Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

goknak írásbeli szerződést kell kötni. A szerződésben meg kell egyezni az átmeneti használat módjában s megegyezhetnek a megfelelő használati díjban 5s.

(2) Az egyesített földek átmeneti használata a megegyezés szerinti idő elteltével^ vagy megegyezés alapján fejeződik be.

' (3) Amennyiben a szövetkezet által átmeneti használatra átengedett földet a megegyezés szerinti használat módjától vagy a társadalmi érdekektől eltérően veszik igénybe, a járási nemzeti bizottság az átmeneti használatot bármikor megszüntetheti.

42. §

(MA szövetkezet használati joga megszűnik az egyesített föld átvezetésével, vagy átvitelével a szocialista össztársadalmi tulajdonba. Más tulajdonjogi változással a szövetkezet használati joga érintetlen.

(*) Az olyan földterület átvezetéséről szóló szerződéshez, amelyre a szövetkezetnek használati joga van, szükséges a szövetkezet beleegyezése; ettől el kell tekinteni abban az esetben, ha a földet az államnak adományozzák.

43. §

Háztáji

(MA szövetkezet, amely háztáji nélkül gazdálkodik, tagjai (azok családjai) részére mezőgazdasági termékeket bocsájt rendelkezésre, az általuk tartott gazdasági állatok részére, esetleg személyes szükségletük fedezésére.

(2) Az a szövetkezet, amely ez ideig nem döntött a háztáji nélküli gazdálkodásról, azon tagjainak bocsájt rendelkezésre háztájit, akik ezt kérik; a háztájit az egyes tagokra vagy a tagok családjaira lehet kiosztani.

(3) A mezőgazdasági termékek rendelkezésre bocsájtásának, a háztáji juttatásának esetleg a szövetkezeti tagok állattartásának módját részleteiben a minta alapszabályzat és a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozza meg.

44. §

A többi termelőeszközök szövetkezetesítése

(M Az élő- és holt leltár, tehát az a vetőmag, ültetőanyag, takarmány, gazdasági épületek és más építmények, esetleg ipari jellegű szerszámok és berendezések, amelyeket a tag a közös szövetkezeti gazdaságnak adott át, a szövetkezet tulajdonát képezik.

(2) Az élő- és a holt leltár, esetleg az iparesok által bevitt eszközök, valamint a vetőmag, az ültetőanyag, a takarmány, a gazdasági épületek és egyéb építmények átvételi árának 20 százaléka a szövetkezetbe belépő tag kötelező és vissza nem adható betétét alkotja.

(3) Az élő- és holt leltár, esetleg az ipari jellegű szerszámok stb., átvételi árának fennmaradó részét a szövetkezet tagjainak kifizeti, a_ szövetkezet alapszabályzatában meghatározott feltételek és határidők szerint.

ÖTÖDIK RÉSZ

Munkaviszony a szövetkezetben

45. § v

(M A szövetkezetben a munkát elvileg a tagok végzik, a munkában való részvétel a szövetkezeti tagnak alapvető kötelessége. A szövetkezet kivételes esetekben alkalmazottakat vagy más jellegű munkaviszonyban levő dolgozókat Is tarthat.

(2) A szövetkezet és tagjainak munkaviszonyát a jelen törvény szabályozza; továbbá, a Munka Törvénykönyve és egyéb rendelkezések, de csak abban az esetben, ha azt a jelen törvény határozottan kimondja, vagy más törvényerejű rendelkezések előírják.

(3) Az alapszabályok közelebbi magyarázatot adnak arra, mikor nem kell a szövetkezet tagjának személyesen részt vennie a munkában, továbbá milyen feltételek közt foglalkoztathat a szövetkezet alkalmazottakat.

46. §

(M A munkaszervezés és a belső fegyelem szilárdítása érdekében a taggyűlés házirendet fogad el; mind a tagság, mind az alkalmazottak részére ez kötelező, amennyiben ez a házirend másképpen nem rendelkezik.

(2) A szövetkezet kidolgozza saját munkarendjét, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott, a CSSZK és az SZSZK illetékes minisztériumaival megtárgyalt minta szerint.

Egyezmény a munkafeltételekről

4.7. §

(M A szövetkezeti tag munkára és személyes kötelességeire vonatkozó szabályokat aprólékosabban a munkafeltételekről szóló egyezmény körvonalazza.

(2) A szövetkezet a belépő egyénnel ismerteti a munkafeltételeket és erről vele egyezményt köt.

(3) A munkafeltételekről szóló egyezmény csak akkor érvényes, ha azt a felek írásban kötötték meg. Ennek egy példányát a szövetkezet átadja tagjának.

48. §

(M A munkafeltételekről szóló egyezménynek tartalmaznia kell:

aj a munka fajtáját (funkcióját), ahol a tagot foglalkoztatják;

b) a munkavégzés helyét (a községet, gazdaságot, ágazatot, esetleg más helyet);

c) a munkábalépés napját.

(2) Amennyiben a szövetkezet tagja részére képtelen egész évben munkát biztosítani, a munkafeltételekről szóló szerződést úgy kell megfogalmazni, hogy az megfeleljen az évi foglalkoztatás terjedelmének.

(3) A szövetkezet a tagjával kötött munkafeltételekben egyebekről is megegyezhet, amennyiben ezt a szövetkezet és a tag szükségesnek tartja, főleg az egyezményben meghatározott munkafajta szerinti (funkció szerinti) beosztás alapján való jutalmazás kérdésében.

(M Ha azt másképpen nem szabályozták, úgy az egyezményt meghatározhatatlan időre kötik meg.

49. §

f1) Attól a naptól, amikor megkötötték a munkafeltételekről szóló egyezményt, azaz a munkábalépés napjától:

a) a szövetkezet köteles olyan munkát adni tagjának, amilyenről a munkafeltételekről szóló szerződésben megegyeztek, s a munkája után úgy jutalmazni a tagot, ahogyan azt a szövetkezeti munkadíjazás szabályai előírják, olyan feltételeket létesíteni, hogy a tag sikeresen teljesíthesse a rábízott munkafeladatot, betartani a jogszabályok által meghatározott feltételeket, amelyeket az alapszabályok, a szövetkezeti házirend esetleg az egyezmény körvonalaz.

b) A tag kötelessége, hogy a szövetkezet rendelkezése alapján, az egyezményben meghatározott időben személyesen részt vegyen a napi munkában és betartsa a munkafegyelmet.

(2) A munkábalépés alkalmával a tagot tájékoztatni kell a szövetkezetben érvényes munkarendről, valamint a baleset- és egészségvédelmi .rendszabályokról, amelyeknek a betartása részéről kötelező.

50. §

(M A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya rendelettel szabályozza:

a) mikor nem kell munkafeltételekről szőlő egyezményt kötni;

b) a feltételeket, melyek következtében sor kerülhet az egyezmény megváltoztatására, illetve akkor, ha a tagnak más munkát, esetleg más helyen kell végeznie, mint ahogyan a munkafeltételekben megegyeztek;

c) azon feltételeket, amikor az egyezmény elavultnak tekinthető, esetleg feleslegesnek tartják;

d) azt a körülményt, amikor a munkaviszony esetleges megszakítása után munkába való visszatérésük alkalmából, milyen módon osztjuk be a szövetkezet tagjait;

e) a szövetkezet alapvető kötelességet a csökkent munkaképességű tagok érvényesülési lehetőségeinek a biztosításában.

(2) A CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma részletesebben módosíthatja a munkafeltételek megkötésének szabályait.

51. §

(M Amennyiben a tagfelvétel alkalmával a munkafeltételekről nem kötöttek egyezményt, a szövetkezetnek errevonatkozóan létre kell hoznia a kedvező feltételeket. A munkafeltételek idejéről, a munkabeosztásról, a munkában való részvételről a vezetőség dönt a szövetkezet lehetőségei és szükséglete alapján, figyelembe véve a tag egészségi állapotát, rátermettségét és szakképzettségét.

(2) A szövetkezet vezetősége által, a tag részére meghatározott munkabeosztás azzal a feltétellel változtatható, ha előzőleg módosították a munkafeltételekről szóló egyezményt, illetve a szövetkezet tagjának más jellegű munkát, más helyen kell végeznie, mint ahogyan abban korábban megegyeztek.

(3) Az 1. és a 2. bekezdésben meghatározott alapelvek akkor érvényesek, ha a munkafeltételekről szóló egyezmény megszűnt, vagy elavult, s közben még nem adtak ki újabbat, de a szövetkezet tagja tovább dolgozik.

52. §

Amennyiben a szövetkezet képtelen tagja részére egész évben megfelelő, teljes munkaidőt kitöltő munkát biztosítani, kötelessége, részére más vállalatnál lehetővé tenni a munkavállalást, segítséget nyújtani megfelelő munkalehetőség keresésében.

Fizetett szabadság

53. §

(M Á szövetkezet tagjának, amennyiben a szövetkezetben eltöltött — megszakítás nélküli — munkaideje elérte az 5 hónapot (a várakozási ídó] évente fizetett szabadságra (továbbiakban szabadságra) van joga, ha az év folyamán legalább 75 napot dolgozott.

(2) A várakozási időről szóló feltételekhez, illetve a 75 napos munkához nem ragaszkodnak, ha:

a) a tag felvétele alkalmából, az idevágó rendelkezések értelmében, a mezőgazdaságba való toborzásnál anyagi előnyt biztosítottak;

b) a tag az előző munkaviszony lejárta után a nemzeti bizottság által szervezett toborzás következtében lépett a szövetkezetbe;

c) valamilyen szervezési intézkedés következtében befejeződött munka- vagy tagsági viszonya aniiál a szövetkezetnél vagy szervezetnél, ahol munka- vagy tagsági viszonyba volt;

d) a tagsági viszonya befejeződött a szövetkezetben, mert egészségi állapota rosszabbodott, s képtelen tagsági vagy alkalmazotti viszonyban a maghatározott feladatok teljesítésére, vagy az orvos megítélése, esetleg az állami egészségügyi szervek döntése alapján nem maradhat korábbi munkahelyén; esetleg terhes nőről van szó, vagy olyanról, akinek a gyermeke állandó gondozásra szorul.

(3) Abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb munkamegszakítás után lépett a szövetkezetbe, vagy mint szövetkezett tag hosszabb kihagyás után újból munkába lépett a naptári év keretein belül, joga van a szabadság bizonyos részére, ha teljesítette a szövetkezetben az 1. bekezdés feltételeit, nem tagra ezek a feltételek nem vonatkoznak.

(M Az új tagnak a szövetkezet, saját vagy a mezőgazdaság állami irányító szervének kezdeményezésére, kivételesen akkor is megadhatja a szabadság bizonyos hányadát, ha nem teljesíti az igényjogosultság feltételeit.

— 54. §

(M Az alapszabadság terjedelme évente két hét.

(2J Három hétre annak a szövetkezeti tagnak lehet igénye, aki az év végéig

a) tizennyolc éves korától legaláb öt éve tagja a szövetkezetnek;

b) nem tölti be 18. életévét;- c) elérte 50. életévét.

(3) Négy hét szabadságra annak a szövetkezeti tagnak van igénye, aki 18 éves kora óta az év végéig legalább 15 éve tagja a szövetkezetnek.

(M Az alapnál több szabadság igényjogosultságát a tagnak a szabadság megadásáig, de legkésőbb az év végéig igazolnia kell, amennyiben szabadsága emelése esedékes, ha azonban ezt elmulasztotta, akkor abban az évben elvesztette jogát a nagyobb szabadságra.

(5) Amennyiben a tag szabadságát egyenetlenül, azaz év közben részletekben veszi ki, ugyanannyi munkanapon jár neki szabadság, mintha egyszerre venné ki.

55. §

(M A szövetkezet dolgozójának tagsági viszonya megszűnésével joga van a szabadság bizonyos hányadára, ha teljesítette az igényjogosultság feltételét, amennyiben nem tagról van szó, a feltételek rá nem vonatkoznak. A dolgozók öregségi nyugdíjassá, rokkantsági járulékossá válása esetén, a nők pedig ha terhesekké váltak, vagy gyermekük állandó gondozásra szorul, akkor is megkaphatják a szabadság bizonyos hányadát, ha egy év átlagában nem dolgozták le a 75 munkanapot.

(2) Az a dolgozó, akit kizártak a szövetkezetből egyáltalán nem tarthat igényt fizetett szabadságra.

(3) Ha a dolgozó tagsági viszonya év közben megszűnik és közben kimerítette az egész évi szabadságát, a részére kifizetett szabadságpénz összegének azon mennyiségét vissza kell térítenie, amelynek a felvételére a munkaviszony megszűnése miatt nem volt joga.

(M Ha a szövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnt abban a szövetkezetben, ahol a várakozási Időt teljesítette, mégpedig azért, mert egy másik szövetkezetbe lépett be, a két szövetkezet bármelyike megadhatja részére a teljen rízetytt szabadságot, avagy a szabadság még ki nem merített részét abban az esetben, ha a szövetkezeti tag a szabadságlgényét még az átlépése előtt bejelentette, s ha az illetékes szövetkezetek megegyeznek a szabadság idején végzett munka díjának (vagy egy részének) megtérítésében azon szövetkezet részéről, ahol a tagnak jnég nincs jogigénye fizetett szabadságra.

(5) Az 1. és a 3. bekezdések alapelveí érvényesek olyan esetekben is, ha valamely dolgozó (hosszabb ideje) nem dolgozik a szövetkezetben, de tagsági viszonya nem szűnt meg.

56. §

A dolgozók díjazása a szabadság idején

(M A szövetkezeti tagnak szabadsága alatt joga van a jutalomra és a munkadíjra, esetleg bizonyos természetbeni járandóságra olyan terjedelemben, amilyen az átlagos évi munkadíjának a havi átlaga. A szabadságpénzt a szokott időközökben fizetik ki, ha azonban a tag kéri a fizetett szabadság ellenértékét, ki kell részére adni még a bejelentett szabadság megkezdése előtt.

(2) A ki nem merített szabadság alatt végzett munkáért csak akkor fizetnek:

a) ha a tag nyomós okok végett; vagy azért, mert a szövetkezet helytelenül szabta meg szabadsága idejét, esetleg nem jelölte meg annak a kezdetét, nem meríthette ki szabadságát vagy annak egy részét a következő év április 30-ig;

b) ha a tag azért nem merítette ki szabadságát vagy annak egy részét, mert megszűnt tagsági viszonya, esetleg munkaviszonyba lépett valamely mezőgazdasági üzemközi vállalattal,

(3) A szabadságért vagy annak részéért, amelyet a szövetkezeti tag nem tudott kimeríteni, a keresete átlagának megfelelő díjazás (szabadságpénz) jár. A szövetkezet köteles minden körülmények között tagjának lehetővé tenni — amennyiben erre már jogosult —, hogy kimerítsen legalább egy hét szabadságot, a fiatalkorú pedig két hetet. A szabadságnak erre a részére nem jár díjazás (szabadságpénz) a ki nem vett szabadságért; ezzel szemben ez nem érvényes amennyiben a szabadságnak ez a része nem lett kimerítve, mert a szövetkezeti tag akadályozva volt ebben.

57. §

(M A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya rendelettel szabályozza:

a) mely időt lehet elbírálni munkaidőnek, ha a szövetkezet tagja nem a szövetkezetben dolgozik;

bj mely időt lehet beszámítani a várakozási időbe;

c) mely időt lehet beszámítani a tagsági viszonyba;

d) a szabadságolás megkezdésének Idejét;

ej a szabadságolás megszakításának a lehetőségét;

f) milyen feltételek mellett mennyi pótszabadság jár a tagnak;

gj milyen feltételek mellett milyen terjedelmű szabadság jár a szövetkezeti tagnak, ha évi munkaideje egyenetlen, esetleg olyan tagnak, akinek a munkaidejét befolyásolják a természeti feltételek, vagy további szabadság azoknak, akik szabadságukat akkor merítik ki, amikor kevés a munka;

h) hogyan kell meghatározni a szabadság bizonyos hányadát;

i) miiyen feltételek mellett kaphatnak szabadságot az idényben, vagy a kampányban dolgozók;

j) hogyan csökkenthető a szabadság, ha a tag nem dolgozik a szövetkezetben;

k) milyen feltételek közt kaphatja meg a szövetkezeti tag szabadsága bizonyos hányadát olyankor, amikor a szövetkezet ideiglenesen átadta őt más vállalatba munkára.

(2j A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium meghatározza:

a) a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával karöltve a szabadságpénz kiszámításának a módját azokra az esetekre, ha a tag szabadsága alatt, illetve egész évben széttagoltan dolgozik, továbbá azokat a feltételeket, melyek közt a további szabadság kiadható, s milyen munkáknál, azt az időt, amikor a szabadságolás a kevés munka végett esedékes;

b) a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával megegyezik azon feltételekben, amikor pótszabadság adható, amennyiben a tag rendkívül nehéz, egészségére ártalmas munkahelyen dolgozik.

Munkadíja zás

58. §

(M A szövetkezi tagnak az elvégzett munkáért pénzben kifizetett munkadíj jár.

(M A munkadíjat, a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint szabják meg; a tag a munkadíj bizonyos hányadát a gazdasági eredményektől függően, a társadalmi szükségletek kielégítéseképpen kapja.