Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

59. §

64. §

(1) A szövetkezeti munkadíjazás egységes alapelveit a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának irányelvei alapján a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szabja meg és készíti elő a Munka- és Szociális Ügyek Szövetségi Minisztériumával, valamint a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával való megegyezés alapján.

(2) Az 1. bekezdésben feltüntetettek szerint a szövetkezet saját teltételeihez mérten meghatározza a munkadíjazás belüzemi elveit.

HATODIK RÉSZ

Szövetkezeti fegyelem

60. §

(4 Szövetkezeti fegyelem alatt a feladatok és kötelességek öntudatos teljesítését értjük, melyek a dolgozó szövetkezeti tagsági viszonyából, a közös munkában való személyes részvételből, valamint a szövetkezet kollektív vezetésében való részvételből és a szövetkezet társadalmi küldetéséből erednek.

(2) A szövetkezeti fegyelem az elvtársi együttműködésen, az egymást segítésen, valamint a tagság szocialista együttélésén, kezdeményezésén, ideológiai és szakmai képzettségének szüntelen javításán alapszik.

(3) A szövetkezeti fegyelemnek szoros tartozéka a munkafegyelem, valamint a szocialista tulajdon védelme.

Fegyelmi eljárások

61. §

f1) Ha sor kerül a szövetkezeti fegyelem durva, ismétlődő megsértésére, minek következtében a jogszabályokban körvonalazott kötelességeket megszegték, az alapszabályok, esetleg az üzemen belüli előírások, a vezetőség határozatai vagy Intézkedései, a szakvezetők munkaparancsai, a tag ellen az alábbi fegyelmi eljárásokat indíthatják:

a) dorgálást,

b) nyilvános dorgálást,

c) prémiumcsökkentést vagy elvonást, a részesedés vagy a munkadíj azon mozgó részének az elvonását, amelyet az egyén értékeléseként szabnak meg, legfeljebb 500 Kčs terjedelemig;

d) a tag részére kevésbé jövedelmező munkahelyre való — egészen három hónapig terjedő — áthelyezését, esetleg a tag havi alapfizetése 10 százalékának három hónapon keresztüli levonását.

(2) Fegyelmi eljárást a szövetkezeti fegyelem megsértésének tudomásul vétele napjától egy hónapon belül érvényesíthetnek, esetleg legkésőbb egy éven belül attól a naptól számítva, amikor a fegyelemsértés történt. Amennyiben a fegyelmi eljárást a taggyűlés hagyja jóvá (63. § 3. bekezdés] az egy hónapos határidő helyében 3 hónapig érvényes.

(3) Ha olyan tagról van szó, akinek fegyelmezetlenségét más szervek vizsgálják, az ellene Indított fegyelmi eljárás egy, vagy három hónapos határideje akkor kezdődhet, amikor a szövetkezet az illetékes szerv vizsgálatának eredményéről tudomást szerez.

62. §

t1) A szövetkezet olyan esetben nem indíthat fegyelmi eljárást a tag ellen a szövetkezeti fegyelem megsértéséért, ha ezért előzőleg a tagra más szervek róttak érvényes fenyítést, esetleg jogérvényesen elítélték.

f2) A szövetkezeti fegyelmet durván, ismétlődően a szövetkezet választott szerve-tagja sértette meg, ez indoka a funkcióból való visszahívásnak.

(3) A szövetkezeti tag ellen nem indíthatnak fegyelmi eljárást, ha megtagadja olyan utasítások teljesítését, amelyek ellenkeznek az érvényben levő jogszabályokkal.

63. §

t1) A fegyelmi eljárást elvileg a szövetkezet vezetősége vezeti le.

(2) Dorgálásban részesíthetnek fegyelemsértőket a szövetkezet egyes vezető funkcionáriusai (szakvezetői) is, amennyiben az alapszabályok vagy a szövetkezet házirendje erre felhatalmazza őket.

(3) Olyan esetben, ha a szövetkezeti fegyelmet a szövetkezet elnöke (az elnök helyettese) a vezetőség tagja, az ellenőrző bizottság tagja sértette meg, ellene fegyelmi eljárást a

taggyűlés indít.

(4 A szövetkezet vezetősége, esetleg vezető funkcionáriusai (szakvezetője) döntésének tudomására jutásától számított 15 napon belül a tag a 63. §, 2. bekezdése értelmében fellebbezést nyújthat be a taggyűléshez, a fellebbezés következtében elnapolják a döntés végrehajtását.

(2) Ha a szövetkezeti tag úgy érzi, hogy az ellene folytatott fegyelmi eljárással megsértették a Jogszabályokat, az alapszabályokat, vagy más szövetkezeti előírásokat, esetleg a fegyelmi rendszabály hiányos, a taggyűlés döntésétől számított 30 napon belül fellebbezési joggal élhet, amennyiben az elnökről (az elnök helyetteséről), a vezetőség, esetleg az ellenőrző bizottság tagjáról van szó, a taggyűlés fegyelmi eljárásáról szóló értesítés átvétele után kérheti az ügy bírósági felülvizsgálását, s ezáltal ideiglenesen elnapolják a döntés végrehajtását.

(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás megindítása sérti a jogszabályokat, semmisnek mondja ki a fegyelmi eljárást, esetleg a taggyűlés határozatának az érvényességét is, más esetben a szövetkezeti szervek döntését megerősíti.

(4) A bíróság akkor is semmisnek mondja ki a 3. bekezdésben feltüntetett döntést, ha a fegyelmi eljárást hiányosnak találja, az ilyen ügyet a taggyűlésnek legközelebbi ülésén újra kell tárgyalnia, mégpedig azt a napot követően, amikor a bírósági döntés jogerőre emelkedett, s az újabb döntésnél kötelezően figyelembe kell vennie a bíróság jogi tanácsait.

65. §

(t) Ha a szövetkezeti tag a fegyelmi eljárás érvényességétől számított egy éven belül nem követ el további fegyelemsértést, akkor úgy tekinthető, mintha nem indítottak volna ellene fegyelmi eljárást.

(2) Amennyiben a tag példásan dolgozott, teljesíti kötelességét, a szövetkezet vezetősége — ha a taggyűlés rótta a tagra a büntetést, akkor a taggyűlés — az 1. bekezdésben feltüntetett idő letelte előtt is mentesítheti a tagot a fegyelmi eljárás következményei alól.

HETEDIK RÉSZ

Kártérítési felelősség

66. §

A szövetkezetnek és tagjainak kötelessége a szövetkezeti közös vagyon védelme.

67. §

(1) A szövetkezetnek kötelessége olyan feltételeket teremteni tagjai részére, hogy azok a tagsági viszonyból eredő kötelességeiket a közös vagyon, és saját egészségük veszélyeztetése nélkül teljesíthessék; ha a szövetkezet fogyatékosságokat észlel, köteles azokat haladéktalanul eltávolítani.

(2) A szövetkezetnek a károk elkerülése céljából rendszeresen ellenőriznie kell, hogy tagjai teljesítik-e a tagsági viszonyból eredő feladataikat.

68. §

(*) A szövetkezeti tagnak minden körülmények között úgy kell viselkednie, hogy védje egészségét és a közös vagyont, s hogy a társadalom kárára se maga, se a szövetkezet ne jusson jogtalanul anyagi előnyökhöz.

(2) Ha a tag úgy látja, hogy nincsenek meg a kellő feltételek tagsági viszonyából eredő feladatainak a teljesítésére, kötelessége erről jelentést tenni felettesének.

(3) A szövetkezeti tulajdon veszélyeztetése esetén kötelessége a tagnak, hogy erről a vezető dolgozókat (szakvezetőket), esetleg a felsőbb szerveket a lehető leggyorsabban értesítse. A rendkívül veszélyes helyzetekben, amikor a szövetkezetét nagy károk fenyegetik, a tagnak kötelessége személyesen beavatkozni a szövetkezeti vagyon védelmébe, ezt azonban nem köteles megtenni, ha ebben őt valamilye rendkívüli körülmény gátolja, ha rendkívüli módon veszélyeztetné önmagát, tagtársait, (munkatársait), vagy hozzá közelálló személyeket.

A szövetkezeti tag felelőssége a feladatai gyakorlása közben keletkezett károkért s azok következményeiért

69. §

A szövetkezeti tag felelős a szövetkezetnek mindazon károkért, amelyeket tagsági viszonyából eredő és azzal összefüggő feladatainak teljesítése közben, a jogszabályok megsértése által okozott.

vetkezet tevékenységét és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, ellenőrzi a határozatok teljesítését.

