Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-13 / 37. szám

v

A cseh hegyes galambok takarmányozása

A galambtenyésziök gyakran panaszkodnak, hogy a kialakított tenyészpárok elhanya golják a fiókákat, rosszal etetik őket és ez az utódok fejlődésének lassulásához, esetenként a fiókák elhullásához vezet. A legtöbben a galambokat szidják, elmegy a kedvük a tenyésztői munkától, sőt néhányan le is vágják az állatukat. A legrosszabb, hogy eszükbe sem jut arra gondolni, esetleg ők követték el a sikertelenséget előidéző hibát. Pedig a tenyésztő is hibás lehet, főleg, ha nem valami elkorcsosodott egyedekről vagy állományról van szó. Ёп már évek óta tenyésztek begyes galambokat, de ez idáig nem voltak hasonló problémáim.

A begyes galambokat legalább háromszor kellene etetni naponta, mégpedig az évszaknak megfelelő összetételű és pontosan kimért adagokkal. Annyi szemet kell adni az állatnak, hogy ne terhelje túl magát, de ne is legyen éhes. Nagy hiba, ha állandóan tele

van takarmánnyal az etető, legyen az tenyészidényben vagy utuna. Az így etetett galambok elkényeimesednek és kevesebb gondot fordítanak fiókáik etetésére. A túltáplált galamb könnyen elhízik, a kövérség csökkenti a repUlőképesxéget és kedvezőtlenül befolyásolja az állat vérmérsékletét.

Ha az állat válogatni kezd a takarmányban, az az általunk elkövetett hiba jele, A napi adag főleg árpát, kukoricát (télen ebből legyen több), borsót, búzát, bükkönyt és más szemeleséget tartalmazzon. A bükkönytől szép fényes lesz a tollazat, ezért főleg tollváltás és a kiállítási idény előtt adjuk galambjainknak. Nem szabad megfeledkezni a különféle vitaminkészítmények (pl. Konvit, Novita, Plastin stb.) adagolásáról sem.

Egyes tenyésztők annyi eleséget adnak kedvenceiknek, hogy az már a túletetés határaival azonos. Ezzel előidézik a begy arányosságainak megbomlását. Esetenként megkeményedhet az eledel a begyben, ami további kellemetlenségekhez vezet. Helyes etetés után nem szabad takarmánynak maradni az etetöedényben! Ha maradt, következő etetéskor kevesebb szemet kell kiszórni. A napi adagot csak a tenyészidényben növeljük, vagy ha a fiókákat etető galambokat póttakarmányozzuk.

A galambokat lehetőleg ne a madárházban etessük. Ha mégis, akkor legalább etetőedényekben tegyük eléjük a szemet. Szabadban — pl. az udvaron — etetéskor úgy rendezzük a környezetet, hogy a verebek vagy az egerek ne férhessenek hozzá az eleséghez, mert könnyen megfertőzhetik az egész állományt valamilyen távolról hozott betegséggel. Ezért is jó kimért adagokkal etetni az állatokat, mert az üres etetők nem csábítják a verebeket és az egereket. Ahol viszont mindig találnak valamit, odaszoknak.

A takarmányozással szervesen összefügg az itatás is.

Egyetlen tenyészetből sem szabadna hiányoznia az itatóedénynek. Legmegfelelőbb a torony alakú itató, amelyben nem nedvesíthetik be a begyüket a galambok. A nedves tollazat ugyanis hamar bepiszkolódik, s ez csökkenti a galamb szépségét. Nem beszélve arról, hogy a következő iváskor az ivóvízbe mosódik a tollazatról a szennyeződés.

Az ivóvizet — főleg a nyári hónapokban — gyakran cseréljük, hogy mindig friss (de nem kúthideg) vizet ihassanak a galambok. Az ivóvízbe időnként tegyünk Cholesol készítményt (fertőtlenítő), vagy AD 2 készítményt, ami viszont a fiatal galambok csontozatának fejlődésére van kedvező hatással.

Ha betartjuk az összes állategészségügyi követelményeket és helyesen etetjük-itatjuk az állatokat, akkor egészséges, szépen fejlett galambjaink lesznek és a cseh hegyessel sem lesz több bajunk, mint más fajtákkal. Balogh L.

@00

tűr

S 0

Rovarfogó

fénycsapda

¥

lampa

t .jsfrieť nsUtávári Hmyzu zitcadkwl skt» ______

I

^ásúvfca nj saaJaný hmvsb

A rovarevő egzotikus madarak és a különféle díszbaromfiak sikeres tenyésztése aránylag sok gondot okoz az állatbarátoknak, mert a szükséges változatos állati eredetű táplálék beszerzése korántsem egyszerű feladat. A rovarok egy részét (pl. lisztkukac, tücsök, különféle molyok stb.) tenyésztéssel, más részét gyűjtéssel biztosítják a kisállattenyésztők. A rovarokat többnyire háló segítségével fogják, a fénycsapdák alkalmazása csak részben van elterjedve.

Néhány kisállattenyésztő igen ötletesen megszerkesztett fénycsapdát használ. A mellékelt ábrán ezek közül mutatunk be egyet.

Az egyszerű — odahaza Is könnyen elkészíthető —, de biztos sikerrel alkalmazható rovarfogó fénycsapdát lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a közelben ne legyen más erős fényforrás, amely szintén csábítja a rovarokat. A fénycsapdát legjobb a kertben vagy pl. az erdőszélen elhelyezni. Fényforrásnak a nagy mennyiségű ibolyántúli sugarakat kibocsátó lámpák felelnek meg legjobban. (ZuE)

Különleges nyúlpástétom

Hozzávalók: 1 nagyobb öregebb nyúl, 50 dkg liszt, 12,5 dkg disznózsír, 3 tojás, só, 40 dkg füstölt szalonna, 30 dkg sonka, 1 libamáj, feketebors, 1 dl konyak, 40 dkg sertéshús, 30 dkg friss szalonna, a nyúl belső része (szív, máj, vese).

Az elkészítés módja: Egy nappal a pástétom elkészítése előtt tésztát gyúrunk lisztből, feloldott langyos disznózsírból, 1 tojásból, 1 dkg sóból és 2,5 dl langyos vízből. A tésztát kisodorjuk, összehajtogatjuk és másnapig egy törlőruhában hideg helyen állni hagyjuk.-A tészta elkészítése után kicsontozzuk egy öregebb nagyobb nyúl gerincét és combjait; a gerincről és a combokról való húst megtisztítjuk a

hártyákról és megtűzdeljünk vékony szeletekre vágott füstölt szalonnával. A húst egy kőedénybe rakjuk 30 dkg csíkokra vágott füstölt szalonnával, 30 dkg sonkával és libavagy nyúlmájjal, amelyeket ugyanúgy vékony Csíkokra vágtunk. Mindezt megsózzuk, meghintjük törött feketeborssal és leöntjük 0,5 dl konyakkal. A lapocka húsát és a nyúl többi részét hasonlóképpen kicsontozzuk, megtisztítjuk a hártyáktól, hozzátesszük a szívet, a májat, a vesét, beletesszük a 40 dkg sertéshúst, a 30 dkg friss szalonnát és az egészet jól megdaráljuk. Hozzáteszünk két tojást és 0,5 dl konyakot, áttörjük drótszitán, megsózzuk és ízlés szerint megborsozzuk.

A tésztát 3 mm vastagságúra kisodorjuk. Az őzgerincformát gyengén kizsírozzuk szalonnával és kirakjuk tésztával. A tésztára vékony szeletekre vágott- füstölt szalonnát rakunk, erre ráhelyezzük a pástétom egy részét, a gerincből a nyúlhúst, a szeletekre vágott füstölt szalonnát, a kicsontozott combokat, a sonkát és újból a szalonnát, majd beborítjuk a pástétom maradékával. Körülrakjuk szalonnaszeletekkel és rátesszük a tésztát, amelyet a szélein megkenünk tojássárgájával, hogy összeragadjon. A tetején három kis lyukat csinálunk,' 'amelyekbe papírtölcsérkéket helyezünk a sütés közben elszabadult gőz elvezetésére. A pástétom tetejét, tésztamaraüékkal dísztíjük. Sütőbe helyezés előtt a pástétomot újból megkenjük a tojássárgájával és forró sütőben mérsékelt tűzön körülbelül két óráig sütjük. Sütés után kihűtjük és csak másnap tálaljuk.

A nyúl csontjaiból, a szalonnabőrkékből, a zöldségből, a hagymából és a fűszerből aszplkot főzünk. Mihelyt a pástétom már teljesen kihűlt, tetején a lyukakba aszpikot öntünk. Ha az aszpik megkeményedett, a pástétomot vékony éles késsel szeletekre vágjuk és így tálaljuk. (br)

6

„Villányi töke vagyok..

Magyarország legdélibb részén, a festői szépségű Tenkes hegységben kígyószerűen kanyarog az utunk. A még jókarban lévő siklósi vár Integet felénk, majd Villány közelében egy szabadtéri szobor-múzeumot csodálunk meg. Fliegl |ános, a Villányi-Siklósi Állami Gazdaság üzemgazdásza és Tifán Ede kertészmérnök Itt tart rövid bevezetőt munkájukról. Megtudjuk, hogy a múzeumot öt évvel ezelőtt nyitották meg és bármelyik művész faraghat szobrot a siklósi márványból, azzal a feltétellel, hogy egyet itthagy emlékül és fizetségül. Ilymódon évről évre gyarapodik a szobrok száma. Az egyik ügyeskezű művész, a villányi oportó szemeit formálta szoborba. A másik Kolombusz tojását, stb.

Kisvártatva a 15 kilométer hosszan húzódó ezer hektáros szőlő egy részét tekintjük meg. A dombtetőről felénk integetnek azok a mandulafák, amelyek megtalálhatók a villányi borok névjegyein is. A fő szőlőfajta az Oportó, utána következik a Medok, a Kékfrankos, majd az Olasz rizling. Az itteni szőlőtermesztők a vörösborok hívei, odaát Siklóson inkább fehérborokat termesztenek. Az agilis fiatalember, a kertészmérnök, így kezdi mondókáját: „Villányi tőke vagyok“, a nagyapám, a dédapára is itt született, dolgozott és kedvre derítő nedűt termelt a sziklás hegyoldalon. S nincs is olyan villányi lakos, akinek ne legyen szőlője, legalább a házikertjében. Sok-sok éven át kapott egyre nagyobb teret az Oportó, amely nagyon kedveli az itteni meleg éghajlatot.

A mai korszerű szőlészet kialakítása nem volt könnyű. Még az 1960-as évben is jelentős parcellákon 180 centiméter széles sorközös műveléssel termesztették a szőlőt. Bár sajnálták a jól fejlett tőkéket, mégis minden második sort kivágták; most már 3,60 méteres sorközök alakultak ki. A hektárhozam csak az első évben csökkent. Most megfelelő műtrágyázással, jobb gondozással, az időjárástól és a fajtától függően elérik a 100—120, sőt 150 mázsás hektárhozamot is. Az ötévenként végzett talajvizsgálat után, megfelelő mennyiségű műtrágyát adagolnak. A jövőben a növények tápanyagigényét zöldtrágyával is pótolják; borsót, rozsot és őszi káposztát termesztenek és szántanak a földbe.

A növényvédelemhez felhasználják a legkorszerűbb módszereket. A permetezést például a KO—29-es típusú szov-A korszerű borfeldolgozó üzem

jet helikopterrel végzik. A nagy teljesítményű gép az ezer hektár szőlőre két nap alatt juttatja ki a permetlét. Ha a gazdaságban nincs rá szükség, kikölcsönzik a szomszédos mezőgazdasági üzemeknek is. Nemcsak a permetezés, de a szüret is sok munkaerőt igényel. Ezért"- igyekszenek olyan termelési módszereket kialakítani, amelyek lehetővé teszik a munkálatok magasszintű gépesítését. Mivel a Moser-féle metszés után sok volt a hajtás, és ennek következtében a növényzet kevés levegőt kapott — nagyon elszaporodtak a különböző gombabetegségek, gyakori permetezés esetén is túl sok szem rothadt meg, — áttértek a „magascomb“ művelési módszerre. A „Guyot“ vagy pedig a „Sylmos“ metszési módszerrel három<1

Titán Ede kertészmérnök a „magascomb“ művelésű Guyot metszéssel kialakított lapos, levegős, nagy 'termőképességű szőlőben.

Szőlőszem szobor a villányi szabadtéri szobormúzeumban

A szerző felv.

négy szálvesszőt hagynak egyegy tőkén. Ilymódon a tőkefejek hajtásai nem köralakban terülnek szét, hanem inkább laposak és a levegő könnyen áthatol rajtuk. Előnye az ilyen termelési módszernek, hogy a túl hosszúra növekvő oldalhajtásokat géppel vághatják le. Négyzetméterenként mintegy 8—10 rügyet — az Oportőnál 11-et is — hagynak, de emellett 'ugarcsapokkal is biztosítják a termést. Az első kísérletek rendkívül biztatóak. A hektárhozam igén szépen alakul, egyes parcellákon egészen 200 mázsáig emelkedett. A „magascomb“ művelésnek az az előnye, hogy a földtől csak egy megvastagodott szál halad fölfelé,, amelyet a kombájn jól körülölelhet és begyűjtéskor kevés szem pereg a földre. A jövőben ezeken a parcellákon két „Kok“ típusú kombájnnal gyűjtik be a termést. Kénytelenek ilyen magas fokon gépesíteni a termelési folyamatokat, mert egyre kevesebb a munkaerő, és szüretkor bizony versenyt kell futni az idővel, ha azt akarják, hogy minél kisebb legyen a veszteség.

A messze vidéken híres gazdaság a legkorszerűbb módszerekkel készíti és tárolja a jobbnál jobb vörös borokat. A másfél kilométer hosszú, labirintusokkal teli régi pince mellé

egy korszerű borfeldolgozó üzemet is építettek. Teljesítőképességére jellemző, hogy óránként két átvevő helyen 100 mázsa szőlőt vesznek át és dolgoznaK fel. Az erjesztő részleg a technika legújabb vívmányainak felhasználásával dolgozik. „Algériai“ rendszerrel működik. A „portorált“ lemez a háborgó mustban a szőlőhéjat alulra nyomja. Ilymódon a bor a héjakon indul forrásnak, és egy hét alatt azokból jó színt és jellegzetes ízt kap. Ez a yörösbor készítésének alfája és ómegája. A félautomata palackozóban naponta ezer meg ezer üveget töltenek meg jóféle villányi borral. Innen kerül az üzletekbe a villányi Oporto, Kadarka, Burgundi, Médoc noir, Cabernet Franc, Villányi siller. Olasz rizling, Tramín és Hárslevelű.

Az óriási pince szentélyében ízlelgettük a Medoc-noirt és az Oportót; jónak találtuk. A kertészmérnök igazi „benszülötthöz“ méltóan váltig dicsérte a hazai borokat. Szembeszállt a különböző elméletekkel és állításokkal. Bizonyította, hogy a vörösbor kevesebb savat tartálmaz, mint a fehér. Fogyasztása nagyon ajánlatos, mert a jókedvre derítés mellett kedvező egészségügyi hatása is van. Elősegíti az emésztést, lefekvés előtt fogyasztva jó közérzetet idéz elő. Szerinte a jó bort ivó ember élvezettel issza a bort és soha nem lesz részeg tőle. A Kadarka lágy, nőies bor. Szelíd, de azért túl sokat nem illik belőle fogyasztani, mert megárt, és szidni sem szabad, mert bosszút áll az emberen, mint a megsértett nő. Az Oportó az emberhez .simul“, és aki állandóan, fogyasztja, hosszú ideig jó egészségnek örvend. Mégis a vörösborok „királynője“ a ma már olyan népszerű Kadarka.

Villányban, kihasználva az éghajlati és talajviszony! adottságokat, igazán nagyon jó bort termelnek. A korszerűsítés terén már eddig is sokat tettek, de a jövőben még jobban gépesítik a termelési folyamatokat, hogy megfelelő tápanyagadagolás mellett jövedelmezőbbé tegyék a szőlőtermesztést.

Balia József