Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-26 / 30. szám

1975. július 26. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Példamutatók a termelésben, a piac­ellátásban, a kapcsolatok ápolásában A vajcsomagolóban Üzembehelyezése óta már sok szé­pet hallottunk a Calovo-i (nagyme­gyeri) Tejfeldolgozó Üzemről, a ter­melőkkel, valamint a fogyasztókkal való jó kapcsolataikról. Ez adott ösz­tönzést ahhoz, hogy elbeszélgessünk az illetékesekkel a sikerekről és a problémákról. Az ötödik ötéves tervidőszak első esztendejében (1971) nem kevesebb, mint 80 millió liter tejet vettek át a termelőktől. A nyerstermelés pedig elérte a 185 millió korona értéket. Ezzel szemben 1974-ben már 88,5 millió liter tejet kellett felvásárol­niuk, s a nyerstermelés értéke 208 millió koronára emelkedett. A Calovoi Tejfeldolgozó Üzemben már kezdettől fogva a több műszakos üzemelés mellett döntöttek. Tulajdon­képpen megszakítás nélkül, vagyis az év minden napján termelnek. A tej­­porgyártó-részlegen naponta három műszakban dolgoznak. Sajnos azon­ban itt eléggé gyakori a géphiba. Azért is kellene az új „szárító, pert alig akad idő a karbantartói teendők lelkiismeretes elvégzésére. Generál­­javításról pedig az új szárító elkészí­téséig szó sem lehet, mivel óránként mintegy 8 ezer liter tejet kell Jelen­leg is feldolgozniuk. A gyümölcsöző eszmecserén Mórocz Béla igazgatón kívül jelen volt Méhes Vilmos igazgatóhelyettes, Fehér Lász­ló pártelnök, Miklós Dezső üzemgaz­dász. Hölcz Ferenc az ellátási osztály vezetője, valamint Virág Endréné, a szakszervezet elnöke. Elmondták, hogy az idén 84,5 millió liter tejet vesznek át a termelőktől és kb. 200 millió koronára tehető a nyerstermelés értéke. A Nové Zámky-i Tejfeldolgozó Üzemnek át kellett ad­niuk egy olyan körzetet, ahol a me­ze,gazadsági üzemek évi átlagban mintegy 10 millió liter tejet termel­nek. A feldolgozó üzem így is mint­egy 11 millió liter zsírtalanított tejet szállít el. Ennek a mennyiségnek felét a mezőgazdasági üzemek kapják takarmányozási célokra. Az említett tejmennyiség szállítási költsége évi átlagban mintegy 3 millió koronára A tejüzemnek közélelmezési szem­pontból jelentős küldetése van. A két járásban (Dunajská Streda + Komár­no) mintegy 160 ezer embert lát el tejjel és tejtermékkel. Naponta Átlag­ban 50 ezer liter tejet, s hetente egy­szer sok vajat és 30 százalékos tej­színt, valamint 10 százalékos tejfölt visznek az üzletekbe. Évi átlagban kb. 400 tonna sajtot fogyasztanak a két járásban. A piac igényeiről a rendszeres ta­nácskozások alkalmával értesülnek a kereskedelem képviselőitől s rögtön reagálnak a fogyasztók kérésére. Hajlandóságot mutatnának arra, hogy vasár- és ünnepnapokon is szállítsa­nak tejet az üzletekbe, amennyiben legalább 10 ezer litert rendelne tőlük a kereskedelem. Ilyen igényeket a­­zonban sajnos, nem támasztanak ve­lük szemben. A tpjüzen) ebben az évben kezdte el a 125 grammos ízléses csomagolású vaníliás és kakaós pudingpor gyártá­sát. Ebbál naponta nem kevesebb mint 1000 kg-ot készítenek. Naponta átlagban mintegy 7 tonna vajat gyár­tanak, s ebből a mennyiségből 1200 kg-ig fogy el a két járásban. A többit az ország minden részébe szállítják. Az itt készített vajat a minőségi ellen­őrzés rendszeresen 99 százalékban az első osztályba sorolja. Tejporból a hazai igények mellett nagy mennyiségben kerül exportra is. Évente kb. 1000 tonna emberi fo­gyasztásra alkalmas 28 százalékos zsírtartalmú tejport szállítanak az üzemből külföldre. A Milez szakága­zat keretében a kerületben csupán két üzem termel export tejport. Ezek egyike a Calovoi üzem. Nem a vélet­len műve például, hogy a múlt évben az export igényt mintegy 90 száza­lékban éppen az itt gyártott tejporral elégítették ki, s ebben az évben pedig a tejpornak kb. 50 százalékát a Calo­voi üzem adja a 25 dkg-os dobozokban. Ez azt bizonyítja, hogy ez a munka­­közösség valóban jelentős mértékben hozzájárul az export feladatok telje­sítéséhez, s ha bővülne a gyártókapa­citás még nagyobb hasznot hoznának M'-sadalmunknak. Tény, hogy a megszakítás nélküli üzemelés közben a lelkiismeretes kar­bantartás mellett is elhasználódnak a gépek, s a régieket újabbakkal kell felcserélni. Tavaly cserélték ki a vaj­gépsort. A réginek az óránkénti telje­sítménye mindössze 800’kg volt, ezért helyébe olyat szereztek be, amelynek a teljesítménye 2500 kg/6. Ezt köve­tően idén került sor a pasztőröző gép­sor kicserélésére. A régi berendezés óránkénti teljesítménye 40 ezer liter volt, s helyébe olyat szerelnek be, amely óránként 60 ezer liter mennyi­séget dolgozhat fel. Hasonló a helyzet a fölözővei is, amelynek az óratelje­sítménye 5000 liter. Ezt a berendezést cserélik ki egy 20 ezer 1/6 teljesítmé­nyű géppel. Ennek a gépnek nagy előnye az öntisztító képessége. Míg például a régi gépet tisztításhoz na­ponta széjjel kellett szedni, ezzel szemben az új csak karbantartásra szorul. Ezt havonta egyszer kell tisz­tításhoz szétszedni. Ez a gép automa­­tikára működik. Az elmondottakból látható, hogy a őalovol üzem terme­lékenyebb gépekkel korszerűsödik. Egyedül a tejporgyártó-részleg régi. Az ezzel készített tejpor tonnája nem kevesebb mint 24 ezer (I) koronát ér. Az üzemnek a termelőkhöz való vi­szonya nagyon jó. A tél utolján mind­amellett előfordult néhány eset, ami­kor vizezést észleltek. A tejüzemben hamar rájöttek a minőség romlására, s azonnal értesítették a mezőgazda­­sági üzemek vezetőit, akik a lelkiis­meretlen fejőket megbüntették, s ez­zel el is intéződött a dolog. A fejők rájöttek arra, hogy nem érdemes kockáztatni, hiszen a tejüzemben a vizezésre nagyon hamar rájönnek, aminek ők látják a kárát. A Calovoi üzemben három szocia­lista brigád elnyerte a büszke cím megtisztelő bronz fokozatát és továb­bi három pedig versenyez e címért. A brigádokban dolgozó 108 egyén kö­zül 54 nő. Az itteni pártszervezet egyike a járás legaktívabb szerveze­teinek. Ez a CSKP KB novemberi plé­numát követően is kifejezésre jutott, mert az enegiahordozőkkal való taka­rékos bánásmód címén mintegy 130 ezer, az egyéb költségek csökkentése címén pedig kb. félmillió korona ér­tékű megtakarítással számolnak. A félévi értékelés azt mutatta, hogy a tervfeladatok példás teljesítése mel­lett mintegy 300 ezer korona megta­karítást értek el! Ez azt bizonyltja, hogy a vállalt feladatok reálisak. Számítás szerint ebben az évben az egy dolgozóra jutó munkatermelé­kenység tekintetében elérik a 980 ezer koronát. Talán még annyit, hogy amíg 1971-ben a Calovoi üzem tiszta jövedelme 8 millió korona volt, 1974- ben már 8 millió 700 ezer, idén pedig terv szerint 9 millió 500 korona lesz. Ezzel szemben a költségek évről évre — a gyakori üzemzavar ellenére is — kisebbek. Ha ugyanis egyetlen napra leállna az üzem, az nem kevesebb mint 500 ezer korona értékű kárt je­lentene a társadalomnak. Ez azonban nem fordulhat elő, mert a fegyelme­zett, jól összeszokott emberek a meg­hibásodás alkalmával is minden lehe­tőt elkövetnek a hiba mielőbbi eltá­volítása érdekében. Ez azért van így, mert az üzem vezetősége, a pártszer­vezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet jó tömegpolítikaí munkát fejt ki a dolgozók körében. A kom­munisták mindenkor példát mutatnak, élenjárnak a termelésben. Tulajdon­képpen ez itt a termelés hajtómo­torja. HQKSZA ISTVÁN Több mint kétéves kése­delemmel épülő tejüzem! Az 1973 végére átadásra tervezett Rožňava! (rozsnyői) Tej­üzem a mai napig sem készült el. Magyarázatért Kiss István­hoz a kivitelező Járási Építő Vállalat építésvezetőjéhez, Scsa­­vincky Jenőhöz, a technológiai berendezéseket szerelő Košicei VSS n. v. főszerelőjéhez, Pavel Hromada elvtárshoz, a Rož­­ňavai JNB elnökéhez és Bodnár Árpádhoz, a beruházó vállalat képviselőjéhez, a tejüzem igazgatójához fordultam. — Az 1960-as évek végefelé már Indokolttá vált egy ü] tej­üzem felépítése — jegyezte meg Pavol Hromada elvtárs a jnb elnöke, majd így folytatta: — Járásunk gyorsütemű iparosí­tásával megnövekedett az igény a tej- és tejtermékek iránt. A régi tejüzem az igényeknek már nem felelt meg. Az épüle­tek és berendezések már elavultak. — Dolgozóink valóban nehéz körülmények között termel­nek — vette át a szót Bodnár Árpád. — Ezért állandóan mun­kaerőhiánnyal küszködünk. Előfordul, hogy a tej megsavanyo­­dik, amiből nagy népgazdasági károk keletkeznek. A tejüzem kivitelezésének lemaradását vizsgálva Hromada elvtárstól megtudtuk, hogy az építkezés késedelmének több súlyos oka is van. A kivitelező vállalat például a mai napig nem kapta meg a végleges építési dokumentációt 1 Ezt a beru­házónak, vagyis a Kelet-Szlovákiai Tejüzemek n. v.-nak kel­lett volna időben a kivitelező rendelkezésére bocsátania. A probléma tovább sem oldódott meg, ihert a tervdokumentációt a Bratislava! Potravinprojekt n. v.-tól megrendelték ugyan, de nem kompletizáltan kapták meg. Sok az olyan változás, amely az épülettervezés, valamint az építés folyamán bekövetkezett. Módosították a költségeket Is. Az eredeti terv ugyanis 33 mil­liós beruházással számolt, a felsőbb szervek azonban az ösz­­szeget 25 millió koronára csökkentették. Így az eredeti elkép­zeléssel szemben a gépek nagysága, alakja, elhelyezési módja, beépítése stb. változott, s mindez menet közben! A felelős személyekkel beszélgetve megtudtuk, hogy a járás politikai és gazdasági Irányító szervei, más megoldás hiányá­ban az építkezést rátestálták a járási építővállalatra. Ennek alapján a műszaki berendezések beépítését követő végleges belterület-elrendezés is annak a feladata! Ehhez további vál­lalatok szolgálatait veszik igénybe. A technológiát a VSS košicei vállalat vette át további válla­latokkal együtt. A kivitelezésben tehát sok vállalat vesz részt. Ezek némelyikét a technológiai módosítás váratlanul érte, s mivel az új követelményeknek nem tudtak eleget tenni, ezért lemondták a szerelési munkákat. így keletkeztek a problémák. Kiss István elvtársat, a járási építővállalat építésvezetőjét a munkahelyen ellenőrzés közben találtuk. Nem szépítgette a dolgot, hanem objektiven beszélt az épülő tejüzem körül tor­nyosuló fogyatékosságokról. — Korábban üzemünk kisebb objektumok építésével foglal­kozott. Ilyen hatalmas méretű élelmiszeripari üzemet még soha nem szerveztünk — jegyezte meg az építész. — Ezért a kívánalmaknak nem tudtunk azonnal vagy teljes mértékben eleget tenni. Ugyanis mintegy 40 millió korona értékű egyéb munkánk volt elkezdve. Ezeket sürgősen be kellett fejeznünk, ellenkező esetben pönallzáltak volna. Ezért voltunk képtelenek a feladatnak teljes mértékben eleget tenni. Gyakran a hiányos terv miatt nem tudtunk dolgozni. Például a tervdokumentáció­ban mintegy 2 millió koronára becsülhető hibát találtam. Sok olyan munkát feltüntetett a tervrajz, melyre nem volt költ­ségvetés! Az elmúlt években közel egymillió korona értékben olyan munkálatokat végeztünk, amire sem terv, sem pedig költségvetés nem volt] A mai napig nincs tervünk a külső világításra, a kanalizálásra s az udvarrendezésre. Ezekre a munkálatokra még költségvetést tervet sem készítettek! — Nem akarok a csak kíVülünk álló hibákra hivatkozni, hiszen mi is elkövettünk több hibát, amiért fizetjük is a tan­díjat. Az 1969-es év augusztusában, amikor elkezdtük a mun­kálatokat 28 szerződött objektumunk volt építkezés alatt. A tejüzemen mindössze 3—4 ember „tevékenykedett“. Hiába vé­geztünk munkaerő-toborzást a tejüzem építéséhez még segéd­munkaerőt sem kaptunk. Az anyaghiányról már nem is beszé­lek. Tehát okok és okozatok akadnak bőven. Részben igazat kell adnunk a kivitelező vállalat építésvezetőjének, hiszen ese­tünkben 25 millió koronás építkezésről lévén sző, melynek a kivitelezése részükről erőt meghaladó feladat volt, mert meg­valósítására nem voltak felkészülve. Jelenleg az építkezésen mindössze 12 ember dolgozik. Ezzel szemben a szükséglet 100 munkaerő lenne. Olyan megoldáshoz folyamodtak, hogy az egyes munkálatokat más vállalatokra bízták. Ezek közé tarto­zik például a Termostav Bratislava, a P. P. Bratislava, a Sigma Hranice és a Nitrát Mélyépítő Vállalat, stb. Sajnos, a munká­latot egyetlen üzem sem fejezte be. így arra kényszerültek, hogy saját erőből kell elvégezni, illetve befejezni a mások munkáját is. Szervezési hibának tekinthető, hogy a három fő partner együttműködésére nem létesítettek semmilyen összehangoló szervet. Ugyanis a gyakorlat az, hogy főszállítóként csak egy szervezet szerepel. Ezzel szemben külön szállítója van az építkezésnek, és megint külön a technológiának, sőt a beru­házó bizonyos tekintetben maga is főszállító. A kerületi dön­tőbizottság a nagy késedelem miatt indított eljárás kapcsán úgy határozott, hogy az építővállalatnak ez év végén át kell adnia a tejüzemet, hogy megkezdhessék a próbaüzemelést. Scsavincky Jenő a technológiai berendezéseket szerelő vál­lalat főszerelője arról tájékoztatott, hogy a szerelési munká­latokat nagyon hátráltatja a hűtőház építésének késedelme, továbbá a villany- és a vízvezeték-hálózat sincs befejezve. A legsúlyosabb az, hogy az új tejüzemet a régire „kötötték“. így csak a régi üzem* teljes leállításával tudnák folytatni a szere­lési munkálatokat, a kazánház építését, a kanalizálást és egye­beket. Bodnár Arpád a tejüzem Igazgatója egyetért a panasszal. Ä legnagyobb fogyatékosságot a rossz tervezésben látja. Ah­hoz, hogy az új tejüzemet átadhassák, legalább három hónap­ra le kellene állítani a régit. Ez pedig jelenleg lehetetlen, mert a járásban más tejüzem nincs, ugyanis naponta 74 ezer liter tejet kell átvenni a termelőktől, és ezt a mennyiséget feldolgozni. Mintegy 24 ezer liter tejet nem képesek feldol­gozni, s ezt naponta a michalovcei, valamint a sobránci tej­üzembe szállítják feldolgozásra. A több mint két éves késedelemmel épülő Rožňava! Tejüzem lemaradásának, amint látjuk, számos olyan oka is van, amely meghaladja a kivitelező vállalat hatáskörét. Szeretnék remélni, hogy az arbiter által megszabott utólagos átadási időpontot az illetékes vállalatok betartják. Illés Bertalan V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\V\\V\\\\4\\4V\\\\\\\\\\V\^^^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom