Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-28 / 8. szám

š$7ŕ. febrnár 28 SZABAD FÖLDMŰVES Pedig van új Nap alatt — Mi változott községükben az utöbbi négy évben? — Hát én azt mondom magának, nincs itt semmi új. Sok helyen jártam már, és épp ezért nem nagyon dicse­kedhetek a falummal — mondta egy fiatalasszony. Nem hagyott békén a fenti véle­mény, pár perc múlva megszólítottam egy öreg nénit. A válasz, a már el­hangzott kérdésre a kővetkező volt. „Fiam, látod ezt az utcát? itt három évvel ezelőtt még akkora sár volt, hogy féltem kimozdulni a házból. Já­rok a lányomhoz Párkányba. Oda ment férjhez. Azelőtt ott fagyoskodtam az utcán — velem együtt mindenki, aki a buszra várt — ősszel, tél Idején.­­Most megnézheted az új autóbusz­­megállókat ...“ Folytatta vlona még a nagymama, de gyorsan elbúcsúztam, a helyi nem­zeti bizottságra sietve. — Most már aztán pontot teszek a mondat végére — gondoltam. Kiván­csivá tett a két ellentétes vélemény. — Tizenkét pontba foglaltuk annak Idején a fő feladatokat — mondta Podhorský Ferenc, a kamenín! (ké­­méndí) hnb titkára, és hogy elértük a választási programban kitűzött célo­kat, erről személyesen is meggyőződ­tem. Nem akarom az olvasót száraz ada­tokkal, felsorolással úntatni, de pár dolog kétségkívül említésre méltó. Elsősorban az, hogy az utóbbi négy év alatt Igen, nagyon sok minden tör­tént a faluban. Felépítettek például az AKI mellett egv korszerű konyhát és ebédlőt, ezzel megoldódott a be­járó gyerekek étkeztetési problémája. A falu valamennyi utcáját portalani­­tották, kiépítették a járadhálózatot. A sportpályát joggal nevezhetnénk sta­dionnak is, hisz korszerű öltöző áll a sportolók rendelkezésére, a nézők pe­dig kényelmesen ülve nézhetik végig az izgalmas „focimeccseket“. Három buszmegálló Is épült a faluban. A hadsereggel együttműködő szervezet új székházat kapott, melynek bizo­nyára nagy hasznát veszik a fiatalok. Teljesen felújították a község közvi­lágítási, valamint hangszóró-hálózatát is. Több parkot létesítettek társadal­mi összefogással. Igaz, kultúrház nincs, vagyis ami van, nem felel meg a mai követelményeknek. De hát az csak a falu lakosságán múlott, hisz a hnb vezetői évente közvélemény kutatások által tudják meg, mit igé­nyel a falu népe. ök a művelődési otthon helyett inkább bevásárló köz­pontot akartak. Am legyenl Elkezdték a korszerű bevásárló központ építé­sét. Nem tagadja a titkár, sőt nagyon büszkén hangoztatja, hogy a lakosság részéről nagy segítséget kaptak s kapnak az építkezésnél. A falu kulturális életéről csak any­­nyit, hogy Szlovákia-szerte ismert és népszerű a „kéméndi sziget“. Nya­ranta hétről hétre váltogatják itt Vinodol mintegy 1850 lélekszámú köseég, a nitrát járásban. A hnb kor­szerű, tetszetős épületében beszélge­tünk Ján Strba elnökkel. A választási program feladatainak teljesítése Is szóba került. — Látja azt az épületet? — invitál az ablakhoz. A távolban egy épület­­csoport húzódik jókora területen. — Ha mást nem csináltunk volna, csak azt az iskolát — mondja moso­lyogva, már akkor Is boldog lennék és elégedett. Valóban büszkék lehetnek az Isko­lára, melyet ebédlő és tornaterem egészít ki. Ezenkívül — folytatja, három óvoda van a községben mindhármat a közel­múltban építettük újjá. Több mint két­ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában a község lakói. Elmondja még hogy három kilomé­ternyi utat portalanítottak az elmúlt négy év alatt, valamint több autóbusz­­megállóval gazdagodott a község. A múlt évben bővítették ki az üzlet­­hálózatot. Ennek keretében kezdték meg egy 150 vendég befogadására al­kalmas vendéglátóüzem építését. Ivan Peírovics PAVLOV Ján Štrba a Vinodol i hnb elnöke és az igazgatóhelyettes az új iskola épülete előtt. Foto: Kalita egymást a különböző nagyszabású kultúrrendezvények. Évente megren­dezik itt a „Daloló Qaramvölgy“ dal- és táncünnepséget. Ifjúsági