Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-18 / 42. szám
1975. október 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE I A szövetkezetek л«\9 7So nödolgozóinak problémáiról ^Lké A nők nemzetközi éve a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére is Igényesebb feladatokat rő. Évi tervének egyik fontos része foglalkozik a szövetkezetek nödolgozóinak egyenjogú elbírálása kérdésének komplex megoldásával. A Szövetség ehhez a Szlovákiai Nőszövetséggel szorosan együttműködve látott hozzá, kiindulva a CSKP XIV. kongresszusának, az efsz-ek VIII. országos kongresszusának, illetve a Csehszlovákiai Nőszövetség kongresszusának határozataiból, irányelveiből. A szövetkezetek nódolgozól problémakörének megoldását a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszabálya Is szorgalmazza. Szerves részét képezi a Szövetség munkatervének, s szorosan kapcsolódik az ideológiai nevelés elveihez, a szövetkezeti fiatalok problémaköréhez, az efsztagokról való sokoldalú gondoskodást elősegítő intézkedések valóra váltásához. Ezt a kérdéscsoportot a Szövetség legfelsőbb szerve megtárgyalta és intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését hivatottak elősegíteni. Ezeket az intézkedéseket a szövetség Járási bizottságainak jelenlegi plenáris ülésein tárgyalták, illetve tárgyalják meg. Álljon itt egy számadat: a zvolení Járás mezőgazdasági dolgozóinak 51 százaléka nő. Ezek a nők nemcsak a termelésből veszik ki derekasan a részüket, hanem a szocialista munkaverseny fejlesztését, a munkakezdeményezések, s szocialista vállalások kibontakoztatását is elősegítették, valamint egyéb akciókat is megvalósítottak, amelyek célja a termelés fokozása, a minőségi követelmények betartása. S most ismét egy meggyőző, sokatmondó számadat: a múlt évi és az idei kötelezettségvállalások teljesítéséhez a szövetkezetek nődolgozói 60 százalékkal járultak hozzá. A szövetkezetek nődolgozói a szocialista brigádmozgalomban is jelentős szerepet töltenek be az említett járásban. A versenyző 66 kollektíva 623 tagja közül 258 a nő, vagyis az összlétszám 41,4 százalékát teszik ki. Például a Dobrá Niva-i ÜJ ÉLET Efsz-ben, a Slatinské Lazy-1 PODJAVORIE Efsz-ben, továbbá a bzovlkl, a Hont. Nemce-1, az očovái, a senohradi, a Sebechleby-1 és a Hont. Moravce-i szövetkezetben az egyes versenyző munkaközösségeket kizárólag nők alkotják. Ami a termelési ágazatokat illeti, érdemes megemlíteni, hogy a baromfitenyésztésben dolgozó 148 személy közül 141 a nő a járás szövetkezeteiben, vagyis az itt foglalkoztatottak 95,3 százaléka. A sertéshizlaldákban, malacneveldékben 90, a tehenészetekben 80, s a növénytermesztésben foglalkoztatottak összlétszámúnak 72 százaléka nő. Annak érdekében, hogy a szövetkezetek nödolgozóinak — különösen a fiatalabbak — létszáma a közeljövőben tovább gyarapodjék, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének zvolení Járási bizottsága az érdekelt járási szervekkel és intézményekkel, elsősorban a Nőszövetség és a SZISZ járási bizottságával együttműködve, szorgalmazza a szövetkezetek nődolgozóinak kedvezőbb munka- és életkörülményeinek kialakítását. Tekintettel az állattenyésztésben dolgozó nők nagyobb hányadára, a szövetség Járási bizottságának tisztségviselői, mm-Nők - Magas Tátra gyógyintézetében dolgozói és aktivistáinak széles hálózatával igyekszik hatni, hogy a szövetkezetekben gondoskodjanak a gaz\ ■ vv; dasági épületek, munkahelyek tisztaságáról, a biztonságos munkavégzésről, csökkentsék a zajártalmat, s a káros kigőzölgéseket. A munkát úgy szervezzék, hogy az itt dolgozó nőknek legyen elegendő szabadidejük egyéni érdeklődési körük kiteljesítésére. Az állattenyésztésben — valamint a többi termelési ágazatban — üdülési és gyógykezelési lehetőséget biztosítsanak a szövetkezetek nődolgozói számára, munkaerejük felfrissítése, illetőleg egészségi állapotuk helyreállítása érdekében. Az eddiginél nagyobb mértékben gondoskodjanak arról, hogy munkaidejüket figyelembe véve módosítsák falvakon is a szolgáltatások háza nyitvatartási Idejét, létesítsenek bölcsődéket, óvodákat, hogy a családanyák zavartalanul — gyermekeiket biztos helyen tudva — végezhessék napi munkájukat. Röviden: a dolgozó nők számára olyan feltételeket biztosítsanak, amelyek közepette Jó minőségű munkát végezhetnek. A szövetség zvolení járási szervei komoly intézkedésnek minősítik a dolgozó nők továbbképzéséről való legmesszebb menő gondoskodást, hogy mint képesített munkaerőket, igényesebb és jobban fizetett munkakörrel bízhassák meg, ami elősegítheti a férfimunkaerőkkel azonos jutalmazás problémájának megoldását. A szövetség járási szervének dolgozói arra serkentik a szövetkezetek vezetőségét, hogy a fiatal, ügyes nőket bátrabban bízzák meg vezető tisztséggel, s javasolják őket társadalmipolitikai tisztség betöltésére a községben, Járásban, vagy a kerületben. E Járási bizottság tagjai szilárdan elhatározták, maradéktalanul teljesítik a szövetkezetek nődolgozólről való sokoldalú gondoskodással összefüggő feladatokat. Elsődlegesnek tartják a személyes agitációt, továbbá olyan intézkedések foganatosítását szorgalmazzák, amelyek szorosan összefüggnek a szövetkezetek szociális-kulturális akciótervének készítésével — a jövő évre. E terv célkitűzéseinek valóraváltásával is hozzájárulhatnak a nődolgozókról való fokozottabb gondoskodás kérdéseinek megoldásához. (jp) A kongresszus tiszteletére Ki ts ez а nő? Nem más, mini Frankóvá Márta, a galántal Május 9. Efsz kiváló sertésgondozója. Tavaly például a reá bízott 24 anyakocától átlagosan 22,7 darab jól fejlett, egészséges malacot választott el, ami kiemelkedő eredménynek számít. A központi szervek kellőképpen méltányolták Frankóvá Márta lelkiismeretes és áldozatkész munkásságát, valamint eredményeit, s nemrégiben a Nyugat-szlováklal Kerületi Pártbizottság épületében átnyújtották neki a köztársasági elnök által adományozott KIVÁLÓ MUNKÁÉRT nevű állami kitüntetést. Frankóvá sertésgondozó a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy az idén 23,1 malacot választ el kocánként. Vállalása teljesítéséhez a lehetőségeket ts megteremtette. Kép és szöveg: KFÖ ❖ •> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> •> ❖ ❖ ❖ *!• ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ •! Ä munkahigiéna szerepe a mezőgazdaságban Csónakázás a Csorba-tón [N. Kovács István 75 EZER KORONA JUTALOM Egy járási verseny győztes szövetkezetei Ma már bizonyára kevesen tudják, hogy a gazdasági udvarszépítési versenynek —, amely Szlovákia-szerte elterjedt, s immár hagyományos, évről évre megismétlődik tökéletesített formában —, éppen a galántal járás váhovcel (vágal) szövetkezet dolgozói voltak a kezdeményezői, mintegy nvolc-tíz évvel ezelőtt. Ez a verseny, gazdag hagyományaihoz hűen, mindmáig eredményes, hiszen járási méretű. A Galántat járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Fölművesek Szövetségének járási bizottsága e hónap másodikán értékelte az 1974 évi gazdasági udvar-szépltési versenyt, amelybe a járás 26 mezőgazdasági üzemének dolgozói kapcsolódtak be. Milyen eredményeket hozott ez a verseny? Az elmúlt évben a versenyző üzemek 662 dolgozó számára létesítettek szociális helyiséget, közel 3,5 millió korona költségráfordítással. Ezen kívül összesen 19 000 négyzetméternyi beton- és aszfaltozott járdát építettek. Kiültettek 8700 díszfát és díszcserjét. Harmincezer négyzetméternyi területen virágágyásokat létesítettek, ami bizony nem csekélység a környezetvédelem és környezetszépítés szempontjából. S vajon melyik a három győztes szövetkezet? A járási versenyben az abszolút győztes a Králová pri Senci (szenckirályfai) Efsz lett, amelynek vezetői megérdemelten, s nem kis büszkeséggel vették át az I. díjasnak járó díszoklevelet és a 30 ezer korona jutalmat, hiszen sár nélkül közlekedhetnek a dolgozók; bármilyen csatakos, csapadékos időben, s a gazdasági udvarokon virágágyások, zöldövezetek díszlenek tavasztól őszig. A nagyon megtisztelő második helyet a jelkai (Jókai) Efsz vívta ki, s 25 ezer korona jutalomban részesült. A harmadik helyre Pusté Sady került, 20 ezer korona jutalommal. Ám, lényegében a többi mezőgazdasági üzem dolgozói is elégedettek lehetnek. Ugyanis, valamennyi versenyzőt cselekvésre serkentett ez a Járási verseny. Többet-kevesebbet mindannyian tettek, hogy szebb, otthonosabb legyen munkahelyük, s biztonságosabb, balesetmentesebb a munkafolyamatok végzése. S fennáll a lehetősége annak, hogyha most nem sikerült a három legjobb közé, a győzelmi emelvényre jutni, majd a következő évben. Persze, ennek szellemében kell a közösség tagjaként, a közösség érdekében a tavclyinál sokkal többet tenni. Krajcsovics F., Galante Az összpontosítás és szakosítás 16 célja a mezőgazdaságban a termelés belterjesebbé és gazdaságosabbá tétele. E mezőgazdaságpolitika megvalósításának döntő tényezője: a nagy termelőegységek létrehozása. Természetesen, ezzel sok minden összefügg. Többek között a dolgozók egészség, munka- és környezetvédelme is. Az egészséges életfeltételek kialakítása érdekében két évvel ezelőtt törvényerejű rendelet írja elő: a mezőgazdasági épületeket és egyéb létesítményeket a lakótelepektől 300 —1000 méter távolságra kell építeni. A mezőgazdasági üzemek gazdasági udvarainak helyét úgy válasszák meg, hogy tekintetbe vegyék a leggyakoribb uralkodó szélirányt, a mikroklíma adottságait és a terepviszonyokat. Rendkívül gondosan kell mérlegelni a vízellátás lehetőségeit, a szennyvíz-összegyűjtés és elvezetés, valamint egyéb hulladékok felhasználásának módozatait. Ami a munkahigiénia alapkövetelményeinek betartását illeti, a mezőgazdasági üzemek számottevően elmaradnak az ipari üzemek mögött. Általános követelmény, hogy a mezőgazdasági üzem minden munkahelye levegős, száraz és világos legyen. Nem fölösleges a jól ismert szólásmondás, sőt elsőrendű követelmény: a tisztaság — fél egészségi Ami a tisztaságot illeti, a tejtermelés és tejkezelés egyáltalán nem nélkülözheti. Ugyanígy ügyelni kell a takarmányelőkészítő térségek, istállók tisztaságára is. A gazdasági udvarok létesítését megelőzően, már az épületek tervezésekor számolni kell a szociális és higiéniai berendezésekkel, melyek a dolgozók tisztálkodását hivatottak szolgálni. Tehát, nemcsak megfelelő illemhelyeket, hanem korszerű mosdókat, zuhanyozókat, öltözőket is — az ipari üzemekben érvényes előírások mintájára! Mezőgazdasági objektumok építésekor különös gondot kell fordítani a padlózat kiképzésére. Ez legyen jól tisztítható, vfzhatatlan, s zárja ki a csúszás lehetőségét, ami baleset elkerülése szempontjából igen fontos. A szennyvíz semmiképp se gyűlhessen össze a padlózaton, s az ntak szárazak maradhassanak. A szennyvízelvezető csatornák aknáit megfelelő rácsozattal kell ellátni. Továbbá életbevágóan fontos a villanyvezeték szakszerű szigetelése, nehogy a dolgozókat az áramütés életveszélybe' sodorja. Nagyon sok mezőgazdasági munkát poros környezetben végeznek. Ezért a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás megköveteli porelszívó berendezések létesítését az ilyen munkahelyeken, esetleg szemüveg, vagy légzőkészülék használata ajánlatos. Különösen fontos a dolgozók egészségvédelme műtrágyázás, vagy növényvédelmi munkák esetében. A takarmánykeverőkben a nagy por a foglalkozásból eredő betegségek egyik legfőbb forrása. Az itt használt kiórtetracyklin károsan hat az emberre. Az antibiotikumok kis adagjainak hosszantartó belégzése az emberi szervezetben emésztőszervi és bélbetegségeket okozhat. A földművesek egyik leggyakoribb betegsége az idült légcsőhurut (bronchitidis). Gyakorisága ugyan nem nagyobb, mint a lakosság többi rétegében, egyes mezőgazdasági munkaágazatokban azonban komoly egészségkárosodást idézhet elő a poros levegő, a gombaspórák és a mikroorganizmusok. Az idült légcsőhurut gyakoribb fellépését állapították meg a takarmánykeverőkben dolgozók között, a gombás megbetegedések nagyobb hányadát meg a fejők között. A mezőgazdaságban előforduló mérgezések gyakori oka az előírt technológia és a személyes egészségvédelem szabályainak be nem tartása, a permetezések végzésekor a munkabiztonsági intézkedések mellőzése, a vegyszerezett növényzet meg nem jelölése, az ilyen növényzet ápolása a tilalmi időszak betartása nélkül stb. Ezért feltétlenül ismerni kell az erre vonatkozó rendelkezéseket, e munkáknál használni kell a védööltözetet és a mérgező anyagokat mindig gondosan tároljuk. A takarmánykeverőkben az egészségvédelem követelményeinek betartásánál előfeltételt képez a védőöltöny és fehérnemű használata, megfelelő lábbeli viselése és ezek rendszeres fertőtlenítése, egészségvédelmi segédeszközök és kenőcsök használata, valamint a .megfelelő tisztálkodási lehetőség a munkahelyen. A mezőgazdasági munkák fokozott gépesítése következtében a traktorok és kombájnok üzemeltetésekor a dolgozók egészségében jelentős károkat okozhat e gépek termelte szénmonoxid, a silóvermekben pedig a felgyülemlő széndioxid. A foglalkozásból eredő betegségek legkomolyabb csoportja a mezőgazdaságban az állatokról az emberre átvihető betegségek. A fertőzés forrását vagy a beteg állatok, vagy az állatok között levő bacilushordozők, ürülékük, bőrük, szőrzetük, illetve tollazatuk képezi. A betegség átterjedése vagy a közvetlen érintkezés útján, vagy a levegőben levő por közvetítésével történik, amelyben az ilyen állatok ürülékének, az alomszalmának fertőzött részecskéi la megtalálhatók. Egyes betegségek kórokozóit rovarok viszik át az emberre (legyek, szúnyogok, kullancsok, bolhák, poloskák), azonban rágcsálók (egerek, patkányok, stb.) is terjeszthetik. Az előbb említett betegségek közé sorolhatjuk a trychophytist, a brucellózist (fertőző elvetélés), amely még egyes esetekben a sertések között fordul elő), a leptospirózist, a tularémiát (veszettség, a rágcsálók nagyobb méretű elszaporodása esetén), az ornitózist (egyes baromfitelepeken). Néhány fertőző betegség ellen az embert bizonyos mértékig óvja a védőoltás — például tébécé és tetanusz ellen, valamint a tularémiával szemben is. A mezőgazdasági üzemek vezetőségének kötelessége megfelelő munkakörnyezetet, higiéniai és szociális berendezéseket létesíteni, továbbá igyekezniük kell a megerőltető testi munkát gépekkel végeztetni. A helyes munkahigiénia (a munkahely és a munkafolyamatok higiéniája) kihat a megbetegedések számának csökkentésére, a balesetek és a foglalkozásból eredő betegségek elkerülésére. A munka-és életkörnyezet semmi esetre sem károsíthatja az ember egészségét! Azt az elvet, hogy a dolgozók egészségvédelme a legfontosabb, semmiféle közgazdasági érdek nem kockáztathatja. Mert hiszen a munkafeltételek — helyesebben a biztonságos munkavégzés lehetőségeinek — kár'sra elért jövedelem, gazdasági haszon éppen a gazdaságot sújthatja, azáltal, ha sorozatos munkabalesettel, vagy egészségkárosodással jár.
