Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-12 / 28. szám

Egyeztessük össze az érdekeket! A napokban több mezőgazdasági üzemben jártam és öröm­mel láttam, hogy az aratási munkatervekbe már belefoglalták a cseh országrészekből és Szlovákia északi körzeteiből érkező kombájnokat. Pontosan feltüntették a kombájnosok neveit, és a kombájnok típusát is. Ez a tény arról tanúskodik, hogy me­zőgazdasági üzemeink vezetői kellő komolysággal készülnek az aratásra, és tudatában vannak annak, hogy közös összefo­gással kevesebb veszteséggel, gyorsabban gyüjthetik be a ter­mést. A múlt évben épp aratáskor jártam a búcsi és még szá­mos szövetkezetben, ahová a cseh országrészekből érkező kombájnosok már szinte hazajárnak. }é barátjaik, közel! isme­rőseik vannak, és a napi fáradságos munka elvégzése után szívesen elbeszélgetnek. Meghívják őket a munkasziinetekben egy kis családi összejövetelre. Azt is mondhatnánk, hogy a több év óta Szlovákiába járó cseh nemzetiségű kombájnosok már egy nagy család tagjaivá váltak. De hasonlóan illeszked tek be a csehországi szövetkezetekbe a szlovákiai szövetkeze­tek kombájnosai is. Szívesen járnak oda. mert úgy érzik, hogy testvérként fogadják őket. fgy fonódik ez a barátság szóró sabbra évről évre. Szocialista hazánkban tehát olyan kedvező kapcsolatok ala kultak ki az új kenyér begyűjtésekor is, amelyek arról tanús­kodnak. hogy ma már mindenkinek szívügye a lehető legkisebb veszteséggel történő begyűjtés. Igaz, olykor-olykor még elő­térbe kerülnek az egyéni érdekek is. Néhány vezető fél, hogy a gép idő előtt túlságosan megkopik, elhasználódik, de ha szükség van rá. akkor mindent félretéve, testvéri jobbot nyúj­tanak még azok is. akik előzőleg tétováztak. Utainkon máris százszámra érkeznek Szlovákia déli részébe a nagyteljesítmé­nyű kombájnok. A testvéri összefogás elmélyülésének köszön­hető. hogv többek között például a galántai járásban 110 kom­bájnnal több foghat az aratáshoz, mint a múlt évben. Mintegy 210 kombájnt kapnak a cseh országrészekből és Szlovákia északi körzeteiből. Iványi Vince mérnök, járási főaero­­nómus elmondotta, hogy 15 járással kötöttek előzőleg közös előnyökön alapuló egyezményt kombájnok és kombájnosok cseréiére. Ezen kívül már kidolgozták azt a tervet, amely sze­rint járási méretben is átcsoportosítják a géneket azokba a körzetekbe, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez nagyon egészséges jelenség, mert a közeli és gyors segítség nagyon hatásos. Tovább kell ánolni más járásokban is az ilven kezrte ményezét. mert a múlt évben sajnálatos esetek fordultak elő. Amíg az egyik mezőgazdasági üzemben szín alatt pihentek a kombájnok, a másikban géphiáúy miatt lassan folyt az aratás.. A napokban elbeszélgettem Uhňák elvtárssal, a levicei (lévai) pártbizottság vezető titkárával a múltévi gabonabe­­gyfijtéssel kapcsolatos felhívásuk visszhangjáról. Kissé csüg­gedten mondotta, hogy kevés járás válaszolt rá. és ez a kö­zömbösség elkedvetlenítette. Márpedig a versenyben való résztvétel mindig öntönzően hatott. A különböző kötelezett­ségvállalások. szocialista versenyek szintén nagyban segítik a dolgozók munkakezdeménvezését. Nem árt, ha az elmúlt évek tanasztalatai alapján aratás idején minél több villámújságot adnak ki. és szemléltető agitációs táblákon népszerűsítik az élenjáró begyűjtés hazai és vendégmnnkásait. Ne sajnáljuk a kiváló dolgozóktól a helyi hangszórón küldött jutalomnótát sem. Evrői évre hangoztatjuk, hogy az aratás nemcsak a mező gazdasági dolgozók ügye. hanem az egész társadalomé. A le­hető legsikeresebb munka érdekében jó lenne, ha az egyes mezőgazdasági üzemek védnökségi üzemei, az időjárás alaku­lásától függően, meghatároznák, hogy mennyi szállítóeszközt és hány szakembert, fizikai dolgozót bocsátanak a rászorulók részére. Az üzemvezetők épp a begyűjtés igényeinek megfele­lően kissé korlátozhatnák a szabadságra menő dolgozók szá­mát. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, és a társadalmi érdekeket szem előtt tartva kell dönteni. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságok nem mindenütt szervezték meg jól a hely­ben lakó. de más üzemekben és intézményekben dolgozók se gitségét a gabonabegyűjtésekhez. A másik oldalon az is elő­fordult. hogy a mezőgazdasági üzemek, az anyagi kiadásoktól félve nem fogadták szívesen a munkára kínálkozó brigádoso­­kat. )obban össze kell egyeztetni az érdekeket, és akkor az eredmény nem maradhat el. Balia József Az SZSZK párt- és kormányküldöttsége Jozef Lenárt elvtárssal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, az SZLKP KB első titkárával az élen — a želiezovcei munkaértekezlet után — a Pohronský Ruskovl székhely­ivel működő „ROZKVET“ Efsz-be látogatott, hogy áttekintést nyerjen az aratásra való felkészülésről. Foto: —tt— f A szalma kazlazása I és a tarlóhántás 1 sem tűr halasztást! Az aratási és a gabona betakarítási munkáknak minden évben rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk. Az idei aratást is gondos előkészületek előz­ték meg. A párt és az állam központi irányító szervei is minden lehetőt el­követtek abból a célból, hogy a ga­bona betakarítására kedvező előfelté­teleink legyenek, s hogy a mezőgaz­dasági üzemek mellett a felvásárló és ellátó vállalatok,' a gép- és trak­torállomások, valamint a többi szo­cialista szervezetek is a lehető leg­jobban felkészüljenek a gazdagnak ígérkező termés betakarítására. A felkészülés méreteinek ellenőrzé­sét szolgálta a múlt hét végén ren­dezett munkaértekezlet is. A mező­gazdaság központi és kerületi irányí­tó szervei, valamint a felvásárló és ellátó vállalatok, a gép- és traktor­állomások, továbbá az Agrotechnika, a vetőmagnemesítö vállalat és a ke­reskedelem vezető dolgozói adtak számot az SZSZK párt- és kormány­­küldöttségnek — amely Jozef Lenért, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetésével vett részt a Zeliezovcén tartott mun­kaértekezleten — az aratásra való sokrétű felkészültségről. Ing. Németh Jenő miniszterhelyet­tes megnyitó beszéde után Ján Jano­­vic mérnök, az SZSZK mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisztere — kri­tikai igényességgel — értékelte me­zőgazdaságunk jelenlegi helyzetét. Hangsúlyozta, hogy minden előfelté­telünk megvan az ötödik ötéves, ter­vünk utolsó évére előirányzott ter­melési feladatok teljesítéséhez. En­nek ellenére vannak olyan hibák is — hangsúlyozta Janovic elvtárs —■ amelyek felett nem hunyhatunk sze­met. A kedvezőtlen, vagyis tetemes károkhoz vezető jelenségek között említette a gabonafélék nagyméretű elgyomosodását, ami lényegében az­zal magyarázható, hogy a mezőgazda­­sági üzemek agronómusai elhanyagol ták a növényvédelmi munkákat. Az aratási előkészületekről biza­kodóan nyilatkozott. Persze nem .hall­gatta el, azokat a fogyatékosságokat sem, amelyek az agrokomplexum egyes ágazataiban előfordulnak. — Rendkívül nehéz aratás előtt állunk! — mondotta többek között Ja­novic elvtárs. Vannak olyan vidékek, ahol a gabona kétharmada földön fekszik. Ezért feltétlenül fontos, hogy az irányítás minden fokán felelősség­teljesen ellenőrizzék a felkészüléssel járó feladatok teljesítését, s hogy az ellenőrzés az aratás, a gabona utó­kezelése és raktározása idején foko­zódjon. A mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak tudatosítaniuk kell, hogy teljes mértékben felelősek az aratás­ban résztvevő, különböző munkákkal megbízott csoportok tevékenységének összehangolásáért, a kombájnok, a szállító eszközök, a tisztító és szárító­­berendezések teljesítőképességének maximális kihasználásáért. Továbbá, a szemveszteség ellenőrzésének és a dogozók ellátásának megszervezésé­ért. Teremtsenek tehát olyan előfel­tételeket, hogy a kombájnok csopor­tos bevetés mellett, hosszabbított műszakban dolgozhassanak. S hogy a CSSZK-ből érkezett „vendég“ kom­bájnosok legalább hatvan, míg a ke­rületek közötti kisegítő kombájnosok ötven hektár gabonát arassanak le. Mind a felvásárló és ellátó válla­latokban, mind pedig a mezőgazdasá­gi üzemekben gondoskodjanak arról, hogy a gabona tisztításával és szárí­tásával megbízott dolgozók két mű­szakban dolgozhassanak, a tisztító és szárító berendezések pedig naponta húsz órán keresztül üzemeljenek. Az aratás nem fejeződik be a szem­termés betakarításával. E munkának fontos részét képezi a szalma össze­gyűjtése és kazalba rakása, valamint a tarlóhántás is! A szalmakazlaknak azonban nincs semmi keresnivalójuk a jó minőségű szántóföldeken! A kaz­laknak a-gazdasági udvarokban és a termelési célokra ki nem használható területeken a helyük. Véget kell vet­ni annak a helytelen módszernek, amely a szántóföld területének csök­kenését eredményezi. Nem lehet egyetérteni azokkal sem, akik a tarlóhántás jelentőségét lebe­csülik. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a tarlóhántás a gyomnövények és a kártevők pusztításának, vala­mint a talajnedvesség megtartásának egyik legbeváltabb módszere. — A fehérjeprogram teljesítése az állattenyésztésünk fejlődésének nél­külözhetetlen előfeltétele — hangsú­lyozta az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Ezért még aratás alatt sem szabad megfeledkez­ni a hüvelyesek szakszerű gondozása ról és az évelőtakarmányok begyűj­téséről. A jó gazda mindenre gondol! Nem jár csukott szemmel. Nyilván­tartja az összes tennivalókat és a sajátos helyzethez Igazodva — a munkaszervezés színvonalának eme­lésével — sikeresen oldja meg az em­lített igényes feladatait. Persze, a siker feltételezi azt is, hogy minden (Folytatás a 2. oldalon) Lapunk tartalmából MÉHÉSZET VADASZAT HALASZAT További cikkek A szocialista verseny eredményessége • Elsők az országban ‘ Minden erőt a gabona betakarítására ... Vetélkedő a Tátra alatt • A nitrai főiskolások bemutatkozása i Dunamenti múzeumban Eredményesebben is lehetne, ha ... Megoldották a problémát Takarékosság = minőségi raktározás Egy tejüzem átadásának a problémái • A „Kolosz" bizonyult a legjobbnak • A fejlődés útján SZK-4-es kombájnból herebetakarító A belüzemi szervezés racionalizálása egy gazdaságban • Korszerűsítik a szarvas marha-istállókat • Küzdelem a tőgygyulladás ellen V

Next

/
Oldalképek
Tartalom