(2) A vezetőség tevékenységéért a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

31. §

Elnök

í1) Az elnök

a) irányítja a szövetkezet folyamatos tevékenységét;

b) összehívja a közgyűlést (a küldöttek testületének gyűlését), valamint a vezetőségi ülést és irányítja annak munkáját;

c) gondoskodik a határozatok rugalmas teljesítéséről;

d) irányítja és ellenőrzi a feladatok teljesítését a szövetkezet többi tisztségviselőjével (vezető szakmunkaerőkkel) együtt;

e) képviseli a szövetkezetét kifelé és annak nevében tárgyal.

(2) Az elnök az egyes munka- illetve gazdasági ágazatokat, szakaszokat az egyes gazdasági és szervezési egységeket elvileg a szakvezetők közvetítésével irányítja, akik az elnöknek felelnek. A közgyűlés az elnök javaslatára az elnökhelyettest megbízhatja valamelyik működési kör irányításával.

(3) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek és a vezetőségnek tartozik felelősséggel.

(4) Az elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti.

32. §

Ellenőrző bizottság

(*) Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a szövetkezet egész tevékenységét és megtárgyalja a tagok panaszait; tevékenységéért a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) Az ellenőrző bizottság elnökét fel lehet menteni a szövetkezetben végzett egyéb munkák alól.

További bizottságok és a szövetkezet gazdasági vezetése

33. §

További bizottságok

(!) A közgyűlés és a vezetőség szükség szerint további bizottságokat alakíthat, állandó vagy átmeneti jelleggel.

(2) Ezen bizottságok tagjait az a szerv választja vagy nevezi ki, illetőleg váltja le, amely a bizottságot létrehozta.

(3) A minta alapszabályzat megszabhatja egyes bizottságok kötelező létrehozását.

34. §

Gazdasági vezetés

f1) A közgyűlés az elnök kisegítő szerveként gazdasági vezetőséget létesíthet, a gazdasági vezetőség főleg a szövetkezet termelési-szervezési és ökonómiai kérdéseinek megoldását szolgáló intézkedéseket tárgyalja meg.

(2) A gazdasági vezetés tagjai mindenekelőtt a szövetkezetnek a minta alapszabályzat és a szövetkezet alapszabályzata által meghatározott szakvezetői; a gazdasági vezetés további tagjait az elnök javaslatára a vezetőség nevezi ki és váltja le. A gazdasági vezetés tagjai tisztségük gyakorlásakor a közgyűlés, valamint a vezetőség határozataiból indulnak ki.

35. §

A minta alapszabályzat és a szövetkezet alapszabályzata részletezi a vezető szervek, a bizottságok és a szövetkezet gazdasági vezetésének hatáskörét, meghatározza azok megválasztásának, leváltásának, összetételének tárgyalásait és döntési rendjének módját, továbbá a szervezeti egységek termelési értekezleteinek mint az irányítás eszközeinek és a szövetkezeti tagok tevékeny részvételének formáit a szövetkezeti ügyek igazgatásában. A minta alapszabályzat meghatározza azt is, hogy melyik szövetkezet minősíthető nagy taglétszámú szövetkezetnek, s a szövetkezet mely további tisztségviselői (vezető szakmunkaerők), — esetleg milyen körülmények között — intézhetnek a szövetkezet nevében bizonyos jogi ügyeket.

NEGYEDIK RÉSZ

A földterületek egyesítése és a többi termelőeszközök szövetkezetesítése

36. §

t1) A szövetkezet tagjai

a) szövetkezeti gazdálkodásra egyesítik a tulajdonukban levő összes földjeiket, (beleértve a erdőrészeket és a vízterületeket), továbbá azokat a földeket, amelyeken gazdálkodnak a szövetkezetbe történő belépéskor, s azokat a földeket is, amelyeket később, a szövetkezet fennállása idején szereznek;

b) a szövetkezet tulajdonába adják át egyéb termelőeszközeiket, amennyiben ezekre a szövetkezet igényt tart.

(2) Közös szövetkezeti gazdálkodásra nem egyesítik, illetve a szövetkezet tulajdonába nem adják át

a) azokat a földeket és egyéb termelőeszközöket, amelyek a tag szövetkezetbe lépésekor már (esetleg abban az időben, amikor ezeket később megszerezték) a szövetkezet, vagy más szocialista szervezet használatában vannak;

b) azokat a földterületeket, amelyeken személyes tulajdonban tartható épületek vannak, udvart vagy háznélküli kertet képeznek, vagy a község belterületén vannak (intravillán), amennyiben terjedelmük nem haladja meg a 0,10 hektárt. A minta alapszabályzat meghatározhatja azt is, hogy rendkívüli esetben milyen feltételek mellett nem kerül sor a 0,10 hektárt meghaladó kertterület egyesítésére.

A szövetkezet használati joga

37. §

(') A szövetkezet használati joga kiterjed a szövetkezeti gazdálkodásra egyesített földekre és a területrendezésnél a szövetkezet területéből kivont földek alkalmával ezek helyett juttatott, tehát póthasználatba vett területekre, (a továbbiakban csak egyesített földek).

(2) A szövetkezet használati joga időben korlátlan és bérmentes: s feljogosítja a szövetkezeteket arra, hogy az egyesített földeket, a jogi előírásokkal összhangbah tevékenységével járó feladatainak teljesítésére használja ki.

(3) A szövetkezetnek főleg joga van

a) az egyesített földeken — a mezőgazdasági termeléshez s annak fokozásához — a szükséges rendezést végrehajtani;

b) megváltoztatni az egyesített földek jellegét s a földeket maximálisan kihasználni;

c) az egyesített földeken jogában áll a szövetkezetnek a tevékenységhez szükséges gazdasági épületeket létrehozni és a vállalati lakásépítés keretein belül lakóházakat építeni.

(4) Az egyesített földeken termő összes növények a szövetkezet tulajdonát képezik.

(5) A szövetkezet jogosult és köteles használati jogát mindenkivel szemben megvédeni.

38. §

l1) Indokolt esetekben a szövetkezet a járási mezőgazdasági igazgatóság véleményezése nyomán a járási nemzeti bizottság beleegyezésével az egyesített földeket más szocialista szervezetnek átengedheti. Nem szükséges a járási nemzeti bizottság beleegyezése olyan esetben, ha a szövetkezet az egyesített földeket olyan közös mezőgazdasági vállalatnak használatába engedi át, amelynek tagszervezeteit képezi.

(2). Hasonló feltételek mellett adhatja át a szövetkezet egyesített erdőterületeit az erdőgazdasági szervezet, esetleg az egyesített halastavakat az állami halgazdasági szervezet használatába.

I3) Az egyesített földek átadására más szocialista mezőgazdasági szervezet használatába az 1. bekezdés szerint, a helyzetnek megfelelően a 37. §, 2. 3. és 4. bekezdése vonatkozik.

39. §

(1) Az egyesített földek más szocialista mezőgazdasági szervezet használatába való átengedéséről írásbeli szerződést kell kötni.

(2) Az egyesített földek más szocialista mezőgazdasági szervezet általi használata mindenekelőtt megegyezés alapján fejeződik be, amelyhez a járási nemzeti bizottság beleegyezése szükséges, s melyet a járási mezőgazdasági Igazgatóság előzetes véleményezése alapján adnak ki; befejeződhet azonban egyéves felmondással is, minden évben október 1-i határidővel, aminek hatályba lépéséhez szükséges a járási nemzeti bizottság beleegyezése, amelyet a járási mezőgazdasági igazgatóság előzetes véleményezése után ad meg.

40. §

Az egyesített földeket, amelyeket nem lehet gazdaságosan és célszerűen kihasználni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésre, a szövetkezet átmenetileg más használatában meghagyhatja a járási nemzeti bizottság beleegyezésével, emelyet a járási mezőgazdasági igazgatóság előzetes véleményezésére adnak ki:

a) állami vagy szövetkezeti szervezetnek mezőgazdasági használatra;

b) társadalmi szervezetnek mezőgazdasági használatra;

c) a község beépített részében (intravillánban) található földeket, — amennyiben azok területe nem lépi túl a 36. § 2. bekezdésének b) pontja alatt feltüntetett nagyságot — azoknak a szövetkezeti tagoknak is, akik nem rendelkeznek saját kerttel.

41. §

(*) A szövetkezetbe tartozó földek átmeneti használatba adásáról az állami vagy szövetkezeti szervezetek, társadalmi szervezetek, vagy kerttel nem rendelkező szövetkezeti ta-