Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 13. Az SZLKP KB jóváhagyta a jövő évi tervfeladatokat Á kapcsolatok sokoldalú fejlesztése mellett foglaltak állást Bohuslav Chüoupek csehszlovák külügyminiszter, hivatalos baráti lá­togatáson vett részt Indiában. A csehszlovák—indiai tárgyalások­ról közös nyilatkozatot adtak ki, a­­mely hangsúlyozza, hogy a külügymi­niszterek megbeszélései a hagyomá­nyos barátság, őszinteség és a köl­csönös megértés légkörében folytak. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai a teljes egyenjogúság és megértés, kölcsönös bizalom és a két­oldalú előnyök alapján fejlődnek, és további sokoldalú fejlesztésük mel­lett foglaltak állást. A legfontosabb Időszerű nemzetközi kérdések értékelése során a külügy­miniszterek megelégedéssel arra a az álláspontra jutottak, hogy a nem­zetközi helyzet fejlődése az utóbbi időben a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülése irányában bontakozik ki, és reményüket fejezték ki, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan. Ezzel összefüggésben értékelték az európai biztunsági és együttműködési értekezlet eredményeit; főként az államok kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozatot, amely újabb táv­latokat nyitott az európai béke, köl­csönös megértés és együttműködés előtt. Annak a reményüknek adtak ki­fejezést, hogy a feszültség enyhülésé­nek és a békés együttműködésnek légköre további világrészekre, köztük Ázsiára is kiterjed. Mindkét fél azt a reményét fejezte ki, hogy minden ál­lam kapcsolatai az erőszak alkalma­zásáról való lemondás, a határok szu­verenitásának és sérthetetlenségének tiszteletben tartása, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás elveire, a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján folytatandó gazdasági és egyéb együttműködés széles körű ki­bontakozására fognak épülni. Fontosnak tartják az erőfeszítést annak érdekében, hogy a politikai enyhülés folyamata a fegyverzet kor­látozásának és a leszerelésnek a te­rületére is kiterjedjen. Ezzel kapcsolatban kiemelték an­nak szükségét, hogy hatékony. in­tézkedéseket tegyenek a fegyverke­zési hajsza megszüntetésére, a nem­zetközileg hatékonyan ellenőrzött ál­talános és teljes leszerelés elérésére, beleértve a nukleáris leszerelést is. Ezért támogatták a leszerelési világ­értekezlet összehívását valamennyi ország, főként az atomhatalmak rész­vételével. Mindkét fél kiemelte az el nem kö­telezett országok szerepét az impe­rializmus, a gyarmati rendszer, a faj­üldözés, a faji elkülönítés, az elnyo­más és a kizsákmányolás összes töb­bi formái elleni küzdelemben és a feszültség enyhülése folyamatának, az egyenjogú nemzetközi együttműkö­désnek elmélyítésében. Eszmecserét folytattak az Indiai szubkontinens legutóbbi fejleményei­ről. A csehszlovák fél értékelte és támogatta India kitartó törekvését, hogy a simlal megállapodás alapján hozzájáruljon az egyenlőségre és bi­zalomra épülő jó szomszédi és együtt­működési kapcsolatok kibontakozásá­hoz, külső beavatkozás nélküli köz­vetlen tárgyalás útján. A jelenlegi közel-kelett helyzet megvitatása során egyetértettek ab­ban, hogy a probléma igazságos és tartós megoldása csak a vonatkozó ENSZ-határozatok gyors és követke­­kezetes teljesítése alapján lehetséges. Kiemelték, hogy a ciprusi kérdést tárgyalással, a vonatkozó ENSZ-hatá­­rozatokkal összehangban, a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és te­rületi épségének szigorú tiszteletben tartása alapján kell megoldani. Mély megelégedésüket fejezték ki a vietnami, laoszi és kambodzsai nép történelmi győzelmével kapcsolatban. Úgyszintén támogatják a koreai népnek az ország békés egyesítésére irányuló erőfeszítését. Megállapították, hogy azoknak a törekvéseknek, amelyek az Indiai­óceán térségének békeövezetté való nyilvánítására irányulnak, rendkívüli jelentőségük van nemcsak e térség­ben élő népek és nemzetek békés együttélése, hanem a világbéke bizto­sításának szempontjából is. Mindkét fél megerősítette elhatá­rozását, hogy továbbra is hozzá­járul az ENSZ szerepének megerősí­téséhez a világbéke és a nemzetközi biztonság szilárdításában, valamint a kölcsönös előnyös gazdasági együtt­működés fejlesztésében. Bohuslav Chúoupek külügyminisz­ter hivatalos csehszlovákiai látoga­tásra hívta meg Csáván indiai kül­ügyminisztert, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. fFolytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdasági össztermelésnek 8,8 százalékkal kell növekednie, emel­lett a takarmányokkal való racioná­lis gazdálkodással le kell küzdenünk a tervezettnél kisebb gabonatermésnek és a korlátozott gabonabehozatalnak következményeit. Intézkedéseket kell foganatosítani gabonából az önellátás további növelésére és arra, hogy lé­nyegesen javuljon a helyzet a burgo­nyatermelésben és -felvásárlásban. Szocialista társadalmunk fejleszté­sének most következő bonyolultabb Igényesebb feltételei megkövetelik, hogy fokozzuk az erőfeszítéseket az irányító munka színvonalának emelé­sére az állami és gazdasági irányítás valamennyi szintjén. Mindenekelőtt a vezető beosztású dolgozóktól megkö­veteljük a közvetlen szervező munka nagyobb hatékonyságát, valamint a párt-, az állami és a tervezési fegye­lem következetes betartását. A konkrét gyakorlatban ez az álla­mi tervfeladatok végrehajtásának biz­tosítását jelenti, mégpedig a tervben megjelölt prioritások következetes .tiszteletben tartásával, s a rendelke­zésre bocsátott anyagi eszközök és meghatározott határértékek megtar-A holnap (Folytatás az 1. oldalról.) A közelmúlt években a lučeneci Járásban is fontos lépések történtek a szövetkezetek egyesítésére. Nap­jainkban már csak 18 efsz és három állami gazdaság van a járásban. A szövetkezetek átlagterülete már meg­haladja a 2000 hektárt. Az állami gaz­daságok központosítása a legközeleb­bi feladatok közé tartozik. Miként szeretnék a gazdálkodást intenzívebbé tenni a Járásban? A leg­fontosabb feladatok közé tartozik a szakosítás megoldása, mind a növény­­termesztésben, mind az állattenyész­tésben. Már épülnek a nagy befoga­dóképességű sertéshizlaldák, ahol a hús kilóját a legkevesebb abraktakar­mány felhasználásával szeretnék ki­termelni. Lučenec közelében 11 mező­­gazdasági üzem kooperációs alapon épít egy sertéshizlaldát, amelyet rö­videsen átadnak rendeltetésének. Л szovjet népgazdaság jelentős ^ részét képezi a mezőgazdaság. A világnak ebben a legnagyobb or­szágában történt meg először a me­zőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek fejlődését megszakította és hosszú időre hátráltatta a második világháború. Evek teltek el, míg a sokezernyi teendő mellett sort kerí­tettek a pártplénumok a mezőgazda­ság fejlesztési tervének kidolgozásá­ra, amelyet a Szovjetunió Kommu­nista Pártja ХХШ. és XXIV. kongresz­­szusán fejlesztettek tovább. Közismert tény, hogy a Szovjetunió­ban levő földek több mint fele olyan helyen terül el, amelynek a megműve­lése roppant költséges és nagy erő­feszítéseket igényel. Az európai és amerikai országok közül egy sem gazdálkodik hasonló mostoha terme­lési viszonyok között. A természet adta nehézségek elle­nére a mezőgazdasági fejlesztés kom­plex programjának folyamatos meg­valósítása egyre kiemelkedőbb ered­ményeket hozott. A Szovjetunió az utóbbi tíz év folyamán a mezőgazda­­sági termékek növelésében világvi­szonylatban is magas szintet ért el. Ez a mezőgazdasági munka nagyobb termelékenységének és mindenekelőtt az anyagi befektetés gyors növekedé­sének a következménye. A Szovjetunióban a 9. ötéves terv­ben 131 milliárd rubelt fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez több, mint az előző két ötéves tervben együttvéve volt. Az óriási befektetés az elmúlt évek során jelentősen hoz­zájárult, hogy a mezőgazdasági ter­melés a 3,4 szeresére emelkedett. Az első szocialista ország adja a világ gabonatermelésének jelentős részét, a cukorrépa, a burgonyatermés több mint egyharmadát és a fontos olajos növénynek, a napraforgónak több mint 60 százalékát. De a Szovjetunió: foglalja el a legelőkelőbb helyet a rizs, a gyapot, tej és az állati zsi­radékok termelésében is. Míg a ga­bonafélék évi átlagtermése az 1961— 1965-ös években 103 millió tonnát tett ki, ez az 1971/74-es időszakban 192 millió tonnára növekedett. A legna­gyobb szemes termés 1973-ban és tásával. A termelési feladatok teljesí­tésével kapcsolatban elsőrendű köte­lességnek kell tartani a termékek szállításának és a szolgáltatások nyújtásának biztosítását a szállítási szerződésekben kikötött mennyiség­ben, választékban és minőségben. Nem szabad megengedni a raktárra való termelést, meg kell javítani a készle­tek felhasználását és forgalmát a ter­melő, a kereskedelmi és a forgalma­zó szervezetekben. A terv céljai és feladatai végrehaj­tásának támogatására és biztosítására következetesen fel kell használni a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeit, a gazdasági szabályozók rend­szerét, valamint a bérek és az anyagi érdekeltség biztosítását szolgáló vál­lalati alapok ösztönző szerepének fo­kozására hozott intézkedéseket. Kri­tikailag kell elemezni az elért ered­ményeket, s a terv és a hozott intéz­kedések rendszeres ellenőrzésével, az irányítás valamennyi szintjén, ki kell küszöbölni a szűk keresztmetszeteket, és meg kell teremteni a tervfeladatok folyamatos végrehajtásának feltételeit mindjárt az év elejétől kezdődően. A CSKP Központi Bizottsága novem­beri plénumán a szocialista társadal­munk továbbfejlesztéséről hozott ha­biztatóbb A szarvasmarha-tenyésztést a ter­vek szerint szintén összpontosítják és kooperációs alapon nagy befogadóké­pességű tehénistállókat és hizlaldát építenek. Egy ezres tehénistállót Šu­­ricén (Sőregen) terveznek építeni, mivel ott jelentős a szőlőtermelés és szükség van az istállótrágyára. Más­különben a közelmúlt években a gon­dos talajvizsgálatok után hozzáláttak a szőlőtelepítéshez. Jelenleg már kö­zel 300 hektár a termőszőlő, amelyet más kultúrák termesztésére gyenge minőségű földeken tovább bővítenék. A korszerű gazdálkodás céljából fontos feladatok közé tartozik egy agrokémiai központ létrehozása. De kooperációs alapon terveznek egy hűtő-tároló építését is, hogy legyen a járásban termett gyümölcsöt hová raktározni. A földalap javítása céljából közel 10 millió korona beruházással mész-1974-ben volt, 222, Illetve 195,6 mil­lió tonna. Az elért eredmények egyik fő té­nyezője, hogy az utóbbi időszakban rendkívül intenzíven alkalmazták a komplex gépesítést, a kemizálást, a talajjavítást s természetesen javult a tápanyagellátás is. Például a mező­­gazdaságban felhasznált műtrágya mennyisége az utóbbi tíz esztendő alatt több mint háromszorosára növe­kedett. A talajjavitási programot is sikere­sen teljesítik a Szovjetunióban. Az ország megjavított földjének területe az utóbbi évtizedben közel kétszere­sére növekedett, meghaladja a 25 tározat politikai súlya megköveteli, hogy tartalmilag kifejezésre jusson az évzáró taggyűlések, az üzemi, a já­rási és a kerületi pártkonferenciák előkészítésében és tanácskozásában. A CSKP Központi Bizottságának a XV. kongresszus összehívásával kap­csolatban közzétett levele tartalmát össze kell kötni a 6. ötéves tervidő­szak első esztendeje feladatainak megvilágításával. Az állami terv fel­adatai lebontásának és a vállalatok gazdasági terve kidolgozásának idő­szakát fel kell használni a tervfel­adatok megvitatására a dolgozókkal, és a felajánlási mozgalom s a mun­kaverseny kibontakoztatásának szer­vezésére, a CSKP KB, a szövetségi kormány, az SZKT és a SZISZ KB kongresszusi felhívásának szellemé­ben. Az SZLKP Központi Bizottsága 1. JÓVÁHAGYJA a) az SZLKP KB Elnökségének jelen­tését az SZSZK népgazdaságfej­lesztésének 1978. évi alapvető fel­adatairól, b) az SZLKP KB Elnökségének, az SZLKP KB Titkárságának és az SZLKP KB bizottságainak az SZLKP Központi Bizottsága utolsó ülése óta kifejtett tevékenységéről szó­ló jelentést; 2. TUDOMÁSUL VESZI a) az SZLKP Központi Bizottsága 1975 júniusi ülésén elhangzott észrevé­telek és javaslatok megoldásáról szóló tájékoztatást, b) a CSKP KB 1975 novemberi és az SZLKP 1975 decemberi ülése hatá­rozatai megvalósításának politikai­szervezési biztosítását. kitermelő üzemet létesítenek Tuhá­­ron. A Járásban a lassú fejlődésnek egyik oka a már említett szakember­hiány. Ezért a mezőgazdasági igazga­tóság az ötödik ötéves tervben min­dent megtett a szakemberek stabili­zálásáért. Az utóbbi három évben 70 mérnök helyezkedett el a mezőgazda­­sági üzemekben. Napjainkban a tech­nikusok száma is megközelíti a 300-at. Tehát a gyakorlatban bevált idősebb szakemberek mellett vannak már tu­dományos alapon felvértezett káde­rek, akik Jelentősen segítik a szako­sítás megvalósítását, az üzemközi kapcsolatok kiszélesítését, vagyis megteremtik az eredményesebb gaz­dálkodás alapját. Mindezen pozitív Jelenségek elle­nére, Jánošík elvtárs legtöbbet az Ipoly szabályozásától, a folyó környé­kén levő,, rétek feltörésétől vár, mert ott lesznek a legjobb gabona- és cu­korrépa-termő földek. Tóth Dezső gépek sorában ott szerepelnek a legújabb típusú és nagy teljesítmé­nyű szovjet traktorok is, a 200 lóerős teljesítményű Kirovec és más lánc­talpas traktorok. Természetesen mi is szállítunk mezőgazdasági gépeket a Szovjetunióba. Ezek közül kiemelhetők a komló feldolgozásához szükséges gépsorok, amelyek a prostéjovi „Ag­­rostroj“ nemzeti vállalatban készül­nek. Az utóbbi tíz esztendőben az állat­­tenyésztés is jelentős mértékben fej­lődött a Szovjetunióban. A hústerme­lése 1,8-szeresére, a tej másfélszere­sére, a tojás pedig kétszeresére nö­vekedett. Ezeknek a fontos ágazatok­hatékony talajvédelmi rendszerét, a­­melyek révén a gabonafélék termés­hozama lényegesen növekedett. E rendszer alkalmazásának területe már meghaladja a 20 millió hektárt. A növénynemesítők és a földműve­lők közös erőfeszítésének eredménye­ként a Szovjetunióban befejeződött a minősített vetőmagok használatára való áttérés. A növénynemesítés, a vetőmagtermesztés a kemizálással és talajjavítással és a földművelés mű­szaki felújításával párosulva lehetővé teszi az ország mezőgazdasága előtt álló kulcsprobléma megoldását, a ga­bonatermés növelését. Az utóbbi idő­ben évente több mint 300 új növény­célszerű modern kombinátok építé­se, ezért ezt legtöbb helyen a gazda­ságok közötti kooperációs módon old­ják meg. Ez a megoldás teszi lehető­vé a nagyüzemi gépesített termelés gazdasági és társadalmi előnyének, az anyagi befektetéseknek, a munka­erőforrásoknak még hathatósabb ki­használását. A közelgő 10. ötéves terv fő célja a mezőgazdasági termékek növelése lesz, a földalap jobb kihasználása, az állattenyésztési termelés kultúrájá­nak felemelése útján. A termelékenység növelésének há­rom fő mozgató ereje, a gépesítés, a tápanyagellátás (vegyszeres gyomir­tás) és a talajjavítás. A gépesítésnél a fő súlyt a nagy teljesítményű, villamosított gépek gyártására fordítják. A vegyi mű­anyaggyártást még intenzívebben fej­lesztik. A talajjavítási munkák jelen­tősen kiszélesednek az elkövetkező években. A tervek szerint az öntözött és feljavított területeket 48 millió hektárra növelik. Külön jelentőséget kap ezzel kapcsolatban az 1990-ig megvalósítandó távlati terv, amely az ország központi részében levő nem fekete föld zónáját illeti. Ezek a föl­dek óriási területeket foglalnak el. A termelést 15 éven belül 2—2,5-sze­­resére akarják növelni. A kevésbé termő földek feljavítására a 10. öt­éves tervben 35 milliárd rubelt irá­nyoznak elő. A mezőgazdaság jövőre a mostani ötéves terv évi átlagánál 7 százalék­kal többet termel, ezen belül 14 szá­zalékkal magasabb gabonatermésre számítanak, mint ez időszak évi átla­ga. A következetes szovjet mezőgaz­daság-fejlesztési program jegyében az ágazat jövőre 380 ezer traktort, 97 ezer gabonakombájnt és 75,4 millió tonna műtrágyát kap. A következő ötéves tervben a Szov­jetunió mezőgazdasága fejlesztésének — hasonlóan mint nálunk — fontos feltétele a szakosítás, a gazdaságok közti kooperáció, a mezőgazdasági és az ipari üzemek integrációja, együtt­működése lesz, mivel ezekkel a mód­szerekkel tudják legjobban megolda­ni a lakosság sokoldalú ellátását. TŰTH DEZSŐ A VILÁG legnagyobb mezOgazdasaga Cél: a lehetőségek maximális kihasználása millió hektárt. A talajjavítást munká­latok fontos szerepet játszanak az összes mezőgazdasági növények ter­mesztésében, illetve a hektárhozamok növelésében. Napjainkban a szovhozokban és a kolhozokban 2,3 millió traktor, 685 ezer kombájn, 1,3 millió tehergépko­csi és sok más mezőgazdasági gépi berendezés üzemel. A szovjet gépipar a mezőgazdaságnak 1400 különböző gépet, berendezést gyárt s az 1971— 1975-ös évben másfélszer több gépet kaptak, mint az előző ötéves terv ideje alatt. Különben a szovjet gyárt­mányú mezőgazdasági gépek jól is­mertek az ország határain túl is, ha­zánk földjein jelentős mennyiségű dolgozik. Az idén például 750 millió korona értékű mezőgazdasági gép behozatala szerepel a Szovjetunióval megkötött kereskedelmi szerződéseinkben, a­­melynek legnagyobb részét a Moto­­kov külkereskedelmi vállalaton ke­resztül valósítunk meg. A behozott gépek skálája egyebek között gabo­nakombájnok, önjáró cukorrépa be­gyűjtőgépek, kerekes és lánctalpas traktorok, valamint a hozzájuk tar­tozó pótalkatrészek. A mezőgazdasági nak fejlődésében fő irnáyvonal az ipari módszerek alkalmazása. A 9. ötéves tervben 500 nagyüzemi mar­ha- és sertéshús, valamint tejtermé­kek előállításával foglalkozó létesít­ményt helyeztek üzembe. De egész sor baromfiüzemet is építenek, illetve korszerűsítenek. Ezekben a termelés jól halad, gazdaságosabb mint a kis­üzemi termelés és a tapasztalatok alapján elérik a 250—260 tojást tyú­konként évente. A szovjet mezőgazdaság hatalmas tudományos bázissal, mintegy 900 tu­dományos kutatóintézettel rendelke­zik. Az intézetekben, kísérleti állo­másokon, laboratóriumokban és me­zőgazdasági főiskolákon több mint 65 ezer tudományos dolgozó tevékeny­­kenykedik. A kutatási központok létesítésére és felújítására fordított állami kiadá­sok állandóan emelkednek: az 1966— 1970, években ezekre a célokra 800 millió rubelt fordítottak. A 9. ötéves tervben 900 milliót, és az 1976—1980- as népgazdasági tervben 1 milliárd 800 millió rubelre emelkednek. Az országban nagy sikereket értek el a talajok szélveszély elleni küz­delmében: kidolgozták a földművelés fajtát próbálnak ki. Közülük a leg­jobbakat meghonosítják a termelés­ben. Így például 1975-ben 106 új faj­tát ajánlottak termesztésre. A „przse­­valszki“ búza a fajtakísérletek során öntözéssel több mint 110 mázsát adott hektáronként, vagyis 11 mázsával töb­bet, mint a világszerte kiválóan be­vált „Bezosztája-1“. A tudósok a mezőgazdaság — ki­vétel nélkül — minden ágazata gépe­sítésében meghatározzák azokat a fő feladatokat, amelyek a legjobban megfelelnek a technikai haladásnak. Közéjük tartozik a mezőgazdaság el­látása gyorsjáratú traktorokkal, nagy teljesítményű kombájnokkal, széles fogású aggregátorokkal, nagy terep­járó képességű és nagy raksúlyú szállítóeszközökkel. Ezeket a gépeket továbbra is úgy tervezik, hogy a le­hető legnagyobb kényelmet nyújtsák a velük dolgozók számára. A legutób­bi négy évben például 333 féle új mezőgazdasági gépet állítottak elő. Ezáltal gyakorlatilag megoldódott a főbb termékek komplex gépesítése. A Szovjetunióban napjainkban 30 ezer kolhoz és 17,7 ezer szovhoz te­vékenykedik. Tekintettel arra, hogy nem minden szovhoznak és kolhoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom