Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-21 / 7. szám
Szabad Földműves At S2KP XXV., в BKP XI. és я CSKP XV. kongresszusa is kifeje zésre juttatja, hogy szocialista nemzeteink szilárd szövetségben harcolnak a boldog, békés jövőért. A proletár internacionalizmus esz raéihez való hűséget, szocialista nemzeteink megbonthatatlan harci szövetségét szimbolizálja а „KOMMDNISZT“, az SZKP Szaratovi Te rtileti Bizottsága, a „ZNAME NA KOMUNIZMA“. a BKP Tirgovistei KB, a „Hlas ľudu“, az SZLKP Nyu gat-szlovákiai KB napilapjának és a Szabad Földműves mai száma is. «слбтд w^vsetkvch krajín, spcute sm roserо ocMosoHo • o n p e я e 1906 годо Промпт»» «ее» tre*/, eeUmmiHfCbi ТШ Я Як °*ШУН"СГЖ Й Орган Саратовского областного комитета КПСС н областного Совета депутатов трудящихся ORGAN ZÁPADOSLOVENSKÉHO KV KSS Testvéri népek megbonthatatlan - szövetsége A. I. S I B A J E V, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a szaratovi területi pártbizottság első titkára, a Szocialista Munka Hőse Az SZKP XXIV. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait élet he léptető kilencedik ötéves terv éveiben nagyon megnőtt hazánk hatal ma. fokozódott népeink jóléte és emelkedett nemzetközi tekintélye. Ezeket az éveket a szocialista közösség valamennyi országának nagy sikerei jel lemzik. s ebben az időszakban országaink, népeink és népes kollektíváink kapcsolataiban mindinkább kibontakoztak a proletár internacionalizmus és a szocialista testvériség alapelvei. Ha például visszapillantunk a nyugat szlovákiai kerület és a szaratovi terület kommunistáinak és dolgozóinak együttműködésében szerzett ma már gazdag tapasztalatok forrására. látjuk, hogy több mint 15 év folyamán igazi testvérek lettünk, akiket a szocialista és a kommunista épftés eszméinek egysége köt össze. A két terület viszonyát manapság egyes vidékek, vállalatok, építkezések, kolhozok, szovhozok, tudományos és oktatási intézmények, ifjúsági és pionfrszervezetek kollektíváinak állandó kölcsönös testvéri kapcsolatai szí lárdítják. Sok sok ismeretség született, és ma személye* kapcsolatokat tart fenn sok család, dolgozó, fió. lány. gyermek. A közös munka formái nagyon sokoldalúak. Összeállítják a közösségek távlati terveit, a szaktársak közös vállalásait, termelési tapasztalatcsere folyik, megismerik és átveszik a kulturális vívmányokat, ápolják és kölcsönösen továbbadják a forradalmi és munkahagyományokat. Széles mükö dési terük van a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság tagjainak, akik 809 szervezetbe tömörülnek. Területünkön 546 szovjet—csehszlovák barátsági эагок ég szoba létesült. Az emlékestek, szlovákiai barátainkkal való talál kozások, különféle előadásuk, kiállítások, filmfesztiválok elősegítik a dolgozók internacionalista nevelését. Küldöttségek cserelátogatésa és turisták találkozói során tüzetesen tanulmányozzák a gazdasági, kulturális építés, kommunista nevelés újabb tapasztalatait. A társadalom, a dolgozók nagy elismerését vívták ki ás elmosődhatatlan élményeket jelentettek az 1974. évi bratislavai barátsági napok, melyeket Szlovákia más városaiban és falvaiban is megrendeztek, majd a tavalyi szaratovi és területi barátsági napok, melyeket a fasiszta hódítókon aratott győzelem és Csehszlovákia hitleri megszállás alóli felszabadulása 30. évfordulójának a tiszteleiére rendeztünk. A dolgozók egységének és össze forrottságának sokezer főnyi részvétellel való ünnepélyes kifejezése volt ez a marzizmus-Ieninizmus zászlaja alatt, kifejezést adott annak az elha tározásuknak, hogy szilárdítani kívánják a szocialista országok erejét. A terület dolgozói lelkesen üdvözölték szlovákiai barátaikat, mély megelége déssel fogadták testvéreink sikereit, melyeket a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak a megvalósításában értek el. Sok érdekeset mondhatnánk a bulgáriai építők szaratovi munkásságéról Évek óta részt vesznek a gáz- és olajipar fejlesztésében A szovjetszkojei kerület dolgozóival új lakónegyedeket, iskolákat, kulturális intézményeket építenek. Ebben a fontos építkezésben az internacionalizmus élő megfestő sülését látjuk: egy nagy testvéri családban élnek és dolgoznak az új Vol gamellék építőinek kollektívái. Szakembereink, tudósaink, ágazati dolgo zóink közös munkája jó eredményekhez vezet: a szaratovi rendszer alkalmazásával javítják a munka és a termékek minőségét Bulgária vállalatéi ban, tudományos kutató intézeteiben és más országokban is. Nagy jelentősége van в KGST-orszógok komplex fejlesztési terveinek megvalósításában részt vevő vállalatok és fogyasztóik vagy szállítóik kö zösségének. Szaratovból és a területről széles választékban kerülnek a tor mékek a testvérországokba, köztük JAK—40 típusú repülőgépek, műszálak, motollák, golyóscsapágyak, precíziós szerszámgépek, üveggyártmányok, bányaberendezések, traktor és autópótalkatrészek, sok más műszaki gyártmány és árucikk. A kilencedik ötéves tervben másfélszeresére nőtt a szállítások volumene. Mindez igazolja a XXIV. pártkongreszsuson kijelölt irányvonal érvényesítésének nagy eredményeit és céltudatosságét. „Amellett vagyunk, hogy a testvéri országok együttműködése legyen egyre sokoldalúbb és elmélyültebb, ölelje fel a dolgozók mind szélesebb tömegeit, hogy alaposabban tanulmányozzuk egymás konkrét tapasztalatát az állami, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden szintjén“, — Mondotta Leonyid Breza nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a XXIV. pártkongresszuson. Az SZKP Központi Bizottsága 1975 decemberi határozatainak. Brezsnyev elvtárs programbeszédeinek és az SZKP Központi Bizottsága XXV. párt kongresszus elé terjesztendő tervezetének a fényében ezek az elvek új terveink alapját alkotják. Rövid beszámolónkban szeretnénk megosztani önökkel a XXIV. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során, a kilencedik ötéves terv ben végzett munkánk eredményeit. Leonyid brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának decemberi ülésén úgy értékelte a kilencedik ötéves terv eredményeit mint a termelés növekedését és a népjólét fokozódását, te kintve az ország történelmének legjelentősebb ötéves tervét. (Folytatás a 2. oldalon.) Mezőgazdaságunk a CSKP XV. kongresszusa előtt frta: JÄN JANOVIC mérnök, CSc., az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Az a gyökeres, forradalmi változás, amelyet harminc esztendő alatt a mezőgazdaságunkban, vagyis a termelési viszonyok és a tudományos-műszaki alapok formálásában, az anyagi javak termelésében és az életszínvonal emelésében, de nem utolsó sorban a földművesek társadalmi helyzetének formálásában elértünk, bizonyltja a falu szocialista átalakulása lenini koncepciójának életképességét. A szocialista átalakulás eddigi folyamata és mezőgazdaságunk fejlődése azonban azt is bizonyította, hogy a marxista-leninista agrárpolitikát sajátos viszonyainkra kell alkalmazni. Szocialista államunk rendkívül nagy anyagi támogatást nyújtott szocialista mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. A nagy célok érdekében mozgósította és szervezte a tudományospedagógiai és népművelési frontot s a földművesek haladó rétegeit a szocialista átalakulás meggyorsítása céljából. Joggal állíthatjuk, hogy az állami és szövetkezeti szférára megosztott mezőgazdaságunk ma — a szovjet kolhozok és szovhozok, valamint a további KGST-országok sikeresen fejlődő szocialista mezőgazdasági üzemei mellett — igazolja, hogy az agrárkérdés megoldásának leghumánusabb formáját választottuk. Egyértelműen állítható, hogy az iparosítás nélkül, az ország gyorsütemű gazdasági fejlődése — főleg azonban az agrár jellegű Szlovákia fejlődésének meggyorsítása nélkül — képtelenek lettünk volna megoldani az alapvető gazdaságpolitikai kérdéseket, így a falu szociális problémáit is. Ebben jut kifejezésre az 1948 februárjában megszilárdult és a CSKP további programjában céltudatosan fejlesztett munkás-paraszt szövetség rendkívüli jelentősége. A szocialista szektor anyagi-műszaki bázisának építését lényegében az alapoktól kellett kezdenünk. Szocialista mezőgazdaságunk építésére 1948- tól napjainkig hatalmas beruházásokat fordítottunk. Ezt bizonyítja az is, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végén a mezőgazdaság szocialista szektora alapeszközeinek értéke hazánk egész területén elérte a 170 milliárd, Szlovákiában pedig az 50 milliárd koronát. A hegyi körzetekben ötszáz, a sík vidékeken pedig 1000—2000 tehén befogadására alkalmas korszerű tejtermelő farmokat építünk. Az új sertéstenyésztő telepek kapacitása tízezer férőhelyes, a baromfitenyésztő telepek pedig százezertől egészen félmillió baromfi ciklusonként! tartására alkalmasak. Azt, hogy ezek valóban modern, tehát korszerű telepek, meggyőzően bizonyítja a munkatermelékenység magas foka, amely túlszárnyalja a petrokémiai üzemekben elért munkatermelékenységet. Növénytermesztésünk fejlesztésében — műtrágyák, növényvédő és serkentő vegyszerek szállításával — komoly szerepet töltött be vegyiparunk. Például 1975-ben elértük, hogy egy hektár mezőgazdasági területre — hatóanyagban számítva — 200 kg műtrágyát adhattunk. Azáltal, hogy hozzáláttunk a szocialista mezőgazdasági vállalatok hálózatának kiépítéséhez, mezőgazdaságunk részére megkezdtük az ipari szolgáltatások nyújtásának szervezését. Ebben elsősorban is a gép- és traktorállomások, építkezési vállalatok, a felvásárló és ellátó üzemek, valamint a korszerű takarmánygyártó ijiarunk játszik rendkívüli jelentőségű szerepet. Az utóbbi időben agrokémiai központok épülnek, amelyek az adott járás vagy körzet területén az összes mezőgazdasági üzemeknek szolgáltatásokat nyújtanak. A mezőgazdasági Iskolák és a tudományos kutatás intézményeinek hálózata rendkívüli méreteket ölt. Míg például a München előtti köztársaság idején Szlovákiában mindössze két mezőgazdasági iskola volt — tudományos kutató bázis pedig gyakorlatilag nem létezett — addig ma Szlovákiában negyvenhárom mezőgazdasági középiskola, két mezőgazdasági főiskola és huszonhat tudományos kutatóintézet működik. Huszonöt év alatt a mezőgazdaság össztermelése kétszeresére, az árutermelés pedig több mint négyszeresére növekedett. (Folytatás a 2. oldalon*)
