Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-12 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1975. július 12.

14

s

I

s

i

s

<

s

I

i

V

I

V

I

s

к

r>

s

I

N

I

s

I

s

I

s

I

N

I

s

I

4

I

s

I

s

*

s

к

Дг utóbbi években szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban egyre nagyobb gondot fordítanak a szemeskukorica termesztésére. Akadnak azonban olyan helyek is, ahol a kukoricát tehertételként veszik, azt állítva, hogy kevés hozama végett költséges, tehát termesztése nem érdemes. Talán mondanunk sem kell, hogy ezek az emberek nagyon téves, azaz káros nézetet vallanak. Bizonyított tény, hogy szemes-, kukoricából — kellő gondossággal — hozzáértéssel kimagasló hozamot lehet elérni. Ezt az is bizonyltja, hogy sokszor két szomszédságban levő gazdaság esetében — hasonló feltételek közt — az egyikben rendszeresen kimagasló, a másikban pedig nagyon rossz termésátlagot érnek el. Ennek az a magyarázata, hogy az egyik gazdaságban értik a termelés módját, a másikban pedig ... na, de hagyjuk, hiszen a hozzáértés az eredményekben amúgyis visszatükrözödikl Az alábbiakban» főleg azok okulására, akik a kukoricát tehertételnek tekintik, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásból bemutatjuk a jurovái (dercsikai) szövetkezetei, ahol nemcsak kukoricából, hanem mindenből kitűnő eredménye-, két érnek el.

Olyan gazdaságról lévén szó, melyet korábban a gyengék között tartottak számban, azonban Szakái Lajos a szövetkezet elnöke, valamint Andrej Stolár mérnök hozzáértő, lelkiismeretes szervező-termelő munkája révén, az összes dolgozók hatékony segítségével, hamarosan elérték az átlagosnál jobb színvonalat, ma pedig a járás élenjárói között emlegetik őket.

Nem a véletlen műve ez, hiszen a szövetkezet egyike azoka szemeskukoricának. Á gazdaságban 180 hektáron — májusi morzsoltban — mégis elérték a 65,1 mázsás hektárhozamot! Ezzel az eredménnyel, járási méretben az első helyre, s a gabonafélék össztermése tekintetében is az élre kerültek, mert 190 hektáron búzából 70,2, árpából pedig 70 hektáron 55,2 mázsás hektárhozamot értek el.

Korábban volt ennek böjtje

A gyenge eredménytől az állami kitüntetésig

nak a gazdaságoknak, amelyek termelési eredményeikért Prágában megkapták „Az építésben szerzett érdemeket“ című állami kitüntetést. Mindjárt hozzátesszük azt is, hogy a társadalmunk nagyra becsülését jelképező kitüntetést éppen a kukoricatermesztésben elért kimagasló eredményeikért kapták!

Köztudomású, hogy a múlt — szokottnál hűvösebb — csapadékos esztendő nem kedvezett

is, hiszen nem mindig kedvezett a helyzet. Hatvanháromban pl. a búza hektárhozama mindössze 13,8 mázsa volt. Azóta nagyot változott a helyzet. Főleg a hozzáértés a tápanyagpótlás, s a vetőmag minőség tekintetében javult a helyzet. A hozamok tehát évről évre javultak, s végül eljutottak a rekord termésátlagig.

Érdemes elmondani, hogy a kukoricát általában emberi kéz érintése nélkül termesztik. Az

agronómus érti a módját. Tudja, hogy- a színvonalasan végzett munkának mindenképpen meg kell hoznia a várt eredményt. A föld föltétlenül meghálálja a gondoskodást.

A színvonalas növénytermesztés magától értetődően feltételezi a jő állattenyésztést, s az így is van. A két ágazat arányosan járul hozzá az üzemi bevétel eléréséhez. Az utóbbi négy esztendőben például a szövetkezet jövedelme 5.4 millió koronával növekedett, ami minden kommentár nélkül dinamikus fejlődésről győz meg bennünket.

A szövetkezet fejlődésének lényege abban van, hogy valóban lelkiismeretes, hivatásszerető emberek bábáskodásával jutottak el a nagy igényességet követelő mába. Az állami kitüntetés, a termelés fokozásával szerzett jó hírnév kötelez. Érthető, hogy ebben az évben is tartani akarják a színvonalat. A búza, az árpa és a kukorica átlagos hektárhozamát a múlt évihez képest egy mázsával akarják fokozni. Tejből mintegy 5000 literrel, húsból pedig több mint 500 mázsával adnak többet a társadalomnak, így segítik elő az ötödik ötéves tervfeladatok sikeres teljesítését és a következő ötéves terv kedvező feltételeinek a kialakítását. —hai—

шг/жжжггжшзя:

I

V

i

4

I

V

I

s

I

N

I

s

I

s

I

N

I

s

I

s

*

V

I

s

I

Táp-minőségi problémák!

Az abraktakarmánnyal való takarékosság problémájával mélyen foglalkozik a Želiezovce-! Állami Gazdaság, zálogosi részlegének vezetősége. Sokszor dugják össze fejüket az állatgondozókkal, vitatják hogyan milyen módon lehetne csökkenteni a fogyasztást, egy egységnyi hús kitermelésére. A tehenészetben például idén szigorúan bevezették az abraktakarmány egyedi adagolását. Ezt 34 dg-ban állapították meg egy liter kitermelt tejre. Bevált a módszer, amit az is bizonyít, hogy a fejési átlag fokozáséval csökken az egy liter tej termelésére adagolt abrakmennyiség.

A sertéshizlaldában már komolyabb problémák adódnak. Amíg az egyik szállítmány abrakul felfalják a sertések, a másikat már nem annyira, — kitárják a vályúkból. így aztán az egyik heti jó gyarapodást „agyonüti“ a következő heti rossz minőségű abrak! Az etetők mindent elkövetnek a jó eredmény érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy versenyeznek a „Szocialista Brigád“ büszke címért, de sokszor az objektív körülmények akadályozzák meg a takarékosabb gazdálkodást.

Korszerű silókombájn

Az Agromet

Külkereskedelmi Vállalat által vezett mezőgazdasági gépbemutatón a többi között láthattuk a Poznani Aratógépgyár termékét, a KS—Is magajáró szántóföldi szecskázót.

Az alapgépbe beépített nagy fordulatszámú, négyütemű, 6 hengeres Leyland (angol) licenc alapján készült motor teljesítménye 105 LE. Fajlagos» fogyasztását, illetve annak alacsony voltát dicsérik. A fokozat nélküli sebességváltó biztosítja az optimális haladási sebesség megválasztását, 1,5 illetbe 20 km/h között.

A szántóföldön betakarított szálastakarmányt a gép azonnal szecskázza, a szecskaméret 5—80 mm között 11-féle hosszúságban állítható. A szecskázott takarmányt ezután a továbbító szerkezet közvetlenül a szállítóeszközre juttatja. A továbbító szerkezet könnyen beállítható úgy, hogy a betakarító mögé kapcsolt pótkocsiba, vagy a mellette haladó járműre szórhassa a szecskát. A gép maximális átbocsátó képességét (6 tonna/ó) még nem tudták kihasználni. Több éves lucerna kiszántás előtti kaszálását végezték vele és ez a növényállomány csak mintegy 40 t/ó teljesítményt kívánt meg a KÉS—ls-től.

A gép három speciális munkavégző

A kukorica, a napraforgó stb. betakarítására egy 2 soros betakarító adapter szolgál. A gép maximális területteljesítménye ezzel az adapterrel

►

A kukorica és más kultúrák betakarításra szolgáló kétsoros adapterrel.

<

Rendfelszedő

adapter.

Motoimport Lengyel szerkezettel dolgozhat, így az egész szer- tenyészidő alatt kihasználható. Az úgynevezett alacsony zöldtakarmányokhoz való betakarító adapter munkaszélessége 3,6 méter. Ezzel az adapterFel a KS—Is maximális területteljesítménye óránként 1,5 hektár. Betakaríthatók vele a lucerna, a herefélék, s a szálastakarmánynak termesztett pázsitfűfélék,

— 70 és 80 cm közötti sortávolságú kultúrákban — 1 ha ló.

A KS—Is harmadik munkavégző eszköze egy másfél méter munkaszélességű ujjas-bütykös rendfelszedő, amely óránként 40 tonna takarmányt tud a szecskavágóba juttatni.

A munkaeszközök felemelése, illetve leeresztése, valamint az alapgép kormányzása hidraulikus rendszerű. A rendfelszedő és a magas kultúrák betakarítására gyártott adapter az alapgépre felszerelve szállítható. A közel 4 méter szélességű jalacsony kultúrákhoz való adapter Szállítása speciális kocsin, hosszában történik.

(M. T.)

Az elmúlt évben építették át az egyik régi típusú hizlaldát, ahol ma már 2000 sertést ketten gondoznak.

Tehát munkaerő megtakarítással, az automatikus etetés folytán, a nehéz testi munkák kiküszöbölésével 2 dkg-al nagyobb súlygyarapodást értek el s azt 95 dkg abraklakarmánnyal kevesebb mennyiségből, mint a régi típusú hizlaidákban. Ez világosan mutatja, hogy nem elég csak a jó hozzáállás a munkához, de igen fontos tényező a termelés korszerűsítése is!

Ez az érem egyik oldala, a másik meg az, hogy a takarékosságot már a termés betakarításánál, a helyes és megfelelő raktározással kellene kezdeni. Ma már dupla mennyiséget termelünk gabonából, mint a múltban. A termelő üzemeknek kevés a raktárhelyisége, s így kénytelenek szükségmegoldáshoz folyamodni, öreg sopák, pajták, de sokszor a szabadban kénytelenek tárolni termékeiket.

A felvásárló vállalat megveszi a gabonát, de raktárhelyiségek hiányában csak formálisan veszi át. Ha minőségileg megromlik — árcsökkentés következik —, de ha a takarmánykészítő üzem, ebből gyárt tápokat, az állatok nem eszik, csökken, drágul a termelés. Az ilyen keveréket is ugyanazon az áron adják el, mint a jóminőségű termelvényből készített tápokat!

Sokszor hangzanak el olyan javaslatok a gyűléseken, hogy miért nem kísérletezünk olyan gabonafélék termesztésével, amelyek ugyanazt a mennyiségű tápértékét szolgáltatnák, de kisebb térfogatúak. így aztán hamarabb megoldódna a raktározási, a takarékosabb gazdálkodás körüli probléma. Obert János

A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége szoros összefüggésben van a tejhozammal. Tehát az alacsony tejhozam esetében a tehéntartás ráfizetéssel jár. Mivel a tőgyegészkégügy hovatovább meghatározó tényezője a tehénállományok gazdaságos tartásának. az állategészségügyi szolgálat országszerte nagy erőfeszítéseket tesz a tőgygyulladás elleni szervezett küzdelem érdekében. A tőgygyulladások elleni küzdelem terén elsőrendű szerepet játszik a megelőzés. Ügyelnünk kell a környezet hatásaira, amelyben az állat élni és termelni kényszerül. Tehát nem szorítkozhatunk csak a beteg tőgyek állatorvosi kezelésére. A tehenek tartása, takarmányozása, legfőképpen a tőggyel való bánásmód a fejésnél, valamint a fejőberendezések műszaki állapota meghatározó módon befolyásolja a tőgy egészségi állapotát.

El kell ismerni, hogy a tőgygyulladások elleni védekezés csak a higiéniai, fejéstecnnikai problémák megoldásával, az állatorvos, az állattenyésztő, a kellően és szakszerűen képzett fejőszemélyzet összefogásával, megfelelő technikai háttérrel

oldható meg. A védekezés általános jellege mellett az állathigiénia abban különbözik az állategészségügy egyéb területeitől, hogy itt az állategészségügyi célokat nem az állategészségügy sajátos eszközeivel (gyógyszeres vagy fizikális gyógykezeléssel) érjük el, hanem az egyéb érdekelt szakemberek tevékenységének befolyásával. E jellemvonás miatt gyakran úgy tűnik a kapcsolódó a területek szakembereinek, hogy feladatainkat másokkal akarjuk megoldatni. E helytelen felfogás miatt is indokolt hangsúlyozni az állategészségügyi tevékenység társadalmi jellegét, amelyben a megoldás módját a probléma természete szabja meg. Jő példája ennek a tőgygyulladások elleni küzdelem, amelyben a gyógyszeres kezelés, a megfelelő istálló, fejőgép és technológia megteremtése nélkül eredménytelen marad.

A tőgygyulladás ellen védekezés legfőbb alapfeltétele a higiéniai rendszabályok megvalósítása, a tejelő tehénen, annak környezetében és a vele kapcsolatos munkák során. A mikroorganizmusok tőgybe kerülésének lehetősége ugyanis elsősorban akkor áll fenn, ha ezek egyrészt a tehén környezetében megtalálhatók, másrészt a környezet káros behatásai hajlamosító tényezőként szerepelnek. A megelőzés szempontjából számításba jövő faktorok közül legfontosabb tehát a megfelelő istállóhigiénia megteremtése, amit az istálló rendszeres takarításával és fertőtlenítésével érünk el. Továbbá fontos az állás kialakítása és padozata. Ha az állás

padozata hővezető anyagból készült, fekvéskor a tőgy nagyon lehűl, ez a tőgygyuiladások kialakulása szempontjából jelentős tényező.

Túl rövid állás esetén a csecsbimbó szennyeződik és ugyancsak lehűl. Ha a trágyalé elvezetése nem megfelelő, a fekvő állat csecsbimbója belelóghat az összegyűlt trágyalé tócsákba. Lehűlés esetén az erek összehúzódása miatt csökken a vérellátás, rosszabb a sejtek táplálása. Ha a lehűlés még nedvességgel is kapcsolatos, a hám fellazulása miatt fokozódik a fertőződési lehetőség. Tehát a száraz és meleg fekhely biztosítása elengedhetetlen. Rendkívül fontos

magának a tejelő tehénnek a rendszeres tisztogatása és ápolása. Ez azonban ne csak a megszokott és sokszor kényszeredetten végzett tőgymosásban nyilvánuljon meg, hanem az állat egész testfelületének ápolásában, tisztogatásában, szükség esetén fertőtlenítésében is.

Nem maradhat el a farokmosás, a természetes testnyílások és azok környékének tisztántartása sem. Lényeges a kezelő személyzet higiéniája is.

A tiszta munkaruha hiánya, a ruházat rendszeres fertőtlenítésének elmulasztása, a fejésnél dolgozók kezének és lábbelijének szennyes volta fertőzés előidézője is lehet! Ajánlatos a fejő személyzetet ellátni a fejés idejére gumikesztyűvel, amelynek viselése kényelmes, tisztántartása és fertőtlenítése könnyen megoldható. Sok helyen hiányos a tőgy fejés előtti és a bimbók fejés utáni fertőtlenítése. Különösen az utóbbi nem terjedt el még eléggé, holott közismert, hogy a tőgy- és a bimbó-cisterna a külvilággal a bimbócsatorna útján áll összeköttetésben, a környezetből való fertőződés többnyire a bimbócsatorna

útján, annak szívó hatása révén jön létre, különösképpen pedig a fejőgép fejoiiteme során. Feltétlenül meg kell akadályozni kóros szekréciójú tehenek tejének és váladékainak az alomra való fejését. Még az egészséges tőgyből származó első tejsugarakat is külön, csak erre a célra használandó csészikébe kell fejni.

Különös figyelmet kell fordítani a fejőberendezések tisztántartásának és fertőtlenítésének. Ezzel szorosan öszszefügg a higiénikus fejés is. Mivel a tőgybeteg tehenek elkülönítése igen kevés tehenészetben történik meg, ezek fejését az egészséges tehenek fertőződésére való tekintettel, csak a fejés végén szabad elvégezni.

A tőgygyulladások elleni védekezéshez hozzátartozik a helyes munkaszervezés is. Helytelen, ha egy fejőre túlságosan sok tehenet osztanak be, vagy ha azt az embert a fejés ideje alatt más munkával is terhelik. Előfordul, hogy a fejés alatt trágyáznak, almoznak és takarmányoznak (ez nem azonos a fejőállásban végzett abrakolással!). Ezeknek a munkálatoknak a fejés alatti végzése hátrányos, mert befolyásolja a gondozást, kevesebb idő jut a fejőmunkára, ennek következtében nő a vakfejés lehetősége. Továbbá ezek a munkák a környezet és a levegő szennyeződésével is járnak, de nagymértékben zavarják a tehenek tejleadását is.

DR. BERÉNYJ TIBOR, körzeti állatorvos

Küzdelem a tőgygyulladás ellen!