Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-19 / 29. szám

1975. július 19. SZÖVETSÉGI SZEMLE ♦ AZ ÉTELMINÖSÉG ELLENŐRZÉSE + DISZPÉCSERSZOLGÁLAT + A BIZALOM SÁTRAI + TÁNYÉR-, EVŐESZKÖZ- ÉS POHÁR KÖLCSÖNZÉS, DÍJTALANUL + A mezőgazdasági dolgozók kul­turált, színvonalas és kedvezmé­nyes közétkeztetésére mind na­gyobb gondot fordítanak az ille­tékes szervek. Nem véletlen mű­ve, hogy ez a kérdés főleg a ga­bonabetakarítás időszakában jócs­kán előtérbe kerül. Hiszen nem mindegy, hogy a gabona betakarí­tását szorgalmazók jó minőségű, kiadós, Ízletes, friss főttételhez, s hűsítő italokhoz jutnak a rekke­­nő hőségben, vagy éppenséggel nélkülözik azt. Mert, az úgyneve­zett „száraz“ kosztra kényszerített dolgozónak az egészségi állapota hamarabb felborul, különösen, ha az efféle étkezés huzamosabb. S mi több, ha ehhez kínzó szom­júság is gyakran párosul, bizony gyomor- és bélbántalmak léphet­nek fel, amelyek nemcsak a dol­gozó kedélyállapotát rontják, ha­nem a munkateljbsítmény csökke­néséhez vezetnek. Arról nem is beszélve, hogy további kompliká­ciók is felléphetnek, ami az egész­ségkárosodást illeti. Ezért helyesen cselekszenek azokban a szövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban, vagy más me­zőgazdasági üzemekben, ahol rendszeresen gondoskodnak az aratók közétkeztetéséről, s alko­holmentes üdítőital-ellátásáról. Attól függetlenül, hogy a galán­­tai járásban gyarapszik az efsz-ek üzemi étkezdéinek száma — kapás­ból említhetjük a trsticei, a jelkai éš a Vef. Üfany-i jó példát, amely egészen friss —, ezen túlmenően a JEDNOTA Fogyasztási Szövetke­zet járási szervei sem tétlenked­nek. Mint Ladislav Vranca, ága­­zatvezetö (az éttermek vannak a gondjaira bízva) tájékoztatott: az idén 15 mezőgazdasági üzem veze­tőivel kötöttek szerződést — pon­tosabban 14 szövetkezettel és egy állami gazdasággal —, melynek alapján a Jednota 176 adag regge­lit, ebédet, vacsorát biztosít na­ponta, s csupán ebédet ezen kívül 220 adagot. Kíváncsi voltam, mennyit szám­láznak egy ebédért, s az egész na­pi, egy főre jutó ételért. A „jed­­notások“ az ebédért 8, az egész­napi kosztért 25 koronát „rajzol­nak“, ami egyáltalán nem drága, hiszen eléggé kiadósak az adagok. Számolva azzal, hogy a gabonabe­­takarítók testi munkát végeznek, többnyire, s jóétvágyúak. S ha már itt tartunk, azt is meg kell mondani, hogy a Jednota ille­tékes járási szervei gondoskodnak a községi éttermeiken keresztül elkészített ételek minőségének, s a hűsítő italok hőfokának rend­szeres ellenőrzéséről. Ezt rendkí­vül fontosnak tartják a „jednotá­­sok“, nehogy esetleg visszaélés történhessék egyes étteremveze­tők, vagy szakácsok részéről. Hi­szen köztudott, egyetlen ballépés sokat ronthat a Jednota-étterem jó hírnevén. A bizalomvesztéssel azután csak természetes, hogy a bevételi terv teljesítése is veszély­ben forog... A JEDNOTA járási szervei gon­velt egyén. Fáradozását a Jednota az eladott áru értékének 3 száza­lékával honorálja. A mezőgazda­­sági üzemek bizalomsátor-vezetői hozzávetőlegesen — a szükségle­tek figyelembevételével, előzetes felbecslésével — nyújtják be a Jednotához a rendeléseket. Feltétlenül említenünk kell még egy szolgáltatási formát, amely teljesen ingyenes: a tányér-, evő­eszköz- és pohárkölcsönzést. Ez a szolgáltatás ugyancsak nagy se­gítség a mezőgazdasági üzemek számára, hiszen nem mindenütt áll ilyesmi a dolgozók rendelke­zésére. Az persze természetes, hogy a Jednota leltárilag ad át a szövetkezetnek minden egyes köl­csönzött tárgyat, s azt sértetlenül —■ ellenszolgáltatás nélkül — visszavárja. ÍGY SEGÍT A JEDNOTA dósak, előrelátók, a mezőgazdasá­gi üzemek dolgozóinak érdekeit szolgálják. Példásan. Erre vall pél­dául a munkaidő utáni, valamint szombat-vasárnapi diszpécserszol­gálatuk. így az efsz-ek illetékes vezetői a 26—16-os telefonszám feltárcsázásával vagy személyesen is közölhetik újabb igényeiket, megrendeléseiket, véleményüket, panaszukat, vagy hasznos ötletei­ket, javaslataikat. Még két dolog szervesen idetar­tozik: az alkoholmentes üdítőital­ellátás területén lényeges javulás­sal számolnak, vagyis az előfelté­telek adottak a megnövekedett szükséglet kielégítésére. S ez megnyugtató! Mert, nincs annál rosszabb, mint amikor panaszra nyílik az efsz-vezetők szája. A messzemenő gondoskodás kézzel­fogható bizonyítéka az is, hogy meghonosították a bizalom sátrai­nak rendszerét. Ilymódon a szö­vetkezetnek, vagy állami gazda­ságnak módjában áll árut rendel­ni, s azt a közvetlen munkahelye­ken — egyenest a gabonatáblán — eladni. A bizalom sátra árukészle­tének kezelését a szövetkezet ve­zetősége legjobb, ha valamely csökkent munkaképességű dolgo­zóra bízza, aki teljes mértékben megbízható, s jártas az árueladás­ban, amellett illemtudó, közked­Tehát, összegezésképpen elmond­ható, a JEDNOTA galántai járási szervei valósággal a mezőgazda­­sági üzemek dolgozóinak a kedvé­ben járnak. Olyan szolgáltatáso­kat nyújtanak, amelyek méltán kelthetik fel más járások szövet­kezeti tagjainak is az érdeklődé­sét. A JEDNOTA illetékesei a ma­guk módján így járulnak hozzá a leghatásosabban az idei gabona­­termés sikeres betakarításához, az aratók megelégedettségéhez. (kovács) Tüzel a nyár Nyár hevében, főleg hét­végeken valóságos népván­dorlás indul: ilyenkor min­den üt a fürdőhelyekre ve­zet, ahol napozásra, fürdő­zésre, gondtalan csevegésre, új erő gyűjtésére egyaránt mód nyílik. A korszerű munka- és üzemszervezés ma már a szövetkezetekben is lehető­vé teszi — még a legna­gyobb dologidőben is —, hogy szabadságukat ilyen helyeken tölthessék azok a dolgozók, akiket a közös gazdaság nélkülözhet. A természetes gyógyvizé­ről híres Vyšné Ružbachy fürdőhelyet ilyenkor napon­ta több ezer dolgozó keres! fel. Az idejutás nem okoz különösebb problémát, hi­szen a „guruló alkalmatos­ság“ — a személygépkocsi — még az ország távolabbi tájairól is néhány órán be­lül odarepíti az éppen für­dőzni, nyaralni óhajtókat. Kép és szöveg: nkí Korszerű óvoda és bölcsőde Szép korszerű óvodával és bölcsődével gyarapodott Lučenec (Losonc) város szociális intézményeinek száma. A közelmúltban adták át a Május 1. tér északi részén épült lakótelep új óvodáját és bölcsődéjét, 45 csecsemő, illetve 120 óvodás gyermek részére. A mintegy öt éve épülő óvoda belső berendezése és kivitelezése elsőrendű, világos, tágas helyiségek állnak a gyermek „palánták“ nevelésének szolgálatára. Sajnos, az óvoda és bölcsőde környezete ma még rendezetlen, de rövidesen e téren sem lesz panasz. Az új óvodát és bölcsődét Kontrišová Anna vezeti s neki hét óvónő, hét gyeripekgondozó-növér, öt szakács­nő és három takarítónő segít felelőségteljes munkájá­ban. Alkalmas volt az épületet belülről Is megteknitení. Tökéletes a rend, a tisztaság mindenütt. Minden igény­nek megfelel. A szép díszítésért Ford Anna tanítónőt illeti elismerés, aki a maga készítette remek és ötletes rajzokkal, festményekkel díszítette az épület helyisége­it, s tette még ízlésesebbé a világos és tágas termeket. Mint Kontrišová Anna igazgatónő elmondotta, oly sok volt a jelentkező, hogy kénytelenek voltak a tervezett 120 óvodás helyett 125-öt, míg a tervezett 45 csecsemő helyett 53-at elhelyezni. S ami a fő, így Is teljes kényel­met élveznek a gondozásukra, — nevelésükre bízott gyerekek. Most már csak a környékét kell rendezni, hogy az új óvoda környezete is méltó legyen az épülethez. Bizony sok-sok anya és szülő örül, hogy az annyira óhajtott óvoda végre megnyílt. • (Sólyom) йг utolsó időben a szövetkezetek ” tisztségviselői és tagjai nagy számban fordulnak panaszaikkal, fel­­jelenséseikkel és javaslataikkal a Szö­vetkezetei Földművesek Szövetsége különböző szerveihez. A panaszok tárgya nagyon sokrétű és felöleli a mezőgazdasági termelés, a munkadí­jazás, a háztáji gazdaságok, a munka­­beosztás, az üdülési és gyógyfürdői beutalások, a társasutazások, társa­dalmi együttélés, a szövetkezeti va­gyon szétlopkodása, a túl szigorú fe­gyelmi büntetések és egyéb kérdések széles skáláját. Az efsz-ek tagjainak — akik egyúttal a Parasztszövetség tagjai is — joguk van panaszaikkal a szövetség szerveihez fordulni. E joguk a szövetség alapszabályzatára támasz­kodik. A panaszok gyors orvoslása érdeké­ben azonban célszerűnek tartjuk is­mertetni a szövetkezeti tagokkal a dolgozók panaszai, feljelentései és ja­vaslatai elintézéséről szóló 1958. ok­tóber 1-én kelt 150. számú kormány­rendeletet, hogy panaszaikkal, illetve javaslataikkal az illetékes szervekhez (hatóságokhoz) vagy szervezetekhez forduljanak. E rendelet kimondja, hogy minden állami és gazdasági intézmény köteles a hozzáíntézett panaszokat és felje­lentéseket elfogadni és ezeket helye­sen és a legrövidebb időn belül elin­tézni. A gyors és gazdaságos ügyintézés érdekében célszerű a panaszokat és feljelentéseket azon szerv vagy szer­vezet közvetlen felettes hatóságához, illetve felettes szervéhez címezni, mely ellen a panasz vagy feljelentés irányul. A panasztevö ellen azért, hogy pa­naszt tett, közvetlenül, vagy közvetve tilos fellépni, illetve eljárást indítani. A panaszokat hatáskörük szerint az illetékes minisztériumok és, a főható­ságok, a nemzeti bizottságok végre­hajtó szervei, valamint ezek alá ren­delt hatóságai és szervezetei intézik. A szövetkezetek és tagjaik panasza­it a mezőgazdasági igazgatóságokról szóló, 37/1972 számú törvény szerint elsősorban a mezőgazdasági igazgató­ságok, mindenekelőtt a járási mező­­gazdasági igazgatóságok intézik. Ide tartoznak a következő ügykörökben tett panaszok és észrevételek: a ter­vezés, az üzemgazdaság, az árak, a vagy szervezet vezetőjének jóváha­gyása szükséges. A dolgozók javaslataikat ahhoz a szervezethez terjesztik elő, amelynek tevékenységét a javaslat érinti. A Parasztszövetséghez benyújtandó panaszoknak, feljelentéseknek és ja­vaslatoknak a szövetség rendeltetésé­vel és feladatkörével kell összhang­ban lenniük. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az efsz-tagoknak panaszukkal a belüli demokrácia, a szövetkezet ke­retéből fedezett szociális és kulturá­lis szükségletet biztosító támogatások, a társadalmi együttélés, a munka- és életkörnyezet, a szocialista munkaver­seny, az egészségvédelem és baleset­elhárítás, az üdültetés és gyógyfürdői kezelés, a politikai és szakmai okta­tás, illetőleg a szövetkezeti munkais­kola. A szövetség sžervei ezen ügyekben mindenkor csak a szövetkezet tiszt­Kihez forduljunk panaszainkkal? munkadíjazás, a szociális-gazdasági tájékoztatás egységes rendszere, a mezőgazdasági termelés, a műszaki fejlesztés és beruházások, az anyag­ellátás, az adás-vételi kapcsolatok, a mezőgazdasági földterület kihasználá­sa és talajjávítás, a káder- és sze­mélyzeti kérdések, a dolgozók neve­lése és oktatása, a jogtanácsadás, az ellenőrzés és végezetül a honvédelem, az állami, gazdasági és szolgálati tit­kok védelme és a tűzvédelem. Az idézett törvény 2. paragrafusa külön hangsúlyozza, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság feladatai közé tartozik a dolgozók panaszainak, feljelentéseinek és javaslatainak inté­zése, valamint az alárendelt szerveze­tekben, amelyek közé elsősorban a szövetkeztek tartoznak, a panaszok intézésének ellenőrzése. Abban az esetben, ha a panasz in­tézése helyi vizsgálatot nem igényel/ a kézbesítéstől számított 10 napon be­lül kell elintézni. Azokat a panaszokat, amelyeket nem lehet a kézbesítéstől számított 10 napon belül kivizsgálni, legkésőbb 30 napon belül kell elintézni. E határidőt csak rendkívüli esetekben lehet túl­lépni. Ehhez az illetékes hatóság, szövetkezetükkel kapcsolatos ügyek­ben elsősorban a saját szövetkezetük szerveihez kell fordulniok, mindenek­előtt a szövetkezet felügyelőbizottsá­gához. Ha ez úton nem sikerül az ügyet orvosolniuk, jogukban van a szövetkezet közgyűléséhez fordulniok, mert az, mint a szövetkezet legfelsőbb szerve a szövetkezet minden belső ügyében jogosult döntést hozni. Ha az efsz-tag a szövetkezet szer­veinek döntősével nem ért egyet, joga van kérni a helyileg illetékes nemze­ti bizottság tanácsát, hogy a szövetke­zet szervének jogellenes határozatát felfüggessze. Ekkor a tanács az ügyet újra tárgyalás céljából visszaküldi. Az egységes földművesszövetkeze­tek, mint a Parasztszövetség tagszer­vezetei, tagságukból kifolyólag köte­lesek a Parafcztszövetség alapszabály­zatából és felsőbb szerveinek határo­zataiból reájuk háruló feladatokat tel­jesíteni. Ebből következik, hogy a Pa­rasztszövetség hatáskörébe tartozó efsz.mint a szöevtség alapszervezete ellen irányuló panaszokat, ha a szö­vetkezet szerveielőtti eljárás sikerte­lenül végződött, a szövetkség járási bizottságához kell benyújtani. Ide a következő tárgykörökkel kapcsolatos panaszok tartoznak: a szövetkezeten ségviselőinek meghallgatása után dön­tenek, szem előtt tartva, hogy dönté­sük ne hátráltassa a szövetkezet fela­datainak teljesítését, Illetve helyre­álljon a szövetkezet, a társadalom és a panasztevő közötti összhang. Ha erre felkérik, a szövetség szer­vei és munkatársai a Parasztszövet­ség alapszabályzata értelmében min­den estben jogi tanácsadókén vesz­nek részt és az efsz-tagoknak jogi tanácsokat nyújtanak. Az alapszabály­zat felhatalmazza a Parasztszövetsé­get, hogy a panaszok elintézésénél a békéltető eljárás befejezéséig tevéke­nyen közreműködjön. A termelési fe­ladatokkal kapcsolatos ügyeket a Pa­rasztszövetség a járási mezőgazdasági igazgatósággal szorosan együttműköd­ve intézi, amely igazgatóság hatáskö­rébe tartozik ezen ügyekben dönteni. Olyan panaszok intézésében, amelyek a földművesszövetkezet gazdálkodásá­nak ellenőrzését igénylik a Paraszt­szövetség nem vesz részt, mert ilyen ellenőrzések kizárólag a járási mező­­gazdasági igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Tartalmilag a szövetkezeti tagok panaszait azon jogszabályok szerint kell intézni, amelyek a tagok viszo­nyait Jogilag rendezik: nevezetesen ide tartozik a földművesszövetkeze­tekről szóló 49/1959 számú törvény, az efsz-ek mintaalapszabályzata, a szövetkezetek saját alapszabályzata. A Munka-Törvénykönyvből a szövet­kezeti tagokra vonatkozik: a mellékes munkaviszony, az egészségvédelem és balesetelhárítás, az asszonyok és fia­talkorúak munkafeltétele, a munka­balesetekkel és a foglalkozással járó megbetegedések utáni kártérítések, a tanulóviszony és a munkaviszony nél­kül elvégzendő munkákról szóló meg­egyezések rendezése. A szociális biztosítás esetében a földművesszövetkezti tagok szociális biztosításáról szóló törvény szerint kelle eljárni. Az ezzel kapcsolatos pa­naszok főleg a nyugdíj megállapításá­nál helytelenül kimutatott keresetre és a helytelenül kiszámított táppénz­re vonatkozhatnak. Ez esetben a pa­naszok felülvizsgálására a járási nem­zeti bizottság szociális biztosítási ügy­osztálya illetékes. A balesetek és a foglalkozásból ere­dő betegségek kártérítésével kapcso­latos panaszok abból származhatnak, hogy a földművesszövetkezetek nem intézkedtek kellőképpen a kártérítés ügyében, vagyis a Szlovák Biztosító illetékes fiókjának nem jelentették be a balesetet, illetve kártérítés nagysá­gának megállapítására helytelen vagy hiányos okiratokat küldtek el. Ez esetben az orvoslást a biztosító illeté­kes fiókjában kell elintézni. A Parasztszövetség a szövetkezetek azon dolgozóinak panaszait is intézi, akik nem tagjai a szövetkezetnek. És­pedig azért, mert a szövetkezetekben nem működnek a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom üzemi bizottsá­gai és a szövetkezetek a szövetkezet­tel munkaviszonyban lévő dolgozók után tagdíjat is a Parasztszövetség­nek fizetik be. JUDr. Michal Ďurdiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom