Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

22. §

f1) A tag szövetkezetből való rövidebb időn belüli kilépése (19. §, c) bekezdés) csupán akkor lehetséges:

a) amennyiben a szövetkezeti tag az orvosi lelet szerint, vagy az állami egészségügyi igazgatóság határozata alapján képtelen a szövetkezetben az eddigi vagy más megfelelő munkát állandó jelleggel végezni;

b) ha a szövetkezeti tagot konkurzus alapján valamilyen funkcióba vették fel, vagy mint rendes tudományos, (művészeti) várományost, főiskolára mint diákot, esetleg középiskolára mint diákot (a foglalkozás közbeni tanulás kivételével), vagy tanoncviszonyba vették fel;

c) ha a szövetkezeti tagot olyan közéleti funkcióval, vagy társadalmi szervezetben! tevékenységgel bízták meg, amely nem teszi lehetővé tagsági jogainak és feladatainak gyakorlását;

d) abban az esetben, ha a szövetkezet szervezés-változási okokból nem tud a tag számára gondoskodni az eddigi, vagy más megfelelő munkáról a szövetkezetben, vagy amennyiben az utolsó tizenkét hónap folyamán — legkevesebb hat hónapon belül — nem használták ki szakmai képességét;

e) amikor a szövetkezeti tag követi férjét lakhelyére, vagy a fiatalkorú szövetkezeti tag szüleit azok új lakhelyére.

(2) Más megfelelő munka alatt értjük a szövetkezeti tag egészségi állapotának és képességének, valamint — amennyiben lehetséges — képesítésének megfelelő munkát.

(3) A kilépés rövidített időtartama három hónap; amely a szövetkezetnek benyújtott írásbeli kijelentkezést követő naptári hónap első napjával kezdődik. Az írásbeli kijelentkezésben kimondottan fel kell tüntetni a rövidített határidőn belüli kilépés okát (1. bekezdés).

(4) Amennyiben a szövetkezet nem ismeri el a rövidített határidőn belüli kilépés indoklását (1. bekezdés), amelyre a szövetkezeti tag hivatkozik, úgy az írásbeli kijelentkezés kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósághoz kell javaslattal folyamodnia, hogy ezen vitás kérdésben döntsön.

23. §

Ä szövetkezetnek kézbesített kijelentkezés csak írásban, a szövetkezet beleegyezésével vonható vissza; arról, hogy a szövetkezet beleegyezett a kijelentkezés visszavonásába, a szövetkezeti tagot írásban kell értesíteni.

24. §

(*) A taggyűlés a tagot a szövetkezetből csupán akkor zárhatja ki:

a) amennyiben szándékos bűncselekmény miatt, jogerősen, feltétel nélkül egy éven felüli időtartamú szabadságvesztés büntetésére ítélték el;

b) amennyiben ismételten durva módon megsértette a szövetkezeti fegyelmet, s a már előzőleg foganatosított fegyelmi eljárás nem vezetett Javuláshoz, vagy ha a szövetkezeti fegyelmet különösen durva módon megsértette, tehát amennyiben tagsági viszonyának további fenntartása veszélyeztetné a szövetkezet feladatainak teljesítését.

(2) A tagsági gyűlés a tagot a szövetkezetből attól az időtől számított három hónapon belül zárhatja ki, amikor a szövetkezet a kizárás okát megállapította, legkésőbb azonban egy éven belül attól a naptól számítva, amikor ez az ok keletkezett.

(3) Amennyiben a szövetkezeti tag cselekedete, amely okot szolgáltathat a kizárásra, az 1. bekezdés b) pontja szerint más szerv vizsgálatának tárgyát képezi, a három hónapos határidő (2. bekezdés) azon a napon kezdődik, amikor a szövetkezet ezen vizsgálat eredményét megismerte.

(4) A szövetkezeti tag kizárásáról szóló határozatban fel kell tüntetni az okot (1. bekezdés), amelyet utólag nem lehet megváltoztatni; a tagviszony azon a napon befejeződik, amelyen a szövetkezeti tagnak a kizárásról szóló határozatot kézbesítették.

(5) Ha a szövetkezeti tag a tagsági gyűlés kizárásáról szóló határozatával nem ért egyet, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a kizárásról szóló határozat érvénytelenítését.

25. §

(!) Amennyiben sor kerül a tagsági viszony megszűnésére, a szövetkezet azon év könyvelési zárlatának jóváhagyása után, amelyben a tagsági viszony megszűnt, legkésőbb azonban a következő év március 31-ig — egy hónapon belül elszámolást készít, illetve összegezi a kölcsönös Jogokat és kötelezettségeket.

(2) Ezen elszámolás és ügyrendezés részleteit a minta alapszabályzat adja meg.

A szövetkezet szervezete, irányítása és igazgatása

26. §

(t) Ä szövetkezet célszerű belső szervezetével és az irányítás hatékony rendszerével kialakulnak az előfeltételek a szövetkezet tervfeladatainak sikeres teljesítésére; a szövetkezet belső szervezete a termelés irányától, a szövetkezet nagyságától, a termelés szakosításának és összpontosításának fokától, valamint a földalap elrendezésétől függ.

(2) A szövetkezet szervezeti egységei, amelyek a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer hozrascsot elvet alapján gazdálkodnak, szakágazati vagy területi irányítási elvek szerint alakíthatók ki, esetleg mindkét irányítási módszer gýakorolható.

(3) A szövetkezet belső szervezetének és a belüzemi irányítás részletkérdéseit a minta alapszabályzat és a szövetkezet alapszabályzata, esetleg a szövetkezet munka- és szervezési rendje határozza meg.

A szövetkezet szervei

27. §

(t) A szövetkezet tagjai a szövetkezet ügyeit a taggyűlés és a választott szervek útján irányítják és igazgatják, összhangban a jogi előírásokkal, a politikai-gazdasági intézkedésekkel, a szövetkezet alapszabályzatával és más szövetkezeten belüli előírásokkal.

(2) A szövetkezet választott szervei: a küldöttek testületé, a vezetőség, az elnök, az ellenőrző bizottság, a szociális bizottság, a munkabiztonsági és egészségügyi bizottság, valamint az egyeztető bizottság.

(3) Az alapszabályzat, esetleg más jogi előírás megszabhatja, hogy a szövetkezetben további szervek is létesülnek.

28. §

A közgyűlés

l1) A szövetkezet legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyen a tagok a szövetkezet ügyeinek irányítására, igazgatására, valamint a szövetkezet tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó jogukat gyakorolják.

(2) A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de legkevesebb hathónaponként egyszer, esetleg — amennyiben a szövetkezetben küldöttek testületét választottak — évente legalább egyszer.

(3) A közgyűlést össze kell hívni, ha ezt a szövetkezet tagjainak legalább egyharmada, az ellenőrző bizottság, a járási nemzeti bizottság, vagy a járási mezőgazdasági igazgatóság kívánja.

(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a szövetkezet szerveinek, vagy a szervek egyes tagjainak megválasztása, illetőleg leváltása;

b) a szövetkezet alapszabályzatának, módosításának és kiegészítésének elfogadása;

c) a szövetkezet munkarendjének, szervezési és tárgyalási rendjének, azok módosításának és kiegészítésének elfogadása;

d) a középtávú és az időszaki gazdasági ütemes tervek jóváhagyása;

e) a zárszámadás jóváhagyása;

fj a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy megszüntetéséről történő döntés;

g) döntés további fontos kérdésekben, amelyek a szövetkezetét és tevékenységét illetik, amennyiben ezt ez a törvény, az alapszabályzat vagy más jogi előírás elrendeli, esetleg amennyiben a döntés jogát a közgyűlés magának fenntartja.

29. §

A küldöttek testületé

(<) A nagy taglétszámú szövetkezetben a tagsági gyűlés küldötteket választhat. A küldöttek testületé a közgyűlés jogával él, de nem tartozik hatáskörébe:

a) a szövetkezet vezető szerveinek megválasztása, illetve leváltása;

b) a szövetkezet alapszabályzatának és munkarendjének elfogadása;

c) a szárszámadás jóváhagyása;

d) döntés a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy megszüntetéséről.

(2) A küldöttek testületé tagjainak száma nem lehet kisebb, mint a vezetőség létszámának ötszöröse.

30. §

A vezetőség

(’) A vezetőség az alapszabályzat értelmében a szövetkezet végrehajtó szerve, amely a tagsági gyűlések közötti időszakban (a küldöttek gyűlései közötti időszakban) irányítja a szö-HARMADIK RÉSZ

70. §

Amennyiben a kár részben a szövetkezet kötelezettségeinek az elmulasztása végett keletkezett, a tag felelőssége arányosan korlátozódik.

71. §

A szövetkezeti tag nem felelős olyan kárért, amelyet szándékosan nem idézett elő, s az adott körülményekhez viszonyítva cselekedett, s amelyek a szövetkezetre és saját életére veszélyes, egészségére ártalmas káros jelenségek elhárítása közben keletkeztek.

72. §

Attól a tagtól, aki a vezető dolgozókat (szakvezetőket), vagy az illetékes felsőbb szerveket tudatosan elmulasztotta értesíteni a fenyegető veszélyről, s maga sem törekedett annak lehető leggyorsabb eltávolításra (68. §, 3. bekezdés), amivel meggátolhatta volna a közvetlen veszélyt, a szövetkezet követelheti a keletkezett károk bizonyos hányadának megtérítését, ha a kárt más módon nem lehet megtéríteni. Ilyenkor tekintettel kell lenni arra is, milyen esetleges akadályok gátolták a dolgozót feladatának teljesítésében, milyen terjedelemben károsodott a társadalom, ismerni kell az illető személyi, vagyoni helyzetét. A kártérítés összege azonban nem haladhatja meg a dolgozó havi átlagfizetésének háromszorosát.

73. §

f1) Amennyiben a szövetkezeti tag anyagi felelősséget vállalt a rábízott pénzösszegért, értékpapírokért, áruért, anyagkészletért vagy más értékért, melyek elszámolás tárgyát képezik, személyesen felel a hiányokért.

(2) Az anyagi felelősséget körvonalazó egyezmény csak akkor érvényes, ha azt írásban kötötték meg. Ilyen egyezményt csak olyan szövetkezeti tag köthet, aki betöltötte a 18. életévét.

(3) Felmenthető a tag a teljes vagy a részbeni anyagi felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a keletkezett hiányt nem ő idézte elő.

(4) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával egyetértésben olyan funkció létesítését is előírhatja, amelyek gyakorlásánál nélkülözhetetlen az anyagi felelősségről szóló egyezmény megkötése.

74. §

(4) Az a szövetkezeti tag, aki az anyagi felelősségről egyezményt írt alá, attól visszaléphet, ha őt más munkakörbe osztották be, vagy más munkahelyre, esetleg részlegre helyezték. Amennyiben közösen felelős munkatársaival az esetleges hiányokért, akkor is visszaléphet az egyezménytől, ha a munkahelyére más személyt helyeztek, vagy a vezetéssel másik vezetőt, esetleg helyettest bíztak meg. Visszalépését a szövetkezeti tag minden esetben írásban jelenti a vezetőségnek.

(2) Az anyagi felelősséggel kapcsolatos megállapodás érvényét veszti a tagsági viszony megszűnésével, a munkafeltételekről szóló szerződés határidejének lejártával, s azáltal, hogy az anyagi felelősség alól az 1. bekezdés értelmében mentesíti magát, vagy abban az esetben, ha a mintaszabály nem kötelezi a dolgozót a szövetkezetben végzett munkára — avagy azzal a nappal, amikor (hosszú megszakítás miatt) a szövetkezeti tag befejezte kötelezettsége teljesítését.

75. §

(4) A szövetkezeti tag felelős a részére írás ellenében kiadott munkaeszközök, védőfelszerelések s egyéb tárgyak elvesztéséért.

(2) Mentesül ezen felelősség alól, amennyiben igazolja, hogy nem maga idézte elő ezek elveszését.

76. §

(4) A tagsági viszonyból, vagy azzal szorosan összefüggő feladatok végzéséből származó károkért való felelősség terjedelmét a Munka Törvénykönyvének azon Illetékes szakasza tartalmazza, amely a dolgozó által előidézett kár megtérítésének terjedelmét szabja meg, de csak abban az esetben, ha a továbbiakban nincs másként meghatározva.

(2) A szövetkezet által fentebb vázolt kártérítési igény, vagy annak egy része elengedéséről a minta alapszabályok rendelkeznek.

A szövetkezet felelőssége

77. §

(4) A szövetkezet felelős azokért a károkért, amelyek a szövetkezeti tagnak keletkeztek a tagsági viszonyból vagy azzal

összefüggő feladatainak teljesítése közben, tehát, amelyeket részére a jogszabályok mellőzésével a szövetkezet okozott.

(2) A szövetkezet által okozott kárt úgy kell értelmezni, hpgy az munka közben keletkezett, a károsodó pedig a munkafeladatot teljesítő tag. Ez nem mentesíti a felelősség alól azt a szövetkezeti tagot, aki tagsági viszonyából vagy azzal szorosan összefüggő feladatainak teljesítése közben a szövetkezetnek kárt okozott, vagyis cselekedete a Munka Törvénykönyvének azon fejezetével függ össze, amely a dolgozó felelősségét hangsúlyozza m*!nkafeladatai vagy azokkal szorosan összefüggő feladatok teljesítése közben okozott károkért.

78. §

Amennyiben a kárt részben a károsult tag idézte elő a szövetkezet felelőssége csökken.

79. §

A szövetkezeti tagnak keletkezett olyan jellegű károkért, amelyek a tagsági viszonyból, vagy azzal szorosan összefüggő feladatok teljesítése közben keletkeztek, a szövetkezet felelősségének terjedelmét a Munka Törvénykönyvének az a fejezete körvonalazza, amely meghatározza a szervezet felelősségének terjedelmét azokért a károkért, amelyek a dolgozónak feladatai teljesítése közben keletkeztek.

80. §

(4) Ä szövetkezet azokért a károkért is felelős, amelyek á szövetkezeti tagnak keletkeznek azáltal, hogy a feladatai teljesítése közben személyi tárgyait a meghatározott vagy szokványos helyre tette.

(2 Azokért a tárgyakért, amelyeket a szövetkezeti tagok feladatuk teljesítéséhez általában nem hordanak maguknál, (nagyobb pénzösszeg, ékszerek és más értékek), ha a szövetkezet ezek valamelyikét nem vette át megőrzésre, elveszésük esetén a szövetkezet csak 1000 korona terjedelemig felelős. Ha azonban megállapítható, hogy a kárt valamelyik szövetkezeti tag, alkalmazott idézte elő, vagy esetleg bizonyítható, hogy a szövetkezet vállalta a tárgyak megőrzését, ilyen esetben a szövetkezet köteles a kár teljes összegét megtéríteni.

(3) Ä kártérítésre való igény elavul, ha a károsult a károsodás tudomására jutásának napjától számított 15 napon belül károsodásáról nem értesítette a szövetkezetét, ha halogatta a bejelentést.

81. §

(t) Annak a tagnak, aki a szövetkezeti közös vagyon károsodásának elhárításában anyagi kárt szenvedett, joga van á szövetkezettől kártérítést kérni és kérheti a kár elhárításával kapcsolatos személyi kiadásainak megtérítését is, amennyiben a károkozó a veszélyt nem szándékosan idézte elő, s az adott helyzetben megfelelően viselkedett.

(2) Hasonló igénnyel élhet az a szövetkezeti tag is, aki olyan életveszélyt vagy egészséget károsító jelenséget hárított el, melyért a felelősség a szövetkezetét terheli.

NYOLCADIK RÉSZ

Vitás ügyek a szövetkezet és tagjai között

♦ 82. §

(t) Az egyeztető eljárás során foglalkoznak:

a) a szövetkezetnek és tagjainak a szövetkezeten belüli munkaviszonyból eredő és vagyonjogi igényekkel, valamint a szövetkezeten belüli egyéb Jogi viszonyokkal, amennyiben ezek a tagsági jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggésben keletkeztek;

b) a szövetkezetnek és tagjainak a munkaviszonyból, vagy esetleg a szövetkezethez fűződő egyéb munkajogi igényekkel kapcsolatos vitás kérdésekkel, amennyiben a szövetkezet dolgozója azt igényelte vagy egyetértett vele;

c) tekintet nélkül arra, fennáll-e még a szövetkezethez fűződő tagsági, esetleg munka- vagy egyéb munkajogi viszony.

(2) Az egyeztető eljárás során nem foglakoznak az 1. bekezdésben említett vitás kérdések közül azokkal, amelyek megtárgyalását jogi előírással más szervek részére tartják fenn.

83. §

(4) A bíróságok csak abban az esetben foglalkoznak a 82. paragrafus 1. bekezdésének a) pontja alatt feltüntetett vitás kérdésekkel, ha:

a) az egyeztető eljárás megindításától számított 30 napon belül nem került sor az egyezség jóváhagyására;