Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-25 / 43. szám

л tetanusz igen veszélyes ” betegség, az embernek nemcsak az egészségét, hanem az életét is veszélyezteti. Tér mészetesen, az állatok számára is veszélyes. A kutyáknál elég gyakori a tetanusz, más szóval a merevgörcs vagy szarvas görcs. A betegséget a (öldben — főleg az ist a Hét rügy ázó Itban — élfi és az állat szervezetébe kerülő tetanusz bacilus okozza, A kutyák általában a gazdasági épületek vagy trágyadombok környékén, az istállétrágyázott földeken, réteken és legelőkön fertőződnek. A bacilus a vá gott, tépett vagy szúrt sebeken keresztül jnt az állat szerve zetébe, de nem ritkaság a köly kezéskori fertőzés sem. A pálcikaszerő Clostridium tntani mikrébák«a szervezetben azonnal szaporodni kezdenek és termelik a tetanuszos fertő zés tüneteit kiváltó tetanoto g AIIOTICtglfofeY» lau ácsa ďô xint. Anaerob bacilusrol van szó, tehát első sorban olyan he lyekeu kerül sor a szaporodá­sára, ahol heg keletkezik a nyílt seben, s ahova ennek követ­keztében nem juthat kellő mennyiségű oxigén. Éppen ezért van nagy jelentősége a sebek azonnali tisztogatásának (pl. hidrogénperoxiddal stb.). A te tanotoxin méreg, mely elsősor­ban az izmok működését szabá­lyozó idegekre gyakorol káros hatást. Hatására az izmok görcsbe rándulnak, megfeszül nek és a szó szoros értelmében megmerevednek. Ha az emész töszervek izninzatát éri a tá-Röviden a kutyák merevgörcséről madás, akkor az állat —\ akár csak az ember — nem képes táplálékot felvenni. Ha viszont a mellkasizmokat és a halán tékizmokat bénítja meg a kór, akkor a beteg élőlény megful­lad. A klinikai tünetek többnyire csak pár napos lappangás után észlelhetők. A lappangási idő lehet egy két nap, de egy hét is. Sőt a kutyáknál előfordul, hogy a betegség csupán a fej izmokat bénítja meg — ezt ne vezzük lokális, vagy helyi hatá­sú tetanusznak. A homlnkizmuk görcsös összehúzódása követ kéziében természetellenesen bátraházúdnak a fülek és néha az állat szeme is kidülled. Ha a bénító hatás kiterjed a rágó izmokra is, a kutya nem tudja kinyitni a száját, sőt erővel sem lehet szétfeszíteni az álkapcsát. Természetesen,' táplálékot sem tud felvenni, hacsak úgy nem mint a ló. hogy belenyomja a pofáját a híg eledelbe és fel szürcsöli azt. Ez is veszélyes, mert a garat bénulása esetén a tüdőbe kerülhet a felszürcsölt folyadék, s ez tovább súlyosbí­taná a beteg állat helyzetét. A kutya, mint minden más tetanuszban szenvedő élőlény, igen érzékeny a zavaró körül ményekre (mozgás, szállítás közbeni rázkódás, mindenféle hangok, zörejek stb.), amelyek ///' fokozzák az idegfeszültséget és az izmok merevedését. Az egész szervezet fertőző­désekor megmerevednek a vég tagok is. A kutya jellegzetes terpeszállást vesz fel (egysze rűen mondva úgy áll, mint a fűrészbak) s amikor a mellkas légzést segítő izmai is megme­revednek, hirtelen eláll a léleg zet és bekövetkezik a fulladás. A veszettségtől és más beteg ségektől eltérően itt az ntolső percig megmarad a tudat. A betegség különféle lefolyó só lehet, de ha nem kezeljük időben az állatot, aligha kerüli el a pusztulást. Ezért rendsze résén vizsgáljuk meg ebünket, nincs e rajta valamilyen tépett, vágott, szúrt seb vagy horzso lás, és akkor is kezeljük a se bet, ha eléri és maga nyalogat ja sebét a kutyánk. A tetanusz ban szenvedő ember és állat egyaránt gyógyítható, de leg jobb — főleg nagyobb sebesü lés, komplikált kölykezés vagy operáció után — védőoltásban részesíteni a beteget, nehogy késő legyen a közbelépés. S még egy kérdés, amire vá laszt kell adui: átvihető e köz vétlenül emberről emberre, ál latról emberre vagy fordítva a nevezett betegség? Már tudjuk, hogy a mikrobáknak nyitott sebbe és nxigénmentes vagy legalább is oxigénben szegény környezetbe kell kerülniük, hogy fertőzést idézhessenek elő. Ehhez tudni kell, hogy a beteg ember vagy állat a hagyomá nyos módon (bélsár, vizelet, nyál) nem választja ki szervé­­zetébol ezeket a mikrobákat, tehát elméletileg nem kerülhet sor a közvetlen fertőzésre. Per­sze azért az elővigyázatosság sohasem árt, főleg ha nyitott sebünk van! (A ,,Pes pfítel Clovňka“ nyomán) i i A tatabányai „Delta“ Ipari szövet­kezet a gödöllői Kisóllattenyéztési, valamint a Gépkísérleti Kutatóinté­zettel együttműködve, olyan Jó minő­ségű baromftitatókat, önetetőket, to­jóketreceket gyárt, amelyek iránt több szocialista országban igen nagy az érdeklődés. Hazánkba többezer csibeitatót hozunk be. Térj ék i István, a szövetkezet kereskedelmi osztályá­nak vezetője, a Ceské Budéjovice-i „Éltető Föld“ kiállításon került fény­képezőgépünk lencséje elé. Bal kezé­ben naposcsibe-itatőt tart, amely 75— 90 állatnak biztosítja rendszeresen a vizet. Középen látható a súlyszelepes baromftitató, amely percenként 1,2 liter vizet biztosít, nagyobb csibék számára. A balodalon lévő pisztoly­szelepes önitatő 8—22 hetes korig 50—70, 22 hetes kortól pedig 45—50 baromfinak biztosít elegendő vizet. A két utóbbi itató szelep berendezése kitűnően működik. Előnye, hogy fel­függesztve nem dönthetik fel az álla­tok, A vízvezetéken folyó víz nyomó­erejét csökkenteni kell, mert a mö­­anyagcsövek nem bírják el a nyo­mást. Balia felv. Ceské Budéjovicében láttuk i eyeies-L ü d üi „Mimika“ jeligére Pezinokba üzen­jük: A Szlovákiai Kisállattenyészlők Sző vétségé — mint az elnevezésből is kitűnik — az apróállatok tenyésztő sével foglalkozók érdekvédelmi szö­vetsége. Kivétel nélkül mindenki tag ja lehet e szövetségnek, aki teljesíti az alapszabályzatban feltüntetett kö­vetelményeket, vagyis fajtatiszta ba­romfit, nyulakat, nercet, nutriát, ju­hokat, egzotikus madarakat vagy egyéb apróállatokat tart. A sertés nem tartozik az apróállatok közé, tehát ha sertéshizlalással akar fog­lalkozni, semmi esetre sem kérheti felvételét a szövetség alapszervezeté­be. Faluhelyen még ma is sokan tar­tanak egy két hízósertést — persze nem tízet, ahogy Ön tervezi —, de a saját költségükön és nem állami tá­mogatással. Ha be kíván kapcsolódni a kisállattenyésztők szervezeti tevé­kenységébe, tartson nyulakat, baromfit vagy mondjuk juhokat, kecskéket. Ä tojás és a gyapjú jól értékesíthető, a tenyészállatok iránt is van kereslet, a vágőnyulakat pedig a nitrai Branko Vásárolja lek, . -bor-CKert eszel ©Kisállattenyésztés ) Topoľníkyban ismét gazdagon teremtek a gyümölcsfák. Foto: —dek—< *Э°ко1 Gyula bácsi, a zatini " szövetkezet alapító tag­jainak egyike, a nyáron töl­tötte be 85. életévét. Ennek el­lenére még ma is tevékenyen kiveszt részét a'munkából. Évek óta irányítja a kertészet tevé­kenységét, azonkívül az üzemi pártszervezet elnöki tisztségét is becsülettel ellátja. A közös­ben ügy mondják, az 6 nevéhez fűződik a szövetkezet zöldség­­termesztésének forradalmasítá­sa. Évente felfektet egy minden tudó jegyzetfüzetet, amibe min den fontosabb adatot feljegyez, így azután évről-évre könnyebb a munkája, hiszen a többéves tapasztalat és összehasonlítás sokat segít a problémák meg oldásában. Most is a jegyzet­­füzetében lapozgat, úgy sorolja a válaszokat. — Régóta kertészkedünk, de az eredmények valahogy nem és nem akartak javulni. Két év­vel ezelőtt ellátogattunk a nyu­gat-szlovákiai kerület néhány szövetkezetébe, s megnéztük a kertészeteket. Azután nekilát­tunk és megvalósítottuk a fólia alatti palántanevelést. Az Idén már tíz hektár szabadföldi ker­tészet számára termeltünk fólia alatt palántát. Slkerült-e? Még a kiskertészkedőknek, sőt né­hány szomszédos szövetkezet­nek is adtunk el palántát! A trebišovi járásban még ma is sokan hangoztatják, nem ér­demes zöldségtermesztéssel fog­lalkozni, mert későn érik be a termés, akkor meg már olcsó a zöldség, tehát nem kifizetődő a termelés. Az üzemek vezetői — sőt sok esetben a tagjai is — többnyire felesleges rossz­nak, „ötödik keréknek“ tartják a kertészetet, így nem csoda, ha kudarcba fullad a kezdemé­nyezés. — A zöldségtermesztésre egy­szerűen nem lehet ráfizetni, ha az ember szívvel, lélekkel teszi, amit kell. Van úgy, hogy a ko­raiak, amelyektől általában so­kat várunk, nem sikerülnek. Előfordul, hogy a korai saláta, a retek, á zöldhagyma megké­sik és nem kell a piacon. Ilyen­kor nem a kéztördelést, a só­­hajtozást kell választani, ha­nem azonnal elültetni a másod­növényt. Az még segíthet, a so­­pánkodás nem! Vagy sok ká­posztánk termett és nem kell a kutyának se? Savanyítsuk le, vagy etessük fel a gazdasági állatokkal. Zatínban tehát minden eddigi kudarcot a helytelen palánta­nevelés rovására írtak. A té­nyek bizonyítják, hogy igazuk volt, mert azóta fellendült a zöldségtermesztésük, amióta megvalósították a fólia alatti palántanevelést. Az első éven három hétlel korábban „szüre­teltek“, mint a hagyományos palántanevelés idején. Tavaly már 551 ezer korona bevételt értek el hektáronként. — Az idén már augusztus vé­gén csaknem 90 százalékra tel­jesítettük a zöldségkertészet bevételi tervét. Korai uborká­ból például 100 ezer korona volt a hektáronkénti bevétel. Karalábéból szintén. Egy hek­tárra 150 ezer palántát ültet­tünk ki, s ebből ezer fej kara­lábét egy koronás átlagáron értékesítettünk. Jól jövedelme­zett a korai paradicsom Is —• kilójáért hat koronát kaptunk. A 2,4 hektáron termelt paprika a jelek szerint mintegy 750 má­zsa hozamot ad. S még hátra vannak a másodnövények — például a téli káposzta és a cékla. A szövetkezetben további lé­péseket tesznek a zöldségter­mesztés korszerűsítése, ered­ményesebbé tétele érdekében. Megoldották az öntözés kérdé­sét, gépesítették a palántázást. Most a vegyszeres növényvéde­lem problémáit szeretnék meg­oldani. E téren még nem ren­delkeznek tapasztalatokkal, — ezért a szakirodalom mellett figyelemmel kísérik a szaksaj­tót is, hogy mások tapasztala­taiból okulva láthassanak hozzá a tervek megvalósításához. Fol­tosnak tartják a termelés össz­pontosítását és szakosítását, mert már rájöttek, eredménye­sen és könnyen — tehát mini­mális kézi munkaráfordítás nél­kül — csak nagyban lehet zöld­séget termelni. Vagyis gépek­kel, ehhez azonban a két-há­­rom hektáros parcellák nem elegendőek, mert nem biztosít­ják a korszerű és drága gépek gazdaságos kihasználását. Za­­tinban legalább tíz hektáron szeretnének termeszteni egy­­egy zöldségfélét. Az öntözést árasztásos módszerrel tervezik megoldani. Meggyőződésük, hogy korszerű módszerekkel és a helyi adottságokat maximáli­san kihasználva, az elkövetke­ző ötéves tervidőszakban meg­duplázhatják a mostani hektá­ronkénti átlagtermelést, illetve jövedelmet. Illés Bertalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom