Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-11 / 41. szám

1975, október II, ■ SZABAD FÖLDMŰVES «. 9 Jól kihasználtáka derűs őszi Az őszi hónapokban vár a legtöbb tennivaló a mezőgazdasági üzemek dolgozóira. Igaz, napjainkban már sokat segítenek a gépek a cukorrépa, a kukorica, a burgonya betakarításá­ban, de emellett kétkezi munkásokra is nagy szükség van. A közelmúlt napokban határszemlén jártunk és több helyütt szót váltot­tunk az egyik legfontosabb tennivaló — a cukorrépa betakarításával fog­lalkozókkal és a munkát irányító szakemberekkel. A Balog nad Ipfom-i (ipolybalogi) egyesült szövetkezet székházából a dolinkai (inámi) részlegre irányítot­tak, mivel ott „ássák“ a fontos ipari növényt. De mivel a határban senkit sem leltem, a közelben levő központi műhelyben érdeklődtem. Kiderült, hogy néhány órával ezelőtt végeztek egy 73 hektáros parcellán, s mielőtt „átrándulnának“ a balogi részlegre, rendbehozzák ‘a gépeken a kisebb meghibásodásokat. na polcát — Előfordul, hogy néha le kell áll­nunk. — Van ez fordítva is, — kontrázott rá Mics József. Néha a teherautók álldogálnak. Jó ez a türelmetlenség. Azt jelenti, mindenki szeretné, ha minél gyorsab­ban végeznének a cukorrépával, hogy aztán hozzáfoghassanak a kukorica begyűjtéséhez. Jól haladnak a fontos ipari növény betakarításával. Eddig még soha sem sikerült szeptember végére közel száz hektárról elszállí­tani a répát. Pedig az idén nem a tagság, a családtagok sokasága végzi a fontos munkát, hanem néhányan a gépek irányítói. kelt egyszerre a cukorrépa. Ezért a fejelőgépek nem végeznek tökéletes munkát. További gond a pótkocsi­hiány. Szeretnénk igénybe venni a régieket is, azokon már rosszak a fékek, és könnyen megbüntetik a traktoristát. Németh István azt újságolta, hogy hasonlóan mint az aratás idején, ók is ingyen kapják az ebédet és a hű­sítő italokat. A répa levele a szárazság ellenére is, haragos zöld. A répafejet árpaszal­mával keverve silózzák. Bizonyára ki­váló tömegtakarmány érlelődik majd belőle. MÉG MINDIG KÉZIERŰVEL A vrbovkai (varbói) egyesült szö­vetkezetben ugyanabban az időpont­ban kezdték a répa betakarítását, mint Balogon. Csakhogy ott a komplex gépi betakarítás megoldatlan, s ezért sokkal lassabban haladnak a munká­val. Ottjártamkor a 110 hektárból mindössze negyvenet szántottak ki és csak 15 hektárról szállították el a répát, holott az emberek sokasága hajlong a határban. Családonként 32 árat egyeltek és ugyanannyiról feje­lik le a répát is. A szállítás lassúsága abból ered, hogy nincs elegendő rakodógép. Ez­által jelentős veszteség ,éri a közöst, mivel a cukorrépa alaposan kiszárad. Ha pedig betakarják répalevéllel, nincs mit silózni. Ezek után aligha lesz hasonló átlag hektárhozam, mint tavaly (532 mázsa). Gondot okoz, hogy a répaszeletet 60 kilométer tá­volságba kelj szállítani, mégsem ér­tékesíthetik kellőképpen, mert már nem tudják mivel keverni a silózás­nál. Kajtor Tibor mérnök — agronómus, kissé bosszankodva beszélt ezekről a problémákról s határozottan kijelen­tette: „Ez így nem mehet tovább. Igaz, hogy új rakodókat már nem érdemes venni, de a jövőben feltétlenül meg kell oldanunk a komplex gépi betaka­rítást. Ez azért is szükséges, mert jövőre újból bővítjük a cukorrépa vetésterületét és nem lesz elegendő munkaerő a betakarításhoz.“ Ipari tanulók siettetik a szüretelést a íuricei (sőregi) szövetkezetben. Szüretelők között Gömör „kapujában“, a lankás és meredek domboldalakon hatalmas szőlőbirodalom alakult ki az utóbbi években. Szemnek is gyönyörködtető a végeláthatatlan szőlötenger, a szak­szerűen elkészített „óriási“ teraszlép­csők. A šuricei (sőregi) egyesült efsz határában fogott meg ez a kép, ahol az idén már 60 hektáros területről szüretelnek. A vincellér — mindenki Gyula bácsija — szerint közepes lesz a termés. De vannak fajták, mint pé­­dául az Olaszrizling, amelyből 100 mázsát is elérnek hektáronként. Az augusztus általában megtréfálta a szőlészeket. A zöldrothadás gyor­san bekövetkezett, és úgy látszott a „brigádozással“, ez csak aféle nyara­lás. Akkor térdig érő sárban szedtük a cukorrépát és a buronyát. Nem szólva arról, hogy azt meg sem lehe­tett kóstolni. Jakab László és Zatykó Pál, gépla­katos tanulók Cebovcéről (Csábról) kerültek a szakintézetbe. Nekik nem új a szüretelés, az ő falujukban min­dig termesztettek szőlőt, s mint gye­rekek segédkeztek a szüretelésben. Napjainkban a szüretelés nem meg­erőltető munka. A közép- és magas kordonos vezetékű tőkékről, kényel­mesen, állva szedhetik a gazdag für­­töket DÖRÖG AZ ÄGY0 Az Ipoly mentén is javában szedik a szőlő nemes gyümölcsét. A Dolinka (Inám) mögött emelkedő domboldal­ról öt-tizpercenként dörrenést hallani. Két ágyú is ontja a falucskára a .tüzet“ és mégsem törik be egy ablak sem. — Ennyi seregélyre még a legöre­gebbek sem emlékeznek, — mondja kissé bosszankodva Bugyi István, a Bugyi József és Nagy Ferenc traktorosok rendbeszedík a cukorrépa beta­karító gépsort, hogy a másik táblán is akadálytalanul dolgozhassanak. A betakarítógépek irányítói. Nagy Ferenc és Bugyi József, már több mint másfél évtizede ülnek a vasnye­regben. Az eltelt idő alatt többfajta géppel ismerkedtek meg. köztük a cukorrépabetakarító gépsorral is. A munkájuk nagy körültekintést igé­nyel, mert „segéd“ nélkül végzik fon­tos tennivalójukat. Jó megértésben, egymást követően irányítják a gép sort. Ha valami kisebb hiba előfordul, összefognak és igyekeznek minél gyorsabban rendbehozni. Különben a szerelőműhely szocialista brigádjának a tagjai is készenlétben vannak és mindent megtesznek, hogy a gépek állandóan üzemeljenek. A gépek irányítói — emlékezve a múlt őszi kegyetlen időjárásra — minden percet kihasználnak. Az egyre rövidülő napok ellenére, fiz óra hosz­­szat üzemeltetik a gépeket és mosta­nában nem ismernek szabad szomba­tot. sőt esetenként még vasárnap is dolgoznak. — Ki kell használni a jó időt — állítja határozottan Nagy Vince me chanizátor; — ezernyi mostanában a tennivló és a gépek, szállítóeszközök kevésnek bizonyulnak. A közeli na­pokban még 65 hektárról kell cukor­répát betakaritani. De végezzük a talajelőkészítést a vetéshez, a mély­szántást s javában folyik a szüret. Emellett hátra van még a kukorica szedése. Ezért elkövetünk mindent, hogy a gépek rendbe legyenek. A mű hely dolgbzói közül ketten-hárman már a kora reggeli órákban a mű­helyben vannak és elvégzik a legsür­gősebb tennivalókat a gépeken. — Milyen hektárhozamdt várnak a cukorrépából? — Ogy 400 mázsa körül lesz a hek­tárátlag. — Messze szállítják a „fehér arany“ alapanyagát? — Szerencsére nem. csak a szom szédos Csalomiára. — Nem kell sokat várni a szállító­eszközökre? — érdeklődöm Bugyi Józseftől. HASONLÓAN MINT ARATÄSKOR A csalomiai egyesült efsz-ben 150 hektárról kell a cukorrépát betaka­rítani. A verőfényes szombat délután csak a fejelő gépek dolgoztak a ha tárban. Bajo Mihály, Vanko József, Németh István és József, a gépek ke­zelői megálltak egy röpke percre és Lekyr Michal mérnökkel a vasárnapi brigádot beszélték meg. Vanko József bejelentette, hogy családi kötelezett­sége van — lakodalomba kell mennie — ezért nem tud résztvenni a mun­kában. — Hát akkor mulasson jól — szólt mosolyogva a mérnök. Majd keresünk valakit, aki helyettesíti. — Milyen gondjaik vannak a beta­karításnál? — érdeklődtem a fiatal szakembertől. — A baj ott kezdődött, hogy nem A cukorrépa betakarítását sok he­lyen lassítja a derékig érő gyom. Sok bosszúságot okoz a szállítóberende­zést megszabadítani a „kullancsként“ ráfonódó fűtől. Tény, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a vegy­szeres gyomirtásra s nem kell saj­nálni a pénzt, mint azt sok szövetke­zetben teszik. Želovcén (Zsélyben) afelől érdek­lődtem, miként használták fel a nö­vényvédelemre szánt összeget? A ter­vezett 438 ezer koronából mindössze 285 ezret merítettek ki. Az egyik ve­zető dolgozó ezt a megjegyzést tette a káros takarékossággal kapcsolat­ban: — Az agronömusunk nem ment el tavasszal iskolázásra, így nem tudta pontosan, mennyi vegyszert kell ada­golni. Nem csoda tehát, ha elfüvesed tek a kultúrnövények. Általában megállapítható, hogy a Veiké Krtiš-i (nagykürtösi) járásban jól haladnak a cukorrépa betakarítá­sával. Szorgalmasak az emberek és jól kihasználták a derűs őszi napo­kat. Természetesen, ahol gépsorokkal végzik a fontos munkát, gyorsabb ütemben haladnak és sokkal jobban hasznosítják a répafejet is. Tóth Dezső A gépi betakarítás előnye, hogy a répafejet gyorsan silózhatják s az jó­­minőségű tömegtakarmány lesz. Foto: —tt— Ha nem jön közbe a jégverés, min­denütt hasonló termés lett volna — állítja Bugyi István, a szövetkezet vincellérje. A szerző felvételei. félig-meddig érett szőlőt le kell szed­ni. Szerencsére jöttek a verőfényes szeptemberi napok, melyek megállí­tották a „kórt“, és a cukorfok há­rom-négy százalékkal is növekedett. A szőlőszüretelés egyelőre nincs gépesítve, ezért sok kétkezi munkát igényel. Ebből pedig a sőregi szö­vetkezetben sincs elegendő. Tehát na­gyon jól jött a filakovói (füleki) Ko­­vosmalt szaktanintézet tanulóinak a segítsége. A szövetkezet dolgozói mellett több napon keresztül 70—80 fiatal siettette a fontos munka el­végzését. Hogy egy bogyó se vesszen kárba, a munkájukat az „irodista“ lányok ellenőrizték, akik szintén jól érezték magukat a szép őszi időben. Általában vidám volt a hangulat, még­sem ment a munka úgy mint más na­pokon. Szombat volt és a fiúk-lányok a délutáni órákban utaztak a szélró­zsa minden irányába, a családi me­leg fészekbe. Zagyi István, másodéves villany­­szerelő tanuló, a falu szülötte. Tőle tudtam meg, hogy a keresetük az is­kolai szocialista ifjúsági szervezet pénztárába kerül, amelyet főleg ki­rándulásokra fordítanak majd. Az el­képzelések szerint legközelebb ja­nuárban vesznek részt egyhetes sítan­folyamon. — S kedvvel csináljátok ezt a munkát? — Ha összehasonlítjuk a tavalyi Berti bácsi megtölti a szőlőágyúf. vincellér. Még szerencse, hogy van­nak szőlőágyúink, különben sok kárt tettek volna ezek a rusnya madarak. Berti bácsi közben el-el durrantjá az ágyút, amely közelről fülsiketítőén hat az emberre. i — Milyen termést várnak? — Rekordtermésre számítottunk, de sajnos, közbejött a jég, amely Je­lentékeny kárt okozott. Ezt követte a zöldrothadás, és emiatt korán kel­lett kezdeni a szüretet. Szerencsére az idő jóra fordult, ' és ez jelentősen növelte a cukortartalmat. A szőlő eladásával nincs gond? — Jők a kapcsolataink a borászati üzemmel, ahol kora reggeltől késő estig átveszik a szőlőt. Kibélelt ko­csival szállítjuk a nemes gyümölcsöt és ez meggyorsítja az átadást. Az ősz ellenére is zöldbe borult szőlősorok között sürögnek a szorgos­kezű lányok- asszonyok. A szőlőt ha­gyományosan puttonyokba hordják és az „álláson“ levők döntik a pótko­csikba. Munkaerőből nincs hiányuk és így a saját berkeikben oldják meg g jókedv gyümölcsének szüretelését.-tt—

Next

/
Oldalképek
Tartalom