Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-18 / 42. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. október 18. élelmiszeripar A mezőgazdaság és Kivonat Ján Barylnak a CSKP KB titkárának előadói beszédéből Fontos feladatok állnak szocialista mezőgazdaságunk és az élelmiszeripar előtt is. Ezért helyes, hogy a Központi Bizottság ülése ellenőrzi, hogyan teljesítik ezen a területen a XIV. pártkongresszus határozatát, a Központi Bizottság 1972. évi áprilisi és 1974. évi novemberi plénumának határozatait. Reálisan akarjuk értékelni az elért sikereket, tanulni akarunk a fogyatékosságokból, s általánosítani akarjuk annak a nagy gyümölcsöző munkának a tapasztalatait, amelyet a párt a XIV. kongresszus óta fejtett ki. A XV. kongresszus és a hatodik ötéves terv előkészítésével kapcsolatban értékeljük a mezőgazdasági és, élelmiszeripari komplexum további fejlesztésének kérdéseit, s figyelmet szentelünk az időszerű feladatoknak, elsősorban ami a gabonával és a takarmányokkal való Jó gazdálkodást Illeti. A MEZŐGAZDASAG BECSÜLETTEL TELJESÍTI A XIV. KONGRESSZUS CÉLKITŰZÉSEIT Á CSKP KB Elnökségének jelentése megállapította, hogy a mezőgazdaság becsülettel teljesíti feladatát — azt, hogy saját termelésünkkel fedezzük az élelmiszerfogyasztás növekedését. Becslések szerint az ötödik ötéves terv folyamán a mezőgazdasági termelés mintegy 15 százalékkal emelkedik, míg a terv 14 százalékos növekedést irányzott elő. Az árutermelés csaknem egyharmadával magasabb, mint ahogy azt a terv előirányozta, miközben a mezőgazdasági dolgozók száma 142 ezerrel csökkent. 1971—1974-ben a növekedés átlagos évi üteme 3,5 százalék volt, ami több, mint az Európai Gazdasági Közösség államaiban elért átlagos növekedés. A növénytermesztésben az ötödik ötéves terv legfontosabb eredménye a gabonatermesztés fejlesztésében elért fordulat. Idén a szemes takarmányok termesztését befolyásolják a kedvezőtlen időjárási viszonyok, de ennek ellenére az ország harmadik legnagyobb termését értük el. Az ötödik ötéves tervidőszakban az előirányzott 42 millió tonna helyett mintegy 47 millió tonna gabonát termelünk. 1971—1975-ben az átlagos hektárhobam mintegy 34,4 mázsa, míg a negyedik ötéves tervidőszakban 27,1 mázsa volt. Ez szocialista mezőgazdaságunknak, pártunk mezőgazdasági politikájának jelentős sikere. Az állattenyésztésben is jelentősen túlteljesítik az ötéves terv által előirányzott feladatokat. A vágómarha-felvásárlási tervet legkevesebb 420 ezer tonnával, a baromfi-felvásárlását 120 ezer tonnával, a tejfelvásárlásét 640 millió literrel teljesítik túl. Ennek köszönhetően önellátóak lettünk a vaj, a tojás, sőt alapjában véve a hús termelésében is, pedig a húsfogyasztás gyorsan növekszik, az egy személyre eső húsfogyasztás az 1970. évi 71,9 kg-ról az idén 80,5 kg-ra emelkedett. Ezt a mutatót Illetően a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Európa élenjáró államai közé tartozik. A mezőgazdasági termelés gyors növekedése következtében az élelmiszeripar Is jelentősen túlteljesítette az ötéves terv feladatait. Termelése a tervezett 18 százalék helyett mintegy 27 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a hazai piacot folyamatosan és jól lássuk el élelmiszerrel és állandóan javítsuk az élelmezési helyzetet. A XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséből adódó másik alapvető következtetés abban rejlik, hogy a szocialista iparral folytatott együttműködés elmélyítése alapján gyorsan fejlődnek a mezőgazdasági termelőerők. Az ötödik ötéves tervidőszakban a negyedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 67 százalékkal emelkednek a gépi berendezések szállítmányai, 40 százalékkal a műtrágya- és 55 százalékkal a védővegyszerszállítmányok. Hogy milyen mértékben érvényesül a nagyipari technológia az állattenyésztésben, arról az tanúskodik, hogy az így felszerelt üzemek termelik az egész tojástermelés mintegy 75 százalékát, a baromfihús-termelés mintegy kétharmadát ás a sertéshús mintegy 40 százalékát. Nagy előrehaladást értünk el elsősorban a sertéshúst, a baromfihúst és tojást termelő közös üzemek építésében. Gyorsan haladt előre az efsz-ek egyesítésének folyamata. Az ötéves terv elejétől számuk 6270-ről 2747-re csökkent. Átlagos földterületük több mint megkétszereződött, s ma már több mint 1500 hektár. Az efsz-eket az illetékes szövetkezetek tagságának önkéntes döntése alapján, a gazdasági előnyösség követelményeinek és a társadalmi érdekeknek figyelembe vételével egyesítik. Az állami gazdaságok száma 336-ról 251-re csökkent, s átlagos földterületük 4260 hektárról 5740 hektárra növekedett. Természetesen a termelési és gazdasági fejlődés jelentősen emelte a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalát, megszilárdította a szövetkezeti földművesek osztályának szocialista Jellegét. Említésre méltó, a mezőgazdaság fejlesztését az tette lehetővé, hogy a párt állandó figyelmet szentel a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum fejlődésének, valamint a kongresszusi határozatok ezen a területen való teljesítésének. A pártszervek és szervezetek széles körű politikai szervező munkát fejtettek ki a kongresszusi irányelvek és az áprilisi plénum határozatainak teljesítése, a tartalékok mozgósítása, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztése, valamint a lemaradó üzemek és szakaszok színvonalának az élenjáró üzemek és szakaszok színvonalára való emelése érdekében. Mezőgazdaságunk a XIV. pártkongresszus éta elért eredményeit értékelve jogosan leszögezhetjük, hogy kommunista pártunk, munkásosztályunk, a dolgozó földművesek és a falusi nincstelenek hosszúéves küzdelme a kapitalista kizsákmányolás felszámolásáért és a mezőgazdaság győzelméért meghozta gyümölcsét. Viszonyaink között is teljes mértékben realizálódott a lenini szövetkezetesítést terv, amely az egyedüli utat jelenti falvaink boldog, nyugodt szocialista életéhez. Teljes mértékben bebizonyosodott tehát pártunk mezőgazdasági politikájának helyessége is. A MEZŐGAZDASAG ALAPVETŐ FELADATA AZ ÖNELLÁTÁS FOKOZÁSA E nagy jelentőségű gazdasági-társadalmi feladattal kapcsolatban Baryl elvtárs többek között a következőket mondotta: — a CSKP XIV. kongresszusa stratégiai feladatként határozta meg önellátottságunk elérését gabonaneműekből és az önellátottság további növelését élelmiszeripari termékekből. Az önellátás -irányvonala úl programot képez a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak egyaránt a népgazdaságban betöltött szerepe meghatározásához, valamint fejlődésük szerkezetének kialakításához. A CSKP KB júliusi ülésének határozata értelmében folyamatban van a hatodik ötéves terv irányelvei javaslatának kidolgozása a XV. pártkongresszusra. A hatodik ötéves tervidőszakban is kulcsfontosságú kérdés lesz a gabonaprogram megoldása. Ki kell használni mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt években szereztünk, de egyúttal tanulnunk kell a hibákból s fogyatékosságokból is. Az idei tapasztalatok megmutatták, milyen sok munka áll még előttünk, ha a következő tervidőszakban tovább akarjuk növelni a hektárhozamokat és a kitermelt gabona mennyiségét. A gabonatermés növelése szempontjából döntő jelentőségű lesz a termelés intenzifikálása, a gabonaneműek összetételének javítása, valamint a veszteségek csökkentése. A gabonatermés további növelésében a leggyorsabban mozgósítható tartalékot jelenti az átlagon aluli és az átlagos üzemek és járások hektárhozamának növelése, a gabonafajták összetételének Javítása, a vetésforgó meggyorsítása, a technológiai fegyelem szilárdítása, az agrotechnikai követelmények következetesebb érvényesítése és a növények helyes tápanyagellátása által. Nagy tartalékaink vannak a gabonafélék összetételének javításában, elsősorban a szemes kukorica termelésének lényeges fokozásában. — Szükséges, hogy a Dél-Morvaország és Nyugat-Szlovákia megfelelő területein minden késedelem nélkül határozott intézkedéseket tegyünk a kukoricatermelés növelésére és a kukorica optimális kihasználására a takarmánykeverékek gyártásában. Azt a célt kellene kitűzni, hogy a hatodik ötéves tervidőszak folyamán a szocialista szektorban fokozatosan évente egy millió tonna kukoricatermést érjünk el. (lényegesen fokoznunk kell a betakarítási veszteségek csökkentéséért és a gabona raktározásánál előforduló veszteségek csökkentéséért folyó küzdelmet. Tovább kell tehát tökéletesítenünk a betakarítási munkák szervezését, a gépek kihasználását és áthelyezését úgy, hogy optimálisan kihasználjuk őket. A raktározási veszteségek csökkentése céljából nagykapacitású acélsilókat kell építenünk legalább 5,6 millió tonna összfirtartalommal. A mezőgazdasági- üzemekben és kooperációs csoportosulásokban pedig 300—500 vagon gabona befogadására alkalmas könnyű, faszerkezetű raktárokat kell építeni, összesen 1,5 millió tonna kapacitással. Amikor a gabonaproblémáról beszélünk, természetesen nem a lakosság kenyér- és lisztfogyasztására gondolunk — mondotta a CSKP KB titkára —, mert azt teljes mértékben biztosítjuk, hanem az állattenyésztés további növeléséhez szükséges takarmányalap biztosítására. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem reális és népgazdasági szempontból nem is fontos, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban is folytatódjon az a jelenség, hogy a szarvasmarha tenyésztésben gyorsan nő a szemes takarmányok fogyasztása, gyakran mint a rossz gazdálkodás és pazarlás következménye, A gabonával és mindenfajta takarmánnyal való szigorú gazdálkodás különösen az idén és jövőre lesz fontos követelmény. Azt is meg kell mondanunk, hogy nem tartjuk kívánatosnak a tojás-, a malac- és a baromfihús termelésében a tervezett állományok és felvásárlási feladatok ösztönös túlteljesítését. Szükségessé vált, hogy a hatodik ötéves terv folyamán elmélyítsük és megszigorítsuk a gabonával való gazdálkodás egész rendszerét. Gyors és határozott intézkedéseket kell ten- 1 nünk elsősorban is a mezőgazdasági üzemekben a betakarított szemesek mennyiségének nyilvántartásában és felhasználásában. Objektívebbé kell tenni a felvásárlási feladatok lebontását is összefüggésben a tervezett állattenyésztéssel, valamint az egyes üzemek termelésének szakosításával. Az üzemeknek és a járásoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a saját takarmányalapjuk kihasználásáért és nem szabad megengedni, hogy a terimés takarmányok termesztésében, valamint a fajnemesítő és zootechnikai munkában előforduló fogyatékosságokat aránytalan szemes takarmány-fogyasztással kendőzzék el. A gabonaprobléma megoldásának elválaszthatatlan része a terimés takarmányok termesztése — folytatta Baryl elvtárs. — Ki kell dolgoznunk, még kell valósítanunk a terimés takarmányok termesztése fokozásának komplex programját, a magnemesítéstől, a tápanyagellátástől, a betakarítás gépesítésétől kezdve a konzerváláson keresztül egészen a hőlégszárltókig és a préselt takarmányok gyártásáig. A gabona- és a fehérjeprogram megoldása szempontjából kulcsfontosságú a forró levegővel történő szárítás fejlesztése. A gabonaprogram megoldásának további alapvető tényezője az összes hozzáférhető hazai takarmányfehérje-forrás kihasználása. A növényi fehérjék nyerésének leggyorsabb és legolcsóbb módja a lucerna és a hüvelyesek szárítása. Termelésük növelése érdekében mindenekelőtt elegendő kiváló minőségű vetőmagra van szükség. További gyorsan mozgósítható forrás az élelmiszeripari hulladék, amely még mindig nincs kellőképpen kihasználva. Az, hogy a gabonaprogramnak rendkívüli figyelmet szentelünk, nem vezethet a többi növények termesztésének elhanyagolásához. Mindenekelőtt helyre kell állítanunk a cukorrépának — mint a legintenzívebb terményünknek — hagyományos helyzetét, annál is inkább, mert a cukorrépa-termesztésben nem teljesítjük az ötéves terv feladatait. Meg kell teremteni e nagyhozamú termény termelése bővítésének előfeltételeit, növelni kell az egv hektárra eső cukortermést, míg a répafejet, a répaszeletet és a melaszt a leghatékonyabban ki kell használni a takarmányozásban. Kötelező Intézkedéseket kell hozni a burgonyatermesztés fntenzifikálására úgy, hogy az ét- és az ipari burgonyával való ellátását1 mind a Cseh, mind pedig a Szlovák Szocialista Köztársaságban teljes mértékben a salát termésünkből fedezzük. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a látszólag másodrendűnek tűnő speciális termékeket: a mustárt, a lencsét, a köménymagot, a fokhagymát és más növényeket sem. 1974-ben az e termékek behozatali költségei csaknem 170 millió koronára rúgtak. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a gyümölcs- és a zöldségellátásnak is. Az előforduló hibák kiküszöbölését azzal kell kezdeni, hogy Jobban kihasználjuk a gyümölcs- és a zöldségtermesztés növelésének összes lehetőségeit, továbbá azzal, hogy sokkal rugalmasabbá tesszük a gyümölcs és a zöldség felvásárlásának eddigi rendszerét, a termelésből közvetlenül az üzletekbe történő szállítás rendszerének nagyobbfokű érvényesítésével. A hosszútávú fejlesztés szempontjából a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben is fejleszteni kell az összpontosítást és a szakosítást. Lényegesen megjavult a búza- és az érpafajta összetétel*, de lemaradtunk a kukorica, a cukorrépa, a herefélék, a hüvelyesek és a zöldségvetőmag nemesítésében. Ezért a hatodik ötéves tervidőszakban gyors ütemben kell fejleszteni a vetőmag-nemesítést, s ki kell építenünk a vetőmagtermesztés bázisát. A növénytermesztéssel kapcsolatban hangsúlyozni kell a földalappal való takarékoskodás fontosságát is — mondotta Baryl elvtárs. — A mezőgazdasági üzemektől és az irányító szervektől fokozott erőfeszítést kívánunk a föld termővé tételére, s a meliorációs műveletek terén megköveteljük a lecsapolt és az öntözött területek ésszerűbb kihasználását. — A mezőgazdasági üzemeknek erre kell törekedniük, hogy a nemzeti bizottságokkal együttműködve maximális mértékben pótolják a szántóföldek elkerülhetetlen csökkenését a terméketlen földek rekultiválásával, s ahol arra lehetőség van, növeljék a szántóterület terjedelmét. A jövő időszakban fokozott gondot kell fordítani az állattenyésztési termelésre. Tekintettel az állattenyésztési termelés elért színvonalára és fejlesztésének új feladataira, a hatodik ötéves tervidőszakban erőteljesebben kell törekednünk a struktúra tökéletesítésére a piaci igényekkel összhangban, továbbá a minőség javítására, valamint arra, hogy lényegesen nagyobb megtakarítást érjünk el. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor előtérbe lép az a követelmény, hogy az eddigi egyetemes irányzatról áttérjünk a szakosításra, egyrészt a tejtermelésre, másrészt a marhahús termelésére. A sertéstenyésztésben ahol lényegében sikerült elsajátítani a nagyüzemi termelési technológiát, folytatjuk a kooperáció bevált formáinak terjesztését, elmélyítjük a termelés összpontosítását és szakosítását. Határozottabban kell érvényesíteni a vágósertés húshozam alapján való felvásárlását is. Megfelelő figyelmet kell szentelni a baromfitenyésztés fejlesztésének, ki kell használni a juhtenyésztés növelése, valamint az édesvízi halak termelése növelésének lehetőségeit is. Az állattenyésztési termelés fejlesztésével és a szemes takarmányok hatékonyabb kihasználásának követelményével egyidejűleg növekszik a jó minőségű takarmánykeverékek termelésének jelentősége. A takarmányiparnak felelősségteljesebben kell biztosítania a termelt keverékek minőségét, szerződésileg kell szavatolnia hatékonyságát és korszerű számítási technikát kell alkalmaznia az optimális összetétel meghatározásához. Országosan kötelező receptúrát kell bevezetni az egyes állatfajták és kategóriák számára, s meg kell határozni a fogyasztási normákat. A mezőgazdaság fejlődésének új szakaszában a tudományosműszaki fejlődés előrehaladásával, a ' táplálkozás minősége igényes növelésével számolunk, s így fokozottabb követelmények hárulnak az élelmiszeriparra. Továbbra is feladata, hogy jó minőségben, idejében és minimális veszteséggel feldolgozza a mezőgazdasági termékeket, biztosítsa a piac jó ellátását és a hagyományos kivitelt is. AZ ANYAGI TERMELÉSI ALAPOK TOVÁBBI ERŐSÍTÉSE A műtrágya és egyéb eszközök fokozott szállításával, a tudományos kutató munka, az építkezési beruházás és a szolgáltatások rendszerének fejlesztésével megteremtjük az önellátás növelésének előfeltételeit, s ebben a mezőgazdasággal együtt részt kell venniük a szállító ágazatoknak is. Az intenzifikálás kulcskérdése a mezőgazdaság kemizálásának további fejlesztése. Feltételezzük, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban, 1980-ig, hatóanyagban számítva legalább 268 kg műtrágyát juttatunk a mezőgazdasági terület minden hektárjára. Szükséges azonban, hogy a műtrágyázás alapja talaj-, növény-, takarmány- és trágyaelemző laboratóriumok stb. komplex rendszere legyen. Be kell vezetni a műtrágyaelosztás új szabályait is, mégpedig a vetésterületek, a talaj összetétele és termőereje, a hozamok színvonala és a tervfeladatok alapján. Szervezetten kell folytatni az agrokémiai vállalatok létesítését Is, de felül kell vizsgálni az építésükről eddig alkotott elképzeléseket. Alapvető fordulatot kell elérni a meszes trágyafélék, az Istálló- és egyéb szerves trágyák kihasználásában. El kell gondolkoznunk azon Is, hogy hol és milyen mértékben haladhatunk a szarvasmarha almozatlan Istállózásának útján. A vegyipartól aktív hozzáállást követelünk a trágyaszállítás teljesítéséhez és túlteljesítéséhez, valamint a minőség Javításához. A hatodik ötéves tervben tovább folytatjuk az állattenyésztés és a .növénytermesztés gépesítését az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján, de ugyanakkor a még előforduló fogyatékosságok leküzdésére törekszünk a szállítások minősége és összetétele tekintetében. 1 Ä hatodik ötéves tervidőszakban feltételezzük az új típusú nagyüzemi termelési gépi eszközök szállításának további növelését, amelyek teljesítményükkel lehetővé teszik a mezőgazdasági munka meggyorsítását, minőségének javítását kevesebb munkaerővel, továbbá a betakarítási veszteségek csökkentését, valamint a termelés összpontosítását és szakosítását. A gépek és gépi eszközök jobb kihasználása megköveteli, hogy állandóan növekedjen a dolgozók szakképzettsége, emelkedjék a munka irányításának és szervezésének színvonala, betartsák a technológiai fegyelmet, megelőző gondoskodást és szakképzett karbantartást végezzenek a gépeken. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság termelés-technikai fejlődése összekapcsolódott egy széles körű beruházási program megvalósításával, amely jelentősen megszilárdította a mezőgazdasági termelés alapjait — hangsúlyozta a CSKP KB titkára — A beruházások hatékonyságának növelése — a hatodik ötéves tervidőszak folyamán — azonban megköveteli: 1. Olyan irányvonal meghatározását, amely összhangban van a párt mezőgazdasági politikájából eredő fő feladatokkal, az önellátás fokozáséra való törekvésekkel. Ezért a beruházásokban első helyre kell állítanunk azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a talaj termőképességének fokozásával, a gabonaneműek, a kukorica és a terimés takarmányok termesztésének fokozásával, ideszámítva a begyűjtés utáni feldolgozásukat és raktározásukat is, továbbá az ipari növények, a gyümölcs- és zöldségtermesztés növelésével, a takarmányfehérje hazai forrásainak biztosításával, valamint a magnemesítéssel stb. Az állattenyésztésben fokozott figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-istállók rekonstrukciójára, a korszerűsítésre és új Istállók építésére
