Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-13 / 50. szám
b) a szövetkezőiben ezidáig nem hozták tétre az egyeztető bizottságot (a továbbiakban csak „bizottság“). I2) A 82. § í. bekezdésének b) pontja alatt felsorolt vitás kérdések rendezésére megindított egyeztető eljárás nem akadályozza, hogy ugyanabban az ügyben a bíróság is eljáróét folytasson. 84. § Egyeztető bizottság szervezésénél érvényesek az egyenlőség és a kölcsönös ökonómiai előnyösség elvei is. (2) Az együttműködés írásbeli szerződés alapján valósul meg, mégpedig vagy úgy, hogy közben nem jön létre új szervezet (közös vállalkozás], vagy pedig úgy, hogy egy új szervezetet alapítanak (közös mezőgazdasági vállalat). 91. § Közös vállalkozás (1) Az egyeztető eljárások lefolytatására a nagy taglétszámú szövetkezetekben bizottságot alakítanak, amely a taggyűlésnek felel tevékenységéért. (2) A kisebb taglétszámú szövetkezetekben az ellenőrző bizottság látja el az egyeztető bizottság feladatát. 85. ' § Egyeztető eljárás (') Az egyeztető bizottság javaslat alapján kezdi a vitás kérdés tárgyalását. (2) Az egyeztető eljárás piegkezdését szorgalmazó javaslat benyújtásának ugyanolyan jogi hatása van az igények érvényesítésével kapcsolatos határidők múlására, mint a bírósághoz benyújtott javaslatoknak. (3) Az egyeztető eljárás során a bizottság egyezséggel igyekszik lezárni a vitás kérdéseket. 86. § (t) Á bizottság által jóváhagyott egyezség jogerőre eraelke'dik és a résztvevők, 'valamint az összes szervek részére kötelező. / (2) Ha nem tartották be a jóváhagyott egyezség végrehajtásának határidejét, a jogosult kérheti a bíróság közbejárását. 87. § í1) Ha az egyezség ellentétben van a jogi előírásokkal, á bíróság semmissé nyilváníthatja; ez esetben a bíróság magában az ügyben Is döntést hoz. (2) A fél, legkésőbb a jóváhag. ott egyezség jogerőre emelkedésétől számított három éven belül nyújthat be javaslatot a hatálytalanításra; a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szerve, az ügyész, a nemzeti bizottság vagy a mezőgazdasági állami-gazdasági irányító szerve is benyújthatja a kérvényt ugyanezen határidőn belül, amennyiben a társadalmi érdekek úgy kívánják. 88. § (í) Á bizottság hatálytalaníthatja az egyezséget, ha utólag fény derül olyan körülményekre, amelyeket a fél mint részére kedvező körülményeket a saját hibáján kívül az egyeztető tárgyaláson nem tudott felhasználni. (*) Á fél az 1. bekezdésben feltüntetett körülmények tudomására jutásának napjától számított három hónapon belül, de legkésőbb a jóváhagyott egyezség jogerőre emelkedésétől számított három éven belül, javaslatot nyújthat be a jóváhagyott egyezség hatálytalanítására. (3) Ha a fél nem ért egyet á bizottság azon döntésével, amely elveti a jóváhagyott egyezség érvénytelenítésére benyújtott javaslatát, a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslatot nyújthat be az ügy bírósági felülvizsgálására. Ha a bíróság hatálytalanítja a bizottság döntését, akkor hatályon kívül helyezi a jóváhagyott egyezséget és döntést ijoz az -ügyben is. (*) Az olyan együttműködésről szóló szerződéssel, melynek során nem jön létre új szervezet (tovább csak „szerződés az együttműködésről“), a szövetkezetek egymás között — esetleg más szocialista szervezetekkel is együttműködve — kötelezik magukat, hogy a gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében közösen tervezik és végzik a megbeszélt tevékenységet, s ennek érdekében egyesítik pénz- vagy anyagi eszközeik és munkaerőik egy részét, esetleg arra is, hogy a szóban forgó tévé kenység keretén belül termékeket, munkát és szolgáltatásokat nyújtanak. (2) Csak a járási mezőgazdasági igazgatóság által jóváhagyott .együttműködésről szóló szerződések érvényesek; ha a szerződésben két vagy több járásban székelő szervezet is részt vesz, a szerződés érvénybe lépéséhez feltétlenül szükséges a kerületi mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyása. (3) Ha a szerződésben szakágazati irányítás alatt álló szervezet is részt vesz, akkor a szerződést jóváhagyó szerv (2. bekezdés) előtt előre igazolni kell, hogy a szóban forgó szervezet szerződésben! részvételével annak felettes irányító szerve egyetértett. (4) A résztvevő szervezetek együttműködéséről szóló szerződés felbontásához szükséges a 2. bekezdésben feltüntetett illetékes szerv beleegyezése. Közös mezőgazdasági vállalat 92. § (4 A nagyüzemi mezőgazdasági termelés további fejlődésének követelményeivel és a népélelmezés növekvő igényeinek kielégítésével összhangban a szövetkezetek — szükség szerint egyéb szocialista szervezetekkel együttműködve — szerződést köthetnek közös mezőgazdasági vállalatok létrehozására; ezek az üzemek kötelesek mind a társadalom, mind a társüzemek érdekében a lehető legjobban gazdálkodni. (2) A közös mezőgazdasági vállalat létrehozása céljából kötött szerződés érvényességéhez szükséges a köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának jóváha gyása. (3) A közös mezőgazdasági vállalat legfelsőbb szerve a társüzemek képviselőinek testületé, amely saját köréből elnököt, vezetőséget és ellenőrző bizottságot választ. (4) A közös mezőgazdasági vállalatot beírják a cégjegyzékbe. 93. § (t) A közös mezőgazdasági vállalatba elsősorban a társszövetkezetek tagjait és dolgozóit, esetleg az egyéb társszerve zetek dolgozóit veszik fel munkaviszonyba. (2) A tagszervezetek közé tartozó szövetkezetek tagjait a közös mezőgazdasági vállalat akkor is alkalmazhatja munka viszonyba, ha azok továbbra is a szövetkezetek tagjai marad nak. A közös mezőgazdasági vállalatban folytatott tevékenység idejére mentesítik őket szövetkezetben! munkakötelessé geiktől; a szövetkezeti tagságból eredő egyéb jogaik és köle lességeik azonban érintetlenek maradnak. 94. § > 89. § Ä Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, * Szövetségi Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumával, "valamint a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériuméval egyetértésben iB) kidolgozza az egyeztető eljárás lefolyásának részleteit; b! meghatározza, ki viseli a bizottság munkájának költsége it. KILENCEDIK RÉSZ Együttműködés a mezőgazdaságban 90. § Tekintettel az össztársadalmi szükségletekre, a szövet-Ёzetek maguk között, esetleg további szocialista szervezetekl (elsősorban a mezőgazdasági szervezetekkel) karöltve ^ Énegszervezik a termelés céltudatos szakosítását és összponsftását, valamint a nagyüzemi technológiák és a technika tékony érvényesítését szolgáló célszerű együttműködést. Az §-ban ínár említett alapelveken kívül ezen együttműködés C1) A közös mezőgazdasági vállalat a nyereséget felhasználja: a) az adók és az állami 'költségvetéssel, a nemzeti bizottságok költségvetésével és az állami alapokkal szembeni egyéb kötelezettségek teljesítésére; b] a vállalati alapok képzéséig és feltöltésére. (2) Az 1. bekezdésben felsorolt kötelezettségek és térítések teljesítése után a közös mezőgazdasági vállalat a megalakítá sáról szóló szerződés értelmében osztja el a tagszervezetek között a nyereség megmaradt részét. (3) Amennyiben a közös mezőgazdasági vállalat folyó évi gazdálkodása veszteséggel zárul, a tagszervezetek a tagsági rész arányában járulnak hozzá a veszteség térítéséhez. 95. § (1) A közös mezőgazdasági vállalat megszüntethető aj a társüzemek képviselői testületének döntése alapján és a köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a beleegyezésével; b) a köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának döntésével, amennyiben a vállalat további tevékenysége össztársadalmi szempontból nem célszerű.-”"“ A szövetkezet alapszabályzata (1) A szövetkezet alapszabályzata részletesebben rendezi a szövetkezet belső viszonyait, a szövetkezet feltételei szerint. (2) A szövetkezet alapszabályzatát és annak módosítását, valamint kiegészítését a taggyűlés fogadja el, majd a járási mezőgazdasági igazgatóság állásfoglalása után a járási nemzeti bizottság hagyja jóvá. (3) A járási nemzeti bizottság jegyzéket vezet a jóváhagyott ’ alapszabályzatokról, azok módosításáról és kiegészítéséről. A szövetkezet tevékenysége és gazdálkudása 12, § A főtevékenység (4 Á szövetkezet főtevékenysége a nagyüzemi mezőgazdasági termelés; amely más tevékenységeket is magába foglal, amennyiben ezek a mezőgazdasági nagyüzemi termelés erőteljességének és hatékonyságának fokozásához hozzájárulnak és az üzemelés folyamatosságát, valamint a szövetkezet munkaerőinek teljes kihasználását biztosítják. (2) Az olyan szövetkezet, amely erdőt, esetleg halastavat használ, főtevékenységének az erdő- és halgazdálkodás is részét képezi. (3) Nem minősül a főtevékenység túllépésének a más szervezeteknek vagy polgároknak végzett munka vagy szolgáltatás, amennyiben ezt csak alkalmilag, elvétve és rövid ideig végzik. 13. § Melléküzemági termelés I1) A szövetkezet, tagjainak egész évi foglalkoztatása, a termelőeszközök, a saját vagy helyi anyagforrások kihasználása érdekében, továbbá társadalmilag hasznos termelés vagy szolgáltatás nyújtása céljából, engedély alapján melléküzemági termelést folytathat. (2) A melléküzemági termelést nem szabad a mezőgazdasági nagyüzemi termelés állandó fejlesztésének rovására vé gezni, sem pedig meg nem engedett vállalkozás folytatására, vagy jogtalan gazdasági előnyök szerzésére felhasználni. A- mennyiben bizonyos tevékenység folytatásához külön előírások szerinti engedélyre van szükség, úgy a szövetkezet ilyen tevékenységet mint melléküzemági termelést csupán ezen engedély birtokában végezhet. (3) A melléküzemági termelés folytatásához az engedélyt a járási nemzeti bizottság adja ki a járási mezőgazdasági igazgatóság véleményezése után; az engedélyezett melléküzemági termelést bejegyzik a vállalatok nyilvántartásába. (4) A melléküzemági termelés engedélyének megvonásáról, amennyiben ezt a társadalmi érdek megköveteli, nevezetesen, ha a szövetkezet megszegi a feltételeket, amelyek szerint az engedélyt kiadták, a járási nemzeti bizottság dönt a járási mezőgazdasági igazgatóság véleményezése után. (5) A járási nemzeti bizottság határozata a 3. és a 4. bekezdés szerint alapjául szolgál a szövetkezet alapszabályzatának szükségszerű módosításához, illetőleg kiegészítéséhez, a XI. § 2. bekezdésének értelmében kívánt külön jóváhagyás nélkül. 14 § A szövetkezeti gazdálkodás és a jövedelem elosztás (1) A szövetkezet a tulajdonában vagy használatában levó földdel és egyéb vagyonnal gazdálkodik. (2) Termelése erőteljességének és hatékonyságának állandó fokozásához a szövetkezet megteremti az előfeltételeket a belüzemi szervezésben, az irányításban és tervezésben, nevezetesen az önálló elszámolási rendszer (hozrascsot) érvényesítésével, az önköltség figyelemmel tartásával és értékelésével, valamint a gazdálkodás eredményének ökonómiai elemzésével is. (3) A szövetkezet teljes jövedelmét a társadalom, a szövetkezet és tagjainak érdekeivel összhangban, a szocialista jövedelem-elosztás elvei alapján osztja szét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya rendelettel határozza meg a szövetkezet pénzellátásának és pénzügyi gazdálkodásának elveit, nevezetesen azokat az elveket, amelyek szerint a szövetkezet a teljes jövedelmet elosztja; meghatározza a szövetkezeti alapok rendszeréj, azok létrehozásának és a velük való gazdálkodásnak módját. _ (4) Á 3. bekezdésben említett alapelveket részletesen a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozza meg, a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák 'Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával történt megegyezés alapján. 11. § Tagsági viszony a szövetkezetben A tagsági viszony keletkezése 15. § I1) A szövetkezet tagjává válhat minden polgár a kötolezó iskolalátogatás befejezése után. (2) A szövetkezetben való tagfelvételét a polgár már á naptári év elejétől kérheti, amelyben befejezi kőtelező Iskolalátogatását. 16. § t1) Tagsági viszony a polgár írásbeli jelentkezése és á szövetkezet tagfelvételi határozata alapján keletkezik. (2) Az a belépési nyilatkozat, amelyben a polgár feltételekhez köti a szövetkezetbe való belépését, érvénytelen. (3) A polgár szövetkezeti tagként történő felvételéről az elnökség javaslatára a tagsági gyűlés dönt, a tagsági gyűlések közötti időszakban (a_ képviselő testület gyűlései közötti időben) pedig a vezetőség. 17. § (1) A taggyűlés, esetleg a vezetőség a tagsági viszony keletkezésének napját a polgárral való megegyezés alapján határozza meg, ez nem előzheti meg a polgár szövetkezeti taggá való felvételéről szóló döntés napját. (J) A tagsági viszony keletkezésének napjaként nem határozható meg az a nap. amelyen még tart az előző szövetkezetben! tagsági viszony, vagy más szövetkezetben! munkaviszony. Ez nem érvényes, ha a szövetkezetbe belépő; a) olyan mezőgazdasági üzemközi vállalat dolgozója, amelynek a szövetkezet társtulajdonosa; b) olyan munkaviszonyban van, amely a megegyezés szerint egy hétnél rövidebb időre szólt. (3) Amennyiben a polgár kötelező iskolalátogatása befejezése előtt kéri szövetkezeti taggá való felvételét (15. § 2. bekezdés), a tagviszony keletkezésének napjaként nem határozható meg a kőtelező iskolalátogatás befejezését megelőző nap. (4) Abban az esetben, ha a polgár tagfelvételéről szóló határozatban nincs megállapítva a tagsági viszony kezdetének napja, ügy kell eljárni, hogy a tagsági viszony keletkezéséről szóló döntés akkor történjen, amikor a tagsági viszony más szövetkezetben már befejeződött, vagy a más szervezetben! munkaviszony megszűnt, avagy befejezte a kötelező Iskolalátogatást — tehát a más szövetkezethez fűződő tagsági viszony, a más szervezetbem alkalmazotti viszony, vagy a kötelező iskolalátogatás befejezését követő napon. 18. § Amennyiben az eddigi munkaviszonyt, a dolgozó szövetkezeti taggá való felvétele szempontjából mellékes munkaviszonynak minősítik, amnnylben ez a mellékes munkaviszony akadályozza a szövetkezeti tagot a tagsági viszonyból eredő feladatai teljesítésében avagy egészségének kárára van, a szövetkezet elrendelheti a mellékes munkaviszony beszüntetését. A szövetkezeti tag köteles ezután a mellékes munkaviszonyt felbontani. */ A tagsági viszony megszűnése 19, § A tagsági viszony megszűnik: a) megegyezéssel, b) kilépéssel, ' c) kilépéssel rövidített határidőben, d) kizárással, e) a tag halálával, f) a szövetkezet megszűntével, állami mezőgazdasági szervezetbe történő átcsoportosítása vagy a földalap tartós elvesztése következtében. 20. § (t) A tagsági viszony megszűnéséről a szövetkezet és a szövetkezeti tag írásbeli megegyezést köt. (2) A megyegyezésben fel kell tüntetni a tagsági viszony megszűnésének napját, a szövetkezeti tag kérésére fel kell tüntetni a tagsági viszony megszűnésének okát. 21. § Á tag szövetkezetből történő kilépése (19. §, b] bekezdés) csupán a naptári év végén lehetséges, de a szövetkezetnek a tag írásbeli bejelentését legkésőbb folyó év június 30 ig kell megkapnia. MÁSODIK RÉS/