találkozó­kat rendeznek, hazai és külföldi mű­vészek, együttesek szórakoztatják az összegyűlt közönséget. A rendezvé­nyek fö szervezői, a faluban működő tömegszervezetek. A CSEMADOK, a Nöszövetség, a S£ISZ, a Vöröskereszt, valamint a sportegyesület. Ez hát mind semmi? „Nincs itt semmi új“ — mondta az írás elején megszólaltatott riportalany. Nem tud­ni, mi késztette őt ilyen nyilatkozat­ra. Rosszakarat talán? Személyi sérel­mek? Vagy egyáltalán nem veszi fi­gyelembe környezetét, nem érdeklik őt a közügyek? Úgy látszik, csak ma­gára gondol. Kulturális szempontból valamint a politikai és ideológiai nevelés terén is sokat tettünk — vált témát az el­nök. Politikai és ideológiai előadáso­kat szerveztünk. Egymást váltották a különböző varró- és főzőtanfolyamok. Különösen nagy segítség volt ez köz­ségünk cigányszármazású lakosainak. Több egészségügyi és a helyes élet­módról szőlő előadást is rendeztünk részükre ... Gyönyörű csaiádiházak között ha­lad velünk az autó. Az utcákat gyü­mölcsfák szegélyezik park díszíti a falu főterét. A járdákon emberek sietnek a dolguk után vagy éppen haza meleg otthonaikba. Tetszik ez a falu. Látni rajta a lakók szeretetét, odaadását. Barak László NYITÁS A Z0B0R ALJÁN A Výčapy—Opatovce-i Zubor Efsz az idén meggyara­podva köszönti a tavaszt. Már nem a régi helyi szövet­kezet készül fel a fontos tavaszi tennivalók elvégzésére, hanem az egyesült Zobor Efsz, amely a környék hét szö­vetkezetének társulásával jött létre és a központja Výčapy—Opatovcén van. A megnagyobbodott szövetkezet, a bővült földalap to­vábbi nagy lehetőségeket teremt a korszerű technika alkalmazására. Mindez nem automatikusan valósul meg, hanem további gondokkal jár, kollektív gondolkozást, ötleteket kíván. A hét előző szövetkezet technikai felszerelése most egy kézbe, közös állományba került. Ám nem egy helyen összpontosul, négy gépközpontban helyezték el és vég­zik szükséges javítását. Az összevont szövetkezet így záz traktort, négy teherautót, 2 kombájnt, hét répa garnitúrát és harminc rendfelszedőt stb. mondhat ma­gáénak. Ľudovít Bajla okleveles mérnök, a szövetkezet techni­kai felszerelésének és javítóműhelyeinek felelőse bízik az összevont szövetkezet jövőjében, de az első lépéseit tévő összevont Zobor Efsz még küszködik azokkal a gyermekbetegségekkel, amelyekkel az új feltételekhez, a megváltozott viszonyokhoz, arányokhoz való alkalmaz­kodás jár. Ilyen gyermekbetegség a technikai felszerelés, a gé­pek szétforgácsolt elhelyezése négy központban. Sok esetben régi, rendeltetésüknek már nem megfelelő rak­tárhelyiségekben kapnak szállást, a traktorok, kombáj­nok. Karbantartásukról, javításukról a négy központban gondoskodnak. E problémák megoldására a gyógyír mindenesetre egy központi, jól felszerelt javítóműhely és géptároló lenne. Tervbe is vették felépítését. A terv kivitelezése két­­három éven belül esedékes, de mivel egy ilyen nagyobb arányú beruházás a minisztérium hatáskörébe tartozik (költségvetési tételként is), még több szerv engedélye­zésére várnak. Addig Is saját erejükből kell elvégezni mindent, ami csak lehetséges, hogy megfeleljenek e mo­dern mezőgazdaságtól elvárt igényes és egyre nagyob­bodó feladatok teljesítésének. Bajla elvtárs gondjai inkább a jövővel kapcsolatosak: a szövetkezet rendelkezésére állő géppark ugyanis üzemképes. Ha beköszönt a tavasz, rendjében kivonul­hatnak a mezőkre. Ez nagy sző, mert a szövetkezetek zömében általában 60 százalékos a gépek javítottsága. Mi történik akkor, ha teljes gőzzel megindulnak a tavaszi munkálatok és egyes gépek akkor mondanak csütörtököt? A Zobor Efsz új vezetősége erre is gondolt. Bajla mérnök megszervezi a mozgó javítóműhelyeket, amelyek lehetőségeikhez mérten kinn a földeken, ope­ratívan végzik el a szükséges javításokat. Féltve őrzik gépeiket, hisz többnyire második generá­ciósak, és már újabbakra várnak. A technika, a gépe­sítés terén továbbra is gondot jelent a káderkérdés. A Zobor Efsz 120 gépesítővei rendelkezik, ezt kevésnek tartják. Am nemcsak számbelileg vannak kevesen, szak képzettségük is elmarad a követelmények mögött. Bajla mérnök nem becsüli le emberei hozzáértését, tudását, a szorgalmukkal is elégedett, hanem arról van szó, hogy zömükben я szaktanintézetekből kerültek ki, már­pedig az új és egyre korszerűbb gépek nagyobb szak­tudást, elméleti ismeretet és magasabb szintű kezelést igényelnek. így aztán a közösség nevelésével kapcsolatos jövendő tervekben bizonyára fontos szerepet kap a gé­­pesltők továbbképzése. Természetesen, a technikai ellátottság, illetve a tech­nika felhasználása terén ez a szövetkezet sem probléma­­mentes. Itt Is nyomasztóan hat az idült pótalkatrész­hiány, amin részben azzal próbálnak segíteni, hogy le­hetőségeikhez képest maguk próbáinak alkatrészeket előállítani. E téren nagyobb segítséget várnak a gép- és traktorállomásoktól, mint a mezőgazdasági vállalatok műszaki bázisától, mind a gépek műszaki karbantartásá­ban való elméleti és gyakorlati tanácsadás, segítség, mind a gépesítő káderek továbbképzése terén. Ezek a problémák foglalkoztatják a Zobor Efsz gépe­sített az új, közös út elején ... LÖRINCZ LÁSZLÓ Negyven évvel ezelőtt. 1938 feb­ruár 27 én halt meg korunk nagy élettantudósa I. B. Pavlov, aki több évtizeden át fejtett ki tudományos munkálkodást, és elért eredményei nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ élettantudósai számára is alapul szolgáltak. I. B. Pavlov szovjet—orosz fizioló gus. egyetemi tanar, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja az élettani kutatásnak elvileg új módsze reit dolgozta ki. Jelentős kutatásokat végzett a vérkeringés, az emésztés és a felsőbb idegtevékenység körében is. Kutatásai során felismerte, hogyan lehet felsobbrendő élőlényekben fel­tételes reflexei kialakítani és e mód szerrel feltárta a'; nagyagykéregben lejátszódó bonyolult folyamatokat. Kutatásai a felsőbb idegtevékenységről világméretű jelentőségűek. Pavlov munkássága új irányt adott a kárélet tan, a belgyógyászat, az elmeideg gyógyászat, a pedadógia és lélektan fejlődésének. A modern agy- és idegélettan, vala mint a lélektan minden szála Pavlov­­hož vezet. A legnagyobb tudósok, ku­tatók között is ritka jelenség: elme letét nemcsak kidolgozta, hanem gyó zelemre is vitte. Összefüggéseket ész lelt. aztán kísérletek ezreivel és tíz ezreivel —• ahogy ö mondta — „tudó mányos napszämosmunkával“ — ke­reste a bizonyítást. A legcsekélyebb kételybe, ellentmondási lehetőségbe sem nyugodott bele; ha ilyesmi fel merült, tovább folytatta a kísérlete kei. Mindig я ténynek adott igazat, sohasem az elméletnek, hfven ehhez A tavaszra készülnek A jó gazda tudja, ha a szerelők a gépek téli javítását elhanyagolják, a tavaszi munkák alkalmával számos probléma lép fel, és a munkálatokat akadozóvá teszi. Ennek tudatában készülnek a tavaszra a cetíni (cétényi) Alsó Nitra Szövetkezet gépesítői is, akik alapos ellenőrzéseknek és javí­tásoknak vetik alá a vontató és a von­tatott gépeket, eszközöket. Mikor az egyesített szövetkezet sze­relőcsarnokában jártam, serény mun­ka folyt: az újabb vontatók hajtómű­veit ellenőrizték, és teljes generál­­javításokat végeztek a már sok éve használt traktorok metorjain. A vezetőség álítása szerint, a mű­­helv szerelőgárdája hozzáértő szak­emberekből tevődik össze. Hlobeü Štefan szerelő munkapadján — akit társai a gépek szívspecialistájának neveztek — éppen egy Zetor—5611-es motorja feküdt „ízekre“ szedve. A lai­kus — az ezer darabra szedett hajtó­mű láttán — így kiáltana fel: hogy lesz ebből még egyszer motor?! A szerelő, persze, másként vélekedne: jobb lesz, mini az új. Hlobeö elvtárs nagyon jól tudja, mit jelent, ha a gép szíve, a motor, munka közben hibát­lanul működik. Hiszen nyaranként — mint más szerelő — ö Is kombájnra ül. A múlt évben például 406 hektár­ról aratta le a gabonát, 100 hektárról pedig kukoricát takarított be. A több helyiségből álló ízerelőcgar­a szép. örökké érvényes jelmondaté-1 hoz: „A tudomány nem a tudomá­nyért. hanem az életért van". A szívidegekről írt doktori disszer* tációja volt munkássága első szaka­szának fo kutatási területe. Pályájá­nak második szakaszán az emésztő­szervek működését vizsgálta. 1904- ben Nobel díjat kap az emésztés élet­tanára vonatkozó munkáiért. De Pavlov a magasahbrendű ideg­­tevékenységgel is foglalkozott. Azt á nézetet vallotta, hogy a gondolat, agyveló és idegrendszer nélkül nem születik. I. M. Szecsenyov és I. P. Pavlov helyezte szilárd alapokra a* agy, az idegrendszer és ezzel együtt a lélek megismerését. De bátran val­lotta azt is. hogy a lélek nem valami misztikus tünemény, hanem megköze­líthető a tudomány eszközeivel. Pavlov objektív alapra helyezte a lélektani vizsgálatok korábban telje­sen szubjektív és önkényes módsze­reit. így jutott el annak felismeréséig, hogy a lelki működések lényegüket tekintve bonyolult reflexfolyamatok, amelyek során az idegrendszer és az agy irányításával szünet nélkül vála­szol a környezetből kiinduló inge­rekre. Pavlov felismerte az agy irányító szerepét a szervezetben és azt taná­csolta a gyakorló gyógyító orvosok­nak. hogy ne csak a betegséget néz­zék. hanem vegyék figyelembe a b»­­teg idegrendszerének alkati sajátos­ságát. pillanatnyi állapotát is. Ez p lanítása azóta sok pontos diagnózist tett lehetővé, sok ember gyógyulásét segítette elő. rp. imm Hlobeó Štefan keze alatt ismét „megfiatalodik“ a motor. (A szerző felvételei.) Tárnok Géza, gépesítő: „Minket méz a korai tavasz sem lephet meg“. nők egyik részlegében Cseri József szerelő egy Zetor Super 50-es trak­tort javított nagy buzgalommal. Ez á jó néhány éves vontató már nem egy „nehéz csatát“ élhetett át. Megkér­deztem hát a gép orvoslójától: Ilyen „beteges“ traktort is érdemes megja­vítani? A gépjavító — miután letette kezéből a hatalmas kulcsot — így vá­laszolt: Hát hogynel Persze, ettől d géptől már senki sem várhatja, hogy hatos ekét vontasson — erre ott van­nak az újak, erősebb traktoraink —, viszont terményszállításra, fuvarozás­ra nagyon is megfelel a Super 50-es. A kovácsok és a géplakatosok mű­helye kovácsszén-sistergéstől, kala­pácsütésektől volt hangos. A csarnok közepén egy Sex-márkájú vetőgépen már az utolsó javításokat végezte Kmetyo Ottó szerelő, aki nagy öröm­mel újságolta: „Ha ez a gép is elké­szül, akkor már a szövetkezet minden vetőgépe átesett a tavasz előtti ellen­őrzésen, javításon“. A tavaszi munkálatok előtt egyetlen gazdaságban sem lényegtelen kérdés, milyen felkészültségű gépparkkal ren­delkeznek. A cétíni szövetkezet fel­készültségéről Tárnok Géza, a gazda­ság gépesltöje tájékoztatott. — A múlt évben ötmillió korona értékben vásároltunk gépeket. Erre azért volt szükség, mert gépparkunk technikai adottságai egyáltalán nem voltak egy szinten mezőgazdasági földalapunkkal. Aránylag kevés, kis­teljesítményű vontatókkal rendelkez­tünk. Hasonló volt a helyzet a beta­karító gépekkel is Vásároltunk pél­dául 11 nagyteljesítményű traktort, öt arató-cséplőgépet, különböző be­­akarítőgépeket, 21 pótkocsit, speciá­lis nakodót és további gépi segédesz­közöket. Műhelyünket pedig korsze­rűsítettük, ahol most már az Idény­munkák alkalmával — rövid időn be­lül — komolyabb gyorsjavításokat is el tudunk végezni. A mechanizátor szerint a gazdaság egyetlen évben sem volt Ilyen alapo­san felkészülve a tavaszi munkára, nint az idén. Úgy tűnik tudatosítot­­ák, hogy igényes termelési feladatai­dat csak akkor tudják teljesíteni, ha! 'étrehozzák a gépek zavartalan üze­melésének előfeltételeit. Reméljük, hogy a gépesítő biztonságérzete a ta­vaszi munkák dandárjában is szi­lárd marad. Kalifa Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom