Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-19 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. július 19. 4 Biztonságos munkavégzés a termelés egyik fő előfeltétele Az újítók szerepe a CSKP gazdaság­­politikájának teljesítésében Az újító és feltaláló mozgalom igen fontos és jelentős szerepet tölt be a CSKP gazdaságpolitikájának teljesítésében. Hiszen ez olyan mozgósító eszköz, amely biztosítja a tudományos-műszaki előrehaladás fejlesztését, elterjesztését és a tudomány, valamint a technika legújabb ismereteinek átültetését egységes földmüvesszövetkezeteinkben. A szövetkezeti tagok sorából kikerülő újítók szlovákiai aktívájának kezdeményezésére, — amely a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának szervezé­sében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve valósult meg, — a SZFSZ Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta e mozgalom össz-szlovákial versenyét. A verseny célja az volt, hogy felkarolja a legsikeresebb találmányokat és újítási javaslatokat, amelyeket a szövetkezetek terjesztenek be és ezzel párhuzamosan nagyobb aktivitásra serkentse a Szövetség járási bizottsá­gait e mozgalom szervezése terén. , A legértékesebb újító javaslatért kitűzött versenyben jutalomban része­síthették a húsz legjobb újítót és feltalálót, összesen 45 ezer korona érté­kű díjakkal. Különösen azok az újítások és találmányok jöhettek számí­tásba, amelyeknél az elérhető megtakarítás legalább 10 ezer koronát tesz ki, és amelyeket benyújtásuk után a szövetkezetekben megvalósítanak. A szövetség legaktívabb járási bizottsága versenyében feltételt képzett az, hogy a legnagyobb pontszámot érjék el az előre meghatározott hat kri­tériumot illetően. E versenyben az öt legjobb járási bizottságot jutalmaz­hatták meg tízezer korona értékű jutalmakkal. Az össz-szlováklai versenyben 35 újítási javaslattal jelentkeztek, amelyek .közül 27 teljesítette az előírt feltételeket. A fennmaradó 8 javaslatot nem fogadhatták el, mert a problémát érdemlegesen nem oldották meg, és az általuk elérhető megtakarítás sem ütötte meg a mértéket. A legjobb újítási javaslatok között említhetnénk például a „Pettersime“ líbakeltető módosítását, amit Varga István mérnök, a Mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag Efsz dolgozója nyújtott be. A javaslat megvalósításakor fel­tételezett évi megtakarítás csaknem 150 ezer koronát tesz ki. További újí­tási javaslatot nyújtottak be Fülöp Vince és Valkár Gyula, a Selicei (sók­­szelőcei) Efsz dolgozói, akik az öntözőcsövek szállítására szolgáló speciális pótkocsi módosítását célzó javaslatukkal évi 58 384 koronás megtakarítást mutattak ki Szintén jelentős költségmegtakarítás érhető el a T—174 jel­zésű rakodógép módosításával, amelynek javaslatát Rukovanský Štefan, a Selicei Efsz dolgozója nyújtotta be. Ezek a nagyszerű eredmények azt iga­zolják, hogy napjainkban a mezőgazdasági dolgozók és különösen a szö­vetkezeti tagok között az újítómozgalom már nem ismeretlen fogalom. Hi­szen értékes javaslatokat nyújtottak be a Trnovec nad Váhom-i, a pavlicei, a Dvory nad Žltavou-i (udvardi), a vlachovei és sok más szövetkezetből. A legaktívabb járási bizottságok sorrendjét a hat pontból álló verseny­­feltételek alapján határozták meg. A versenyfeltételek között szerepelt a jelentkező újítók legnagyobb száma a járásból, továbbá a benyújtott javas­latok népszerűsítése, az újítómozgalmat támogató szocialista verseny meg­szervezése, a járási szakbizottság aktív munkája stb. E versenyben az él­helyekért a Nové Zámky-i, a galantai, a lučeneci, a trnavai, a rožňavai, a Liptovský Mikuláš-i, a Banská Bystrica-i, a čadcai, a prievidzai, a Veľký Krtíš-i, a humennéí, a trebišovi és a Dolný Kubín-i járás versenyzett. Saj­nos, még akad olyan járás is, ahol ez a mozgalom nem talált kellő termő­talajra és a SZFSZ járási bizottsága részéről nagyobb figyelmet kell szen­telni az újítómozgalom kibontakoztatására, mint pl. a senicai, a žilinai, a michalovcei és a Rimavské Sobota-i járásban. Mindkét verseny értékelését most végzik és a végeredményt az újítók össz-szlováklai értekezletén hirdetik majd ki, amelyet az SZSZK Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága a harmadik negyed­év végén rendez meg, s ahol a legjobbak átveszik az őket megillető jutal­makat. ]UDr. Michal Durdiak Kétségtelen, hogy a Parasztszövet­ség sokoldalú tevékenységében igen fontos feladat: védeni a dolgozók egészségét, testi épségét. Ezt a mun­kát a košicei járásban a szövetség munkavédelmi albizottsága végzi. Sok függ a céltudatos, következetes és alapos elemző-ellenőrző munkájától. Az albizottságot segítik ebben a tö­rekvésében a jmi aktivistái, s a szö­vetkezetek munkavédelmi felügyelői. baleseteknek mintegy hatvan százalé­kát a helytelen munkaszervezés, a munka- és anyagmozgató gépek, a rakodás, a tárgyak, személyek esése okozza. S ezt még tetézi, hogy sok esetben a balesetvédelmi intézkedé­sek többsége formális. Tervek ugyan készülnek, ám mit sem érnek, ha az egyes munkafolyamatokat nem'* szak­szerűen, az előírásokat mellőzve vég­zik. a munkakörülmények javítására mint­egy tíz millió koronát fordítottak. S ehhez még hozzáfűzhetjük: a nemes cél érdekében a szocialista brigád­mozgalomban bekapcsolódott efsz-ta­­gok másfélmillió korona értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Svecová mérnöknő, jb-titkár öröm­mel újságolta: az utóbbi időben sokat Számos értekezleten veszek részt. Minden alkalommal elszomorítanák, ha üzemi munkabalesetekről hallok, amelyek figyelmetlenségből, elővigyá­zatlanságból, vogy az óvintézkedések, rendszabályok be nem tartásából származnak. Nem nyugtat meg pél­dául az a jelentés, amelyet a minap a Parasztszövetség košicei járási bi­zottságának elnöksége tárgyal. Egy mondat így hangzott: „Az utóbbi idő­ben csökkent a balesetek száma“. A szövfetség jb-nak titkára, Anna Svecová mérnöknő számot adott ar­ról, hogy tavalyelőtt összesen 410 üzemi baleset történt a járás szövet­kezeteiben, melynek következtében 12 ezer munkanap kiesett a termelés­ből. És ami a múlt évet illeti? Az emlí­tett járásban tavaly valóban két ha­lálos kimenetelű balesettel keveseb­bet jegyeztek fel a szövetkezetekben, s az egyéb munkabalesetek száma is 48-cal csökkent, viszont a kiesett munkanapok száma maradt az előző évi szinten. Nos, vajon mely szövetkezetekben történt a legtöbb üzemi munkabale­­sét? Lássuk! A Nová Bodva-iban (új­­bodvaiban) 21, a makoviceiben 19, a buzicaiban (buzitaiban) 18 és a bu­­duloviban (hódolóiban) 17 történt. Ez, mondénképpen lesújtó! S nem­csak gondolkozásra, hanem sürgős intézkedésre sarkalló tény, ami fölött semmiképpen sem hunyhatunk sze­met. Az illetékeseknek ezekből az esetekből le kell vonniuk a tanulsá­got! Az idei év első felének statisztiká­ja már kissé megnyugtatóbb: a bale­setek száma a felére csökkent, rer­­sze, a munkanapkiesés aránya még indokolatlanul eltérő, nincs derűre egyáltalán oka. Mit mutatnak a balesetek okait ku­tató, elemző tapasztalatok? A bale­setek egynegyedét a gépek, 15 száza­lékát gépi berendezések, erő- és mun­kagépek helytelen kezelése, javítása okozza. Az SZFSZ járási bizottsága felvilá­gosító munkát végez a balesetek szá­mának csökkentése érdekében. Van azonban egy évről évre visszatérő je­lenség.: a legtöbb baleset az egyesí­tett, nagyobb szövetkezetekben for­dul elő. A leggyakoribb balesetelő­­időző okokban és körülményekben nincs lényeges változás. Vagyis: a Nem hallgatthatjuk el, hogy a ko­šicei járás szövetkezeteiben is vala­melyest érezteti hatását a műszaki, szervezési és egyéb intézkedések ho­zatala a biztonságosabb munkavégzés érdekében. Valószínű, ez is közreját­szott a múlt évi balesetek számának csökkenésében. Hiszen átdolgozták a munkavédelmi szabályzatot, s az éves-, illetve távlati munkavédelmi intézkedések tervét. Ezek összhang1 ban vannak a szövetkezetek egyéb terveivel, s ä dolgozók véleményének figyelembevételével, módosították azokat. Ezen módosított munkavédel­mi intézkedések tervében már elő­térbe került a dolgozók szakmai képzése, továbbképzése. S mint a je­lek mutatják, az egyes szövetkezetek anyagi lehetőségeikhez képest gon­doskodnak a szociális ellátás javítá­sáról, a kulturáltabb munkakörnyezet kialakításáról, az emberi erőt kifa­csaró munkák gépesítéséről, stb. Ta­valy például a járás szövetkezeteiben javult az egyes szövetkezeti vezetők munkásvédelmi szemlélete. Nem vo­nom kétségbe állítását, viszont a ta­pasztalataim szerint egyes vezetők csak akkor foglalkoznak komolyab­ban munkavédelmi kérdésekkel, ha bekövetkezik a halálos,'vagy súlyos baleset. S ha ilyesmi előfordul, akkor sem a valódi okot keresik, hanem igyekeznek azt palástolni, próbálják a gazdaságot a csávából kimenteni. Ha ezt a tényt figyelemre méltatjuk, A bratislavai Mun­kabiztonsági Kuta­tóintézet 20 éves fennállása alatt nem kevesebb, mint 300 különféle propagációs anya­got adott ki a munbiztonsággal kapcsolatban. A ké­pen: egy plakát látható, amelynek alján a következő olvasható: Te is fe­lelős vagy a mun­kabiztonságért! — helyesebben — a biztonságos munka­végzésért! Foto: T. Pöiía, Bratislava akkor viszont az előbb említett szem­lélet Javulásához még sok a tenniva­ló, főleg a nevelés, a felvllágosító­­meggyőző munka még éppenséggel hiányos. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetőitől a CSKP, a tár­sadalom, a dolgozó nép elvárja, hogy a társadlamat érintő közügyekben le­gyenek gerincesek, igazmondók, kö­vetkezetesek. A megalkuvás nem tar­tozik a szocialista embertípus Jellem­vonásához, még kevésbé a hibák pa­lástolása, az álszent szemhunyás. A Košice! Járási Mezőgazdasági Igazgatóság az SZFSZ Járási bizott­ságával karöltve ez év áprilisában tartott a járás szövetkezeteiben sok­oldalú ellenőrzést. Hasonlókra ez év­ben még többször is sor kerül, s az illetékesek kíméletlenül fellépnek mindazok ellen — élve a törvényes rendelkezések szigorával —, akik nem tartják be, a munkavédelmi elő­írásokat, vagy rendszeresen elmu­lasztják az óvintézkedések betartásá­nak ellenőrzését. Ez csak egyetlen módja az emberéletek megmentésé­nek. A továbbiakban olyan közerkölcs kialakítása kívánatos szövetkezeteink­ben, amely nyíltan elítéli a munka­­védelmi rendszabályok megszegőit, s nem tűr semmilyen megalkuvást. Ez nem riogatás, sem megfélemlítés, a termelőmunkát végző dolgozók egész­ségének, épségének szervezett védel­me érdekében történik, s ugyanakkor nemcsak közérdek, hanem társadalmi érdek is. Tesszük mindent azért, hogy a kö nnyelmüség, a felelőtlenség, s elővigyázatlanság ne szaporíthassa az árvák, özvegyek számát, s a népgaz­dasági károkat is ezáltal megelőzhes­sük. Versenyeznek Huszonhárom saját kombájnt vetettek be az idei gabonater­més betakarításába a košicei járás Budulovi (bodollői) Efsz­­ében. A gabonaszállítást hatvan traktorvontatású pótkocsival bonyolítják le. A hetvenhat traktorból jut a szalmaletaka­­rításhoz és a tarlóhántáshoz is: a húsz szalmagyűjtőkocsi a múlt évekhez hasonlítva, lé­nyegesen hozzájárul a szalma­­letakarítás ütemének gyorsítá­sához. S ha már a munkaütem gyor­sítása esett szóba, azt is meg kell mondanunk, hogy az illető szövetkezet tagjai elfogadták a gabonabetakarítás járási ver­senyfelhívását s üzemen belüli versenyt szerveztek a kombáj­­nósok a szalmaletakarítók és a tarlóhántást végzők között. A verseny eredményeit naponta értékelik, s versenytáblákon, valamint egyéb szemléltető módon népszerűsítik. A ver­seny győztesei pénzjutalomban részesülnek. Firtko Istvánné, Janik Lenin: Aki nem ismeri a múltat, nem értheti meg a jelent, s a jövő céljátl Ugye, világos és mélyértelmű ez a Leninidézet? Zlaté Klasy (Aranyka­lász) község helyi pártszervezetének kommunistái nem is töprengtek azon, hogy mitévők legyenek, amikor az SZLKP Dun. Streda-1 (dunaszerdahe­­lyi) járási Bizottsága, vagyis annak ideológiai osztálya versenyfelhívást ki a szemléltető agitáció széleskörű ki­bontakoztatásával kapcsolatban: azon nyomban elfogadták a felhívást, mi­után a versenyfeltételeket megtárgyal­ták. A továbbiakban részletes munka­tervet készítettek, s hozzáláttak a tervfeladatok teljesítéséhez. Ilymódon a községben összehangolt, s fölöttéb eredményes a szemléltető agitáció, éppen a község tömegszerve­zeteinek, s üzemeinek (efsz, Agropro­­gres) bekapcsolásával. A község fő­utcájának három forgalmas pontján jól szerkesztett ismeretterjesztő táb­lák a tömegtájékoztatás hatékony esz­közei. A szemlélődő gyorsan áttekin­tést nyerhet a kulturális élet egyes mozzanatairól, a legjobb munkaközös­ségek kiemelkedő termelési eredmé­nyeiről, s ugyancsak a kiváló dolgo­zók arcképeit is láthatja. S ami külön említést érdeme], az a munkásmozgal­mi emlékszoba. Erről Dávid Ferenc, községi párt elnök így vélekedett: — Pártszervezetünk elsősorban ne­velési szándékkal létesítette az em­lékszobát. Az összegyűjtött anyag elő­deink harcos múltját, községünk és az efsz forradalmi fejlődését szemlél­teti. A kedves olvasó e sorokat követke­zően megérti, valójában élő hagyó-Élő hagyomány ápolása mány felkarolásáról és ápolásáról van szó. Ugyanis, az 1924-ben létesített pártszervezet alapító tagjai — Zslgó Mihály és neje, Csaszny Sándor és Szimet Mihály — voltak. Népgyűlések, sztrájkok szervezése fűződik a ne­vükhöz. Igaz, egynémelyik megmozdu­lást a csendőrség brutálisan szétosz­latta, ám az 1925-ös újvári sztrájk a földmunkások bérének felemelésével végződött. Az említett pártszervezet kommu­nistái közé gyakran ellátogatott Major István és Steiner Gábor. Az illegális találkozókra Zsigóéknál került sor a „vén diófa alatt". A Munkás nevű új­ságnak és egyéb proletársajtó ter­méknek nagy volt itt a keletje: va­sárnaponként félszáz példány is hű olvasókra lelt. A párt eszméje így ter­jedt, s ivódott a földmunkástömegek­be. A huszas évek végén már kilenc­ven volt a pártszervezet taglétszáma —■ nem véletlenül nevezték a közsé­get „Vörös sarok“-nak. A felszabadulás utáni években a fa­lu kommunistáinak fő figyelme a szö­vetkezeti gazdálkodás megalapozásá­ra, majd megszilárdítására irányult. ZsigóMária személyesen vett részt a CSKP történelmi jelentőségű IX. kon­gresszusán. Hazatérése után férjével és Bagyura Ferenccel közösen szor­galmazzák a szövetkezet megalakítá­sát. Ebbéli igyekezetükben segítsé­gükre volt a csenkei Méry Vinoe bá­csi, a Magyar Tanácsköztársaság vö­röskatonája, akinek képe szintén meg­található az emlékszobában. A szövet­kezet a kommunisták és a szocialista rendszer híveinek segítségével csak­hamar túljutott a kezdeti nehézsége­ken. Ezt érzékeltetik egyébként az összegyűjtött, hiteles dokumentációs anyagok. No meg azt is, hogy a járás élenjáró szövetkezeteinek sorába mi­ként küzdötte fel magát a Béke Efsz, amelynek tagjai Vass Ferenc elnökkel az élen következetesen váltják valóra a pártkongresszus, a KB és a )B plé­­numhatározataihől reájuk háruló fele­­datokat. Svlnger István г ж.<^ ж Illés Bertalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom