Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-13 / 50. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 13. Felkészültek SE ipp§ NoMllt! teljesítésére A problémákat meg is kell oldani... A Malé Trakany-i (kistár kányi) szövetkezet tagjai nagy tenniakarással láttak hozzá ötéves tervidőszakunk utolsó éve igényes feladatainak teljesítéséhez. s így a remélt siker nem váratott magára sokáig. Az év eltelt szakában csaknem minden termelésieladási mutatót teljesítettek. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt kedvező ütemben halad előre a fejlődés útján, arai elsősorban a következetes tervezésnek, a növénytermesztési és állattenyésztési feladatok kölcsönös összehangolásának tudható be. , — Nem félünk az újtól és a fiatalok tudását, kezdeményező készségét sem becsüljük le — mondotta novemberi találkozásunk alkalmával Farkas Béla szövetkezeti elnök. — A növénytermesztést és az állattenyésztést egyaránt fiatal szakember Irányítja. Elégedettek-e vagyunk a munkájukkal? Nos. mindenkor az eredmények bizonyítanak többet, a kinyilvánított véleményeknél. Utánanéztem az elért eredményeknek, ugyancsak a fiatal vezetők hozzáértése, szorgalma mellett szólnak. A háromnegyedáves értékelés szerint, a szövetkezet állattenyésztői derekas munkát végeztek. A tejeladási tervet 102, a húseladásit pedig 103 százalékra teljesítették. Szeptember végéig összesen 475 ezer liter tejet és 953 mázsa sertéshúst adott a népgazdaságnak ez az alig ezer hektár mezögazadsági, illetve 770 hektár szántóföldet magáénak tudó szövetkezet. P á 1 y u к Ferenc állattenyésztőtől tudom, hogy a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 52 dekagramm, a növendékmarháké pedig csaknem 90 dekagramm volt az értékelt kilenc hónap alatt. A tehenészetben 2600 literes tejhasznosságot értek el, vagyis minden reményük megvan rá, hogy száz-kétszáz literrel túlszárnyalják a sokáig bűvös határvonalnak tartott háromezer literes átlagot. Észrevételem szerint a malacnevelés már nem tartozik a szövetkezet erősségei és a gazdaság vezetőinek kedvenc beszélgetési témái közé. Nem ártana tehát végre tenni valamit a hathatós előbbrelépésért, mert a választott malacok vásárlása és a túlzottnál is költségesebb saját malacnevelés, érezhetően rányomja bélyegét a hústermelés gazdaságosságának alakulására. No meg aztán — gondolom — különben sincs szüksége a közösnek erre az egyébként jó hírnevét beárnyékoló tényre. — Nem vagyunk elsők a járásban, de a körzetben, illetve a hasonló feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közötti versengésben mindenkor megálltuk és most is megálljuk a helyünket — nyilatkozott Pályuk elvtárs. — Az állattenyésztésben elért szép eredmények persze korántsem írhatók csupán az én javamra. Egy fecske nem csinál nyarat, mondják az emberek, ez igaz. Nálunk a vezetőségben mindig és mindent megbeszélünk, a terveket az egyes termelési részlegek egymással szembeni igényeinek és kötelességeinek figyelembe vételével dolgozzuk ki, s ezért év közben alig érhet bennünket meglepetés. Alig, de azért előfordul olyasmi is. Persze a problémák megoldása érdekében is összefogunk. Nem szabad megfeledkezni az emberről! Nagyrészt az állatgondozók odaadó — vagy hanyag és felelőtlen — munkája dönt az eredmények végső alakulásáról. Az állati termékek termelése sikerességének egyik döntő fontosságú alapfeltétele — a jó minőségű és kellő mennyiségű takarmányok biztosítása. A már elmondottakból következik, hogy e tekintetben nincs problémája a szövetkezetnek. Farkas Barnabás, a növénytermesztés vezetője ugyanis minden lehetségest elkövet annak érdekében, hogy az állatok hasznosságának és igényeinek megfelelő takarmány mindenkor az állattenyésztő rendelkezésére álljon. A megfelelő takarmányalap biztosítása. bizony sok mezőgazdasági üzemnek okozott megoldhatatlan problémát az utóbbi években. A múlt télen és az idén tavasszal főleg a kelet szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei küzdöttek — részben objektív, részben szubjektív okoknál fogva — takarmányhiánnyal. Ezért e kérdéssel kapcsolatban részletesebb tájékozta tást kértem a meglátogatott szövetkezet vezetőitől, hiszen most kétszeresen fontos a téli időszakra való jó felkészültség — most döntünk a tervidőszak utolsó évének sikeres befejezéséről, s ugyanakkor a hatodik ötéves tervidőszak első éve igényes feladatainak teljesítéséhez nélkülözhetetlen kedvező feltételek megteremtéséről is. Beszélgetőtársaimtól megtudtam, hogy a kedvezőtlen időjárás a múlt évben Maié Trakany-ban is beleszólt az őszi munkák menetébe. A tervezettnél kevesebb gabonát vetettek, ráadásul a hozam is árnyékában maradt a múlt évinek. így aztán a szemes kukorica hiába adta meg — minden reményt és tervet teljesítve — a hektáronkénti hatvan mázsát, húsz százalék szemes helye mégis üres maradt a magtárban. A közös vezetői idejében kiszámították, hogy az adott helyzetben — figyelembe véve a tervszerű állománynövelést is —, bizony problematikus lesz a szemesek kel való önellátás biztosítása, kérni pedig nem szeretnek, tehát cselekedniük kell, amíg nem késő. Ogy döntöttek, takarmányrépával pótolják a hiányzó szemet. Tizenegy hektáron termeltek takarmányrépát, mégpedig hektáronként 1300 mázsát! Félezer szarvasmarhát tartanak, no meg ко cákat is, van mivel feletetni a termést és van hol megtakarítani a szemet! — Nem feledkeztek meg a tömegtakarmányokról sem. A silókukorica hektárja 410 mázsát termett, így a tervezettnél jóval több kiváló minőségű szilázst készíthettek be télire. A cukorrépa betakarítását már gépes! tették. így a répafej is hasznosítható állapotban került be a földekről. Apróra vágott szalmával keverve tartósították az ínségesebb napokra. Та valy jól bevált az ugyancsak apróra vágott szalmával kevert óukorgyári répaszelet fóliaborításos tartósítása. Az idén összesen 25 vagonnyi répaszeletet tartósítottak ezzel a módszerrel. Végül, de nem utolsó sorban, szenázst és — főleg a növendékmarhák számára — jő minőségű szénát is készítettek. Szenázst 160 hektár lucerna és léhere terméséből (keverve) ké szítettek; ennek minősége a novemberi ellenőrzés és laboratóriumi elemzés alapján kiválé. A kelleténél kevesebb az abraktakarmányuk, de az előrelátásnak köszönhetően jő minőségű tömegtakar Hiányokkal pótolni tudják ezt a hiányt. Egyébként sem lesz kárára a közösnek, ha valamivel kevesebb ab rákot adnak az állatoknak, mert aránylag sok erőtakarmányt fogyasztanak termékegységenként. A háromnegyedéves elemzés adatai szerint egy liter tejet 36 dkg, egy kilogramm húst pedig 4,29 kg abraktakarmány fel használása révén produkáltak az év első kilenc hónapjában. A gazdaságosabb termelés, az észszerűbb takarmány-hasznosítás érdé kében szerintem igen sokat tehetnének például a szövetkezet szocialista brigádjainak és a megtisztelő cím elnyeréséért versengő munkacsoportjai nak tagjai* is. Négy kollektíva összesen 19 dolgozót kapcsol be a magasabb fokú szocialista munkaversenybe. Két csoport — Tirpák Júlia tejtermelésben és Szabó János gépesítésben dolgozó kollektívája — már elnyerte a megtisztelő címmel járó bronzfokozatot. A tejtermelésben dolgozó munkacsoport tagjainak becsületére válna, ha példát mutatva még többet tenne a tej hasznosság növelése és a termékenységenként! abrakfogyasztás csökkentése érdekében. Erre különösen most lenne nagy szükség, amikor a közös egyébként is szűkében van a szemeseknek! A jó példa előbb vagy utóbb követőkre talál, s meglehet, jövőre a sertéstenyésztésben — főleg a hizlaldákban — dolgozók is bekapcsolódnak a versenymozgalomba, hogy a közelgő XV. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeik példás teljesítésével tevékenyen kivegyék részüket a termelés ésszerűbbé és takarékosabbá tételéből, szocialista mezőgazdaságunk és földművesszövetkezetük további felvirágoztatásából. KÄDEK GÄBOR A múlt télen és tavasszal ugyancsak szűkében voltak a takarmánynak a Košice-vidéki járás egyes mezőgazdasági üzemei. Ezeket nem minden esetben objektív okok idézték elő, a következmények azonban kivétel nélkül megegyeztek: az üzemek többségében csökkent a gazdasági állatok hasznossága és a termelés gazdaságossága. Az új év új, igényesebb feladatokkal jött. A mezőgazdasági üzemek dolgozói százezreket, milliókat érő felajánlásokkal válaszoltak a CSKP KB novemberi, illetve az SZLKP KB januári plénumán elhangzott, takarékosabb gazdálkodást s'ürgető felhívására. örvendetes, hogy szinte egyetlen gazdaságban sem feledkeztek meg vállalásaikról. A legtöbb helyen arra tettek ígéretet, hogy a tömegtakarmányok termesztésének, betakarításának és korszerű módszerekkel végzett tartósításának útján ésszerűbbé teszik a takarmányok hasznosítását, és így jelentős mértékben csökkentik az erőtakarmányok túlméretezett adagolását. Valahogy így volt ez a Košice-vidéki járásban is. Mindez nagyon szép és jó, csakhogy a kimondott sző papíron maradt, az ésszerűbb és takarékosabb termelés érdekében hozott Intézkedésekre csak kevesen figyeltek oda. Az üzemek és vezetőik az idő múlásával valahogy megfeledkeztek adott szavukról és az ígértnél sokkal kevesebbet törődtek a takarmánytermesztéssel, begyűjtéssel és hasznosítással; nem beszélve az ésszerű módszerek alkalmazásáról! Ennek tudható be, hogy a többéves takarmányok 7 ezer 109 hektáros területén a tervezett 80 százalék helyett mindössze 43,2 százalék erejéig jutottak érvényre az új és korszerű betakarítási-tartósítási eljárások. Érthetetlen, miért húzódoznak ebben a kerületben még napjainkban is annyian a szenázskészxtéstől? Csupán az említett járásban nyolc olyan üzem van, amely egy kilogramm szenázst sem készített. De szénát aztán igenl S itt főleg az állami gazdaságok „remekeltek“, hiszen a többévesek összterületének 24,8 százalékáról zölden etették fel, 59 százalékáról pedig szénaként gyűjtötték be a termést. Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg, a járás mezőgazdasági üzemeinek vezetőit és dolgozóit egyáltalán nem aggasztja az a tény, hogy negyedévről-negyedévre nem teljesítik a tejtermelés előirányzott feladatát. Legalább is erre utal a takarmánytermesztés fejlesztésével szemben tanúsított közömbösségük. A beniakovcei, a poprofii, a rudníkl stb. szövetkezeiben nem készítettek szenázst, viszont a tejtermelésben már eddig is a sor végén kullogtak. Ráadásul a termékegységenkénti abrakfogyasztás tekintetében is a legrosszabbak közé tartoznak. A poproőlak például dkg erőtakarmányból produkálnak egy liter tejet. Hogy konkrétak legyünk, a tejhasznosság tervezett szintjét csak- öt üzemnek sikerült elérni szeptember végéig, de a harminchárom tejtermelő gazdaság egyike sem tudott az előirányzott 25 dkg abrakból kitermelni egy liter tejet. A takarmányszárítőkat sem használták ki kellőképpen a mezőgazdasági üzemek. A járásban nyolc szárítót kapcsoltak be a tömegtakarmányok szárításába, ám a tervezett 8380 tonna helyett mindössze 5276 tonna takarmánylisztet készítettek. Vagyis csupán 63 százalékra teljesítették feladatukat. A lemaradás okai? Elsősorban a rossz munkaszervezést és a nemtörődömséget kell kiemelni. Kevés Zöldet kaptak a szárítók, azt is rendszertelenül. Nem oldották meg a berendezések kooperációs kihasználását, s mire felszabadult odahaza a szárító, a szomszédos üzemek már rég lekaszálták szénának a termést. A berendezések sem voltak kihasználva, takarmánylisztet sem készítettek eleget. Vajon ki vállalja ezért a felelősséget? Nyilvánosan is meg kell dicsérni a járásban legjobb eredményt felmutató Cečejovcei szövetkezet vezetőit, akik példamutatóan megszervezték a BS—6 típusú szárító üzemeltetését és egymaguk 1042 tonna lucernalisztet készítettek. Főleg a buzicai és a seiial szövetkezetesek tanulhatnának tőlük, hiszen ők együttvéve sem produkáltak többet 700 tonánál, pedig ugyanolyan típusú szárítójuk van. A járás szövetkezetei közül mindössze tizennégy zárta pozitív eredménnyel az állattenyésztés háromnegyedéves tervét. A veszteséges gazdálkodás okát az illetékesek szerint iS a tervezett takarmány-fogyasztás túllépésében, a hiányzó jó minőségű tömegtakarmányok abrakkal való helyettesítésében és az állatok nem megfelelő hasznosságában kell keresni. Lehet, egyesek szerint még mindig keresni kell az okokat, én viszont azt mondom: orvosolni kellene a fájó problémákat. Tudatosítsuk végre, nem elég feltárni az előbbrelépést akadályozó nehézségeket, nem elég rámutatni a hiányosságokra, meg Is kell oldani azokat! Csakis úgy vihetjük előbbre a fejlődés ügyét, örökké tartó ok-kereséssel pedig soha. —bor— ааввяаввввввявяавявяаяаяаааявяааяяввяавввввввввввявввяввааяяявваяввваааяаввввавя,аяааааяааяяаааввааааваняаааяваваавввааввяяяаявввввяввавааааввяявявавввввваа Megtakarítják az üzemanyag tíz százalékát A luéeneei (losonci) járás mezőgazdasági üzemei is bekapcsolódtak a pártunk által meghirdetett takarékossági mozgalomba. Ezzel kapcsolatban pl. a holišai (galsai) Május 1 Efsz dolgozói többek között vállalást tettek az üzemanyagfogyasztás tízszázalékos csökkentésére. A szövetkezet ökonómusa, Ferenc István szerint az idei egész évi üzemanyagfogyasztási tervből ez 120 ezer korona értéket képvisel. Az első félévben 72 ezer koronás, vagyis 60 százalékos megtakarítást értek el. Előreláthatólag év végéig, sőt valamivel előbb sikerül vállalásukat teljesíteni. Ezt az a változás sem akadályozza meg, amely ez év július 1-től következett be. Ugyanis a Biskupicei Efsz tői ötmillió koronás félévi termelési kapacitású melléktermelési üzemágat vettek át (kőbánya, kavicsbánya, mezőgazdasági útépítés), ami az eredeti termelési terv átdolgozásával jár. A régi versenyfeltételeket az új viszonyokra is alkalmazzák. Az üzemanyag-megtakarítással kapcsolatos intézkedésekhez tartozik, hogy megtiltották a traktormotorok szabadon járatását az ebédidő alatt, vagyis nagyjából 12—13 óra közötti időben. Az egyesült szövetkezet a központin kívül további két gazdasági udvarral rendelkezik, mégpedig Fiíakovské Kováöeban (Fülekkovácsiban) és Nitra nad ipľomon (fpolynyitrán). Rossz szokás volt, hogy a traktorosok délben az egyik község határából a másik vagy a harmadik községbe hajtottak át traktoron, hogy ott ebédeljenek. Ezt a drága közlekedési mó dot megszüntették, amelynek betartásáról becsületbeli kije lentést írtak alá a traktorosok, valamint a gépkocsivezetők. A járás szövetkezetei közül nálunk rendelkeznek a legnagyobb gépparkkal, amelyben többek között 25 traktor, 9 teherautó es 3 személygépkocsi is szerepel. Különös gondot fordítanak az üzemanyagporlasztók takarékos beállítására. Például a munkába állított traktorokat minden reggel műszakilag ellenőrzik. Az üzemanyagfogyasztás terén az is nagy szerepet játszik, hogy rendszeresen végzik az I., II. és III. fokú műszaki ellenőrzést az erőgépek kifogástalan és takarékos működése érdekében. Régebben naftával, sőt néha benzinnel mosták a különféle erőgépek motorját. Újabban a motorok külső tisztántartására Árva olajoldószert használnak, ami szintén hozzájárul az üzemanyagfogyasztás csökkentéséhez. Ezelőtt 3000 literes tartályban szállították a benzinkútról a szövetkezetbe az üzemanyagot, amelytől az átvételkor, de fő leg a kis mennyiségben történő üzemanyag-kiadáskor sok elfolyt, elpárolgott, de a fogyasztást sem lehetett pontosan ellenőrizni. Ezért vásároltak egy automatikus benzintartályt és földalatti üzemanyag-tartályokat csináltattak. A korszerű üzemanyagelosztö üzemeltetését az elmúlt év decemberében kezdték meg. Az üzemanyag-raktárnok pontos áttekintést ve zet a gépkocsik és traktorok szerinti Uzemanyagfogyasztásról, amelyet a gépkocsivezetőknek és traktorosoknak munkateljesítménnyel kell igazolniuk. A villanyenergia-megtakarítással kapcsolatban a lučeneci járási Mezőgazdasági Igazgatóságról körlevelet kaptak, amelynek értelmében a villanyáram-fogyasztást a nap bizonyos éráiban, főleg csúcsfogyasztás idején, a lehető legkisebre kell csökkenteni. Ez főleg a villanymotorok és a hegesztőgépek használatában hozott változást. A főjavítási munkákat eszerint 11—14 úra közötti időben végzik. A BS—6 jelzésű terményszárító berendezés üzembe állításával kapcsolatban meg kell vizsgálniuk a lehetőségeket a villanyáram, de főképpen a naftafogyasztás gazdaságossá tételére. Az állatgondozók ós a fejők figyeltek fel arra,' hogy egyegy istállóban néha fölöslegesen világít 20—30 villanykörte. A csúcsmunkák végzése utáni időszakban 3—4 villanykörte fénye is elégséges szolgálatot tenne. Azt is meg lehetne oldani. hogy az istállóhelyiségben szakaszosan világítsanak. így csak az istálló egynegyed, vagy egyharmad része lenne teljesen megvilágítva, ahol az állatgondozók és a fejők éppen dolgoznak. jelentős megtakarítást kívánnak elérni továbbá az abraktakarmányok fogyasztása szakaszán. A fejőstehenek egy liter tej előállításához a szabvány szerint 28 dkg abraktakarmányt kaphatnak. Az állattenyésztés illetékes dolgozói vállalták, hogy az abraktakarmányok fogyasztását 30 százalékkal csökkentik. A hízómarhák 1 kg hús előállításához 1 kg takarmányt fogyaszthatnak. Ezen a munka^spkaszon ugyancsak 30 százalékos takarmánymegtakarítást vállaltak. Az abraktakarmányt jó minőségű szenázzsal és silótakarmánnyal szeretnék pótolni, mert takarmányrépájuk nem volt. Tejtermelésben a tervhez viszonyítva sajnos, 40 ezer literes a lemaradás, jövőre már remélhetőleg nem okoz tül nagy gondot az abrakíakarmánymegtakarítás, mivel a terményszárító berendezés nagy segítségükre lesz a herefélék és más értékes takarmányok feldől gozásában. A takarmányliszt sajtoló vonal lehetővé teszi majd különféle összetevőkből készített takarmányok sajtoiását. Felsorolt törekvéseik megvalósulását nagy mértékben elősegíti az a tény is, hogy szövetkezetükben három szocialista munkabrigád működik, hét munkacsoport pedig ezen kitüntető cím elnyeréséért versenyez. A szocialista munkabrigád címet jelenleg két tehéngondozó-kollektíva viseli, valamint egy traktorosbrigád. A traktorosok az idei aratási munkák végzésében szlovákiai viszonylatban az elsők között sjerepaltek. A meglátogatott szövetkezetben adattak a szervezési teltételek ahhoz, hogy az üzemanyag-, a villanyáram- és a takarmánymegtakarítás szakászán jó eredményeket érjenek el. (Koszi) ■вввявввввявввввявввяяяявввввввявяявяяввяввяявяявярвявяяявярвявявяяя,вввявяввявяввввввяявяввявввввмвавввв*аввввваввяввввввввввввввввввввявявввввввввввяввв1
