. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom