Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

1975. DECEMBER 13. XXVI. évfolyam, 50. szám. Ära: 1.— Kfte Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Az SZLKP KB jóváhagyta • •• // / • a p évi tervfeladatokat Az elmúlt héten Bratislavában ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanács­kozás a CSKP KB az 1976. évi alapvető népgazdaságfej­lesztési célokról és feladatokról hozott határozatával, illetve azzal kapcsolatban a Szlovákiára háruló tenni­valókkal foglalkozott. Az SZLKP KB Elnökségének Jelentését Szlovákia nép­gazdaságfejlesztése 1976. évi fő feladatairól Peter С о 1 o t к a, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke terjesztette elő. A tanácskozáson részt vett lozef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és felszólalt a vitában. Rajta kívül még kilenc elvtárs fejtette ki véleményét a jelentéssel kapcsolatban. Az S£LKP Központi Bizottsága egyhangúlag jóváhagy­ta az SZSZK népgazdasága 1976. évi alapvető fejlesztési feladatairól szóló határozatot. Az ülés záróbeszédében felszólalt fozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Ismertette Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a köztársaság elnöke által vezetett csehszlovák párt- és kormánykül­döttség Szovjetunióban tett látogatásának lefolyását. AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG népgazdasaga fejlesztésének is7b. évi . ALAPVETŐ FELADATAIRÓL Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1975. december 3-i ülésén megtárgyalta az idei állami terv teljesítését, megítélte, milyen módon járnlt ez hoz­zá az 5. ötéves terv célki­tűzéseinek teljesítéséhez, valamint az SZSZK 1976. évi népgazdaságfejlesztési ter­vének kiindulási alapjait, feltételeit és céljait. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a tényt, hogy Szlovákiában a CSKP KB 1974 novemberi és az SZLKP KB ez idei januári plénumán hozott határoza­tok végrehajtása aktív biz­tosításának jóvoltából a tervfeladatokat teljesítjük és egyes fontos szakaszokon túl is szárnyaljuk. A termelésnövekedést ló­ként a munkatermelékeny­ség gyorsabb növekedésével és egyes fontos kapacitások üzembe helyezésével sike­rült elérni. A beruházások összterjedelmének növeke déss melleit azonban nem sikerült elérni a tervelő­irányzatot a beruházások szerkezete, a fontos beruhá­zások befejezése és a beru­házási batáridők lerövidíté­se tekintetében. Egyes vál­lalatokban lemaradás mu­tatkozik a népgazdasági szükségletek biztosításában, különösen a kivitel számá­ra, s ugyancsak a termelés gazdaságosságának növelé­sében. Ojabb gazdasági erőforrá­sok kialakítása és a gazda ság hatékonyságának továb­bi növekedése e fogyatékos­ságok mellett is lehetővé te­szi, hogy teljes mértékben megvalósuljon a lakosság személyi jövedelmének és társadalmi fogyasztásának tervezett növekedése. Ezeket a kedvező eredmé­nyeket az ötödik ötéves terv időszakában bonyolult és igé­nyesebb belpolitikai feltéte­lek között a CSKP céltuda tos gazdaságpolitikájával ér­jük el valamennyi dolgozó érdekében. Ez a gazdaság­­politika ösztönzőleg hat a dolgozók alkotó erőfeszíté­seire és széles körű kezde ményezésére a felajánlási mozgalomban és a szocia lista versenyben az ötödik ötéves tervidőszak utolsó esztendeje feladatainak tel­jesítésekor. ★ Az SZLKP Központi Bi­zottsága a CSKP KB 1975. november 20-i határozatából és a CSKP Központi Bizott­ságának а XV. pártkong­resszus összehívásával kap­csolatban közzétett lévaié bői kiindulva, a dolgozók­nak a fejlett szocialista tár­sadalom építése jelenlegi időszakában szerzett ta­pasztalataira, az egységes csehszlovák gazdaság fej­lesztésének lehetőségeire és szükségleteire támaszkodva megítélte Szlovákia népgaz dasága fejlesztésének 1976. évi fő feladatait. A népgazdaságfejlesztés 1976. évi fő feladata: elérni az anyagi termelés további dinamikus fejlődését és ha­tékonyságának növekedését úgy, hogy ezen az alapon kialakuljanak a lakosság életszínvonala további fo­lyamatos emelkedésének szükséges feltételei. A terv számít a társadal­mi termék 6,6 százalékos növekedésére. Az ipari ter­melésnek 7.4 százalékkal kell növekednie. A növeke­dés súlypontja a gépiparban lesz és ugyancsak gyors ütemben fog fejlődni a vegy­ipari termelés, a fogyasztási cikkek és az építőanyagok termelése. Az iparág átlagá­nál jelentősebb ütemben kell növekednie a termelésnek — a kiemelt fejlesztési progra­mok alapján — azonban a termelési ágazatokban, ame­lyek termelése kell, hogy pótolja a behozatalt. Meg kell javítani a belső piac, a kivitel és a beruházások céljaira szánt termékek szerkezetét. Az építőipari termelésnek 11,1 százalékkal kell növe­kednie, s a növekedést min denekelőtt — 222 milliárd korona beruházási keret terjedelemben — a megkez­dett beruházások befejezé­sére, az olaj- és a gázveze­tékeken, az energiaszolgál lató berendezéséken és más döntő fontosságú termelési kapacitásokon folyó munkák fejlesztésére kell összponto­sítani, különösen a vegy , a gép-, a fafeldolgozó-ipar és a lakásépítés területén, min denekelőtt a lakótelepek közművosítése terén. (Folytatás a -2. oldalon. Д1 öntudatos, széleslátó ” körű, szakmailag és po­litikailag egyaránt művelt dol­gozó előbbre lát a többinél, hamarabb magáévá teszi az újat, a haladót. Általában gyorsabb észjárású. Bátrabban nyilvánítja véleményét. Fellép a hányavetiség, az önelégült­ség, a kispolgári szemléletmód ellen. S másokat is tudásgyara pításra. tanulásra serkent. Ilyen emberre mondják a csiszoltabb szövetkezeti vezetők: „Nincs vele bajunk, érti a dolgát.. Azaz, szóértő, érdemes kikérni a véleményét, mert ötletei meg­valósíthatók, kincsetérők. Vajon kiken, s miféle szer­veken, szervezeteken múlik az efféle, felvilágosult dolgozók sokasodása? Jórészt a közös gazdaságok vezetői, kommu nistái azok, akik nagy mér tékben elősegíthetik az embe rek szellemi felemelkedését, a szakmai-politikai műveltség megszerzését, alkotókészségük kiteljesítését. De az ifjúsági, valamint a női szervezetnek, a CSEMADOK-nak is többet kell tennie — községi vagy üzemi méretben — a dolgozók általá­nos közművelődése érdekében. Tisztelet a kivételnek! — túl kevés a tanulásra, önművelő­désre serkentő, biztató szó a szövetkezeti vezetők részéről. Elenyésző az efsz-ösztöndf ja­sok száma. Egyoldalú a kultu­rális igény kielégítése: ez nem tudható le évi, egyszeri szín­házlátogatással, vagy Gomba­szöggel ... s egyetlen társas­utazással __ Igaz, kiművelt emberfők sokasága nem „te­rem“ egyik napról a másikra! De tenni kell érte nap mint nap, a szó szoros értelmében. Mégpedig a jelen és a közel­jövő növekvő igényeit figyelem be véve. Mert az, ami tfz. tizen­öt évvel ezelőtt jónak bizo nyalt, az akkori elvárásoknak megfelelt, manapság már el­avult. A társadalom szempont­jából. Hiszen, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás szerke­zeti változásai egészen más helyzeteket teremtenek. Ezek­hez a megváltozott, új viszo­nyokhoz kell a dolgozók köz­művelődésének is igazodnia. Ez nem csupán cél! Korköve­telmény. Miért kell a szövetkezeti munkaiskola nyújtotta tanulási lehetőségeket jobban kihasz­nálni az eddigieknél? Mert lé­nyegében alapot ad tanuláshoz, ismeretszerzéshez szoktat, a szerint. Ezt a formát célrave­zetőbbnek tartják, mert így az ismeretanyag egységesebb, s tartósabban megmarad a dol­gozók emlékezetében. Mi készteti hát őket az inten­zívebb tanulásra? Konkrétan a szőlészeti példa. Három üzem részlegen termesztenek szőlőt: Bajtán, Hetembán és Kövesden. Megközelítőleg egyenlő éghaj lati és talajviszonyok közepet te. Annál kirívóbb a termés hozamkülönbség: 163 q — 90,4 q — és 63 mázsa/ha. Úgy-e, 100 mázsás hektárbozam-kii lönbség túion-túl sok. A nem éppen örvendetes helyzettel A SOKOLDALÚAN MŰVELT SZÖVETKEZETI PARASZTSÁGÉRT! A tanulás korkövetelmény szakmai-politikai műveltség fontosságát, gyakorlati jelentő­ségét tudatosítja. Többek kö­zött azt, hogy lényegében a szakmai műveltség a hatéko­nyabb termelés alapvető esz­köze. Számtalan példát sorolhat­nánk fei a szakmai műveltség előnyeit bizonyítva. Most azon­ban a szakmai felkészületlen­ség hátrányával hozakodunk elő, melyre Kamenicán (Garam­­kövesden) is már rádöbbentek. S tesznek róla! A szövetkezeti felnőttoktatásba 40 traktorost, gépkezelőt, karbantartót, 60 nö­vénytermesztőt és 70 állatgon­dozót vonnak be. A bentlaká­sos tanulási formát helyezik előtérbe, szakmák, munkakörök már foglalkozott az efsz és a pártszervezet vezetősége. Élére állították a kérdést. S nem ok nélkül! Hiszen a félmilliós be­­vételkülömbözet érzékenyen érinti a tagságot. — Hozzá nem értés, vagy ha­nyagság játszott-e közre? — érdeklődtem a legilletékeseb­bektől. — Mind a kettő — válaszol­ták. Remélhető, hogy az évzáró közgyűlésen bíráló igényesség­gel kéri majd számon a tag­ság: KI felelős a „feneketlen kútba“ dobott félmillió koroná­ért. Lám, mennyire fontos az ala­pos szakmai-politikai művelt ség? (kovács) A HOLNAP BIZTATÓBB Egy járás mezőgazdaságát megismerni nem is olyan egy­szerű. ítéletet mondani pedig komoly felelősséget jelent. Van ugyanis egynéhány 'olyan járá­sunk, amelynek sokszor meg kellett birkózniuk különféle váratlan buktatókkal. Hogy ez mennyire befolyásolta a mező­gazdasági termelést, nehéz len­ne számokkal bizonyítani. Egy viszont tény: többféle elképze­lés nem valósulhatott meg, az említett okok miatt. Persze az objektív akadályok évről-évre befolyásolták a gazdálkodás menetét és a kidolgozott ter­vek részben papíron maradtak. Érthetően ezekben a járások­ban sok volt a „szegény“ szö­vetkezet, ahonnan elvándorol­tak a fiatalok és az iparban kerestek munkalehetőséget. E- mellett a szakemberek (mérnö­kök, technikusok) sem nagyon iparkodtak munkát vállalni, mivel kevesebb volt a jövedel­mük, mint az eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági üze­mekben. Az eléggé mostoha körülmé­nyek között gazdálkodó járá­sok egyike a lučeneci (losonci) is. Az említett munkaerő- és szakemberhiánynak sok helyütt a gyenge minőségű hideg talaj és főleg a kacskaringős Ipoly volt az eredményesebb gazdál­kodás akadályozója. Ladislav Jánošfk mérnök, a járási mezőgazdasági igazgató­ság szimpatikus, közkedvelt ve­zetője azon kevesek közé tar­tozik, akik elsők között vállal­ták a kollektív gazdaságok já rási szintű igazgatását. Attől eltekintve, hogy kiváló Ismerő­je a mezőgazdasági üzemeknek, mindig gondosan felkészül, ha a járás helyzetét elemzi. A lučeneci járásban is, mint másutt az országban, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB októberi plénumának szellemé­ben elemezték az ötödik ötéves tervidőszak eredményeit és ta­nácskoztak a hogyan tovább­­ról. Általában az elmúlt ötéves terv folyamán a kitűzött főbb mutatókat teljesítették. Amíg 1970-ben 29 385 tonna gabonát termeltek, az idén már több mint negyvenezret. Arról nem is beszélve, hogy 1975-ben 238 százalékkal több gabonát adtak el a közellátásnak, mint az említett esztendőben. A hús- és tejtermelés közel 40 százalékkal emelkedett, a tojásé pedig meg­kétszereződött. Az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében bizonyos vissza­esés mutatkozott a gabona- és tejtermelésben. Sajnos, -a már említett Ipoly folyócska több­szöri kiöntése tetemes károkat okozott. Nem kevesebb mint 9000 hektár területről van szó. amely jelenleg elsősorban a szarvasmarha ellátásánál je­lentős, de az egyéb kultúrák­ban Is kárt okozott. Az Ipoly szabályozásának befejezése je­lentősen befolyásolhatná a szá­­lastakarmány-ellátás és raá* fontos növények termesztésé» (Folytatás a 2. oldalon.) Lapunk tartalmából FÖLDMÖVES­SZOVETKEZETI TORVÉNY • Cél: a lehetőségek maximális kihasználása A munkájukért megbecsülik Életeket követel Ésszerűsítő brigádok a szövetkezetekben Még mindig csökkenthetjük az abrak-takarmány fogyasztást Újjászületett szántóföldek Felkészültek az igényes feladatok teljesítésére Tejtermelési tapasztalatok egy szövetkezetben Ajándékozzon könyvet Ladislav Jánošík mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője. (A szerző felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom