Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-18 / 42. szám
щт, октTM и. ------------------------------——,—.— тмты _____________________________________________3 továbbfejlesztésének alqpvető feladatai I. Meg kell szilárdítanunk az építkezést beruházdз központ! Irányítását és tervezésit, a beruházási akciók sorrendjét és szétosztását a társadalmi érdekekkel Ssszhangban kell meghatározni, s határozottan szembe kell helyezkedni különböző helyi és részleges érdekekkel. 3. Az eddigieknél nagyobb eréllyel kell megkezdeni a mezőgazdasági építkezések ú), ölesé típusainak létesítését. 4. KI kell alakítani a feltételeket a mezőgazdasági építkezések Jobb előkészítéséhez és megvalósításához a típustervek széleskörű érvényesítésével. 5. Jayltanl kell a mezógazdaságl építkezési vállalatok helyzetét, mivel a mai szétforgácsolt, technikailag rosszul felszerelt vállalatok nem tudnak megbirkózni a növekvő feladatokkal. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztése folyamán fokozott gondot kell forditani a mezőgazdasági szolgáltatások fejlesztésére. A mezőgazdaság hatékonyságának további növelésében jelentős szerepük van a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatoknak. Feltétlenül felelősséget kell vállalniuk a gabonaalappal való gazdálkodásért: a felvásárlásért, a raktározásért, a takarmányalapban való hatékony felhasználásáért és a közellátás blztosítésáért. Ma már az Is elképzelhetetlen, hogy olyan feladatokat, mint a gabonaprobléma megoldását, a takarmányterraesztés növelését és hatékony kihasználását, a komplex gépesítést, az építkezési beruházások és a mezőgazdasági szolgáltatások fejlesztését, a technikai haladás óriási ereje kihasználása nélkül oldjuk meg. Ezért a tudományos-technikai fejlődés nem lehet csak a kutatóközpontok feladata, halnem az egész Irányító munka tartalmává kell válnia. A tudomány és technika tervének teljes mértékben a mezőgazdaság fő feladataira kell irányulnia. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a gabonaprobléma komplex megoldására, a kukorica, a fehérjedös takarmányok, a terlmés takarmányok termelésének növelésére, konzerválására, a nagyjövedelmet biztosító szarvasmarha-fajták tenyésztésére, az lstállőtrágya racionális termelésére és kihasználására és a sertés-nagyhizlaldákban a hulladékok felszámolásának problémájára kell nagy gondot fordítani. Gyors ütemben kell átépíteni a mezőgazdaságban az egységes tájékoztatási rendszert, amely ez üzemek és az igazgatóságok vezető dolgozóinak rendszeresen szakmai tanácsokat nyújt majd a mezőgazdaságunkban felhasználható haladó módszerek alkalmazásához. Szorosabbá kell tenni a tudományos-technikai együttműködést a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, érvényesíteni kell a közös programok, a munkamegosztás, a közös kutatócsoportok, a közös tudományos tanácsok elapelveit. Ezáltal csökkenthetjük az otthon megoldott feladatok számát és teret biztosíthatunk a nemzetközi eredmények szélesebb körű megismeréséhez. * FELADATOK A KONCENTRÁCIÓ ÍS A SZAKOSÍTÁS FEJLESZTÉSÉBEN, AZ EFSZ-EK ÉS A GAZDASAGOK MEGSZILARDITÄSANAK ÉRDEKÉBEN A párt központi bizottságának elnöksége és a koemány értékelte, majd Jóváhagyta a mezógazdaságl termelés koncentrációjának és szakosításának, valamint az élelmiszeriparral va'ó Integrációs kapcsolatok továbbfejlesztésének alapelveit a 9. ötéves tervidőszakban. Az alapelvek abból Indulnak ki, hogy tervszerűen, céltudatosan valósítsuk meg a koncentráció és szakosítás folyamatát úgy, hogy megfeleljen a mezőgazdaság reális feltételeinek és az efsz-ek tolkészültségének, de ne maradjon el a mezőgazdaság szükségletei és feladatai mögött. A koncentráció és szakosítás folyamata továbbra is az önkéntesség elvéből indul ki. Ogv kell fejleszteni, hogy a szövetkezeti tagok saját tapasztalataik alapján győződjenek meg előnyeiről és szükségszerűségéről. Legmesszebb eddig az üzemek nagyságának növelésében jutottunk el. Számolnunk kell azonban azzal, hogy az egyesítés folyamata tovább folytatódik tekintettel arra, hogy az efsz-ek egyharmadának ezer hektárnál kisebb földterülete van. Ügyelnünk kell a gondos előkészítésre, hogy az egyesült üzemek gyorsabban és jobban használják ki az adott új lehetőségeket. Nézetünk szerint, egyelőre még nincsenek meg a feltételek túl nagy, nehezen Irányítható szövetkezeti egységek szélesebbkörű kialakításához. Fő súlyt mostanában is a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére kell helyezni. Méghozzá differenciáltan: az üzemek, kooperációs csoportosulások és körzetek szintjén. Ami az üzemeket Illeti, az eddigi soktermelésű struktúráról gyorsabban kell áttérni az üzemek termelési egységeinek, esetleg egész üzemüknek tervszerű szakosítására úgy, hogy a gabonaneműeken és takarmányokon kívül fokozatosan csak minimális másfajta növényt termesszenek és az állattenyésztésben csak egy vagy kétfajta szarvasmarhát neveljenek. A négy—hétezer hektáros kooperációs csoportosulások munkájában szerzett tapasztalatok alapján célszerű lesz az üzemek együttműködésének további elmélyítése, elsősorban a begyűjtött termést feldolgozó gépsorok, a gabonaraktárak, a burgonyanaktárak építésében. Jobban ki kell használni a közös tervezés előnyeit, esetleg az egész növénytermesztő* vagy egyes ágazatainak biztosítását. Egyre jelentősebb lesz az üzemek közötti együttműködés a 15—30 ezer hektáros kooperációs körzetekben az olyan tevékenységekben, amelyek nem valósíthatók meg ésszerűen az egyes mezőgazdasági üzemekben, sem pedig a kooperációs csoportosulásokban. Elsősorban a tápanyagutánpőtlás és a növényvédelem közös biztosításáról, a speciális gépek beszerzéséről és kihasználásáról, a takarmány préseléséhez és dúsításához szükséges kapacitások, a nagyhizlaldák építéséről, a nagy teljesítményű tehergépkocsi-fuvarozásról stb. van sző. A kooperációs körzetekben nagyon célszerű a kooperációs tanácsok megalapítása; ezek szervezik majd az üzemek együttműködését elsősorban a közös létesítmények építésében és üzemeltetésében. Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltenek be mező gazdaságunk szocialista építésében. 1948 óta földalapjuk több mint négyszeresére növekedett. Az állami gazdaságok ma я mezőgazdasági földterület több mint 30 százalékán gazdálkodnak. Objektív, de elsősorban «subjektiv okok mtett gazdálkodásuk nem fejlődött egyenletesen. A jobb termelő* érdekében döntő kérdés as állami gazda súgok funkciójának és helysetének meghatározása. A jóváhagyott Irányvonal szerint úgy kell őket fejleszteni, hogy konkrét feltételeiknek és termelési irányzatuknak megfelelően példát mutassanak a korszerű nagyüzemi termelésben, a koncentrációban és szakosításban, valamint a tudományos-technikai haladásnak a mezőgazdaságban való érvényesítésében. Az állami gazdaságoknak döntő küldetésük van a vetőmagok és palánták -nemesítésében, a nagy Jövedelmezőségű állatfajta ; nemesítésében, a speciális növények és állati termékek termelésében. A kiválasztott gazdaságokban kipróbálják a tudomány és a technika legújabb Ismereteit, a szervezés és az Irányítás haladó módszereit és formáit, a számítástechnika kihasználását, korszerűen felszerelt munkahelyeket biztosítanak az ipari tanulók, a középiskolások és a mezőgazdasági főiskolák tanulói számára. Különösen fontos ni állami gazdaságok földalapja ssétforgácsoltságának megoldása. A Cseh Szocialista Köztársaságban több mint 270 gazdasági részlegnek 500 hektárnál kisebb a mezőgazdasági földterülete, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 1124 részlegben csak 310 hektár az átlagos földterület. Ezekben a különválasztott gazdasági egységekben gyakran még a nagyüzemi gazdálkodáshoz в színvonalas Irányításhoz és ellenőrzéshez sincsenek meg az alapvető feltételek. Ezért anélkül, hogy országos viszonylatban gyengítenénk az állami gazdaságok szerepét, célszerű jól előkészített, alaposan megvitatott kölcsönös földcserékkel az efsz-ek és az állami gazdaságok között területileg egységes, nagy termelési egységeket kialakítani, amelyeket fejleszteni tudjuk majd a nagyüzemi termelést. Szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésében döntő szerepe van a szövetkezeti szektornak. A párt és a szocializmus nagy győzelmét Jelenti, hogy efsz-eink abszolút többsége fejlett szocialista nagyüzemi termelővállalattá vált, korszerű technikai alappal, egyre nagyobb gazdaság! erővel rendelkeznek, ami biztosítja a tagság életszínvonalának állandó emelkedését és további távlati tervezésüket. Megelégedéssel^ állapíthatjuk meg, hogy as elméit időszak folyamán sikerrel valósítottuk meg a párt határozatát a szó vetkezeti földművesek és a többi dolgozók jövedelmének ki egyenlítéséről, jövedelmük további emelkedése csakis a termelés hatékonyságának fokozásával párhuzamosan valósulhat meg és respektálni kell a dolgozók pénz- és reáljövedelme általános alakulásának összhangját. A pártnak és az államnak a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozók élet- és munkakörülményeinek fokozatos kiegyenlítésére irányuló törekvése konkréten kifelezésre jut a nyugdíjbiztosítás tervezett módosításában. Az új törvényjavaslat egyesíti a nyugdíjasok, a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozók szociális biztosításának feltételeit. Mivel az efsz-ekre vonatkozó eddigi törvény és mlntaalapszabályzat. amely jelentős szerepet játszott a szövetkezetek fejlődésében, már nem felel meg az új feltételeknek, ezért s CSKP KB 1972. évi áprilisi plénumának határozatai ég az efszek VIII. kongreszus határozatai alapján kidolgozták a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó új törvényjavaslatot és ezzel kapcsolatban az új mintaabapszabályzat javaslatát is. Az új törvényjavaslatnak az a küldetése, hogy jogilag rögzítse az egységes íőldművesszövetkezetek elért fejlettségi színvonalát és az új alapszabályzattal együtt a szövetkezetek mint szocialista szövetkezeti vállalatok további megszilárdításának eszköze legyen. Az új törvény teljes mértékben megőrzi a szocialista mezőgazdasági szövetkezetek már bevált alapelveit. A szövetkezeti törvény Javaslatának, valamint a bérlésl viszonyokra vonatkozó törvény javaslatának jelentős tényezője a szocialista mezőgazdasági szervezetek földbérlésl jogának megoldása. A törvények rögzítik a szocialista mezőgazdasági szervezetek állandó jogát, hogy miként használják azt a földet és mezőgazdasági vagyont, amelyet a múltban megműveltek, elsősorban az 50/55 sz. törvényrendelet értelmében. A XIV. pártkongresszus utáni Időszakban jelentős minőségi változások mentek végbe a mezőgazdaságban a munkaerők terén. Az állandó munkatevékenységet kifejtő dolgozók száma egy millióval csökkent. Sikerült azonban megállítani korösszetételük romlásának folyamatát. Ma a mezőgazdasági dolgozók több mint húsz százaléka 30 évnél fiatalabb. Fontos feladat, hogy állandóan javítsuk a fiatalok munkafeltételeit, törődjünk szakképzettségük növelésével, amit a korszerű technika kezelése tesz szükségessé. A munkamegosztás folyamatában az eddigi mezőgazdasági dolgozók egyre inkább szakképzett dolgozókká válnak. Az utóbbi évtizedben jelentősen gyarapodott a mezőgazdasági szakemberek száma és napjainkban kétszer annyi a főiskolai és középiskolai végzettségű a mezőgazdaságban, mint 1963-ban. Az 1970—1977 Iskolaévtől kezdve szervezésiig és tsrtalmilag módosítjuk a fiatalok előkészítését a mezőgazdasági munkákra és fokozatosan bővítjük azoknak az ágazatoknak a számát, amelyek érettségivel végződnek. Az összes mezőgazdasági ágazatban (beleszámítva a mezőgazdasági szolgáltatások ágazatát Is) az Ipari tanulók előkészítését fokozatosan a mezőgazdasági szakintézetekben összpontosítjuk, amelyeket egységes rendszerként a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium Irányit majd. Alapvető megoldást igényel az élelmiszeripari tanulók szakképzettsége Is, mert az nem felel meg e Jelentős ágazat feladatainak. A MEZÖGAZDASAGI-ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK TÖKÉLETESÍTÉSE Az Irányítást rendszer tökéletesítésének fő vonalává kell válnia az egész mezőgazdaságl-lparl komplexum egységes tervszerű Irányítása elmélyítésének és megjavításának, s ugyanakkor a vállalatok kezdeményezése növelésének annak érdekében, hogy a lehető legcélszerűbben használják ki termelési feltételeiket és tartalékaikat a tervfeladatok teljesítése érdekében. Mindenekelőtt növelnünk kell a terr szerepét az Irányítás valamennyi tokán, a tárgyi célkitűzések biztosításakor éppúgy, mint a termelés növekvő hatékonyságénak biztosításakor. Ehhez feltétlenül tökéletesíteni kell az évi és az ötéves tervek mutatóinak rendszerét is, hogy biztosítsák az újratermelési folyamét döntő kapcsolatait a szükséges összefüggésedben. De nemcsak a mutatók számának növeléséről, hanem átértékelésükről is sző van az új feladatokkal és feltételekkel kapcsolatban. Ezen okoból az árak terén következetesebben kell megtart tani az egyes termékek termelése rentabilitásának gazdasági-1 lag indokolt megközelítését, mint a szakosítás fejlesztésének nélkülözhetetlen gazdasági feltételét. Megfelelő ár- és egyéb gazdasági serkentőkkel továbbra is hatékonyabban kell támogatni a terv strukturális célkitűzéseit és azokat az elsőbbség geket, amelyek az önellátás növelésének Irányzatából fakadnak. Az árakat és felárakat tökéletesebben fel kell használni a termékek minősége javításának érdekében. Az állami beruházási és hitelpolitikában nagyobbfokű céltudatosságot és társadalmi célszerűséget kell érvényesíteni. Nem engedhető meg, hogy folyósításuk eldöntésekor különféle helyi vagy spekulatív szempontok érvényesüljenek, mint már nemegyszer megtörtént. A járási mezőgazdasági Igazgatóságok ma új feltételek között dolgoznak. A mezőgazdasági vállalatok száma lényegesen csökkent. Ez lehetővé teszi, hogy tevékenységükben az általánostól áttérjenek az egyes vállalatok konkrét, differenciált irányítására, tekintetbe véve azok sajátos problémáit és feladatait. Rendkívüli felelősséget viselnek az új gazdasági egységek sokoldalú megszilárdításáért, az összpontosítás és ä szakosítás fejlesztésének megszilárdításáért, főként a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, valamint az agrokémiai szolgáltatások fejlesztésében. Lényegesen növekszik a kerületi mezőgazdasági Igazgatóságok és a vezérigazgatóságok szerepe is. A nemzeti minisztériumoknak sokkal mélyrehatóbban és elvhűebben kell megoldaniuk a jelenlegi problémákat, nem szabad kitérni a nehézségek elől s hatékonyabban kell ellenőrizniük a jóváhagyott határozatok teljesítését. A szövetségi minisztériumtól pedig elvárjuk, hogy még szorosabban együttműködjön a nemzeti minisztériumokkal és következetesebben biztosítsa a párt és az állam egységes politikájának végrehajtását a mezőgazdaság fejlesztése és a lakosság élelmiszerellátása terén. A PÁRT FELADATAI A MEZÖGAZDASAG ÉS ÉLELMISZERIPAR TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉBEN A mezőgazdaság új fejlődési szakasza kedvezőbb feltételeket teremt a párt vezető szerepének és hatásának érvényesítésére, mivel új, lényegesen nagyobb egységekbe összpontosítja a munkiakoliektívákat és a kommunistákat, de ugyanakkor lényegesen nagyobb Igényeket támaszt a pártmunka színvonalával és tartalmával, formáival és módszereivel szemben is. Az új feladatok valóra váltása a mezőgazdaság szakaszán megköveteli a kommunisták teljes nézetegységét, nemcsak az általános célkitűzéseket, hanem konkrét megvalósításukat Illetően Is az adott vállalatban vagy járásban. Megköveteli a cSoport és, a helyi szempontok leküzdését és azt, hogy minden feladat megoldását következetesen alárendeljék az össztársadalmi érdeknek. A mezőgazdaságban ■ pártmunka további javulásának döntő feltétele, hogy megerősödjön és javuljon a párt tagsági alapja. A XIV. kongresszus őta ezen a téren is elértünk néhány pozitív eredményt. Az egységes földműveszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon, a mezőgazdasági ellátásban és felvásárlásban, valamint a falvakon működő pártalapszervezetek a XIV. kongresszustól ez év júniusi 30-!g több mint 40 ezer tagjelöltet vettek fel a pártba, еЬЫН húszezer szövetkezeti tagot. Megjavult a szervezetek kosösszetétele is. A meglévő lehetőségeket azonban távolról senf meríthettük ki. Á járási pártbizottságoknak konkrétabban kell Irányítaniuk s folyamatot, segítséget kell nyújtaniuk főként a gyenge szervezeteknek, az ifjúmunkások mellett rendkívüli figyelmet keli szentelnünk a fiatal technikusok felvételének a párttagjelöltek sorába, mivel a jövö vezető dolgozók kiválasztásának alapját képezik majd. Nagy gondot kell fordítani a nők felvételérd Is. Ezen a téren felelős küldetése van a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek is. A pártpolitika és a párt vezető szerepe biztosításának szempontjából kulcsfontosságú a kádermunka. A szocialista mezőgazdaság építésének 25 éve folyamán a párt vezetésével felnövekedett a hűséges és hozzáértő vezető dolgozóknak, a termelés szervezőinek nemzedéke. A nagy szakosított vállalatok Irányításával, a műszaki fejlesztés konkrét elsajátításával, a mai mezőgazdasági ökonómia elsajátításával szemben támasztott gyorsan növekvő követelmények Igényes feladatok elé állítanak bennünket. A gyakorlat szemléltetően mutatja, hogy az egyes vállalatok vagy szakaszok lemaradásának oka gyakran éppen a vezető dolgozók lemaradásában rejlik. Következetesen bíráló Igényességet kell érvényesíteni az Irányító káderekkel szemben, és nagy gondot kell fordítani a kádertartalékok felkészítésére. A szocialista munkaverseny fejlesztésében most a fő feladat: támogatni azoknak a munkakollektíváknak a kezdeményezését, amelyek kötelezettségvállalásaikkal válaszolnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívására. El kel! mennünk minden egyes dolgozóhoz, fel kell keresnünk minden kollektívát, meg kell Ismertetni velük a feladatokat, meg kelj tanácskozni velük, mit tehetnek, hogy a legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a kitűzött célok teljesítéséhez. A felvetett problémák megoldásának alappillére a párt vezető szerepének megszilárdítása, főként az egységes eljárás biztosítása, a dolgozók mozgósítása, ezen Igényes feladatok ellenőrzése és káderellátása során. A közelgő évzáró taggyűlések és konferenciák Jelentős alkalmat adnak a Központi Bizottság mai ülése következtetéseinek feldolgozására az egyes pártszervek és szervezetek számára és gyakorlati megvalósítáukra. А XIV. kongresszus Irányvonala alapján a dolgozók szélei körű támogatásával jelentős sikereket értünk el a mezőgazdaság és az élelmezés Igényes szakaszán Is. A hátralevő Időben dolgozzunk még eredményesebben, és а XV. kongresszusnak Jelenthessük, hogy a döntő feladatokat* amelyeket а XIV. kongresszus tűzött ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elé. becsülettel teljesítettük. Az ülés határozatainak megvalósítása jó feltételeket teremt további fejlődésünkhöz.
