Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-18 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 197S. október 18. Es is egy módja a takarékosságnak Célszerűbben, többet és jobbat termelnek Az egyesült ižai Béke Élsz az utóbbi óvekben félezer hektáron termelt szemes kukoricát. Most, hogy az év csatlakozott az egyesült szövetkezethez és ezzel a közös mezőgazdasági földterülete több mint 2B20, szántóterülete pedig több mint 2300 hektárra kerekedett, már 700 hektárra növelték a szántóföldek királynőjének termőterületét. Az évek múlásával nemcsak a termőterület nőtt, az átlaghozam is javult. Két évvel ezelőtt SÍ mázsát adott a szemes kukorica hektárja, az idén pedig 55 mázsa átlaghozamra van kilátás. Természetesen nem jött mindez magától. A jobb termelési eredmények elérésében nagy szerepe van az ésszerűbb tápanyagpótlásnak, a körültekintő növényvédelemnek, a korszerűbb termelési módszerek alkalmazásának, a belyes fajták megválasztásának és nem utolsó sorban в gépesítésnek. Mert nemcsak többet, de olcsóbban is termelik a kukoricát, mint pár évvel ezelőtt, amikor még kora reggeltől késő estig одзвдщдея’ ŕ? v Helyes takarmánygazdálkodás, kisebb abrakfogyasztás Megtelt a magtartály, gazdagon hull a szem a pótkocsiba. Foto: -borszázak görnyedeztek a földeken, hogy idejében kiegyeljék, bekapálják és letörjék a kukoricát. A fajtaösszetételről annyit kell elmondani, hogy 90 százalékban jugoszláv hibrideket termesztenek. Ezeknek mintegy 20 százaléka korai, a többi félkései és kései érésű. Vetnek még magyar fajtákat és a jobb gépkihasználás érdekében korai francia hibrideket is, mert ezek a legkorábbi jugoszláv hibrideknél is korábban érnek be és folyamatossá teszik a begyűjtést. Ugyanakkor hozamra sem rosszak, mert az idén ősszel például 85—90 mázsát adtak hektáronként. Félreértés ne essék, nem májusi morzsoltról, hanem frissen begyűjtött, legalább 25—30 százalék nedvességet tartalmazó szemről van szó. A közösnek nagy kertészete van, cnkorrépát is termelnek, fgy a kukorica alá csak elvétve jut istállótrágya. Az idén például 420 kilogramm hatóanyagot adtak átlagosan egy hektár szemes kukorica alá, természetesen figyelembe véve az egyes parcellák táperejét és a hibridek vagy fajták igényeit. Ha istállótrágyát is adhattak volna, most még jobb eredményről számolhatnának be. S nemcsak a kukoricánál, egyéb növényféleségek esetében is. Ezért már régóta azon töprengenek, hogyan oldják meg a zöldségtermesztést, hogy ne igényeljen annyi szerves trágyát a palántanevelés, jövőre áttérnek a fűszerpaprika nagybani termesztésére, mégpedig helybevetéssel, a kalocsai módszer alkalmazásával. Így nem kell palántát nevelni, felszabadul az istállótrágya. A vegyszeres gyomirtást Zeazln- és Gesagard-készftménnyel végzik. Az első évben 8—8, a másodikban 4, a harmadikban pedig 2 kg Zeazint adnak egy hektárra, amit a harmadik évben 1—1,5 kg Gesagard-készltménnyel egészítenek ki. A vetésforgó — amennyiben még egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni — ugyanis megköveteli, hogy háromévenként változtassák a szemes kukorica termőterületét. Ennek viszont az a hátránya, hogy a jól bevált vegyszerekből nem adhatnak teljes adagot, s így bizony a gyomok nevetnek a végén. Főleg a vadmuhar, mert ezt a fejlődést gót- szakszerű trágyázás, növénvvédeló gyomot a kisebb adag vegyszer nem képes kiirtani. Kár, hogy egy lem és gyomirtás meghozta a várt évre ható totális gyomirtónk nincs,___... . __.___, ,, ___ mert így a harmadik évben ugyani eredményt- A komámoi Járásban csak elgyomosodnak a kukoricatermó csaknem mindenütt egészségesek, területek, ami később nagy hatással ________ . van a következő növény fejlődésére, gyommentesek és gazdag hozamot átlaghozamára. ígérőek a kukoricák. A vegyszeres gyomirtást és a növényvédelmet a gép- és traktorállo- . „ határában hét naBV teliemás, valamint a chotíni agrokémiai ^ kukor£abetakarítf adapterrel felszerelt gabonakombájn szorgoskodik a termés mielőbbi begyűjtésén. A betakarított kukoricát propionsavas kezeléssel tárolják. Szárítására majd az idény vége felé kerül sor, amikor felszabadulnak a kukorica szárítására legmegfelelőbb berendezések. Az egyesült szövetkezetnek van egy MGF OB típusú lucernaszörítőja, de ezt csak végszükség esetén tervezik kukorica szárítására felhasználni. Miért? Igaz, hogy a fő feladatok egyike, a meglévő szárítókapacitások maximális kihasználása. Ennek tudatában vannak a közös vezetői. csakhogy a múlt tapasztalatai óvatosságra intik őket. Tavaly szintén gazdagon termett a . kukorica, szárítás után mégis mindössze félszáz mázsa körüli átlagot kaptak. Csodálkoztak is rajta eleget, hová lett a súly, miért nem érték el a számítások alapján várt eredményt. Utánanéztek, s rájöttek a dolgok nyitjára. A saját MGF OB típusú berendezéssel szárított kukorica fajközpont repülőgépei végzik el. Már súlya mindössze 500—550 gramm kökorábban megtették a kellő lépése- zött mozgott, ahol viszont magyar két a nagytáblás gazdálkodásra való gyártmányú Bábolna típusú, vagy juáttérés érdekében, így most nem goszláv gyártmányú szárítókkal doiokoz gondot a repülőgépek alkalma- goztak, ott <40—750 gramm volt a zása és tökéletes kihasználása. Igaz, száraz szemes kukorica fajsúlya. A egyelőre drágább a repülőgépek basz- különbséget annak tulajdonítják, náiata, mint a traktoros permetezés, hogy az MGF OB típusú szárítúk közde az elvégzett munka minősége jobb vetien lánggal szárítják a szemet, és a repülőgép olyankor is dolgozhat, tehát részben megkárosítják e tereimkor a hagyományos szántóföldi mést. Ennek következtében tavaly gépek üzemeltetéséről szó sem lehet. 1500 mázsával kevesebb kukoricát nyertek, mint amennyit valójában kitermeltek. Nem beszélve arról, hogy a minőség ie rosszabb voltl Ha feladatunk a takarékos gazdálkodás, akkor valóban észszerűen keli eljárni a betakarításkor gj Épt és a begyűjtés utóni kezelés során is. Az ižaiak ezt teszik, s ezzel nagy agái mértékben hozzájárulnak a szemesekkel velő takarékosabb bánásmód elmélyítéséhez, az erőtakarmányokkal történő öneliátottság megszilárdításához. -dak-Köztudott dolog, mégsem árt hangsúlyozni: ez állattenyésztés fejlesztésének alapfeltétele a megfelelő mennyiségű, jó minőségű takarmány. Ezért az állattenyésztés tervezett bővítése és a gazdasági állatok nagy hasznossága érdekében elegendő fehérje- és szénhldráttartalmú, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag zöldtakarmányt kell termelni, száraz, valamint silótakarmány-készletet készíteni nemcsak a téli és a kora tavaszi időszakra, hanem a későbbi hónapokra is. E követelménynek akkor tesznek eleget mezőgazdasági üzemeink, ha megfelelő és nagy területen termesztik a tômegtakarmánýokat s ha a területegységről jó minőségű és nagy terméshozamot érnek el. A cél elérése érdekében ebben az évben sokat tettek a cabajl Május 1. egyesített szövetkezet vezetői és dolgozói. Gránek Eduard, a gazdaság főagronómusa, nagy elfoglaltsága ellenére időt szakított, hogy tájékoztasson bennünket erről. A szövetkezet szarvasmarha-állománya (2240 db, ebből 897 db tehén] az eimúlt években nagy mennyiségű abrakot fogyasztott a tej- és hústermeléshez. Ezért az Idén fokozottabb gondot fordítottak a fehérje biztosítására, valamint a szemes takarmányok csökkentésére, hogy gazdaságosabbá tegyék a termelést. A takarmánynövényeket egyrészt a betakarítás időpontját tekintetbe véve választották meg, vagyis aszerint, milyen állatoknak szánták. Ennek megfelelően termesztettek egyéves és évelő takarmányokat, különféle keverékeket, valamint silókukoricát. Nagytáblás parcellákat létesítettek, amelyen először tiszta kultúrában termesztették a lucernát, míg korábban árpa alávetésével. Ezért e növény nem fejlődött megfelelően, fgy a belőle készített széna sem volt a legmegfelelőbb ,a termés alacsony szinten mozgott. Az öreg lucernát (4 — 6 — 7 éves) fokozatosan kiszántják és áttérnek a lucerna és baltacím szakszerű termesztésére. Ebben az évben több mint kétszáz hektáron termesztették a fenti növényeket. Átlagos terméshozamuk már az első évben jóval fölülmúlta az előző évek átlagát. Hiszen az első éves termés háromszori kaszálásából száraz állapotban negyven mázsát nyertek egy hektárról. Ezért úgy határoztak, hogy a következő évben a 3746 hektáros szántóterületből — megfelelő agrotechnikával és állatállományuknak megfelelően — négyszáz hektáron termesztenek egyéves és évelő takarmányféleségeket. Mivel a szárítóberendezésük még nem üzemel, a termés jelentős részéből szenázst (50 vagont) készítettek, a többit zölden etetik fel az állatokkal. Ügyelnek arra, hegy a gazdaság egész esztendő folyamán elegendő zöldtakprmánnyal rendelkezzen. Futószalagot állítottak fel, hogy folyamatos legyen a zöld etetése. Az őszi és a tavaszi keverékekből legjobban bevált a ritkán tér-, mesztett takarmányborsó és napraforgó, valamint bükköny és napraforgó keveréke. Chudý Július mérnök, a szövetkezet zootechnikusa elmondotta, hogy e keverékek etetése következtében növekszik az átlagos napi tejelékenység. (Kilenc liter tej egyedenként.) Gondoskodtak arról, hogy üzemük az egész év folyamán el legyen látva silótakarmánnyal, akkor is, amikor átmeneti zöldtakarmány-hiány szokott lenni. Az Idei silókukorica-termés kiváló volt, négyszáz mázsát nyertek hektáronként. A dolgozók sem késlekedtek, így Időben — szeptember huszonkettedikéig — befejezték a betakarítást. A termésből 1200 vagonnyi silót készítettek. Jelenleg egyedenként 15 kg sílót, 10—12 kg zöldlucernát, 15 kg répafejet etetnek fel naponta az állatokkal. A keverékbe árpaszalmát is tesznek szárazanyagként. A szárazanyag-szükségletet saját laboratóriumban állapítják meg. Ebből Is látható, a Május 1. Efsz-ben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a napi fejési átlagot megtartsák, esetleg fokozzák, az abrakfogyasztást csökkentsék és hatékonyabbá tegyék a termelést. Ezt sikerült fs elérniök. A téli Időszakban egy liter tej kitermelésére 0,30 dkg szemest használtak fel". Jelenleg már csak 0,25 dkg-ra volt szükség. Ebben az évben öt százalék abraktakarmány megtakarítását vállalták. Bíznak abban, hogy ezt el Is érik. J61 értelmezik a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött irányelveket, annak gyakorlati alkalmazását. Az alapokat, a készletet megteremtették. Rajtuk múlik, hogyan gazdálkodnak velel (nt) •** **♦ »*♦ «$* «J» •*« tji «$* ♦*» *** *J A vállalások teljesítése körültekintőbb munkát igényel Már nincs szükség a fáradságos emberi munkára gépek végzik a termés betakarítását. Jelentős kárt okozott a rossz időjárás Az Idén a kameniönái (keszegfalvai) Steiner Gábor egyesült szövetkezet kertészetében a hagyma termesztése nem sikerült úgy, mint ahogy azt a szövetkezet vezetői tervezték: a június végi és július eleji esőzések következtében a növényápolással elmaradtak, a hagymát ellepte a gyom, majd a fellépő peronoszpőra tett benne kárt. A bajokat tetőzte egy későbbi vihar, amely a határ nagy részét érintette. Az említettek jelentős kárt okoztak a fejlődő növényben, ami kedvezőtlen hatással volt a terméshozamokra. A volt hadovcsi (gadőcl) szövetkezet az elmúlt évek során az élvonalba küzdötte föl magát a vöröshagymatermesztésben. Nemcsak minőség, de mennyiség szempontjából Is figyelemre méltó eredményt ért el. Amint Halmo Anton üzemgazdásztól megtudtam, ebben az évben 102 hektár területen — a hadovcei részlegen — két parcellán termesztettek hagymát. A szeszélyes időjárás következtében elburjánzott a gaz. Így az egyik parcelláról csak kézzel lehetett kiszedni a hagymát. A másik parcellán gépi erővel szántották ki, de tisztítása, felszedése itt Is kézi erővel történt. Ezt a munkát a szövetkezet tagjai végezték, mivel minden szövetkezeti tagnak harminchat ár területet kellett megművelni. A munka bizony elég igényes és ezért sokan elégedetlenek, különösen azok, akiknek nincs hozzátartozójuk vagy rokonuk, akik segítenének ebben a munkában. Amint már említettem, az Idén a hagymatermés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a tervezett 254 mázsás hektárhozam helyett alig 180 roázsls hozamot értek el, ami kedvezőtlenül befolyásolja majd a pénzügyi eredményt is. Ami e hagyma értékesítését Illeti, azzal nincs probléma, mert igen nagy iránta a kereslet. Andriskin József A treblžovf járás mezőgazdasági üzemel helyesen értelmezték a CSKP KB múlt évi novemberi plénumának határozatait. A takarékossági mozgalomban nem a látványosságra, hanem az ésszerűen takarékos felhasználásra törekszenek. Figyelmük középpontjában az üzemi célkitűzések, a termelési feladatok tervszerű és hatékony teljesítése áll. A feladatok teljesítésére és túlteljesítésére a mezőgazdasági üzemek dolgozói az idén összesen 6 millió 683 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tetted. Az energiahordozókkal való takarékosabb bánásmód területén 2 millió 868 ezer - korona értékű megtakarítás elérését tűzték ki célul. Következetesen láttak hozzá a célkitűzések valóraváltásához. összesen 1278 traktorról készítettek törzslapot. Ezek az áttekinthető nyilvántartási lapok az erőgépek múlt évi főbb adatait tartalmazzák. Például azt, milyen teljesítményt ért el az adott gép, mennyit állt üzemzavar, hibásodás miatt, mennyit fogyasztott, milyen költséggel dolgozott stb. Ezen lapok adatainak összesítéséből már könnyű volt megállapítani, hogy ez év első felében például normálhektáronkénti átlagban 86 korona közvetlen költséget vett Igénybe az erőgépek üzemeltetése. Ez a járási viszonyoknak megfelelő átlagnál valamivel több, de figyelembe kell venni, hogy a kedvezőtlen Időjárás következtében a kelleténél többet dolgoztak a gépek, Jobban igénybe voltak véve, mint máskor. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egyes üzemekben nem használhatták volna ki ésszerűbben és körültekintőbben a rendelkezésükre álló erő- és munkagépeket. A valós helyzet ugyanis azt mutatja, hogy a trebišovl járás mezőgazdasági üzemei az első félévben mindössze Д91 ezer korona értékű üzemanyag-megtakarítást értek el, ami az egész évre vállalt több mint 2,6 millió koronával szemben ugyancsak kis részeredmény. Ml következik mindebből? Az őszi munkák idején körültekintőbben kell megszervezni az erőgépek kihasználását, mert egyébként a vállalás bizony papíron marad. Azt pedig gondolom senki sem szeretnél Az év első hat hónapjában 11,2 literes átlagos üzemanyag-fogyasztást mutattak ki átlaghektáronként a mezőgazdasági üzemek. Vagyis a szövetkezetek és állami gazdaságok többségében még a megengedett norma legfelső határát sem tartják be. Szigorúbb ellenőrzésre van szükség, s ami szintén fontos, anyagilag Is érdekeltté kellene tenni a gépesítésben dolgozókat, hogy szívügyüknek tekintsék a takarékossági célkitűzések maradéktalan valóraváltását. Szigorúbban kellene eljárni az üresjáratokat okozókkal szemben is. A Járás 237 tehergépkocsija az első félévben csaknem 20 ezer kilométert tett meg feleslegesen! A tapasztalatok szerint jobb munkaszervezéssel 50 százalékkal lehetne csökkenteni a gépkocsik üresjáratát és 30 százalékkal a gépkocsinkén ti üzemelési költséget (az első hat hónapban ez 51 ezer 368 koronát képviselt). Fokozottabb mértékben kellene kihasználni a szocialista brigádmozgalmat, az újítók mozgalmát stb. Az idő sürget, a kötelezettségvállalásokat pedig teljesíteni kelll Illés Bertalan
