Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-20 / 51. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 20. A Pleiany-1 szövetkezet sohasem tartozott a írebiíovi járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé. Pedig itt is adattak voltak a lehetőségek, s még ma is azok. Csakhogy a helybe­liek valahogy sohasem tudták — ta­lán nem is nagyon akarták? — kel­lően kihasználni. Az utóbbi ötéves tervidőszak kez­detén igen alacsony szfnvonalon moz­gott a közös állattenyésztése. Külö­nösen a tejtermeléssel voltak nagy problémák, hiszen még 1972-ben is csak 2100 liter tejet fejtek tehenen­ként átlagban. Az utóbbi három év javulást hozott, jelentősét, de ko­rántsem olyan mértéküt, amilyent hozhatott volna. Évente mintegy két­száz literrel javult az egyedenkénti tejhasznosság, sőt az idén talán 2800 literes átlaggal zárják az évet és egyben a tervidőszakot is. Tehát már nem lesznek sereghajtók, de nem érik el a járási átlagot sem. Viszont jön az új év, az új ötéves tervidőszak, melynek már az első éve is ugyan­csak igényes feladatok elé állftja a gazdaságot. A minap Szombathy Károly közgaz­dásztól aziránt érdeklődtem, milyen feladatokról is van szó, és hogyan készült fel a szövetkezet népe azok sikeres teljesítésére. — A feladatok ugyancsak megnö­vekedtek — mondta a többi között Szombathy elvtárs. — jövőre össze­sen 2120 mázsa húst és mintegy fél­millió liter tejet kell értékesíte­nünk, hogy csak a főbb mutatókat említsem. így „mondva“ nem sok ez, csakhogy kis szövetkezet vagyunk ám. Mindössze nyolcszáz hektár szán­tónk van, s jól meg kell gondolnunk, miből mennyit és hogyan termelünk. Egyébként is jól össze kell fogni az erőket, mert az idei kisebb feladatok teljesítésében sem remekeltünk. Szó ami szó, ez bizony így igaz. Már a kilencedik hónap végén sejlett, hogy haj lesz a tervteljesítéssel. A tejeladást ugyan túlteljesítették vala­micskével, viszont 196 mázsa hússal meg adósai maradtak népgazdasá­gunknak. Főleg a marhahús-eladás „sántított". Ennek okát a közgazdász így magyarázta: — A járás sablonszerűén irányozta elő a feladatokat, nem vette figyelem be a lehetőségeinket. Tudják, hogy rossz a tehénállományunk, mégis egy­re növelik a marhahizlalási felada­tainkat. Persze a tejtermelés fejlesz­tését is megkövetelik. Ilyen feltéte­lek mellett egyelőre képtelenek va gyünk megoldani az utódnevelést, a selejtezést és az állománynövelést, a tejhasznosság tervszerű fokozásáról már nem is beszélve. Szép számmal akadnak gyengén tejelő vagy éppen­séggel meddő teheneink, a fiatal bor­jakat viszont kénytelenek vagyunk hízóba állítani, hogy legalább rész­ben eleget tegyünk hústermelési fel­adatainknak. A sertéshizlalás kivételével bizony elég gyengék az állatállomány hasz­nossági mutatói. A napi átlagtejelé­­kenység 7,3 liter, a hízómarbák átla­gos napi és egyedenkénti súlygyara­podása 89 dkg volt a kilencedik hó­nap végén. Tehát nemcsak az irány­számok helytelen szétírása idézi elő a tervteljesítésben mutatkozó hiányt. Kell itt lenni valami más problémá­nak is. — Van, persze, hogy van! Csak ar­ról nem könnyű beszélni. Az emberek általában nem szeretik a bírálatot. Az itteniek meg egyáltalán nem. Vajon mi az, amiről nem szívesen beszélnek Plešanyban? Megtudtam. Az emberi kapcsolatokkal, az egymás iránti bizalommal és a kölcsönös megértéssel és megbecsüléssel van baj. Egyesek irígylik a vezetőket — ugyan miért, hiszen jövedelmüknél aránytalanul több a gondjuk —, má­sok neheztelnek rájuk. A vezetők ál­landó bizonytalanságban élnek, nem merik megkövetelni a fegyelmet és a minőségi munkát, mert hátha vala­kinek nem tetszik az ilyesmi, aztán Megérdemlik a dicséretet Mezőgazdasági üzemeink dolgozói az év elején százezreket éró kötelezett­ségvállalásokkal válaszoltak a CSKP KB múlt évi novemberi és az SZLKP KB ez év januári plénumán elhangzottakra. Mindenütt célul tűzték a többter­melés lehetőségeinek feltárását, a termelés gazdaságosabbá és az energia­hordozókkal való sáfárkodás ésszerűbbé tételét. Azóta már jócskán meg­fogyatkoztak az év napjai, lassan elérkezik a mérlegkészítések ideje. Néz­zük meg hét, mit és hogyan sikerült valóra váltani az elképzelésekből, az év elejei Ígéretekből. Az Orechová Potőn-i szövetkezet dolgozói például mindent megtettek annak érdekében, hogy maradéktalanul valóra válthassák célkitűzéseiket. A gazdaság vezetői és tagjai év közben nemcsak beszéltek a tennivalókról, hanem neki is gyűrkőztek a feladatoknak, s most nem keli szégyenkezniük. Elsőként talán a gépesítésben dolgozók érdemeit említeném. Megérdem­lik, hiszen Tóth Zoltán főgépesítő vezetésével több mint 3X0 ezer korona értékű hajtó és kenőanyagot takarítottak meg kilenc hónap alatt a szövet kczetnek, s ugyancsak szép eredményt értek el a pótalkatrészekkel való takarékosságban is. A villamos árammal történő ésszerűbb gazdálkodás szeptember végéig 141 ezer korona megtakarítást eredményezett. Pót he Ferenc mérnök, a szövetkezet gazdásza úgy vélekedik, mindez nem a vé­letlen, hanem körültekintő, célszerű tevékenység következménye. A meg­takarítást elsősorban a következetesebb munkaszervezés és ellenőrzés, va­lamint a dolgozóknak a feladatokhoz való jó hozzáállása eredményezte. A Táncos Dénes és Pőthe József vezette 23 tagú gépesítési szocialista bri­gád oroszlánrészt vállalt a kitűzött feladatok teljesítéséből. Varga Imre. az ellenőrző bizottság elnöke dícsérően nyilatkozik az állat­­tenyésztésben dolgozók többségének munkájáról, igyekezetéről is. Nem csoda, hiszen a marhahús és a tej háromnegyedéves eladási tervét telje­sítették, csupán a sertéshizlalásban akadt néhány gyors megoldásra váró probléma. A tejnél egy, a marhahúsnál pedig 18 dekagramm erőtakar mányi takarítottak meg termékegységenkénti átlagban. így az állatte­nyésztésben dolgozók 430 mázsa koncentrált takarmány értékével járultak hozzá a kilenchavi takarékosság végeredményéhez. A jövőben főleg a ser­téstenyésztésben dolgozók tehetnének sokat az erőtakarmányak ésszerűbb felhasználásáért, hiszen négy kilogrammnál is több abrakból nem nagy művészet kitermelni egy kiló sertéshúst. Próbálják meg kevesebból! Bizto­san sikerül, hiszen más gazdaságokban — ésszerű módszerekkel — nem egy esetben három kilogramm alá csökkentették az 1 kg sertéshús kiter­meléséhez felhasznált abrak mennyiségét. Sidó Miklós állattenyésztő úgy nyilatkozott, a tervezettnél nagyobb fo­gyasztás nem kizárólag a gondozók hibájából ered. Közrejátszott a keverő üzemtől kapott tápok gyengébb minősége és az álatoknál év közben ta­pasztalt hasmenéses megbetegedés is. Persze mindez nem azt jelenti, hogy a jobb termelésre törekvés kimerül az ok-keresésben és a hibák feltárá­sában. Először is megteremtik a korszerűbb takarmányozási módszerekre való áttérés feltételeit, azután a jövő évben hozzálátnak az istáiiék kor­szerűsítéséhez. Ezzel nemcsak jobb feltételeket teremtenek a munkavég­zőknek, hanem lehetővé teszik a termelés növelését és gazdaságosabbá tételét is. Krascsenics Géza la 1« út, fal ta út. Mert Így megy ám ec Plelanvban! Ügy cserélik a estivel kezet vezetőit, mint rendes ember a kalapját — egy, de legfeljebb két­évenként. Egyszer okkal, máskor anélkül. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ősapán a vezeték és a dolgozók közötti viszony mérgesedett el eny­­nyire. Nem. Az embereknek egymás­­bős és a közöshöz fűződé viszonyá­val is baj van. Nagy feladat hérul a szövetkezet pártszervezetére, a köz­ség és a tömegszervezetek vezetőire, hogy végre egészséges légkört teremt senek a községben és magában a sző vetkezetben Is. legfőbb ideje, hogy végre felszámolják az uralkodé áldat­lan hleyzetet, mert az emberi kapcso latok normalizálása, a vezetők és a dolgozók közötti kölcsönös megértés és bizalom kialakítása nélkül aligha lehet hathatós előbbrelépést remélni. A fejlődést pedig nagyon is siettetni kall, mert a közös szekere ugyancsak akadozik a rögökkel tarkított úton. Akik meg előbbre vihetnék, a fiata lók szép lassan elpártolnak a faluból Alig néhányan dolgoznak a szövetke zetben. Ügy mondják, nem hívei az állandó civakodásnak, no meg lénye gesen kedvezőbb és korszerűbb felié telekről Is hallottak már. mint ami íyen élet- és munkafeltételeket a község, illetve a földművesszövetke zet biztosítani tud. Mindezt meg kel lene végre hallani és érteni a szövet kezet vezetőinek is. Az igazság kedvéért hadd tegyem hozzá, beszélgetésünk alapján úgy érzem, a közös vezetői tudják és ér­zik a kar sürgetését, ismerik az or­voslásra váró problémákat, csakhogy ... a terveket, elképzeléseket csakis közös erővel lehet valósággá váltói tatni. Az összefogás, a kölcsönös megértés és megbecsülés megnyilat­kozásai azonban egyelőre még várat­nak magukra. Vajon meddig? KÁDEK GABOR A Vefký Krtíi-i (nagykürtösi) já­** rás állattenyésztői megtárgyal­ták a CSKP KB és az SZLKP KB plé­numának határozatait, valamint Szlo­vákia Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának azon intézke­déseit, melyek elsősorban a mező­­gazdasági termékegységre jutó abrak­fogyasztás csökkentését és gazdasági állataink jé áttelelési lehetőségeinek kialakítását szorgalmazzak. Egy bi­zottság egészen a jövő év júniusáig fogja látogatni az üzemeket, hogy megállapítsa, hogyan teljesítik a ki­dolgozott övintézkedéseket az ahrak­­takarékosság szakaszán. A takarékos­sággal kapcsolatos kérdésekről Miku­lás Boksay mérnök, a jmi főállatte­­nyésztöje tájékoztatott bennünket. Az abraktakarékossági irányelveket a tej-, hús- és tojástermelés, valamint a kocák és a válaszott malacok vi­szonylatában dolgozták ki. Szeptern liiiiiiiiiHiiiiBiiiitiiišiieiBi A figyelmesség eredménye: 100 EZER KORONA A népgazdaság egyik energia-fogyasztója a mezőgazdaság és ezen belül is a korszerűsítésnek megfelelően egyre növekvő traktorpark kívánja a legtöbb energiát. Éppen ezért nagyon lényeges minden olyan lehetőségnek a kihasználása, amely kedvezővé teheti a traktorok üzemayag-fogyasztását. Konkrét példáért a trebíšovi (terebesl) járásban levő Kráf. Chlmec-i (Kírályhelmeci 1 Állami Gazdaságba látogattunk el, mivel ott szép eredményeket értek el az üzemanyag-takarékosság szaka­szán. Belány iőzseítől, a gazdaság főgépesltőjétől megtudtuk, hogy az első félévben 67 ezer korona értékű hajtóanyagot ta­karítottak meg. — A szomszédos gazdaságok sokkal jobb szerkezetű talajjal rendelkeznek, mégis jóval túllépik az üzemanyag-fogyasztási normát. Hogyan lehetséges ez? — Azzal kezdem, hogy idén előreláthatólag százezer korona értékű üzemanyag-megtakarítást érünk el. Kérdésével kapcso latban elmondhatom, hogy általában a nagyobb teljesítményű motorral rendelkező traktorok kedvezőbben hasznosítják a hajtóanyagot. Szintén kedvezőbb fogyasztásúak a sokoldalii hajtóművel ellátott traktorok. Azonban a traktorvezető az, akinek a munkája elsősorban eldönti a fogyasztás nagyságát. Mindenekelőtt az alkalmazott vezetéstechnikájával, mert az eltérő vezetéstechnika 100 százalékos hajtóanyag-fogyasztási különbséget okozhat. — Milyen tényezők befolyásolhatják még a túlfogyasztást? — Erre is rá akartam mutatni. Teljesítménycsökkentő — és ugyanakkor fogyasztás-növelő — lehet pl. az elszennyeződött, meghibásodott légszűrő, a hibás kipufogóberendezés, a helyte­len szelepbeállítás, a rossz adagolószivattyú-működés stb. Az általános 80-—90 C fok közötti üzemi hőmérsékleten mindig kedvezőbb a traktor működése, mint más hőfokon. A felesle­gesen fennhagyott pótsúlyok, kapaszkodókerekek, a felületvj­­szonyoknak nem megfelelő bordázású és nyomású gumiköpe­nyek ugyancsak értelmetlenül növelik a fogyasztást. Ha nem dolgozik a traktor, le kell álítani a motorját, hogy ne fogyasz­­szon feleslegesen üzemanyagot. Nem szabad elfeledkezni a fékek helyes beállításáról sem. Minden sebesésgi .fokozatnak van egy olyan optimális fordulatszáma, amikor a teljesítmény­hez képest legkedvezőbb a hajtóanyag-hasznosítása, azért jő tenne, ha a gépkezelők enn'ek figyelembe vételével váltanának a különböző sebességi fokozatokba. Az említetteken kívül nagy gondot fordítunk a másutt gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőkre is, mint pl. a trak­torhoz illő, jól karbantartott, helyesen beállított, szükség sze­rint élezett művelőszerszámú munkagépek használatára, szál­lításnál a súlyban és elosztásban kedvező rakodásra, ami gazdaságunkban mind-mind takarékosságot eredménvez. —lb­illllll! a tehenek kapnak, amelyek több mint öt liter tejet termelnek naponta. A terimés és szálastakarmányokat íze­síteni szeretnék. Rendelkezésükre áll­nak a szárított takarmányok, a cukor­gyár! répaszelet, a különféle takar­mánylisztek. a karbamid, az ásványi anyagok, a melasz stb. Szárított ta karmányokból egy liter tejre 100— 150 dkg-ot számítanak. A tehenek takarmányozásában szeretnék fel­használni a karbamidot tartalmazó abrakkeveréket is. A többi szervasmarha esetében el­térd az abrakolás. A borjak hathóna­pos koráig napi és egyedenkénti 1 kg abraktakarmánnyal számolnak. Az üszőknél hathónapos kortól egészen a vemhesség harmadik hónapjáig la kivizsgálásig) az abraktakarmányn­­kat jó minőségű terimés- és szálas­­takarmányokkal helyettesítik, majd ezután napi 2 kilogrammos adagolás­bér végéig 0.32 kg abraktakarmányt fogyasztottak a járás mezőgazdasági üzemeiben egy liter tej előállításához. A harmadik negyedévben javulás kö­vetkezett be ezen a téren, mert 8 dkg-al volt kisebb a fogyasztás! Az utolsó negyedévre és a következő év első félévére 0,25 kilogrammos fo­gyasztással számolnak, aminek segít­ségével három százalékos abraktaka­rékosságot (1614 q) szeretnének el­érni! Vajon hogyan valósítják meg? Először is bevezetik a teheneknél a hasznosság szerinti abrakolást és fi­gyelemmel kísérik azt is, hogy a te­hén a laktáciú idején eltérően hasz­nosítja az abraktakarmányt. Az ab­raktakarmány ésszerűbb kihasználá­sának érdekében a laktácié első 120 napjában az évi abrakmennyiség 50, a laktácié hátralevő időszakában pe­dig 40 százalékát adagolják. A meg­maradó részt (10 Vi) a tehenek szá­razon állása idején alkalmazzák. Az abrak ésszerűbb hasznosítása érde­kében a tehenek nyilvántartási táblá­ján feltüntetik a hasznosságot és az állattenyésztők által megszabott ab­rakmennyiséget. Abrakot csakis azok sál számolnak. Ezt az illés előtti idő­szakban tovább növelik. A hízómarhák esetében egy kg súlygyarapodás elérése céljából 2.51 kg abraktakarmányt használtak fel, ami kicsit soknak mondható. A har­madik negyedévben a fogyasztás már csak 1,89 kg-ot tett ki. így itt is re­mény van a további javulásra, lövő év júniusáig 1.40 kg abraktakarmány­­nyai számolnak egy kg súlygyarapo­dás előállítására. Ezzel 8359 mázsa abrakot tudnának megtakarítani! A hízómarhák takarmányozásában a félszintetikus hizlalási formát alkal­mazzák. Ezenkívül több mezőgazda­­sági üzemben felhasználják a préselt takarmányokat is. napi és egyeden­kénti 7 kg-os adagolásban, jelenleg a Veľká Calomija-i szövetkezet lese­­nicai gazdaságában kísérlet folyik több takarraányféieség keverésével, s ezt a keveréket nem granulált, ha­nem csak darált állapotban etetik 6D hizómarhával. Az első eredmények biz­tatóak, hiszen 1,30 kg-os átlag}* napi súlygyarapodást értek el! Ezt a takar­mányozási módszert több üzemben is bevezetik. Az anyasertések esetében az első három negyedévben a tervezett ab­rakfogyasztást érték el. A harmadik negyedévben a fogyasztás csökkent, s ha így folytatódik a jövőben is, ak­kor az elkövetkezőkben 1,5 % os (444 q) abrakmegtakarítást érnek el. A hízósertéseknél szintén kedvezőbb a helyzet mint az előző negyedévek­ben. Eddig egy kilogramm súlygyara­podás előállításához 4.30 kg abrakta­karmányra volt szükség. A jövő idő­szakra 4,00 kg-os fogyasztással szá­molnak, aminek segítségével a követ­kező év júniusáig közel 13 ezer má­zsa abrakot takarítanak meg. A hízó­sertések takarmányozásában a jövő­ben felhasználják az élelmiszeripari és a baromfifeldolgozó üzemek hul­ladékait, valamint a tejüzem! savót. Bevezetik az anyasertések számának szabályozását és csak annyit tenyész­tenek, amennyi elegendő szaporulatot ad a húsfelvásárlás állami tervének teljesítéséhez. Ugyanis ezen a téren még rengeteg kiaknázatlan termelés­­fejlesztési lehetőségük van. Hiszen pl. a závadai, sečiankyi, vrbovkai és a plachtincei szövetkezetben egy anyasertésre 14.5 mázsa leadott ser­téshús jut. a nenincei és a sklabinái szövetkezetben viszont csak 9,5 má­zsa! A tojók abrakfogyasztásában szin­tén kedvező eredményekkel találkoz­hatunk. Szeptember végéig egy tojás előállítására csak 0,187 kg abrakta­karmányra, magában a harmadik ne­gyedévben pedig még ennél is keve­sebbre volt szükség. A tervezett ab­rakfogyasztás egy tojásra 0,230 kg, így a megtakarítás jövő júniusig több mint 156 vagonnyi lesz. A hizécsir­­kéknél egy kilogramm hús kitermelé­sére 2,70 kg abraktakarmányt hasz­náltak fel a járás mezőgazdasági üze­meiben, s ez megegyezik a tervezett mennyiséggel. A többi gazdasági állatok, a juhok és a lovak takarmányozására ugyan konkrét intézkedéseket nem dolgoz­tak ki, de itt remény van mintegy 14 vagon erótakarmány megtakarítására. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a Veťký Krtíš-i járás állattenyésztői helyesen értelmezik a párt és a MÉM által az abrak taka­rékosabb felhasználása érdekében fo­ganatosított rendelkezéseket. Helyes törekvésük főleg azon célkitűzésben mutatkozik meg, mely szerint ok"­­bertől a következő év júniusáig több mint 383 vagon abraktakarmányt ta­karítanak meg. BARA LÁSZLÓ Az előbbrelépés záloga - az egyetértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom