Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-11 / 41. szám
1975, október II, ■ SZABAD FÖLDMŰVES «. 9 Jól kihasználtáka derűs őszi Az őszi hónapokban vár a legtöbb tennivaló a mezőgazdasági üzemek dolgozóira. Igaz, napjainkban már sokat segítenek a gépek a cukorrépa, a kukorica, a burgonya betakarításában, de emellett kétkezi munkásokra is nagy szükség van. A közelmúlt napokban határszemlén jártunk és több helyütt szót váltottunk az egyik legfontosabb tennivaló — a cukorrépa betakarításával foglalkozókkal és a munkát irányító szakemberekkel. A Balog nad Ipfom-i (ipolybalogi) egyesült szövetkezet székházából a dolinkai (inámi) részlegre irányítottak, mivel ott „ássák“ a fontos ipari növényt. De mivel a határban senkit sem leltem, a közelben levő központi műhelyben érdeklődtem. Kiderült, hogy néhány órával ezelőtt végeztek egy 73 hektáros parcellán, s mielőtt „átrándulnának“ a balogi részlegre, rendbehozzák ‘a gépeken a kisebb meghibásodásokat. na polcát — Előfordul, hogy néha le kell állnunk. — Van ez fordítva is, — kontrázott rá Mics József. Néha a teherautók álldogálnak. Jó ez a türelmetlenség. Azt jelenti, mindenki szeretné, ha minél gyorsabban végeznének a cukorrépával, hogy aztán hozzáfoghassanak a kukorica begyűjtéséhez. Jól haladnak a fontos ipari növény betakarításával. Eddig még soha sem sikerült szeptember végére közel száz hektárról elszállítani a répát. Pedig az idén nem a tagság, a családtagok sokasága végzi a fontos munkát, hanem néhányan a gépek irányítói. kelt egyszerre a cukorrépa. Ezért a fejelőgépek nem végeznek tökéletes munkát. További gond a pótkocsihiány. Szeretnénk igénybe venni a régieket is, azokon már rosszak a fékek, és könnyen megbüntetik a traktoristát. Németh István azt újságolta, hogy hasonlóan mint az aratás idején, ók is ingyen kapják az ebédet és a hűsítő italokat. A répa levele a szárazság ellenére is, haragos zöld. A répafejet árpaszalmával keverve silózzák. Bizonyára kiváló tömegtakarmány érlelődik majd belőle. MÉG MINDIG KÉZIERŰVEL A vrbovkai (varbói) egyesült szövetkezetben ugyanabban az időpontban kezdték a répa betakarítását, mint Balogon. Csakhogy ott a komplex gépi betakarítás megoldatlan, s ezért sokkal lassabban haladnak a munkával. Ottjártamkor a 110 hektárból mindössze negyvenet szántottak ki és csak 15 hektárról szállították el a répát, holott az emberek sokasága hajlong a határban. Családonként 32 árat egyeltek és ugyanannyiról fejelik le a répát is. A szállítás lassúsága abból ered, hogy nincs elegendő rakodógép. Ezáltal jelentős veszteség ,éri a közöst, mivel a cukorrépa alaposan kiszárad. Ha pedig betakarják répalevéllel, nincs mit silózni. Ezek után aligha lesz hasonló átlag hektárhozam, mint tavaly (532 mázsa). Gondot okoz, hogy a répaszeletet 60 kilométer távolságba kelj szállítani, mégsem értékesíthetik kellőképpen, mert már nem tudják mivel keverni a silózásnál. Kajtor Tibor mérnök — agronómus, kissé bosszankodva beszélt ezekről a problémákról s határozottan kijelentette: „Ez így nem mehet tovább. Igaz, hogy új rakodókat már nem érdemes venni, de a jövőben feltétlenül meg kell oldanunk a komplex gépi betakarítást. Ez azért is szükséges, mert jövőre újból bővítjük a cukorrépa vetésterületét és nem lesz elegendő munkaerő a betakarításhoz.“ Ipari tanulók siettetik a szüretelést a íuricei (sőregi) szövetkezetben. Szüretelők között Gömör „kapujában“, a lankás és meredek domboldalakon hatalmas szőlőbirodalom alakult ki az utóbbi években. Szemnek is gyönyörködtető a végeláthatatlan szőlötenger, a szakszerűen elkészített „óriási“ teraszlépcsők. A šuricei (sőregi) egyesült efsz határában fogott meg ez a kép, ahol az idén már 60 hektáros területről szüretelnek. A vincellér — mindenki Gyula bácsija — szerint közepes lesz a termés. De vannak fajták, mint pédául az Olaszrizling, amelyből 100 mázsát is elérnek hektáronként. Az augusztus általában megtréfálta a szőlészeket. A zöldrothadás gyorsan bekövetkezett, és úgy látszott a „brigádozással“, ez csak aféle nyaralás. Akkor térdig érő sárban szedtük a cukorrépát és a buronyát. Nem szólva arról, hogy azt meg sem lehetett kóstolni. Jakab László és Zatykó Pál, géplakatos tanulók Cebovcéről (Csábról) kerültek a szakintézetbe. Nekik nem új a szüretelés, az ő falujukban mindig termesztettek szőlőt, s mint gyerekek segédkeztek a szüretelésben. Napjainkban a szüretelés nem megerőltető munka. A közép- és magas kordonos vezetékű tőkékről, kényelmesen, állva szedhetik a gazdag fürtöket DÖRÖG AZ ÄGY0 Az Ipoly mentén is javában szedik a szőlő nemes gyümölcsét. A Dolinka (Inám) mögött emelkedő domboldalról öt-tizpercenként dörrenést hallani. Két ágyú is ontja a falucskára a .tüzet“ és mégsem törik be egy ablak sem. — Ennyi seregélyre még a legöregebbek sem emlékeznek, — mondja kissé bosszankodva Bugyi István, a Bugyi József és Nagy Ferenc traktorosok rendbeszedík a cukorrépa betakarító gépsort, hogy a másik táblán is akadálytalanul dolgozhassanak. A betakarítógépek irányítói. Nagy Ferenc és Bugyi József, már több mint másfél évtizede ülnek a vasnyeregben. Az eltelt idő alatt többfajta géppel ismerkedtek meg. köztük a cukorrépabetakarító gépsorral is. A munkájuk nagy körültekintést igényel, mert „segéd“ nélkül végzik fontos tennivalójukat. Jó megértésben, egymást követően irányítják a gép sort. Ha valami kisebb hiba előfordul, összefognak és igyekeznek minél gyorsabban rendbehozni. Különben a szerelőműhely szocialista brigádjának a tagjai is készenlétben vannak és mindent megtesznek, hogy a gépek állandóan üzemeljenek. A gépek irányítói — emlékezve a múlt őszi kegyetlen időjárásra — minden percet kihasználnak. Az egyre rövidülő napok ellenére, fiz óra hoszszat üzemeltetik a gépeket és mostanában nem ismernek szabad szombatot. sőt esetenként még vasárnap is dolgoznak. — Ki kell használni a jó időt — állítja határozottan Nagy Vince me chanizátor; — ezernyi mostanában a tennivló és a gépek, szállítóeszközök kevésnek bizonyulnak. A közeli napokban még 65 hektárról kell cukorrépát betakaritani. De végezzük a talajelőkészítést a vetéshez, a mélyszántást s javában folyik a szüret. Emellett hátra van még a kukorica szedése. Ezért elkövetünk mindent, hogy a gépek rendbe legyenek. A mű hely dolgbzói közül ketten-hárman már a kora reggeli órákban a műhelyben vannak és elvégzik a legsürgősebb tennivalókat a gépeken. — Milyen hektárhozamdt várnak a cukorrépából? — Ogy 400 mázsa körül lesz a hektárátlag. — Messze szállítják a „fehér arany“ alapanyagát? — Szerencsére nem. csak a szom szédos Csalomiára. — Nem kell sokat várni a szállítóeszközökre? — érdeklődöm Bugyi Józseftől. HASONLÓAN MINT ARATÄSKOR A csalomiai egyesült efsz-ben 150 hektárról kell a cukorrépát betakarítani. A verőfényes szombat délután csak a fejelő gépek dolgoztak a ha tárban. Bajo Mihály, Vanko József, Németh István és József, a gépek kezelői megálltak egy röpke percre és Lekyr Michal mérnökkel a vasárnapi brigádot beszélték meg. Vanko József bejelentette, hogy családi kötelezettsége van — lakodalomba kell mennie — ezért nem tud résztvenni a munkában. — Hát akkor mulasson jól — szólt mosolyogva a mérnök. Majd keresünk valakit, aki helyettesíti. — Milyen gondjaik vannak a betakarításnál? — érdeklődtem a fiatal szakembertől. — A baj ott kezdődött, hogy nem A cukorrépa betakarítását sok helyen lassítja a derékig érő gyom. Sok bosszúságot okoz a szállítóberendezést megszabadítani a „kullancsként“ ráfonódó fűtől. Tény, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a vegyszeres gyomirtásra s nem kell sajnálni a pénzt, mint azt sok szövetkezetben teszik. Želovcén (Zsélyben) afelől érdeklődtem, miként használták fel a növényvédelemre szánt összeget? A tervezett 438 ezer koronából mindössze 285 ezret merítettek ki. Az egyik vezető dolgozó ezt a megjegyzést tette a káros takarékossággal kapcsolatban: — Az agronömusunk nem ment el tavasszal iskolázásra, így nem tudta pontosan, mennyi vegyszert kell adagolni. Nem csoda tehát, ha elfüvesed tek a kultúrnövények. Általában megállapítható, hogy a Veiké Krtiš-i (nagykürtösi) járásban jól haladnak a cukorrépa betakarításával. Szorgalmasak az emberek és jól kihasználták a derűs őszi napokat. Természetesen, ahol gépsorokkal végzik a fontos munkát, gyorsabb ütemben haladnak és sokkal jobban hasznosítják a répafejet is. Tóth Dezső A gépi betakarítás előnye, hogy a répafejet gyorsan silózhatják s az jóminőségű tömegtakarmány lesz. Foto: —tt— Ha nem jön közbe a jégverés, mindenütt hasonló termés lett volna — állítja Bugyi István, a szövetkezet vincellérje. A szerző felvételei. félig-meddig érett szőlőt le kell szedni. Szerencsére jöttek a verőfényes szeptemberi napok, melyek megállították a „kórt“, és a cukorfok három-négy százalékkal is növekedett. A szőlőszüretelés egyelőre nincs gépesítve, ezért sok kétkezi munkát igényel. Ebből pedig a sőregi szövetkezetben sincs elegendő. Tehát nagyon jól jött a filakovói (füleki) Kovosmalt szaktanintézet tanulóinak a segítsége. A szövetkezet dolgozói mellett több napon keresztül 70—80 fiatal siettette a fontos munka elvégzését. Hogy egy bogyó se vesszen kárba, a munkájukat az „irodista“ lányok ellenőrizték, akik szintén jól érezték magukat a szép őszi időben. Általában vidám volt a hangulat, mégsem ment a munka úgy mint más napokon. Szombat volt és a fiúk-lányok a délutáni órákban utaztak a szélrózsa minden irányába, a családi meleg fészekbe. Zagyi István, másodéves villanyszerelő tanuló, a falu szülötte. Tőle tudtam meg, hogy a keresetük az iskolai szocialista ifjúsági szervezet pénztárába kerül, amelyet főleg kirándulásokra fordítanak majd. Az elképzelések szerint legközelebb januárban vesznek részt egyhetes sítanfolyamon. — S kedvvel csináljátok ezt a munkát? — Ha összehasonlítjuk a tavalyi Berti bácsi megtölti a szőlőágyúf. vincellér. Még szerencse, hogy vannak szőlőágyúink, különben sok kárt tettek volna ezek a rusnya madarak. Berti bácsi közben el-el durrantjá az ágyút, amely közelről fülsiketítőén hat az emberre. i — Milyen termést várnak? — Rekordtermésre számítottunk, de sajnos, közbejött a jég, amely Jelentékeny kárt okozott. Ezt követte a zöldrothadás, és emiatt korán kellett kezdeni a szüretet. Szerencsére az idő jóra fordult, ' és ez jelentősen növelte a cukortartalmat. A szőlő eladásával nincs gond? — Jők a kapcsolataink a borászati üzemmel, ahol kora reggeltől késő estig átveszik a szőlőt. Kibélelt kocsival szállítjuk a nemes gyümölcsöt és ez meggyorsítja az átadást. Az ősz ellenére is zöldbe borult szőlősorok között sürögnek a szorgoskezű lányok- asszonyok. A szőlőt hagyományosan puttonyokba hordják és az „álláson“ levők döntik a pótkocsikba. Munkaerőből nincs hiányuk és így a saját berkeikben oldják meg g jókedv gyümölcsének szüretelését.-tt—
