Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-26 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. július 28. 6 Kezükben a megoldás kulcsa Az állattenyésztés tervszerű fejlődését sok tényező befolyásolja. A jé tenyészanyag. az ésszerű takarmánygazdálkodás. a következetes tenyészmunka és a felelősségteljes hozzáállás a legfontosabbak közé tartozik. Erről a közelmúltban az egyesült Vinicai Béke Efsz-ben tett látogatásom alkalmával is meggyőződhettem. Az egyesült szövetkezet elnökhelyettesével, G r e й о György elvtárssal a többi között arról beszélgettünk, milyen feladatokat kell megoldaniuk a tejtermelés tervszerű fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében. Beszélgetőtársamtól megtudtam, a vinicai szövetkezet tejtermelésének fejlődésében az utóbbi években nem voltak különösebb zökkenők. A problémákat mindig sikerült rugalmasan és időben megoldaniuk, így a hasznosság alakulásával sohasem volt baj. A múlt évben például 300 tehenet tartottak. s ezektől darabonkénti átlagban 3408 liter tejet fejtek. Rétek és legelők hiányában szántóföldi takarmánytermesztésre kellett alapozniuk, mégsem volt soha hiány a jó minőségű takarmányokból. Igaz, ennek ellenére a kelleténél valamivel több erőtakarmányt — egy liter kitermelt tejre 30—38 dekagramm abrakot — adtak az állatoknak, maguk sem tudják pontosan, miért. Talán azért, mert senki sem érdeklődött aziránt, menynyi abrakot fogyasztanak, és mert a környező üzemekben sem igen etettek ennél kevesebbet?! Az egyesülés óta azonban van min törniük a fejüket a gazdaság vezetőinek, hogy szégyent ne valljanak tehenészetükkel. A éelovcei szövetkezetben ugyanis elég gyenjjjfc színvonalon mozgott az egyesítéskor a tehenészet. Napi átlagban mindössze 3,2 liter tejet értékesítettek tehenenként! Ez alig harmada volt a vinicai eredménynek. Mi okozta az ottani eredménytelenséget? A termelésre kedvezőtlenül ható tényezők egész sor^t. A hegyaljai körzetbe tartozó szövetkezetben eléggé elhanyagolták a réteket és legelőket, nem folytattak következetes tenyészmunkát, egyik napról a másikra akarták megháromszorozni az állatok létszámát stb. Es persze az állatgondozók munkához, közös feladatokhoz fűződő kapcsolata sem volt a legegészségesebb. Kedvezőtlenül hatott például az is, hogy a 200 férőhelyes új istálló az év végére készült el Čelovéén, s gyors ütemben kellett benépesíteni, hogy a szövetkezet teljesítse állománynövelési feladatait. Csakhogy annyi állatot nem lehet előteremteni a semmibőll A közös nevelt ugyan néhány üszőt és frissfejőst, de a legtöbb tehenet vásárlással kellett biztosítaniuk. S hol kínálnak ma száz vagy annál is több nagy hasznosságú üszőt, fiatal tehenet? Még a háztájiból is felvásároltak jó pár tehenet, csakhogy ne álljon üresen az új létesítmény. Az eredmény? Kár beszélni róla! Talán elég a helyzet vázolásához annyi, hogy pár hónap leforgása alatt félszáznál is több fejőst kellett kiselejtezniük az egyesülés után a öelovcei szövetkezet 22 darabos tehénállományából. Persze az azonnali feltöltés lehetőségét megteremtve! Nem volt könnyű feladat, de legalább valamicskét javult a hasznosság. — Az idén az egyesült szövetkezet már nagyobb gondot fordít a rétek és legelők gondozására, tervszerű hasznosítására — hangsúlyozta az elnökhelyettes. — Kiirtottuk a réteket és legelőket tarkító bokrokat, bevezettük a rendszeres trágyaleves öntözést, a tervszerű legeltetést és fokozott figyelmet szentelünk a fűtermés időbeni és veszteségmentes betakarításának is. A szántóföldön termesztett többéveseket és a kaszálók termésének egy részét szenázsoltuk. de készítettünk szilázst és szénát is. A rétek és legelők növényzete a trágyaleves öntözés hatására sokkal dúsabb, több zöldet ad. így az állatok kondíciója és hasznossága is javult. A vinicai részlegen továbbra is tartjuk a tíz liter feletti átlagot. Čelovcén pe dig már több mint kétszer annyi tejet termel egy tehén naponta, mint a múlt évben. Az egyesült szövetkezet vezetői tehát jól fogtak hozzá a problémák megoldásához. Nem csoda, hiszen az ötéves tervidőszak utolsó évének igényes feladatait is becsülettel teljesíteni akarják. Es pedig nem kevesebb, mint 3100 literes egyedenkénti útlagtejelékenység elérését kívánja meg. Ez annyit jelent, hogy a két szövetkezet múlt évben elért fejősönkénti tejhasznossági átlagát kerek 300 literrel kell növelniük, ami az adott esetben nem kis feladat. Ehhez még hozzátartozik, hogy az év elejei tehénlétszámot (592 db) összesen 68 darabbal kell növelniük az év végéig, nem beszélve a szükséges selejtezésről. Tennivaló tehát van bőven. Főleg a öelovcei részlegen, mert túlsúlyban az ottani eredményektől függ a merész, de korántsem teljesíthetetlen célkitűzések maradéktalan valóraváltására tett erőfeszítések sikere. Gondolom, megkönnyítené a szövetkezet vezetőinek munkáját és egy-két lépéssel előbbre vinné a tejtermelés fejlesztésének ügyét, ha a vinicai részlegen szerzett tapasztalatok alapján a öelovcei részlegen is kibontakoztatnák a szocialista versenymozgalmat. Elsősorban a korszerű új istállóban dolgozókat kellene megnyer ni a versenymozgalomba való részvételre. mert a részlegen itt van a leg több tehén és a legtöbb olyan probléma. amit csak az állatgondozók összefogásával és tevékeny részvételével lehet a lehető legrövidebb időn belül megoldani. Ha hamarosan sikerülne egy olyan lelkes munkacsoportot szervezniük, mint amilyen a vihicai részlegen tevékenykedik, máris nyert ügyük van. Mert tagadhatatlan tény, hogy a vinicai részlegen elért szép eredmények jórészt a Lukács István vezette kilenctagú bronzérmes szocialista brigád szorgalmas munkájának, valamint a jó példa tömegmozgató hatásának köszönhetők. Ogy tudom, a közös vezetői már tettek bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy rávezessék a többi dolgozót is a szocialista versenyniozgalom lényegére. küldetésére és megértessék az emberekkel a verseny előnyeit. Megmutatták a öelovceieknek a vinicai gazdasági udvart, az utak mentén, istállók környékén pompázó virágo kát, az istállókban uralkodó rendet és tisztaságot, miközben a látogatók arról is meggyőződhettek, mindenütt mindig szigorú munkafegyelem van. Először csodálkoztak, azután helyeslőén bólogattak, de tudtommal vajmi keveset tettek fél év alatt azért, hogy náluk is így legyen. Pedig már elérkezett ám a tettek ideje! Munkára fel hát, hogy legyen miről számot adnia a kéfezernyolcszáz hektáros egyesült szövetkezetnek az év végén! KÄDEK GÄBOR ...........................................................................................................Ilii.... Takarmányszárítás három műszakban Á Vojnicei (Bátorkeszi) Efsz lucernaszárítójának udvarán két dologra figyel fel az érkező. Az egyik a tompa, monoton malombúgás, a másik a szárított lucerna levegőben terjedő illata. A bejárattól jobbra található az iroda, a mázsaház, vele szemben pedig az öltöző és a szociális helyiség. Blahovics György, a szárító vezetője kalauzol. A szárítóüzem dolgozóinak többsége fiatal. Nem könnyű az itteni munka. Idényben a szárító egyfolytában üzemel hétfőtől vasárnap reggelig. Az emberek három műszakban dolgoznak — tájékoztatott a vezető. Közben megérkeztünk az adagolóhoz, ahová az egyik traktor éppen lucernaszecskával megrakott pótkocsit vontatott. A traktoros gyakorlott mozdulattal lenyitotta az utánfutó magasított oldalát, és az egész rakomány percek alatt lecsúszott az adagolóba, ahol Kocskovics László vette gondozásba. — Egyenletesen elterítem, így a felvonóba és azon keresztül a hengerbe egyforma mennyiség jut, és folyamatos az üzemelés — mondotta, miközben villájával a lefordított lucernaszecskát egyengette. — Az adagoló egyenletes üzemeltetététől Is függ. hogy a brigád teljesíti-e szocialista kötelezettségvállalását, amely 5000 liter fűtőolaj megtakarítását és a legjobb minőségű lucernaliszt előállítását írja elő. Nehéz a munka? — kérdeztem. — Most nem, ám ha esik és vizes a szecska, bizoriy nehezebb. De már megszoktam — felelte. A szárító üzembehelyezésétől kezdve itt dolgozom — három műszakban. Vannak hetek, amikor délután kettőtől este tízig, vagy tíztől reggel hatig. Huszonnégy éves, nőtlen vagyok, így ki lehet bírni a műszakot Is — felelte mosolyogva. Egyébként rajta kívül még ebben a műszakban hatan dolgoznak. Mellék Róbert géplakatos, Krizsán Béla villanyszerelő. Ök ketten felügyelnek és felelnek a szárító szakszerű üzemeltetéséért. Munkahelyük egy kis helyiség, ahonnan jól látható a „terem“: a nagy forgóhenger. a daráló és a szárító többi része. A szárítóban központi helye van a mindent tudó „vezérlő pultnak“, amely az értékeket jelölő mutatóival, villogó, színes lámpáival a hozzáértő számára fontos információs központ. Megmutatja, hogy megfelelő gyorsan forog-e a henger, elég száraz-e a lucerna és hogy bírják-e a darálók az őrlést — világosít fel a szárító vezetője — Addig jó — mondotta a műszaki vezető — amíg csak ezt az úgynevezett „panelt“ kell figyelnem, addig nincs baj. Nyári kánikulában itt hatvan fokos meleg van, és akkora a zaj, hogy az ember csak kiabálva érteti meg magát a másikkal. Az idén már előfordult, hogy őt órát álltunk, mert kiégett a legnagyobb villanymotor. Egyébként áprilisban megindultunk, illetve kezdtük az üzemelést. Kollektiven vállaltuk, hogy a hibákat gondos karbantartással igyekszünk megelőzni. A karbantartás elsősorban vasárnapokra marad, amikor leáll a szárító, vagy amikor esik az eső. Ez a csoport vállalta példáhl, hogy az idén 34 500 koronával csökkenti az anyagi ráfordítást — válaszolta Krizsán Béla, akit ebben az évben többéves kitűnő munkájáért és az ifjúsági szervezetben végzett szorgalmas és bátor helytállásáért választottak párttagjelöltté. — Jó szervezés kell a jó munkához — veszi át a szót a szárítóüzem vezetője. Akkor úgy megy a munka, mint egy jól összehangolt zenekar játéka. Ez eddig nekünk sikerült, hiszen már 7549 mázsa lucernalisztet készítettünk, méghozzá elsőosztályút! Ez egyébként felajánlásunk is: nemcsak többet akarunk készíteni a tervezettnél, hanem ügyelünk arra is, hogy lucernalisztünk első osztályú legyen. Az adagoló közben szünet nélkül ontja a lisztet, gyorsan telnek a zsákok. Ezeket rárakják a mérlegre, majd bekötik és a palettára teszik. Egy palettára tizenötöt, melyet villanymeghajtású targoncák visznek tovább a raktárba. A hatalmas raktárhelyiségben az ablakok sötétek, példás a rend. A zsákhegyek katonás rendben sorakoznak. Öröm nézni, hogy nőnek a hegyek, ami azt bizonyítja, hogy a szövetkezet idei lucernája jól fizet. Az első kaszálás után a hektárhozam 46 mázsa volt lisztben. A szárító ifjú munkásai a takarmányszárítás befejezése után sem állnak meg. Ezután következik a másiknagy munka: a gabonafélék szárítása. Az ifjú munkások megértették a felsőbb szervek felhívását. Jelszavuk: „Egy szem se vesszen kárba!“ Ezzel nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több kenyér kerüljön a dolgozók asztalira* Miriák Ferenc ТШВЁКДИВВЩ .az üzemanyaggal Á Dolný Peter-i (alsópéteri) szövetkezet dolgozói is megtárgyalták a CSKP KB novemberi, illetve az SZLKP KB januári pártplénumának takarékosabb gazdálkodásra ösztönző határozatát. A dolgozók tanácskozása eredményes volt, mert feltárták az ésszerűbb gazdálkodás lehetőségeit. Az üzemanyaggal való takarékosabb gazdálkodás lehetőségeit kutatva, a szövetkezet dolgozói arra a megállapításra jutottak, csökkenthetik a fogyasztást. Az adott normák ismeretének birtokában a vezetőség pontosan ki tudja számítani, hogy évente átlagosan hány liter üzemanyagra van szükség egy hektár szántóföld megműveléséhez. Éltek is az adott lehetőségekkel. Ezidáig is gazdaságosabban bántak az üzemanyaggal. A novemberi, illetve a j*nuári irányelvek szellemében gyakrabban ellenőrzik a karbantartás minőségét, a hengerek tömítését, mert tudják, a meghibásodott tömítés üzemanyagpazarláshoz vezethet. Nem feledkeztek meg az üresjáratok csökkentéséről sem. Már folyamatban van az önindítő berendezések működésének ellenőrzése és a hibák javítása. Lehe- ' tőség nyílik arra, hogy rakodás, várakozás, ebédszünet közben a járművezető leállítsa a motort, majd újrakezdéskor beindítsa. A szövetkezet vezetősége és annak dolgozói mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az üzemanyag-megtakarítással kapcsolatos célkitűzéseiket. , vállalásaikat maradéktalanul teljesítsék. Misák Rudolf Ésszerűbben hasznosítják az erotakarmányokat A Kútníky-i Efsz-ben széles körű szocialista munkaversenyt bontakoztattak ki a CSKP KB novemberi plénuma takarékosabb gazdálkodással kapcsolatos határozatainak maradéktalan megvalósítása érdekében. Az igyekezet meghozta első gyümölcseit. Az állattenyésztésben dolgozók becsülettel teljesítik az igényes feladatokat. Ésszerűen bánnak az abrakkal, mert takarékosabb gazdálkodást célzó vállalásaik megtételekor hangsúlyozták, a takarékosság nem mehet a hasznosság rovására. A szövetkezet tavaly 0.32 kg abrak felhasználása révén termelt 1 liter tejet, most viszont 0.28 kg erótakarmány is elegendőnek bizonyult. Az egy egységnyi termékre jutó abrakfogyasztást elsősorban a tejhasznosság növelésével sikerült csökkenteniük. Az első negyedév végén már 11,6 liter tejet fejtek naponta és egyedenként, ami lényegesen jobb, mint a múlt év hasonló időszakában kimutatottt átlag. Hatékonyabbá tették a fejősök zöldtakarmányozását, sőt a szálasok észszerű etetésével a növendékmarhák esetében is jelentős mértékben csökkenteni tudták a felhasznált abrak mennyiségét. Hasonló jó eredményeket ér tek el a hústermelésben is. A múlt évben 3.88 kg abrak feletetésével produkáltak egy kilogramm sertéshúst. Most az első negyedévben — a takarékossági mozgalom jóvoltából és eredményeként — már csak 3.81 kg erőtakarmányra volt szükség 1 kg sertéshús kitermeléséhez. Az abraktakarékosságot elsősorban a korábbinál több vágóhídi moslék feleteté sével érték el. Ha az abrakfogyasztás ezen színvonalát tartani tudják, akkor a múlt évhez viszonyítva 20 vagon erő takarmányt takaríthatnak meg. Az ésszerű takarmányozásnak és az eredményes szocia lista versenymozgalomnak köszönhető. hogy lényeges javulást tudtak elérni a hízóállatok átlagos napi súlygyarapodásé ban. Az első negyedévi kimuta tások szerint a hízómarhák darabonkénti átlagos napi súlygyarapodása 1,25 kg, a sertéseké pedig 60 dkg volt. A harma dik hónap végéig összesen 2 vagon marhahúst és 4 vagon sertéshúst adott el terven felül a szövetkezet. A tervezettnél jobb napi átlagtejelékenység a tejeladás tervének túlteljesítését tette lehetővé. A közös vezetősége és pártszervezete igen nagyra értékeli a szocialista versenymoz galomban és a kötelezettségvállalások teljesítésében elért kiváló eredményeket, mert ezek vitathatatlanul nagy mérték ben hozzájárulnak a CSKP KB novemberi plénumhatározatai nak és a takarékossági célkitűzések valóraváltásához. Az állattenyésztési eredmények javításáért és az abraktakarékosság sikeréért eddig Virágh Ferenc, Bíró Irén, Póda István, Hegyi Kálmán, Benkovszky Üdön és Szabó Gyula tett a legtöbbet a Kútniky-i Efsz-ben. Az elkövetkezőkben remélhetőleg társaik is követik példájukat! Krascsenics Géza Nagyobb igényességgel A CSKP KB novemberi és az SZLKP KB januári plénumának határozata nagy feladatot tűzött a mezőgazdasági üzemek dolgozói elé az abraktakarmány felhasználását illetően. A sládeíkovcei Haladás Efsz tagjai és vezetői megvitatták a takarékosabb gazdálkodás lehetőségeit. Ratkovský mérnök, a gazdaság zootechnlkusa elmondotta, hogy szövetkezetükben egy liter tej előállítási költsége két korona és tizenkét fillér: Ezt az összeget még csökkenteni szeretnék. Hogyan? A fejősteheneket különböző csoportokba sorolják, mégpedig a fejési időszak és a tejhozam szerint. Nagy gondot fordítanak a takarmány összetételére, a takarmányfélék megfelelő minőségének biztosítására. A sertéseknél a múlt évben egy kilogramm súlygyarapodásra 4,07 kg abraktakarmányt használtak fel. Ebben az évben az eddigi fogyasztás ‘a kimutatások szerint csak 3,75 kilogramm. A takarékosabb gazdálkodás érdekében új intézkedéseket vezettek be; melyek segítségével tizenöt vagonnyi erőtakarmányt takarítanak meg. Ide tartozik, hogy a tavaszi és a nyári hónapokban a sertések eledelét zöldtakarmánnyal egészítik ki. Az említett szövetkezetben minden egyes állatgondozó vállalta a takarékossági lehetőségek megvalósítását. Ez megmutatkozik abban is, hogy nagy gondot fordítottak és fordítanak. a takarmány szállításánál a veszteségek lehető legkisebb csökkentésére. Bogdány Géza
