Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-12 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. július 12. 6 f is lehetne, ha... Á nitrai járás mezőgazdasági üze­mei május 31-ig minden nehézség el­lenére teljesítették a tejeladási terv­feladataikat: öt hónap alatt a terve­zett 16 millió 639 ezer liter tej he­lyett 17 millió 300 ezer litert adtak a közellátás részére. A járási összered­­mények valóban szépek, hiszen a gaz­daságok már június első felében tel­jesítették az ötéves tejeladási tervet. Hanzlík Karol mérnök, a jmi zoo­­technikusa mondotta: — Az összeredmények értékelésé­nél különbséget kell tenni az egyes mezőgazdasági üzemek között, járá­sunk területén vannak élenjáró tej­termelő üzemek, amelyek jóval túl­teljesítették a tejeladás tervét: a slá­­deékovói Haladás 121,2, a vráblei Bé­ke 118,7, a Červený Hrádok-i szövet­kezet 108,4, V. Cetin-i 107,2, a ladicei szövetkezet pedig 119 százalékra tel­jesítette május végéig a tejeladás ter­vét. Végeredményben ezeknek a gaz­daságoknak köszönhető, hogy járási viszonylatban jók az eredmények. Ez­zel szemben a járás területén van tizennyolc mezőgazdasági üzem, ame­lyekben nem használják ki az adott lehetőségeket és hónapról hónapra nem tesznek eleget feladataiknak. Ča­­radice május 31-ig a tervezett 190 ezer liter helyett csak 170 ezer 080 litert adott el. Čierne Klačany 119 ezer liter tej helyett mindössze 94 ezer 558 litert értékesített (a napi fe­­jési átlag 5,18 liter), Vozokany 64,8 százalékos, Topolőianky 87,5 százalé­kos tervteljesítést ért el. Májusban és júniusban, ahogy az állatok zöldta­karmányt kaptak, ezekben a szövetke­zetekben is javulás állt be. A napi tejelékenység tehenenként 1—2 liter­rel növekedett. Ha a fenti gazdasá­gok is nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy a lemaradást behozzák és teljesítsék az állammal szembeni kötelezettségüket, akkor valószínűleg rövidesen emelkedni fog a járási tej­termelési átlag. A tejtermelés hiányosságait illetően a szövetkezetek vezetői és dolgozói legtöbbször a takarmányhiányra hi­vatkoznak, ami a múlt évi rossz idő­járás következménye: vagyis nem tud­tak megfelelő mennyiségű és minősé­gű takarmányt etetni az állatokkal, főleg a kora tavaszi hónapokban, s ez a tejtermelés rovására ment. Elisme­rem, hogy a tavalyi szeszélyes időjá­rás következtében a takarmányok mi­nősége nem volt a legjobb. De végre azon is el kell gondolkodni, vajon a mezőgazdasági üzemek vezetői tneg­­tettek-e mindent annak érdekében, hogy a megtermett takarmányt idő­ben betakarítsák, s azt a már ismert módszerekkel tartósítsák? Ám a takarmányhiány a tejterme­lésben nem kizárólagos okozója a rossz eredményeknek. Közismert tény, hogy hozzáértéssel a gyengébb minő­ségű takarmányokat is fel lehet javí­tani. A tejtermelés fokozása nagyban függ a lelkiismertes munkától és a hozzáértéstől. Ezt azok tudják a leg­jobban, akik közvetlenül ezen a mun­kaszakaszon dolgoznak. Vajon a ve­zetők tettek-e megfelelő intézkedése­ket a jobb munkaszervezés, a munka­idő jobb kihasználása, a tartalékok feltárása érdekében? Az elemzések során az derül ki, hogy a tejterme­lésben azok az üzemek érnek el jó eredményeket, amelyek úgy a takar­mányféleségek termesztésében, mint a munkaszervezésben következetesek. A LEGJOBBAK KÖZÖTT A ladicei (lédeci) szövetkezet éve­ken át nagy nehézségekkel küzdött a tejtermelésben A tejeladási tervet nem teljesítette. Keresték, kutatták az okokat, mondotta Karabínoš Imre, a szövetkezet elnöke, jó időbe tellett, amíg végre sikerült feltárni a tejter­melést gátló tényezőket. Kiderült, hogy a gyönge tejtermelés okozója nagyon sok esetben maga az ember, a rossz eredmény sok esetben a te­hénállományban dolgozók hanyag munkájának a következménye. Balko Mihály, a gazdaság ökonómusa is ezen a véleményen van. A hiányossá­gok okainak a feltárása után azonnal hozzáláttak azok eltávolításához. A hanyag, felületes dolgozókat levál­tották, elbocsájtották, vagy megbün­tették. A rátermett gondozók — ete­tők és fejők — szakmai előadásokon vettek részt, amelyeket Karabínoš Imre és Sebők Gellért zootechnikus tartott. Ilyen intézkedések után ebben az évben javult a tejtermelés, sőt a ladicei szövetkezet felsorakozott a járás legjobb tejtermelői közé. öt hó­nap alatt 119 százalékra teljesítették a tejeladás tervét. Ebben az esetben is megmutatkozott, hogy a tehenek hasznossága nemcsak a jó minőségű takarmánytól, hanem nagy mértékben attól is függ, milyen a gondozók mun­kához való viszonya. A jelenlegi 218 db fejőst nyolc etető gondozza, nyolc fejőnő pedig hagyományos gépi berendezéssel fej. Az állatokat úgy osztották el egymás között, hogy egy gondozó se legyen elégedetlen. A legjobb etetőket és feiőket negyedévenként megjutalmaz­zák (400—500 korona). Tehát a dol­gozók anyagilag is érdekeltek abban, hogv a lehető legjobban végezzék el a rájuk bízott munkát. A jó munkaszervezésen kívül nem feledkeznek meg a jó haszontulaj­donságokkal rendelkező tehénállo­mány létrehozásáról sem. Rendszere­sen gondoskodnak az utódok nevelé­séről. Az idén 99 borjúból három nusztult el, de vásárolnak 18 db üszőt is, hogy az állományt a tervezett szinten tudják tartani. Az első félév­ben 34 gyönge hasznosságú tehenet kiselejteztek. A tehenek az 1958 ban épített K—96-os típusú istállókban vannak elhelyezve. Ezekben a munka hagyományos módszerekkel folyik. Karabínoš elvtárs szavaiból azt vettem ki, hogy nagy gondot fordíta­nak a takarmányféleségek, keverékek termesztésére. A szálastakarmányok első kaszálásából szénát készítettek, amit megfelelő helyen tudnak tárolni. A keverékekből jó minőségű silót ké­szítenek. A siló minőségét 0,5 száza­lék karbamid hozzáadásával javítják. Takarmányhiányuk a kora tavaszi hó­napokban sem volt és a tejtermelés fokozatosan növekedett. A napi fejési átlag egy tehéntől márciusban 7,44, áprilisban 7,48, májusban 7,51 liter volt. Vagyis a tervezett 7,37 liternél naponta többet fejtek egy tehéntől. A CSKP KB novemberi plénumának a takarékosabb gazdálkodásra vonat­kozó határozata értelmében a szövet­kezet vezetői és dolgozói igyekeznek feltárni azokat a tényezőket, amelyek a gazdaságosabb termelést elősegítik. Ennek érdekében csökkentik az egy liter tej kitermeléséhez szükséges abrakmennyiséget s több zöldtakar­mányt etetnek, júniusban 8,2 literes fejési átlagot értek el napi 1,5 kg abraktakarmány fogyasztása mellett. Azoknak a frissfejős teheneknek, a­­melyek naponta 10 liternél több tejet adnak, 0,30 kg-mal növelik az abrak­adagot. A fehérje pótlására az álla­tok lucernalisztet is kapnak. Az ab­raktakarmány adagolását úgy is csök­kentették, hogy jó minőségű tavaszi keveréket — borsót zabbal — etettek az állatokkal. TELJESÍTIK FELADATAIKAT A jeleneci (gímesi) szövetkezet zootechnikusa Schuster Béla mérnök. Nyolc éve dolgozik itt. Többéves ta­pasztalatokkal rendelkező szakember. Jól ismeri az állattenyésztésben fel­merülő problémákat. Tudatában van annak, hogy csak céltudatos, terv­szerű munkával lehet eredményeket elérni. Neki köszönhető, hogy a szö­vetkezet évek óta teljesíti tejeladási kötelezettségeit. A szövetkezetben 338 db fejőst tartanak nyilván. Ezt a számot az év végéig 350-re növelik. Rendszeresen gondoskodnak az utód nevelésről. Ebben az évben 80 borjút nevelnek. Sajnos, a borjúelhullás a múlt évhez viszonyítva ezidáig két százalékkal emélkedett. Ennek az volt az oka, hogy kevés férőhellyel ren­delkeznek és a borjazások idején (március, április) 30—40 db-al több borjú volt az istállóban. Ennek követ­keztében a gyengébbek megbeteged­tek és elpusztultak. Igen nagy gondot fordítanak a ta­karmányalap biztosítására. Az előző évek tapasztalataiból indultak ki. 1970-től a takarmányfélék jelentős részét szenázsolják. 1973-ban és 1974- ben .például hiány mutatkozott a vö­rösheréből, mert kevés volt a termés, másrészt azért, mert zölden föletet­ték az állatokkal. Ebben az évben az 1200 hektáros területből 320 hektárt takarmányfélékkel vetettek be. Az idén annak ellenére, hogy nem ter­vezték már 20 vagon takarmányt sze­­názsoltak, mivel rossz volt az időjá­rás a betakarításkor. Igyekeznek csökkenteni az abrak­fogyasztást. Egy liter tej kitermelésé­re 30 dkg-ot használnak fel. Ezt a mennyiséget — a második félévben — a takarmányok gazdaságosabb ki­használásával 0,26 kg-ra csökkentik. Tervüket, amely 441 ezer liter tej el­adását írta elő az elős félévre, telje­sítették. A termelés növekedése sok ténye­zőtől függ. A legkorszerűbb technikai eljárások kihasználásától kezdve egé­szen az egyszerű és hagyományos ké­zi munkáig. A CSKP KB novemberi plénumának határozata kimondja, hogy állattenyésztésünk színvonala csak abban az esetben emelkedhet, ha az állattenyésztést összehangoljuk a növénytermesztéssel. Tehát az eddi­gieknél jóval nagyobb gondot kell fordítani a takarmányféleségék ter­mesztésére, s a megtermett takarmá­nyokból idejekorán jő minőségű, fe­hérjékben gazdag alapot kell bizto­sítani az állatok részére! Nagy Teréz MAKKOSABBAN! .. .a pótalkatrészekkel Az 5723 hektár földterületen gazdálkodó Bajéi Állami Gazdaság dolgozóinak munkáját kilencven erőgép segíti. Ilyen nagy géppark­ban már nem kis gondot jelent az erőgépek jobb, gazdaságosabb ki­használása. A novemberi pártplé­­num takarékosabb gazdálkodást szorgalmazó felhívása arra ösztö­nözte a dolgozókat, hogy feltárják a takarékosabb gazdálkodás lehe­tőségeit, ésszerű géphasználással, és karbantartással meghosszabbít­sák erő- és munkagépeik élettar­tamát. Capú mérnök elvtárs elmondot­ta, hogy a gépesítési csoport dol­gozóinak elsőrendű feladata a gé­pekről való gondoskodás, a jő kar­bantartás. A CSKP KB novemberi, illetve az SZLKP KB januári párt­plénumának szellemében elhatá­rozták, az eddiginél jobban vi­gyáznak a gépekre, hogy a gazda­ság a lehető legkevesebbet költsön pótalkatrész-vásárlásra. Az évi terv közel másfél millió koronát irányoz elő alkatrészvá­sárlásra. A dolgozók — a szocia­lista brigádok példás kezdeménye zésére — vállalták, hogy négy szá­zalékkal csökkentik az évi pót­alkatrész-fagyasztást, amelynek pénzbeli értéke 80 ezer korona. Ezt a megtakarítást úgy tudják el­érni, ha a gépkezelő hetente egy­szer alaposan megtisztogatja gé­pét, átvizsgálja, s a kisebb hiba kát azonnal kijavítja. A gépeket rendszeresen ellenőrzik. Így ha egy alkatrész jelentékenyebb ko­pásnak indul, arra figyelmeztetik a traktorost, — aki időben beje­lenti a gépesítőnek, — hogy bizo­nyos alkatrészre lesz szükség a traktor üzemképességének megőr­zéséhez. Lehetővé teszik, hogy a gépek ne vesztegeljenek napokig, esetleg hónapokig pótalkatrész­hiány miatt. A kis hibák azonnali kijavításával elejét veszik a na­gyobb hibásodásoknak és a túlzott üzemanyagfogyasztásnak, s egyút­tal biztosítják a feladatok határ­­időbeni elvégzését. Misák Rudolf .. .a takarmánnyal A Selicei (szelőcei) Efsz barom­­' fttelepének vezetőjével, Hofbauer Ivánnal beszélgettünk a baromfi-5 takarmánnyal való takarékosság­ról. A vezetőség megtárgyalta a novemberi plenáris ülés határoza­tait. Azokat a gazdaság üzemében ; érvényesítik — természetesen a baromfitelepen is, amely a szövet­kezet állatállományának takarmá­nyozására fordított pénzösszegből 51 százalékot fogyaszt. A baromfitelep dolgozói keltető­tojástermeléssel és keltetéssel, ét­kezési tojástermeléssel és húster­meléssel foglalkoznak. A keltető tojástermelésre ROSS—1 tyúkokat tenyésztenek, amelyekből évenként 10—20 ezer db-ot meghagynak a í gazdaság részére. Tenyésztelepü­­■ kön ezektől évenként 1,5 millió \ csibét keltetnek. Ebből napos kor­ban egymillió 400 ezer csibét el­adnak az egyes gazdaságoknak a szerződés szerint. Ennél a tyúk­fajtánál gazdaságos termelést csak úgy lehet elérni, ha a takarmányo­zás technológiáját szigorúan be­tartják, mert ellenkező esetben túlságosan elhízik, a tojástermelés csökken és a tervezett takarmány­­fogyasztást is túllépik. A telepen 15 darab „BIOS— 10 000“-es keltetőgép van. A tava­lyi évben a keltetőbe berakott to­jás 81,79 saózaléka kelt ki. Ebben az évben ezt a szép eredményt igyekszenek túlszárnyalni. Étkezési tójástermelésre a múlt évben az üzem „SSL“ tojótyúkokat tenyésztett. A gazdaságosabb ter­melés érdekében áttértek a Sha­ver—Starecross—288-as könnyebb fajta tyúk tenyésztésére. Ez a fajta . az előbbitől élősúlyban 30—40 dkg-al könnyebb, tojáshozama ha­sonló, de az egy tojásra számított takarmányfogyasztása két dkg-mal kevesebb. Jelenleg ezen a részle­gen 45 ezer db tyúkot tartanak. Az állományt 1980-ig 150 ezer da­rabra akarják bővíteni. Az étkezési tojásrészleg tyúkjai jelenleg egy háromemeletes ketre­ces és három rostosrendszerű tojó­házban vannak elhelyezve. A táv­lati tervek szerint a rostosrend­szerű épületeket ketrecesrendszerű épületekre építik át, mivel ezek­ben a termelés sokkal gazdaságo­sabb. A hústermelés a baromfitelep egy részén még a régi módszerrel folyik. Itt baromfiólak találhatók. Mindegyikben 250 tyúkot tartot­tak. Ezek az épületek már elhasz­nálódtak, de még mindig használ­hatóak. A szövetkezet vezetősége szem előtt tartja ezt a fontos jel­szót: „Takarékoskodj anyaggal, pénzzel és idővel!“ Ennek értelmé­ben ezeket az épületeket baromfi­hús-termelésre használják fel. Tu­datában vannak annak, hogy ha­zánk baromfihús ellátásának nép­­gazdasági szempontból nagy a je­lentősége. Ezért évi 2800 mázsa baromfihúst termelnek a közellá­tás részére. A baromfitelepen a vezetőkön kívül harminchétén dolgoznak. A legjobb eredményeket a keltetőnél Fiala Magdolna és csoportja, il­letve Lauró Gabriella* és csoportja éri el. A tojástermelésnél pedig Bahurek Ilona és csoportja jeles­kedik. Takarmányból az évi terv 44 510 mázsa, ennek értéke 8312 ezer ko­rona. A terv szerint megtakaríta­nak 2725 mázsa takarmányt, azaz 653 ezer koronát. Hofer Lajos Teljesítik vállalásaikat Megoldották a problémát A Gabčíkovoi Állami Gazdaságban már évek óta foglalkoznak szójatermesztéssel. Az utóbbi három év átlagában közel 15 mázsa hektáronkénti átlag­hozamot értek el. A múlt évben azonban csak 13,8 mázsa szójabab termett egy hektáron. Ebben az egyéb tényezőkön kívül nagy szerepet játszott az is, hogy a vegyszeres gyomirtás nem volt a leg­eredményesebb, s így be kellett kapálni, ki kellett gyomlálni a növényzetet. Ez még nem is lett vol­na olyan nagy baj — legfeljebb drágábban termel­tek volna egy mázsa szóját —, csakhogy az embe­rek nem nagyon törődtek azzal, kivágnak-e itt-ott 1—j egyedet vagy sem. „Hisz elég sűrű az aműgy­­is, meg sem látszik rajta, ha egy kicsit megritkít­juk!“ — mondogatták, ha a csoportvezető vagy más vezető személyiség figyelmeztette őket. Egy­szeri kapálásnál az ellenőrzések szerint mintegy . 80—100 ezer egyeddel csökkent a hektáronkénti növény sűrűség. Ez azután meglátszott az elért hozamon is. S bizony olyan évek is voltak, hogy kétszer kellett bekapálni a szóját! Az idén az eddig használatos Trejlan mellett már Afalon készítményt is alkalmaztak gyomir­tásra. Nem is kellett kapálni, gyomlálni a szóját! Az egyedszámlálás eredménye kimutatta, 500—600 tezer egyed van átlagosan egy hektár termőterü­leten, ami szerény számítások szerint is legalább 3 mázsával nagyobb átlaghozamra enged követ­keztetni, mint amilyet az utóbbi három év átlagá­ban elértek. S így nemcsak a termés lesz több, a szükséges munkaráfordítás is csökken. Lám-lám, mennyit jelent az, ha idejében, körül­tekintően és az igényeknek megfelelően végezzük el a vegyszeres gyomirtást! —bor— A 38B0 hektáros Vydrany-i Dukla Efsz vezetősége megkülönböztetett figyelmet szentel az üzemanyag­fogyasztás ésszerű csökkentésé­nek. Mégpedig azért, mert a taka­rékosabb gazdálkodásra ösztönző párthatározatok értelmében érté­kes kötelezettségvállalást tettek a közös tagjai. Elhatározták, hogy az ésszerű gépkihasználás, körül­tekintő munkaszervezés, a koráb­binál is jobb karbantartás stb. ré­vén 50 ezer korona értékű hajtó­anyagot takarítanak meg az év fo­lyamán. Ez összesen 24 ezer lifer hajtóanyagot képvisel. Ez a 4 százalékos fogyasztás­csökkentés annyit jelent, hogy a naftamotoroknál például naponta 1 literrel kevesebb üzemanyagot fogyaszthatnak, aminek viszont nem szabad kihatással lenni az el­végzett munka mennyiségére, vagy minőségére. Tehát csakis az ész­­szerűség határáig- terjedhet ki a takarékosság. Az üresjáratok korlátozásának és a legkisebb hibák azonnali el­távolításának fontossága mellett természetesen arra is rámutattak a dolgozók, hogy eddig igen sok benzin és nafta fogyott például azért is, mert egyesek az alkatré­szek tisztogatására és kézmosás­ra is üzemanyagot használtak. A takarékossági mozgalom sikere érdekében most már ennek is ele­jét vették. A takarékosabb gazdálkodás el­vének megvalósításában a kommu­nisták járnak az élen, s szorgal­mas munkával mutatnak példát társaiknak. A vállalások teljesíté­sét havonta ellenőrzik, negyed­évenként pedig részletesen érté­kelik. Az első három hónap ered­ménye biztató, hiszen a kitűzött célt minden szakaszon elérték. Adott tehát a lehetőség, hogy év végére elérjék, esetleg túl is tel-' j jesítsék a szövetkezet dolgozói ta­karékossági vállalásaikat. S nem­csak a hajtóanyagok megtakarítá­sában, hgnem a villamos energiá­val és az erölakarmányokkal való gazdálkodásban is, ahol 10—1B ezer korona értékű megtakarításra tettek ígéretet. Krascsenics Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom