Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-12 / 28. szám
1975. jűllus 12. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Л levicei (lévai) Járás ** szarvasmarha istállóinak mintegy 50 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Sokan érdeklődéssel várják mit hoz a közeljövő, ezért felkértük a Levlcel JMI illetékes szakembereit, hogy adjanak tájékoztatást az elképzeléseikről. „Kerek-asztal“ beszélgetésünkön részt vett Cérnák Zoltán mérnök, a tervezési, valamint beruházási- és műszaki fejlesztési osztály vezetője, Gábrš Milan a tervezési részleg vezetője, Obert Štefan a beruházási részleg vezetője, továbbá Cucor Milan mérnök tervező és Szabó Béla tervező-beruházó. a Nitrai Mezőgazdasági Tervezőintézet készítette — jelentős költséggel át kell építeni! Az üzemelést csak az elmúlt évben kezdték benne! A legnagyobb fogyatékosságok egyike, hogy a tehénállások hossza mindössze 140 cm. - Ez fekvéskor gyakori sérülést okoz az állatoknál, aminek rendszerint selejtezés a következménye. Az állások meghosszabbítása ez esetben a csatorna felől lehetetlen, ezért az ún. etetőaszta.lokat kell szétszedni, s a vályúikat keskenyebbre kiképezni. A nagyobb újjáalakításokat épületenként tervezik, állítólag lad végig. Ahhoz kötik a teheneket két méternyi távolságban egymástól. A mozgó-függesztőt drótkötél a fejőházba, onnan pedig a kifutóba irányul, majd az állatokkal együtt vissza kerül az istállóba. Előnye, hogy a mozgó-függesztő kötélen a tehenek tejelékenység és laktációs idő szerint sorakoztathatók fel és nem kerülhet sor a tehenek kölcsönös sérülésére. A fejőház akár halszálka-, akár karusszel elrendezésű is lehet. A munkatermelékenység igen nagy. A trágyát tolólapátos traktorral távolítják el az istállóból közvetlenül a pótkocsira. A beszélgetés során kitűnt, hogy amennyiben új istállók építésére nincs meg az egész pénzösszeg, a régi istállók rekonstruálásában keresik a kiutat. Céljuk elsősorban a meglevő istállók befogadóképességések bővítése, amit a takarmányelőkészítő helyiségek megszüntetésével kívánnak elérni. Például a K—98 típusú tehénistálló esetében ezzel a változással 15 férőhelyet nyernek. Az új technika és technológia bevezetésével javul a dolgozók munkateljesítménye. ÚJJÄAIAKÍTÄS NEHÉZSÉGEKKEL Korszerűsítik a szarvasmarhaistállókat Az utóbbi években már több istállót újjáépítettek és ebben bizonyos gyakorlatra tettek szert. Egyes istállókat áthajtós rendszerűvé alakítottak át hígtrágya-gyűjtő csatornával, másokat körláncos-vonóléces kltrágyázó rendszerűvé képeztek ki, a takarmányozást vályúban vagy más módon oldották meg. Catán például több régi istálló típust kellett egységesíteniük a tehenek részére. Problémát okozott a hígtrágya eltávolítása, valamint az állatbekötés és a 160 cm-es teljes rostú állások kérdése. Az áthajtós takarmányozás jól bevált. Az átalakított istállókban a járás területén 2000 fejőstehén kapott helyét. A marhahízlalda mélyalmos megoldása — áthajtó takarmányozó folyosóval — szintén Jól bevált. A Sahy-i (Ipolysági) Állami Gazdaság malinoveci farmján nem szereztek jó tapasztalatokat. A tehénállás hossza a szakemberek között sokáig vita tárgyát képezte, aminek az árnyoldala a gyakorlatban is megmutatkozott. Az ottani új tehénistállót — melynek tervét így gyorsabb, rugalmasabb a munka. Ilyen módon oldották meg Pláštovcen (Paláston) a szövetkezet két tehénistállójának átalakítását. Hasonlóan jártak el a múlt évben Veiké Ďúrban és а Тек. Lužany-1 központban, ahol az újjáépítés folyamatban van. A teljes rostos állás — tapasztalataik szerint — nem a legmegfelelőbb az idősebb tehenek részére, mert nem képesek hozzászokni úgy mint az üszők, ezért csökken a tejelékenység és a sérülések miatt nagy a selejtezés. SZABADALOM Ez évben a Levicei Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanárainak bevonásával, élen Kinőok Vojtech mérnök CSc. igazgatóval készülnek egy teljesen új, eddig még sehol nem alkalmazott istállózás széleskörű bevezetésére a járás újjáalakított, vagy újonnan épített tehénistállóiban. A takarmányozás ez esetben is áthajtós folyosóról történne. Az újdonság lényege a mozgó-bekötés. Az istállóban vályúközeiben egy mozgó-függesztő drótkötél haA takarmány bekészítése, valamint a kitrágyázás akkor végezhető, amikor az állatok a fejőházban vagy a kifutóban tartózkodnak. A függesztő drótkötelet felerősített tartószerkezeten önálló energiaforrás hozza mozgásba, miután hangjelzéssel az állatokat az indulásra figyelmeztették. Ehhez a tehenek aránylag hamar hozzászoknak. Az újdonságot az iskola tanárai ez év elején szabadalmaztatták. Az iskola igazgatóját tájékozódás végett elsőként kerestük fel. Először tudományos szakfolyóiratbán kívánja nyilvánosságra hozni a szabadalmat, csak azután hajlandó újságban is közétenni a műszaki rajzot és a pontos működési leírást. MORVAORSZÄGI TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA Az istállók újjáépítése során a morvaországi tapasztalatokat haszaositják. A módszert a hízómarháknál, mindenekelőtt az új istállókban alkalmazzák, a szűk, régi istállókban nem valósítható meg. Ezért a hízómarhák mennyiségének növelésében a járásban elsősorban az új istállók jönnek számításba. Ötletért a Morvaországbeli kroméfízi járásba mentek, ahol jól bevált az 500 hízómarhát befogadó istálló. Ez aránylag olcsó. A beruházás költsége semmiképpen sem lépi túl az 1,5 milló koronát! Ilyen típusú istállóból a' járásban négyet építenek és a későbbiek során évente négyet-ötöt hoznak tető alá. Ilyen istállóban a munkatermelékenység nagy, hiszen az 500 hízómarháról egyetlen munkaerő gondoskodik! Feladata a takarmányozás, ami az előkészítéssel együtt két óránál kevesebb időt igényel. Két oldalt elhelyezkedő 8—10 box mindegyikében öt hízótnarha szabadon mozoghat. Ugyancsak a kroméŕíži járásban, mégpedig a Veiké Ludslavacei-i Efsz-ben tett látogatás alkalmával figyeltek fel egy 750 férőhelyes , tehénistállóra. Ezt a típust a Járásban kát helyen, a Dolná Seč-i (alsószecsei), továbbá az Ip. Sokolec-1 (ipolyszakállasi) Efsz-ben építik. Olyan szabad állású tehénistállóról van sző, amely fejőházzal is rendelkezik. Az Agrostav vállalatok területi társulásától ígéretet kaptak, amennyiben ez a típus beválik, akkor a Levicei AGROSTAV vállalat gondjaira bíznák a tervezést és kerületi méretben az építést. Bár az új férőhelyek nyerése túlsúlyban a régi istállók felújításával történik, szükséges az új, korszerű istállók építése is, mert évi átlagban mindössze 800 férőhelyet nyernek, viszont a feladatok évente 1200—1300 fejőstehén szaporulattal számolnak. A felettes hatóságok irányába azt javasolják, hogy a járási szinten intézhető beruházások felső határát az eddigi 1,5-ről a jövőben 2 millió koronára módosítsák. Véleményük szerint a helybeli ügyintézés rugalmasabb, s éz feltételezhetően segítene az istállók kivitelezésében. Igen fontos, hogy az Istállók újjáalakításában mindig a legkorszerűbb ipódszereket érvényesítsék, amely lehetővé teszi a munkatermelékenység fokozását, aránylag kis költséggel jár és az állatok egészségügyi követelményeinek következetes betartásával válhat azok termelésének a fokozása KUCSERA SZILÁRD A lucerna nyári vetésének módja Tápanyagellátás. Az elővetemény (leggyakrabban árpa, búza és őszi repce) betakarítása és a szalma eltávolítása , után azonnal elvégezzük az N- és К-tartalmú műtrágyák kiszórását aszerint, hogy a lucernát két vagy három évig termesztjük-e. Kétéves kihasználás esetén a talajba 140 kg foszforsavat (P2O5) és 280 kg káliumot (K2O); hároméves kihasználás esetén pedig 210 kg foszforsavat és 420 kg káliumot adunk hektáronként — tartalékként — hatóanyagban. A gyenge lekötőképességgel rendelkező talajoknál (homokos, kavicsos) nem végzünk tartalék trágyázást, hanem évente adjuk a szükséges N- és K- tarfálmú műtrágyákat. Talajelőkészítés. Ha az elővetemény betakarításánál nagyobb a szemveszteség, mélyebb szántással dolgozzuk be a műtrágyákat. Ha a szempergés csak minimális, elegendő a műtrágyákat nagyteljesítményű, tárcsás tarlóhántóval a talajba dolgozni. A talaj tökéletes előkészítése és egyengetéso után (simítózás, boronálás) hengerelés következik. Az így készített magágyba vethetjük a lucernát. Vetés. A nehéz, jól előkészített magágyba 1—2; a durva szerkezetű talajokba (homokos, kavicsos) pedig 2—3 cm mélyre vetjük a magot. Egy hektárra — 100 százalékos csírázást képességre átszámítva — 18—18 kg vetőmag szükséges. A lucerna nyári vetése után jól kihasználhatjuk az öntözés adta lehetőségeket is. Az ilyen feltételek mellett legkésőbb augusztus húszadikáig végezzük el a lucerna vetését. Ha a szövetkezet, állami gazdaság nem rendelkezik öntözőberendezéssel, akkor legkésőbb augusztus tizedikéig tanácsos elvetni a lucernát. Növényápolás. Amikor a kultúrnövénynek 2—3 valódi levele van, gyomirtást végzünk. Erre a célra több gyomirtószert alkalmazhatunk. A leghatásosabb az ARETIT készítmény, melyből 2,5—3 litert vagy ennek keverékét (1,5 liter ARETIT és 1,5 liter Sys 67 B) 400—600 liter vízben feloldva használunk. Ajánlatos a tökéletesebb hatás érdekében a gyomirtószereket először kis edényben, kevés vízzel jól összekeverni ős csak ezután felhigítahi a permetezőgép tartályában. A permetezést akkor célszerű végezni, amikor a talaj száraz. Erre a célra könnyű traktorokat használjunk a zsenge növény tiprásának elkerülése végett. Az ARETIT készítménnyel történő permetezést 20 C fok hőmérsékletig végezzük, az ARETIT + Sys 67 В keverékét pedig ajánlatos 17—25 C fok hőmérséklet között alkalmazni. Mindkét esetben a gyomirtószer hatása akkor a legnagyobb, ha a permetezés után 6 óráig nincs csapadék. E két készítményen kívül alkalmazhatjuk még gyomirtásra az ETAZIN készítményt is 3 literes adagban hektáronként, 400 liter vízben oldva. Nem szabad megfeledkeznünk a mezei pocok elleni védelemről sem, mely főleg a száraz őszi Időszakban ellensége a lucernásoknak. A nyári vetés növényzetét — gyakorlati tapasztalat alapján — a vetés évében nem kaszáljuk. (bara) Tapasztalatok a búza fuzáriumos megbetegedéséről Az Intenzív búzatermesztés nemcsak a nagy termések elérésének, hanem a kórokozók fellépésének is kedvez. Egyes években erőteljesen jelentkeznek a termés növelését károsan befolyásoló betegségek és gyomok. Ismeretes, hogy az 1970. évi időjárás hatására a szártőbetegségek, a fuzárium, majd az ezeket követő korompenész, valamint a lisztharmat és egyes esetekbe n a rovarkártevők is súlyos terméskiesést okoztak. A KÖRKÉP LEÍRÁSA Az aratás idején a búzatáblán talált kalászokat, a következőképpen csoportosítottuk: 1. egészségesek (a fajtára jellemző kalászszín) ; 2. foltosak; 3. szürkés-fekete színűek; 4. micélíumosak (gyakran rózsaszín penészszerű bevonattal). Mindegyik típusból gyökeres növénymintákat gyűjtöttünk be és a laboratóriumi körülmények között megpróbáltuk kideríteni, hogy a fajtára nem jellemző kalászszínt mi váltotta ki. Mivel egyes betegségek hasonló tüneteket okozhatnak, a könnyebb tájékozódás végett leírjuk azokat, amelyek leggyakrabban előfordultak a munkánk során. A kalász foltosodását (a pelyvák foltosságát) a szeptóriás kalászfoltosságot kiváltó gomba (Septoria nodorum], vagy baktérium (Pseudomonas sp.) okozhatja. A szeptóriás kalászfoltosság esetén — ha súlyos a fertőzés —, az egész kalász sötétbarna színű lesz. A búza alapi pelyvarothadását a Pseudomonas atrofaciens idézheti elő, amelynek hatására a pelyvák alapi részéről kiindulva barnára színeződnek. A szürkés-fekete színű kalászokról minden esetben izolálni lehetett a korompenészt (Mycosphaerella túlesnél). E gomba, vagy szaproflta, vagy gyengültsőgi parazita, így másodlagos kórokozó szervezet, ezért a valamilyen okból legyengült növényeken gyakori. Mindenekelőtt azokon a növényeken találtuk meg, amelyeket előzőleg szártőbetegségek károsítottak. A szártőbetegségek egyike a torsgomba (Ophiobolus graminis). A búzatáblán a beteg tövek foltonként, vagy elszórtan találhatók meg. A gyökérzet rendszerint feketés-barna, elkorhadt. A beteg tő egészben kihúzható a földből. A beteg növények alacsonyabbak, mint az egészségesek. A kalászok fehérek, felállók, de legtöbbször megtelepedik rajtuk a korompenész. A szártörőgombéval (Cercosporella herpotrichoides) megtámadott növény legalsó szártagján barna, fakult közepű, mandula alakú folt található. NÖVÉNYVÉDELEM E részben a szalma meggyengül, megtörik, a szár eldől, a szalmaszálak keresztül-kasul hevernek a földön. A gyökérzet él, nem barnul meg, mint a torsgomba esetében. Szárbarnulást (a legalsó szártag bámult, ellaposodott), szártő- és gyökérrothadást, tőelhalást (az elhalt gyökerek micéliumszövedékesek, esetleg rózsaszínűek) a fuzariumnemzetségbe tartozó gombák is okozhatnak. A következő csoportba a micéliumos kalászok tartoznak. E kalászokról leggyakrabban a Fusarium graminearumot lehetett izolálni. A kórkép jellemzője, hogy a fertőzött kalászok pelyvaleveleit rózsaszínű micélium bevonat borítja. A fertőzött szemek léhák, gyakran megtalálható rajtuk a micélium is. Korai erős fertőzés esetén a szemkötődés nagyon rossz (ablakosság), a kalász nem bőkol, mereven feláll, nedves időben aratás idejére gyakori rajta a korompenész. E fajon kívül még izolálható volt a F. oxysporum, F. culmorum és F. equisete. Az elmondottakból megállapítható, hogy amit felületesen fuzáriumos kártételnek minősítünk, gyakran több kórokozó fellépésének a következménye! A KARTÉTEL ALAKULÁSA A kalászonként! terméskomponensek alakulásáról a táblázat tájékoztat. Az egészséges kalászok terméséhez viszonyítva legnagyobb kárt általában a foltos, majd a szürkés-fekete és micéliumos kalászok szenvedtek. A termésvesztesége a lényeges ezerszemsúly és a viszonylag enyhébb, kalászonként szemszámcsökkenés okozta. A kártételi tényező segítségével értékelhető a tényleges kár. A következő képlettel számítható ki: К = a — b , 100 a ahol: К = kártételi tényező;* a = egészséges kalászok terméshozama; b • károsodást szenvedett kalászok terméshozama. A felsorolt kórokozók általában 4—5 %-os fertőzöttséget okoznak. Ez hektáronként 80 kg körüli kárt jelent, ami orszlgos szinten nem elhanyagolandó mennyiség. A kórokozók (fuzárium gombák) által előidézett mennyiségi veszteségen túl Jelentős a minőségi kár Is, ami részben a vetőmag gyengébb minőségében, részben pedig az élelem és a takarmányérték (toxintermelés miatt) romlásában jelentkezik, ezért minden lehetőséget fel kell használni a károsodás csökkentésére. (M. M/23) Az izolált kórokozók hatása az őszibúza-fajták terméskomponenseire: Fajta A kalász fért. típusa szemsúly g kalász . % 1971/72 E S 8 e 4§ ЯЗ IM N flvP СЯ TJ X 0" szemsúly g M S 'ít I# szemsúly g kalász % 1973/74 i N W! СЛ Й E Ň JO « O x 0 ezerszem súly g a ‘CO 2 # Bezoszegészséges 1,27 100,0 28,5 100,0 44,3 100,0 1.60 100,0 32,4 * 100,0 49,9 100,0 tája 1 foltos szürkés-0,50 40,1 22,5 78,8 22,7 51,1 0,62 38,7 25,4 78,4 24,4 49Д fekete 0,59 46,4 23,2 81,2 25,7 58,0 0,92 57,5 28,9 89,0 31,8 64,6 micéliumos 0,66 51,9 25,2 88,6 26,1 59,0 0,70 43,7 26,2 80,9 26,7 54,1 Rannaegészséges 1,17 100,0 36,2 100,0 32,3 100,0 1,24 100,0 30,3 100,0 40,8 100,0 ja 12 foltos szürkés-0,41 35,0 25,0 69,0 16,5 51,1 0,50 40,3 21,1 69,5 23,7 57,9 fekete < 0,75 64,1 34,9 96,4 21,6 66,8 0,72 58,0 24,8 81,9 28,9 70,8 micéliumos 0,48 40,0 27,5 75,9 17,4 53,9 0,77 62,1 28,6 94,3 26,9 65,8 Kavkaz egészséges 2,08 100,0 44,1 100,0 47,1 100,0 2,38 100,0 49,5 100,0 48,0 100,0 foltos szürkés-0,77 37,0 37,9 85,9 20,3 43,1 0,83 34,8 34,8 70,2 23,8 49,6 fekete 1,57 75,5 43,6 98,9 35,9 76,2 1,55 85,1 43,3 87,4 34,2 71,1 micéliumos 1,26 60,6 40,1 90,8 31,4 66,7 1,47 61,7 4^,8 88,2 33,6 70,0
